Szocialista Művészetért, 1975 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1975-05-01 / 5. szám
Bárdos Lajos Kossuth-díjas kiváló művész zeneszerzővel találkoztak a szocialista brigádtagok a Harkaiban március 24-én (Borz felv.) — KITÜNTETÉSEK. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából számos szakszervezeti tagtársunkat tüntette ki. A Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatát kapta Dobozy Imre író, a MISZ főtitkára, Jákó Pál ny. színművész, Tömpe István, az All. Rádió és Televízió Bizottság elnöke; a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta Balázs Árpád zeneszerző, Barna Miklós festőművész, Bánki Zsuzsa színművész, Beck Judit festőművész. Békés Tamás, az MTA, főosztályvezetője, Deák Sándor színművész, Erdős Lászlóné, a MFSZ főtitkára, Farkas Aladár szobrászművész. Fábián Zoltán író, a MISZ titkára. Földeák János író, a MA szakosztályvezetője. Garai Gábor író, a MISZ főtitkárhelyettese. Gyárfás Miklós író, egy. tanár. Nemes Katalin zongoraművész, a LFZF egy. tanára. Nolipa I. Pál festőművész. Rádai Imre ny. színművész. Sinkovits Károly negatív híves. Schél Gyula, a MR rovatvezetője, Szirtes Ádám színművész. Szirtes György igazgatóhelyettes. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kiemelkedő újságírói és közéleti tevékenységük elismeréséül a RÓZSA FERENC-DÍJ II. fokozatát adományozta Márton Annának, a Magyar Rádió rovatvezetőjének. Vértessy Sándornak, a Magyar Televízió főmunkatársának. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából Szita Flóriánnak, az OSZK igazgatóhelyettesének és Madaras Vilma színművésznek, a Vidám Színpad szb-titkárának a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Kiszin Miklós zenésznek, az OSZK megyei kirendeltségvezetőjének — aki 25 év óta tagja a kv-nek —, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta. Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából a művészeti szakszervezeti mozgalomban kifejtett tevékenységük elismeréséül a kulturális miniszter ,,A szocialista kultúráért” kitüntető jelvényt adományozta Cserhalmi Gyula, Faragó Józsefné, Gránitz László, Herrer Pál, Kóté Béla, Lippai Sándorné, Lőrincz Ottó, Oláh Kálmán, Rohrbacher Gábor, Ruppert Ferencné, Sármándi Pál, dr. Varga Gábor és dr. Varga Imre tagtársainknak. Kiváló dolgozó jelvényt kapott Máté László, Ungi Józsefné, Tormási Jánosné, Vecsernyés Lajosné, Garai Nándorné és Simon Istvánné. Az Elnöki Tanács Florek Emiliknek, a MAFILM főosztályvezetőjének a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kulturális miniszter Popper Imre, Krausz Ferenc tagtársainknak az ,,A szocialista kultúráért”, az oktatási miniszter Fischer Sándor, Takács Tamás tagtársainknak ,,Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntető jelvényt adományozta. A SZOT elnöksége a nemzetközi nőnap alkalmából dr. Virány Istvánná, Zengő Ibolya nyugdíjasnak, az MSZSZ társnőfelelősének a Szakszervezeti Munkáért arany fokozata kitüntetést adományozta. — DÍJAZOTTAK. A Szabolcs- Szatmár megyei Tanács nívódíjat adományozott Tréfás Györgynek, Langmár Andrásnak, Sárosdi Rezsőnek, Gerbár Tibornak, Kóti Árpádnak, a Csokonai Színház művészeinek. — Körösztös István színművésznek a „Justh Zsigmond Emlékérmet” adományozta a Békés megyei Tanács. — Hódmezővásárhely városa.Szocialista jelenünk” című képzőművészeti pályázatán Hézső Ferenc nyert első díjat, Koszta Rozália II. díjat, Almási Gyula Béla, Kurucz D. István és Tóth Sándor III. díjat nyert. — Solti Bertalan Kossuth-díjas színművésznek Győr város díszpolgára címet adományoztak. — A Janus Pannonius Művészeti érmet az idén Csorba Győző írónak és Eck Imre koreográfusnak ítélték oda. — A Békés megyei Munkácsy-emlékérmet ez évben Csohány Kálmán grafikusművész kapta, az szint díját Bajnok Béla szobrászművész. — A MŰVELŐDÉSÜGYI Közlöny március 20-i, 6. száma a 304—5. oldalain közölte a Megállapodás a Kulturális Minisztérium és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége együttműködésére című dokumentumot. — INFORMÁCIÓS tevékenységünkhöz, lapunk szerkesztéséhez értékes adatokat, ötleteket, javaslatokat juttattak el szervezési osztályunkhoz többek között Páder József, Lóránd Hanna, Sülle József, Tóth Péterné és dr. Bakos László. Fogadják köszönetünket. — A MI VILÁGUNK című érdekes ismeretterjesztő füzetsorozata két új számát jelentette meg a Táncsics. Az 5. szám Pécsi Tibor AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE című tanulmányát tartalmazza, mely elgondolkodtató tényeket tár az olvasó elé a környezetszennyező- EMLÉKEZTETŐ — 1975. május — Május 1. A dolgozók szolidaritásának nemzetközi napja: a munka ünnepe — 1620. ZRÍNYI Miklós költő és hadvezér születésnapja május 2. 1945. Berlint elfoglalják a szovjet csapatok május 5. 1818. Karl MARX születésnapja — 1945. GELLÉRI Andor Endre író halála május 7. 1895. A. Sz. POPOV bemutatja a világ első rádióját május 9. 1945. A fasizmus feletti győzelem napja: Európában véget ért a második világháború május 12. 1845. BATSÁNYI János író, költő halála május 13. 1848. A pesti nyomdászok megkötik az első magyarországi kollektív szerződést május 14. 1955. a Varsói Szerződés megalakulása május 16. A Magyarországi Általános Munkásegylet megalakulása május 20. 1795. A magyar jakobinusok vezetőinek: Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjai Ferenc, Sigray Jakab, Öz Pál és Szolártsik Ferenc kivégzése május 21. 1849. Buda visszafoglalása május 26. 1500. Vitezslav NEZVAL cseh költő születésnapja des mind nyomasztóbb eseteiről, az ipari és a nagyvárosi zajártalom, valamint a gyógyszerek fenyegető káros hatásairól. A 6. szám Boros József tanulmányát tartalmazza MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA címmel. A tanulmány tényszerűen, a hadtörténész tárgyilagos előadásában mutatja be a hazánk területén vívott felszabadító hadműveleteket. A füzetet számos, eddig nem publikált eredeti felvétel illusztrálja. — MOKÉP. A műszaki osztály Kállai Éva brigádja ápr. 26-i ünnepi brigádülésén tiszteletbeli brigádtaggá választotta Pataki Istvánt, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatóját. Az április 2-i ünnepi megemlékezésen értékelték a vállalat brigádjainak tevékenységét. Aranykoszorús szocialista brigád lett a debreceni keskenyfilm-kirendeltség Petőfi, a budapesti kirendeltség Felszabadulás brigádja, ezüstkoszorús szoc. brigád lett a normálfilm-kezelőség Anna Frank ifjúsági, a szolnoki keskenyfilm-kirendeltség Lenin brigádja, bronzkoszorús szoc. brigád lett a műszaki osztály Ezermester és Kállai Éva brigádja. (Jakab Józsefné) — ZENEISKOLÁK. A sárospataki állami zeneiskola tanárai április 20-án a Rákóczi gimnáziumban tanári koncertet adtak. — Május 9-én, a győzelem napja tiszteletére a kiskunfélegyházi állami zeneiskola tanárai a Móra Ferenc műv. központban ünnepi hangversenyt adnak. A GYAKORLÓ NÉPMŰVELŐK pályamunkáiból állított össze egy kötetet Orosz Sándor, és a Táncsics Irodalom- és művészetpropaganda a szakszervezetekben címmel mostanában jelentette meg. Szerepel a kötetben a képzőművész-szakszervezet politikai munkatársának, Filvig Erzsébetnek díjnyertes Az amatőr művészeti együttesek helye, szerepe, lehetőségei a művészetek propagálásában című dolgozata is. — A MUZEÁLIS EMLÉKEK védelméről szóló törvényerejű rendelet kimondja, hogy a földben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő muzeális, vagy műemléki tárgyak az állam tulajdonát képezik. Ha építkezésnél, bányászati tevékenységnél, vízi munka során muzeális tárgy kerül elő, a felfedező — a munka felelős vezetője — köteles a lelőhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni, s leletét haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi művelődésügyi szervnél. — TOKIO. Sikerrel zárult március 13—28. között a Tokióban rendezett magyar filmfesztivál. A fesztiválon 22 előadásban tíz játékfilmet és 8 kisfilmet mutattak be. Különösen nagy sikert aratott Jancsó Miklós „Még kér a nép” című alkotása. Két nem könnyű pillanat a Nagycirkusz új műsorából — Balra: a kijevi Zaharova, jobbra a brassói Aurica pár a trapézon (Szűts felv.) A FELDERÍTŐ AKARATEREJE VOLGOGRÁDBAN csaknem a város központjában áll az egykori malom vörös téglaépülete. Ablakai üveg nélkül ásítanak, födémei beroskadtak. Úgy maradt meg, amilyenné a háború, a sztálingrádi csata csaknem 200 napjánál, elkeseredett harcai tették. A lövedékek szaggatta falaknál láttam meg először Viktor Alekszejevet. Körülötte halkan beszélgettek az emberek, a turistacsoport vezetője a városért folytatott harcok történetét elevenítette fel. A zömök testalkatú, széles vállú, fekete szemüveget viselő férfi mozdulatlanul állt a falaknál. Figyelt, feszülten, ahogyan a csak halló, de nem látó emberek szoktak. A háború elvette a szeme világát. Utoljára még romok között futó katonákra esett a tekintete. Még a 16. életévét sem töltötte be, amikor 1942. augusztusában először látta meg a Sztálingrádra lecsapó fasiszta repülőgépeket. A nehéz hónapok legnagyobb és legmegrendítőbb élménye az első találkozás a harcok után a fasiszták által porig rombolt Sztálingráddal. A Volga fölött kilométereken át meredtek az égre a kiégett házak kockái s a törmelékekből magasodó romhalmazok. A város 48190 házából 41685 romokban hevert. Hányszor jelentkezett a fiú, hogy vegyék be önkéntesnek a hadseregbe, hogy megbosszulja apja halálát s a város pusztulását! Csak 1944 második felében fogadták el jelentkezését. Akkor került a 6. páncélos hadseregbe felderítőnek. Az Ukrajna felszabadításáért folyó harcokban esett át a tűzkeresztségen felderítőként. Azután Magyarország következett. Századával mindig elől járt. ..kitapogatta” az ellenséges csapatok elhelyezését, védelmüket, hogy megtalálják a legsebezhetőbb szakaszokat. Gyomán, Mezőtúron, Szolnokon és Újszászon át vitt az útja. A hitleristák ellenállása egyre fokozódott, ahogy a 2. és a 3. Ukrán Front csapatai Budapesthez közeledtek, majd gyűrűbe fogták a várost. A BUDAPESTI CSATA megkezdése előtt a parancsnok hét felderítőt küldött előre, köztük volt Viktor Alekszejev is. Sikeresen átjutottak az ellenséges vonalon, mert az e céllal indított támadás közben az egyik tank mélyen behatolt az ellenséges területre és lerakta a deszantot. A felderítők öt napig jártak az ellenség első vonala mögött. Adataikat rádión továbbították. A hatodik nap végén jártak, amikor a csoport parancsnoka, Lopatyin rádión parancsot kapott a visszatérésre. Megjelölték a pontot, ahol a páncélosok fedezete alatt az egyik tank felveszi majd őket. Óramű pontossággal zajlott le az akció. Már odaért hozzájuk a páncélos, dörgött a zárótűz. A felderítők gyorsan felugráltak a tankra, amikor egy német löveg tüzet nyitott rá. — Gyorsan, befelé! — kiáltott rá a hadnagy Viktorra. Alekszejev már nem tudott lecsúszni a páncélos belsejébe, amikor a tornyát találat érte. Csak másfél hónap múlva tért magához egy szaratovi katonai kórházban. A diagnózist még sokkal később tudta meg: erős, általános légnyomás érte, arca megégett, jobb szemébe szilánk fúródott, a bal szemlencsén pedig a sérülés következtében hályog keletkezett. Teljes sötétség borult rá. ÚGY MONDJÁK, hogy az ember mindenhez hozzászokik. Lehetséges. Csakhogy Viktor Alekszejev soha sem gondolta, hogy valaha is megszokhatja az örök sötétséget. Csak jó két hónap múlva kezdett figyelni, miről beszélgetnek társai a kórteremben, ahol még további másfél évet kellett töltenie. Egy alkalommal Viktor zenét hallott. A szomszéd ágyon fekvő, már lábadozó tüzér őrmester próbálta ki régi gombos harmonikáját. Mozdulatlanná dermedt, aztán fejét befúrta a párnába, és keservesen zokogott. Lehet, hogy a tüzér észrevette az árulkodó könynyeket, vagy csak valamiképpen lelket akart verni a fiúba, odasántikált, és leült az ágya szélére. — Vitya, próbáld meg! Tudod milyen jó kis harmonika ez? —, s majdhogynem erőszakkal ráillesztette a fiú ujjait a gomboikra. Viktor szinte megrázkódott, amikor ujjainak engedelmeskedve megszólalt a hangszer. — Fogd csak, fogd! — bátorította a tüzér. — Játssz csak, amikor akarsz! Attól az estétől Viktor megpróbálta fölidézni a régi, gyermekkori dallamokat. A tüzér egy hónap múlva elhagyta a kórházat. Kis motyóját összeszedve odalépett Viktorhoz, s letette ágyára a harmonikát. — Fogd, Vitya! Emlékül. És tanulj, jó a hallásod, jól fogsz játszani! Azt mondják: van Asztrahányban egy iskola . . . Viktor Alekszejev így talált célt magának. Elhatározta, hogy megtanul játszani, mint egy hivatásos zenész. A tüzér jól tudta: Asztrahányban valóban van egy zeneiskola, ahova vakokat is felvettek. Elérkezett az idő, hogy Alekszejevet kiírják a kórházból. A főorvos megkérdezte: — Hová akarsz menni, Viktor Ivanovics? Haza? — Zenét szeretnék tanulni — mondta halkan. — Írtam Asztrahányba . .. Ott felvesznek, ha megtanulom a vakírást... — Jó, megpróbáljuk — mondta a főorvos. Viktor Alekszejev, a Nagy Honvédő Háború másodosztályú rokkantja 1946 augusztusában a volgográdi területen levő Ilovlja faluba érkezett. Ott működött az Oroszországi Vakok Egyesületének egyik tanműhelye. Délelőtt a vakírást tanulta, délután pedig kosarat font, halinacsizmát készített . .. EGY ÉVVEL KÉSŐBB az asztrahányi zeneiskolában a harmonikaszakon megjelent egy kicsit lassú mozgású, balkezében vékony botot tartó fiatalember. Mindig elsőnek érkezett és utolsónak távozott az órákról. Szívesen emlékszik vissza Alekszejev az első színpadi szerepére. Kinevezték a krasznoszlobodszki művelődési házba, és kórusa abban az évben, 1952- ben az amatőr énekkarok volgográdi területi bemutatóján díjat nyert. Most már 22 éve zenét tanít. Növendékei, a volgográdi népművelési szakközépiskola hallgatói a művelődési házakba kerülnek zenei vezetőnek. Csaknem 200 fiatal végzett már a keze alatt, szerette meg velük az orosz népzene hangszerét, a harmonikát. A zene sugározza be családjának életét is. Felesége, Jevgenyija maga is muzsikus, lánya, Tatjana zongorázik, fia Mihail ugyancsak zeneiskolát végzett. Amikor együtt van az egész család, házi koncerteket rendeznek. Ezek a legboldogabb esték Alekszejevék otthonában. ÉLŐ HAGYOMÁNY Volgográdban, hogy a fiatalok, mielőtt bevonulnak sorkatonai szolgálatra, elbúcsúznak a várostól, bejárják azokat a helyeket, ahol több mint három évtizeddel ezelőtt apáik, nagyapáik életre-halálra kitartottak a fasiszták ostromával szemben. Alekszejev is most végigjárta a fiával az egykori védővonalat. Átadta neki a harcos „stafétabotját”, azét a katonáét, aki mindvégig híven teljesítette a haza és az emberek iránti kötelességét. Pjotr Godlevszkij (APN) Viktor Alekszejev feleségével és gyermekeivel a Mamajevkurgánon a hősi emlékműnél (APN) A Szocialista MŰVÉSZETÉRT