Szocializmus, 1907-1908 (2. évfolyam, 1-20. szám)

1907-09-01 / 1. szám

Garbai S.: Az általános választójog hatása Magyarországon 3 kan és nyomorúságos tudatlansága mellett imádja és megbámulja testét tipró nagyjait. Ebben az országban pedig általában elmond­hatjuk valamennyien Loustalótnak, a francia forradalom neves hírlap­írójának ama örökbecsű mondását: „a nagy csak azért tetszik nekünk nagynak, mert térdelünk, álljunk föl.“ Magyarországon a népet csak politikai jogainak gyakorlása fogja tehetetlen helyzetéből fölemelni; látni fogja a munkásság, hogy a szavazati jognak nemcsak az urnánál van hatása, hanem a köz­gazdasági élet minden terén, még a műhelyekben is. Mert, bár a politikai jog mint hatalom, csak akkor érvényesül, amikor a törvényalkotáshoz szükséges többséget alkotja, de mint intézmény demokratizálja a közéletet és olyan helyen is megnyilatkozik, ahol nem is reméljük. Ma még csekély része a munkásoknak tudja, hogy a drágasági viszony, Magyarországnak ez a specialitása, kapcsolatban van a politikai jogtalansággal s mihelyt a munkásság befolyással be­­választójoga révén a községi politikára s élénk tevékenységével elhárítja a város népének élelmezését mesterséges módon megdrágító érdekszövetkezetek horogvetéseit, azonnal mutatkozni fog a választó­jognak a munkásokra nézve üdvös előnye. A mai drágaság állandó volta csak azért van, mert azok, akik politikai jogaik révén a közvagyont, közigazgatást és a közhatalmat kezelik, maguk is részben vagy nyerstermelők, vagy a nyers­termékeket földolgozó és elárusító iparosok, akiknek anyagi érdekeik diktálják az élelmiszerek árainak a lehetőségig magas színvonalon való tartását s így nem áll érdekükben a közhatalom segítségével oly intézkedéseket tenni, amelyek a közélelmezést olcsóvá tennék; de mihelyt nemcsak a termelők és közvetítők, hanem a fogyasztó munkásság nagy rétege is ott lesz a közhatalom kezelésénél, változni fog a helyzet, még­pedig a többség : a fogyasztó munkásság javára. Ugyancsak mutatkozni fog a választójog hatása a közoktatás terén is, mert az öntudatos munkásság képviselői hangos szóval fognak tiltakozni az állami és községi politika terén, hogy a köz­jövedelmek a gazdag egyházak, kolostorok és szerzetesrendek támogatására tékozoltassanak el, hanem követelni fogják, hogy olyan modern iskolák építtessenek kellő mennyiségben, ahol a gyermekeket ingyen tanszerekkel és élelmezéssel látják el. Ennek a törekvésnek a megvalósítása is a politikai jogokkal rendelkező munkásságnak a feladata. Sokan vannak még olyanok, akik nem tudják megérteni, hogyan tudja a gyárak erős vaskapuit betörni a választójog ereje? Nagyon egyszerűen. Nem szabad felednünk, hogy a munkás választójoga révén egyszersmind állampolgárrá is válik, aki közvetetten az ország ipari fejlődésének miként való irányításához is hozzájárul. Már most a gyárosra nem lehet a jövőben az közömbös, hogy miként szavaz le a munkása s miután a szavazatok mennyisége kihat elsősorban az iparra, törekszik munkásait a maga érdekeinek megfelelő irány támogatására megnyerni s ezt nem tudja még csak kismértékben sem elérni másként, ha a saját gyárában vagy műhelyében a lehető

Next