Szocialista Művészetért, 1970 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

Krónika Megvendégeltük a nyugdíjasokat A Fejér megyei Moziüzermi Vál­lalat vezetőségével karöltve 28 volt főfoglalkozású nyugdíjasunk ré­szére összejövetelt rendeztünk jú­nius 4-én. A kis megemlékezés után levetítettük szórakoztatásukra „A csendőr nősül” című francia filmet. Ezt követően az ősfehér­­vár étteremben vendégül láttuk a nyugdíjasokat, ahol élményt nyúj­tó szórakozást is biztosítottunk ré­szükre. Elmondták, hogy jólesik az ilyen találkozóra eljönni, mert ta­pasztalják, hogy nem feledkezünk meg róluk, amikor már a munká­ból kiöregedtek, hanem továbbra is gondolunk rájuk, megbecsüljük őket. HEGEDŐS ISTVÁN szb-titkár MOZIGÉPEK EXPORTJA Az Odesszai Mozigépgyár — a KM­AP — 103 országba exportálja termékeit. Ezzel a teljesítménnyel szinte egyedül áll Ukrajna ipari üzemei között. Az UKRAJNA tí­pusú mozigépeket ausztráliai, dél­­amerikai, ázsiai, afrikai és európai cégek vásárolják. Az 1970. évi megrendeléseik is jelentősek. Az épülő havannai televíziós központ részére teljes mozigépészeti berendezést szállí­tanak. Nagy tételekben kaptak megrendelést Xenon-1, KPK-13 stb. típusú vetítőberendezések, 35— 43 Msz-1 stb. típusú vágóasztalok szállítására. A török Darfilm — egyike a legrégebbi és legnagyobb megrendelőknek — ebben az évben egy széria UKRAJNA-4 vetítőbe­rendezésre jelentette be igényét. A gyár számtalan nemzetközi kiállításon vett részt, és az UK­RAJNA berendezéseket oklevéllel és aranyéremmel tüntették ki. Brüsszelben és Montrealban az UKRAJNA-4 nagydíjat kapott. Oszakában — az EXPO-70 kereté­ben — az Odesszai Mozigépgyár negyven termékét állították ki. (APN) Az A. Gades spanyol táncegyüt­tes női szólistája: Christina H­o­y­o­s (Mezey felv.) Szocialista MŰVÉSZETÉRT. Boda Sándort, az Operaház főszabászát 40. éves jubileumán Mikó András főrendező köszöntötte (Vandálek felv.) Több olvasónk kérésére ismertetjük a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 16/1970 (V. 26.) számú — az ötéves megszakításhoz fűződő nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről szóló — rendeletét. Annál a dolgozónál, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgá­lati időt abban az esetben lehet számításba venni, ha a megszakítást követően legalább öt évi szolgálati időt szerzett. Az egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítást követő, legalább öt évi szolgálati időt úgy kell érteni, hogy abban nincs újabb egyhuzamban öt évnél na­gyobb megszakítás, azonban nem követelmény a folyamatosság és több, egyhuzamban öt évet el nem érő megszakítás is lehetséges. Ha tehát az egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítást köve­tően legalább öt évi szolgálati időt szerzett a dolgozó, akkor a meg­szakítást megelőző összes társadalombiztosítási nyugdíj szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt számításba kell venni. Akkor is számításba kell venni a dolgozó valamennyi társadalom­­biztosítási nyugdíj szempontjából figyelembe vehető szolgálati idejét, ha a dolgozó szolgálati idejében több, egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, de az utolsó egyhuzamban öt évet meghaladó meg­szakítást követően (nőknél az 55., férfiaknál a 60. életév elérését meg­előzően) legalább öt év szolgálati időt szerzett. A rendelkezést az 1970. június 30-át követően bejelentett öregségi és rokkantsági nyugdíjigények elbírálásánál, a hozzátartozói nyugellátá­soknál pedig az 1970. június 30-át követően történt elhalálozások esetén lehet alkalmazni. A már megállapított nyugellátásokat a rendelet alap­ján módosítani nem lehet. (Dr. Németh László) D. D.-né nyugdíjas zenetanár, budapesti olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy heti 23 órás helyettesítés esetén milyen összegű munkabér jár a részére? VÁLASZ: A 110/1966. (MIC/A) MM számú utasítás 6. §-ában fog­lalt rendelkezés szerint, ha a pedagógus ellátandó óraszáma a köte­lező óraszám 50 százalékát eléri vagy meghaladja­­, a pedagógussal munkaviszonyt kell létesíteni, és munkabérét a ténylegesen ellátott órák alapulvételével az I., illetve IV. melléklet szerint kell megálla­pítani. A Művelődésügyi Minisztériumnak a Munkaügyi Minisztériummal és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósággal egyetértésben kiadott 1l 269/1969. MM számú, a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásáról szóló intézkedésében foglaltak szerint a fent idézett rendelkezést kell a nyugdíjasok tekintetében is alkalmazni, és megbízási jogviszonyt csak a pedagógus írásbeli kérésére lehet részesíteni. Miután a helyettesítés a heti 11 órát (a kötelező óraszám 50 száza­lékát) meghaladja, olvasónkkal munkaviszonyt kell létesíteni, és mun­kabérét szolgálati ideje alapulvételével kell megállapítani. Megbízási jogviszony létesítésére és az ezzel járó 12 forintos órabér folyósítá­sára csak akkor kerülhetne sor, ha ezt olvasónk alkalmazásakor írásban kérte volna. Amennyiben munkabérét ennek ellenére 12 forintos árbérrel számfejtették, javasoljuk, forduljon panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz, és kérje munkáltatójának a szolgálati ideje alapján járó munkabére és a 12 forintos órabér közötti különbö­zet megfizetésére kötelezését. Több színháztól keresték meg szerkesztőségünket azzal a kéréssel, hogy az átlagkereset kiszámításának szabályairól adjunk tájékozta­tást. VÁLASZ: Az Mt 42. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a dolgozónak a szabadság tartama alatt átlagkereset jár. Ugyancsak átlagkereset illeti meg a dolgozót egyéb igazolt távollétek esetén is (Mt­V 37. 8 (2) bek.: 71967. (X. 8.) MüM számú rendelet 5—6. §]. Az átlagkereset kiszámításánál a dolgozó részére a béralap és a jutalmazási alap terhére kifizetett díjazásokat kell alapul venni (így pl. a túlszolgálati díjat és túlmunka díjat stb is). A havidíjas dolgozó személyi alapbérét és az átlagkereset kiszámításakor érvényes összeg­gel kell beszámítani. [A részletes szabályokat a 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 7—10. §-a tartalmazza.] A szabadságidőre, továbbá a 30 napot meg nem haladó egyéb távollét idejére járó átlagkereset ki­számításánál a jutalmakat figyelmen kívül kell hagyni. A jutalom csak a 30 napot meghaladó egyéb távollét (iskola, tanfolyam stb.) idejére járó átlagkeresetnél vehető figyelembe [14/1967. (XI. 9.) MüM számú rendelet 18. §­. A színházi dolgozók átlagkeresetének számításáról szóló 181/1969. (M. K. 22.) MM számú utasításában foglalt rendelkezés szerint az átlag­­keresetet a megelőző négy naptári negyedévben kifizetett — és a fent ismertetett jogszabályok szerint beszámítandó — összegek alapulvéte­lével kell kiszámítani. A táppénz alapjául szolgáló munkabérátlag kiszámítását külön jog­szabályok rendezik, ott változatlanul a megelőző 3 hónap a vetítési alap. Új szabály e körben azonban az, hogy a tárgyév során kifizetett jutalom után a dolgozó a megszakítás nélkül 30 napot meghaladó betegsége esetén táppénz-kiegészítésre jogosult, melyet a következő év januárjában az SZTK kifizetőhely a közölt adatok alapján pótlólag folyósít a dolgozó részére. Sz. I. zenekari tag, szegedi olvasónk kért tájékoztatást arról, meg­felel-e a jogszabályi előírásoknak az a gyakorlat, hogy az ún. húr és nádpénzből nyugdíj járulékot vonnak le? VÁLASZ: A 107/1969. (M. K. 3.) MM számú utasítás 2/a. pontjában foglalt rendelkezés szerint a zenekarban használatban levő hangsze­rek karbantartását (húr, nád, szőrözés, javítás stb.) a munkáltató köteles végeztetni, tekintet nélkül arra, hogy a hangszer a színház, vagy a munkavállaló tulajdonát képezi. Ha a színház a karbantartást nem végezteti el, a munkavállaló részére a karbantartási költségeket meg kell térítenie. A karbantartás szükségességét és mértékét az igaz­gató a szakszervezeti bizottsággal és a zenekar bizalmijával együtt ügyviteli intézkedésben állapítja meg. Az e címen kifizetésre kerülő összeg évente a zenekari tagok részére kifizetett éves munkabér 3%-át nem haladhatja meg. Az ún. húr és nádpénz tehát a munkáltatót terhelő javítási, karban­tartási kötelezettségeknek a dolgozóra való áthárításból származó költség megtérítését szolgálja, és amely költség fedezésére, a jogsza­bály a zenekari tagok éves béralapjának 3 százalékában maximált kere­tet biztosít (a költségvetés 01 rovatán). Ez a kifizetés azonban nem munkabér, hanem költségtérítés-jellegű, és csupán a keretmeghatáro­­zás történt az érintett dolgozók munkabére hányadában. A 11/1967. (XII. 21.) SZOT szabályzat 4. §-ával kiegészített 5/1959. (V. 8.) MüM számú rendelet 208/A §a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a dolgozó a bérköltség, illetve a béralap terhére kifizetett azok után a pénzbeli és természetbeni juttatások után köteles nyugdíj­járulékot fizetni, amelyek a dolgozók betegségi biztosításáról szóló jogszabályok szerint járulékalapot képeznek. A betegségi biztosításról szóló, a 10/1967. (XII. 21.) SZOT számú szabályzat 3. §-ával kiegészített 6/1955. (XII. 31.) SZOT szabályzat 134/A § (2) bek., rendelkezése szerint pedig a nem munkabér jellegű juttatások után még akkor sem kell járulékot fizetni, ha azokat a bérköltség, vagy a béralap terhére fizették ki. A két rendelkezés összevetéséből megállapítható, hogy a nyugdíj­járulékot kizárólag azok után a béralap, illetve a bérköltség terhére fizetett pénzbeli és természetbeni juttatások után kell a dolgozónak fizetnie, amelyek munkabérjellegűek, és amelyek után a munkáltatót is járulékfizetési kötelezettség terheli. A fentieknek megfelelően tehát a húz- és nádpénz - kiküldetési díjakhoz, táj­pótlékokhoz stb. hasonlóan — sem nyugdíjjárulék, sem jövedelemadó fizetési kötelezettség alá nem esik. Miután az ilyen cí­men eszközölt levonás jogalap nélküli, a különbözetet vissza kell fizetni a dolgozók részére. (Dr. Barna Mara) Az Állami Operaház felújította dr. Kenessey Fe­renc rendezésében Donizetti „Lammermoori Lucia*’ c. operáját. Képünkön Ütő Endre, Lehóczky Éva és Palócz László (Mezey felv.) — SZÖVETSÉGÜNK ELNÖKSÉGE május, 25-én délután a filmművész klubban ülést tartott. Első napirendi pontként dr. Hajós András előterjesztésében megvitatta a művészeti vál­lalatok 1969. évi tervteljesítéséről, bérgazdálkodásuk és a nye­reségrészesedési rendszer tapasztalatairól, a személyi jövedelem alakulásáról készített beszámolót. Az elnökség az előterjesztést vitaanyagként elfogadta, és irányelvként használja. Felhívta a szakmai szakszervezetek elnökségeit, hogy kezdjenek hozzá sa­ját területükre vonatkozó kérdések feldolgozásához, és gondos­kodjanak az irányításuk alá tartozó szakszervezeti bizottságok megfelelő tájékoztatásáról. Nem értett egyet az elnökség azzal az állásfoglalás-terve­zettel, melyet dr. Körtvélyes Géza, a Táncművész Szövetség főtitkára terjesztett elő a vidéki balettegyüttesek létesítéséről és fejlesztéséről. Az elnökség véleménye szerint ketté kell vá­lasztani a balettegyüttesek, valamint a színházi együttesek kérdését, és további részletes tanulmányokat kell végezni. Tudomásul vette az elnökség a bv közgazdasági osztálya je­lentését az 1969 70. évekre kötött kollektív szerződések felül­vizsgálatának tapasztalatairól. Az egyebek során Vass Imre főtitkár beszámolt az elnökség két ülése közt folytatott tevé­kenységről, majd különböző napi kérdésekben határoztak. — JÚNIUS 22-ÉN délután tartotta meg szövetségünk elnök­sége következő ülését a székház filmművész klubjában. Meg­vitatta és jóváhagyta a szervezési és kulturális osztály előter­jesztésében „A szakszervezeti demokrácia érvényesülése a mű­vészeti intézményeknél és vállalatoknál" című összefoglaló je­lentést. Jóváhagyták és a központi vezetőség június 29-i ülése elé terjesztésre elfogadták a művészeti terület szakszervezeti szerveinek újjáválasztására vonatkozó javaslatot. Ugyancsak elfogadták az elnökség 1970. második félévére szóló munkater­vét. Tudomásul vették, a devizaszerző tevékenység ösztönzését célzó egyéni devizaszámla-rendszer bevezetésének eddigi ta­pasztalatairól adott tájékoztatót. Elemző vita alakult ki a Fészek Művészklub IV. negyedéves munkatervéről, melyet elfogadtak. Tudomásul vették az Angliában és Franciaországban járt szak­­szervezeti küldöttségünk útibeszámolóját. Az egyebek során Vass Imre főtitkár beszámolt az egyes szakmai szakszervezetek területéhez tartozó művészeti intézmények és vállalatok dol­gozóinak az árvízkárosultak javára tett felajánlásairól. Az el­nökség Juhász Györgyöt, a kv tagját, a Magyar Film- és Tele­vízióművészek Szövetsége ügyvezető titkárát — mivel más fon­tos beosztásba kerül — érdemei elismerése mellett felmentette ügyvezető titkári megbízatása alól. — VENDÉGJÁRÁS. A Művészeti Szakszervezetek Szövet­sége meghívására a magyar színházművészet megismerésére, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Színházi Dolgozók Szakszervezete tevékenységének tanulmányozása céljából május 30—június 7. között hazánkban tartózkodott Lilya Kovanko, a Helsinki-i Kis Színház színésznője és Eava-Liisa Hak­aelin, a Helsinki-i Városi Színház színésznője. A holland művészeti szakszervezetek szövetsége háromtagú delegációja vendégeskedett hazánkban június 2.—8. között a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége meghívására. A dele­gáció tagjai — E. van Paridon, a holland művészeti szak­­szervezetek szövetsége elnökhelyettese, a színész szakszervezet elnöke, J Bernlef író, az elnökség tagja, sajtó-propaganda főnök és W. H. Sinnige, a szakszervezeti szövetség gazdasági igazgatója — találkoztak a magyar művész szakszervezeti moz­galom vezetőivel, és több alapszervezet életével ismerkedtek meg. A FILS, az olasz színházi dolgozók szövetsége két tagú kül­döttsége szakszervezeti szövetségünk vendégeként hazánkban tartózkodott június 8—15. között. Mario Mantovani, az olasz zeneművészek országos szakszervezete főtitkárságának munkatársa, a FIM vb-tagja a magyar zenei élettel, a Zenemű­vész Szakszervezet tevékenységével ismerkedett, Otelló A­n­­g­e­l­i, a FILS római körzeti titkára, a filmművész szakszervezet országos titkára a MAFILM és a Magyar Televízió életét tanul­mányozta. A két szakszervezeti vezető gyümölcsöző eszmecserét folytatott a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökségének több tagjával. A Szovjetunió Kulturális Dolgozói Szakszervezetének meg­hívására közös magyar nyomdász-művész szakszervezeti dele­gáció tartózkodott május 25. és június 2. között Moszkvában és néhány szövetségi köztársaság fővárosában. A delegációban szakszervezeti szövetségünket Szigeti Zsuzsa, a képzőművész szakszervezet titkára és dr. Hajós András, a kv közgazdasági osztályának vezetője képviselte.­­ VASS IMRE főtitkár képviselte a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségét a Prágában június 4-én és 5-én tartott ama tanácskozáson, amelyen a szocialista országok kulturális és mű­vészeti szakszervezeteinek vezetői a FIA közelgő kongresszusá­val kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Antonio Gades és táncegyüttese hét nagysikerű estet adott az Operaházban. Képünkön A. Gades Marrartt táncol. (MTI)

Next