Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974-05-01 / 5. szám

— SÓLYOM NAGY SÁNDOR­NAK, az Állami Operaház fiatal baritonistájának ítélték oda ez évben a Székely Mihály emlék­plakettet. — A MŰVELŐDÉSÜGYI minisz­ter munkájuk elismeréséül „A szo­cialista kultúráért” kitüntető jel­vényt adományozta Hartmann Jó­zsef zeneisk. igazgatónak (Paks) és Herszényi Bálint főisk. do­censnek (LFZF). — DÍJAZOTTAK. A Rózsa Fe­­renc-díj I. fokozatát adományoz­ta a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke Sugár Andrásnak, az MRT főmunka­társának. — A Békés megyei Ta­nács által alapított Justh Zsig­­mond-díjat az idén Székely Ta­más színművésznek, a Jókai Színház tagjának ítélték oda. — SZOCIALISTA SZERZŐDÉST kötött a Csepel Vas- és Fémmű­vek és a Nemzeti Színház. A do­kumentumot a gyár vezérigazga­tója, Csató László és Marton Endre, a Nemzeti Színház igazga­tója írta alá. — VARGA MAGDÁRÓL, a Deb­receni Csokonai Színház SZOT- díjas magánénekeséről, alapszer­vezeteink megyei koordinációs bizottságának titkáráról, akit most tüntettek ki az érdemes művész címmel, a Napló április 3-i számában nagy riportot adott közre Bényei József. — ZONGORAVERSENYT rende­zett a XX. századi szerzők mű­veiből a megyei tanács Nyíregy­házán április 5-én a kisvárdai, mátészalkai, nyíregyházi, újfehér­tói zeneiskolák tanulói részvételé­vel. — TEMESVÁR. A temesvári Bá­nát Múzeumban március 28-án nyitották meg a 90 éves Bottlik Tibor festőművész gyűjteményes tárlatát. A kiállítást Annemarie Podlipny-Hehn rendezte és nyi­totta meg. Figyelemre méltó em­lék, hogy Bottlik Tibor 1905-ben Budapesten a Nemzeti Szalonban együtt mutatkozott be Franyó Zoltánnal, aki azóta egyik leg­rangosabb műfordítónk lett. A Bánát Múzeum következő kiállítá­sán a volt Réti István tanítvány, Podlipny Gyula festőművész mu­tatja be száznál több festményét. — KEVESEN VANNAK — saj­nos — az MRT-ben az otthon le­vő kismamák, és nem sokan, mint a „Nőnap után az MRT- ben” című múlt havi cikkünkben írta riporterünk. A pontatlansá­gért és a csalódásokozásért par­dont kérünk. — SZEKSZÁRD. Lányai Péter, a pécsi és szekszárdi áll. zene­iskolák zongoratanára nyerte meg a zenepedagógusok Liszt Ferenc országos zongoraversenyét. — DEBRECEN. Az ex libris gyűjtők köre a debreceni virág­karnevál alkalmával augusztus 18. és szeptember 1. közt kiállí­táson mutatja be a virágos ex libriseket. A gyűjtők szavazással értékelték a száznál több kará­csonyi és újévi alkalmi grafikát, amelyek hozzájuk eljutottak. A legtöbb szavazatot kapott rézkarc Gerhard Stauf lipcsei, a legtöbb szavazatot kapott fametszet Dis­­kay Lenke grafikusművész alko­tása. A kör 15 forintos tagdíja fejében minden tag egy-egy gra­fikát kap tagsági jegyül. Az idén Józsa János litográfiája, jövőre Várkonyi Károly rézkarca szol­gál tagsági jegyül. (Nagy Dezső) — DREZDA. A leningrádi kép­zőművészeti kivitelező vállalatnál megkezdték a Drezdába készülő Lenin-emlékmű elkészítését. A szobrot októberben, a Német De­mokratikus Köztársaság fennállá­sának 25. évfordulóján avatják föl. Az emlékmű tervét Grigorij Jasztrebenyeckij szovjet szobrász­művész készítette, és a gipsz­modell már készen áll. (APN) — MUNKAVÉDELEM. A munka­­védelmi felügyelet megkezdte a művészeti üdülők ellenőrzését: ellenőriztük már a zamárdi (MSZSZ), a széplaki (MRT), a nagymarosi (MAFILM), a horányi (MSZSZ) és a balatonföldvári (MAFILM) üdülőket.* Igen jó ta­pasztalatokat mutatnak a FÖMO- nál négy hónapja folyó egy­­gépészes vetítési kísérletek -f Megkezdődtek a fővárosi Katona József Színház átépítésének terv­tárgyalásai ; a színház átépítését a belvárosi átrendezés tette szük­ségessé .- A Táncsics Kiadónál kapható az egységes balesetelhá­rító munkavédelmi igazolvány és baleseti lap + Eredményesen zárult az 1974. évi munkavédelmi filmszemle + Fokozottan baleset­­veszélyesnek minősítettük a Fő­városi Operettszínház „Piros ka­raván” című új musicaljének díszleteit -f­ Június 6—7-én Vi­­segrádon tartják meg a IV. film­forgalmazási munkavédelmi ta­nácskozást + Befejeződtek az Apollo 74, Hungarian utazócirku­szok és a vándor Lunapark üzembe helyezési eljárásai + A Pest megyei Dabas nagyközség­ben új állami zeneiskola létesíté­sét tervezik + Megkezdődtek a fővárosi kertmozik évadnyitó üzembe helyezési szemléi . Az mv-felügyelet időszakos szemlé­ken ellenőrzi a győri Kisfaludy Színház új épületének építési munkálatait­­f Az mv-felügyelet 2/1974. számmal irányelveket adott ki az mv-szemlék megtartásához. (Gáspár) — HEVES. Március 25—május 30. között rendezik meg az I. he­vesi zenei heteket a hevesi álla­mi zeneiskola, a járási pedagó­gus kórus és az I. sz. ének-zene tagozatos ált. iskola fennállásá­nak 10. évfordulója alkalmából. — SAKK. A Művész SK sakk­­szakosztályának vezetője, Balogh Ervin festőművész közölte a hírt, hogy a Budapest II. o. bajnok­ságban szereplő Művész SK csa­pat első lett a tavaszi bajnok­ságban . Portisch Lajos véd­nökségével május 26-án vasárnap délelőtt fél 10 órakor nyitják meg a művészeti dolgozók sakk­versenyét a Fészek Művészklub­ban. Előzetes jelentkezés és rész­letes felvilágosítás a Fészekben. — KOCOGJUNK! Újból futó-ko­­cogó események megrendezésére hívja fel az OTSH, a KISZ KB, a SZOT, az OKISZ testnevelési és sportosztálya a szakszervezeti bizottságok, a KISZ-szervezetek, különböző sportegyesületek fi­gyelmét. E kocogó­ futásokat az idei országos sportnapok kereté­ben március 15. és november 5. között, havonta legalább egyszer, kell megrendezni. Ezáltal is nyújtsunk alkalmat a szervezett dolgozók, de az egész lakosság minden rétegének a testedzésre, a kocogó-futás megkedvelésére. (Jy) — BAKU. Arii Melikov zene­ szerző, aki a Szovjet—Magyar Baráti Társaság azerbajdzsáni ta­gozatának elnöke, a FÁKLYA ápr. 14-i számában nyilatkozott „Tanítóm, Bartók” címmel. A bakui konzervatóriumban Kara Karajev tanítványaként végzett zeneszerző behatóan tanulmá­nyozta Bartók és Kodály művé­szetét. Kodállyal beszélgetéseket folytatott, amikor „Legenda a szerelemről” című balettjét a Bolsoj Budapesten is nagy siker­rel bemutatta. Melikov új balet­tet fejezett be, melynek címe: Ali baba és a negyven rabló. — VARSÓ. Lengyelország az idén ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját. A jubileum tisz­teletére a Szovjetunióban meg­rendezik a lengyel kultúra nap­jait. + Zofia Wolska lengyel szobrász Kopernikusz szobrát a Manchester melletti Jodrell Bank­ban levő csillagvizsgáló előtt ál­lítják fel + Stefan Gierowski professzor elnökletével ülésezett a VII. lengyel jelenkori festészeti fesztivál zsűrije; a fesztiválon el­fogadták 158 művész 285 alkotá­sát. A nagydíjat a varsói Marian Bogusznak ítélték oda­­. A krak­kói testnevelési főiskola mellett működő Kontrast, az egyetemis­ták modern balett-stúdiója, mely új mozgási formák és különleges táncformák kutatásával foglalko­zik. Felléptek a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Finnországban és az NSZK-ban .­ Varsóban ülésezett a Lengyel Zeneművészek Szövetségének VH. küldött köz­gyűlése, mely a lengyel zene je­lenét és fejlődési irányait vitatta meg. Megválasztották az új tiszt­ségviselőket. Stefan Sutkowski lett az elnök, Stefania Woyto­­wicz, Zenan Brzewski, Henryk Olejniczak és Leon Markiewicz alelnök, a főtitkári tisztet Teodor Liese tölti be.­­ A wroclawi Grotowski Laboratórium-színház Sydneybe utazott, ahol június 7- ig számos előadást tart.­­­ A len­gyel mozikban már vetítik a leg­újabb monumentális lengyel fil­met, melynek címe: „Janosik”. Tadeusz Kwiatkowski forgató­­könyve nyomán Jerzy Passen­dorfer rendezte a neves lengyel rablóvezérről szóló kalandfilmet. (Antoniewicz) Népi motívumokkal díszített anyagból varrt estélyi ruhákat mutatott be a Fővárosi Kézműipari Vállalat április eleji divatbemutatóján (MTI) Ilja Szimvolokov szovjet bűvészt az Európai Eluzionisták Ligája az „Arany varázspálca” díjjal tüntette ki. Legújabb száma: A szökőkutak (APN) Történelmi jegyzetek EGY JELENTÉS MARGÓJÁRA A művészek és a művészeti dolgozók szakszervezeteinek tag­jai 1919-ben — mint tudjuk — részt vettek a Tanácsköztársaság védelmében. Voltak akik fegyveresen küzdöttek, voltak akik mű­vészetükkel segítették a harcot. Az utóbbiakat — egy alig húsz főnyi, név szerint még előttünk ismeretlen csoport — a Közok­tatásügyi Népbiztosság Hadsereg Propaganda Ügyosztálya látta el tennivalókkal. Az ügyosztály felszámolására kiküldött miniszteri biztos 1919. október 7-i jelentéséből idézünk néhány mondatot. „A cso­port referensei a rajzolóművészekkel léptek érintkezésbe, azokat plakátok, röprajzok és bélyegek készítésére, illetőleg tervezésére hívták fel. A felhívás nem maradt eredménytelen, amennyiben igen sok rajz és festmény érkezett be és a tervező művészek sok esetben a kivitelre is megbízást kaptak.”­ Az elfogadott rajzokat, plakátokat a Szellemi Termékek Országos Tanácsának Propagan­da Osztálya nyomtatta ki. Ez azonban már egy másik jelentés­ből derült ki, amely szerint a fenti intézmény 84 különféle falra­gaszt, plakátot adott ki. A felsorolásból kitűnik, hogy különböző példány­számok­ban újra és újra megrendelték többek között Be­­rény Róbert, Bíró Mihály, Kónya Sándor, Kmetty János, Nemes Lampert József, Pór Bertalan, Uitz Béla és mások — ma már közismert — műveit.­ „A bélyegtervek — folytatódik a miniszteri biztos jelentése — a posta és távirda politikai megbízottjához továbbítottak.’­ Is­mét máshonnan állapítható meg, hogy kiadásra került „A Ma­gyar Posta ajándéka a Magyarországi Tanácsok első országos gyűlésének emlékére” című emléklap is.3 Még tovább! A Közok­tatásügyi Népbiztosság egy másik intézménye, a Művészeti és Múzeumi Direktórium — bizonyára a Hadsereg Propaganda Ügy­osztállyal együttműködve — 1919. május 16-án bízta meg Fe­­renczy Béni szobrászművészt, a Hadügyi Népbiztosság által, a Vörös Hadsereg tagjainak adandó kitüntetés emlékérmének ter­vezésével."* Maradjunk az eredeti jelentésnél. Az irodalmi és sajtóügyek munkatársai röpiratokat és agitációs röpcédulákat írtak, ezeket „a nemzetközi szocialista föderáció fordító osztályával lefordít­­tatták a legkülönbözőbb nyelvekre, hogy a kommunista eszmék a megszálló idegen csapatok és az ország idegen ajkú lakossága között is minél határozottabban legyenek terjeszthetők.” Nagy a valószínűsége annak, hogy Kukovetz Anna festőművész, a sze­gedi direktórium megbízásából éppen ezeket a röplapokat ter­jesztette a megszálló, de írni-olvasni nem tudó francia-gyarmati katonák között. A fehérterror tiszti különítményesei Szatymazon ezért kínozták halálra 1919. augusztus 5-én Kukovetz Annát.­ A jelentésből azt is megtudjuk: fényképészeket küldtek a frontok mögé, hogy ott a Vörös Hadsereg életének nevezetesebb momentumait megörökítsék. „A kiküldött fényképészek nagy számban készítettek igen jó, mondhatnám művészi értékkel bíró felvételeket is, amelyek megőrzéséről gondoskodás történt.” Eb­ből a mondatból — mint megannyi hasonló jelentés egy-egy mondatából — akarva akaratlan előbukkan a jelentéstevő tár­gyilagossága is.­ És mégegyszer a jelentésből: „A katonaság hangulatának emelésére végül 3—­ úgynevezett frontszínházat állítottak fel, ahol az arra vállalkozó színészek” előadásokkal szórakoztatták a pihenőben levő katonákat. Boross Elemér írta a Fészek klubról szóló visszaemlékezésében: „Tizenkilencben, a Tanácsköztársa­ságban itt alakult meg a négy frontszínház. Én a Tiszavonali frontszínház titkárvezetője lettem. Salamon Béla, az ismeretlen fiatal színész is a frontszínház tagja volt. Itt a Fészekben ittunk áldomást — szódavízzel, mert szesztilalom volt — Bacsó Bélával közös színlapunkra, amely propaganda-egyfelvonásosainkat hir­­dette.”­ A Hadsereg Propaganda Ügyosztályt felszámoló miniszteri biztos jelentése — szinte — egyedülálló ebből az időszak­ból. E kézzel írott dokumentum azért érdemel figyelmet, mert a reakció terrorhadjáratában létrehozott felszámoló bizottságok, kinevezett felszámoló biztosok jelentései egytől egyig hemzseg­nek a volt szervezetek, intézmények vezetőinek, tagjainak ne­veitől, de ebben a jelentésben — az aláíróén kívül — egyetlen név sem olvasható!!! Vajon a jelentés írója nem tudta megálla­pítani, ki volt az­ ügyosztály vezetője, kik voltak a beosztottak? Ez aligha elképzelhető! A kézirat ily módon — a már említett tárgyilagosságon, netán művészetszeretetén túl , sokatmondó „hallgatásával” is árulkodik. Az általunk találomra kiragadott néhány művész nevével mindössze e jelentés sorai mögé kí­vántunk bevilágítani. S ha elmosódottan is, de talán újabb szín­­árnyalattal gazdagíthattuk a Tanácsköztársaság mély hatásának palettáját. A művészeket „mozgósító” Hadsereg Propaganda Ügyosztály 1919. májusában, ötvenöt évvel ezelőtt alakult meg­ Sömjéni Sándor 1. Dr. Kósa Kálmán miniszteri titkár jelentéséből. — Párttörténeti Inté­zet Archívuma (Pl Arch.) 605. f. II/5. 195—196. 1. Tagyok. 2. A Közoktatásügyi Népbiztosságot felszámoló bizottság jelentéséből. — PI Arch. 605. f. H/5. 114—115. 1. Tagyob. 3. Az emléklap fakszimiléje, a Marx, Engels, Petőfi, Martinovics és Dó­zsa portréit ábrázoló bélyegekkel. — Réti László: A magyar történe­lem képekben. 1918—1919. Budapest, 1957. 4. A Művészeti és Múzeumi Direktórium politikai helyettesének levelé­ből. — PI Arch. 605. f. II/a 321. 1. Tagyok. 5. Kulcsár Ödön: Egy szegedi mártír festőművész, Kukovetz Anna. Szo­cialista Művészetért, 1969. 1. sz. 5. oldal. 6. A fényképek később az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. — Gerelyes Ede: Kommunista Proletár Múzeum. Legújabbkori Történeti Múzeum Évkönyv I. Budapest, 1959. 7. A Fészek. Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára. Budapest, 1962. 220. oldal. Uitz Béla műve: Vörös katonák előre! 8 szocialista a MŰVÉSZETÉRT A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének havi lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: dr. Varga Imre. Szerkesztőség: Budapest, VI., Gorkij fasor 38. BH. 2. Tel.: 425-756/30 m. Levélcím: 1406 Budapest, pf. 7—8. Lapzárta minden hó 10-én. Kiadja és terjeszti: a NÉPSZAVA Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-819. Levélcím: 1964 Budapest. Felelős kiadó: Gábor Márton, a Nép­szava Lapkiadó Vállalat igazgatója. Előfizetési díj: egy évre 12 Ft, fél­évre 6 Ft. Befizethető a Népszava Lapkiadó Vállalat MNB 215—859. sz. számlájára. 74.1963 Egyetemi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Janka Gyula igazgató EMLÉKEZTETŐ — 1974. május — Május 1. A munka ünnepe május 5. 1881. MARX, Karl szü­letése május 9. 1945. A fasizmus felett aratott győzelem napja május 13. 1944. GULYÁS Pál költő halála május 15. 1909. RADNÓTI Miklós költő születése május 17. 1904. Jean GABIN fran­cia színművész születése —1949. BALÁZS Béla író, filmesztéta halála május 21. 1899. Az első magyar szakszervezeti kongresszus megnyitása május 26. 1594. BALASSI Bálint költő halála május 28. 1909. APÁTHY Imre színművész születése június 1. Nemzetközi gyermeknap

Next