Szocializmus, 1926 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1926-01-01 / 1. szám

XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1926 JANUÁR HÓ SZOCIALIZMUS SZOCIÁLDEMOKRATA FOLYÓIRAT SZERKESZTIK: VANCZÄK JÁNOS ÉS RÉVÉSZ MIHÁLY A huszonharmadik pártgyülés [Rm.] A legutóbbi pártgyülésiink óta lefolyt több mint másfél esztendőnek a szociáldemokrata mozgalomra való hatásával az e sorok titán következő cikk foglalkozik részletesebben, annak a föltételezé­sével, bogy a párt országos gyűlésén résztvevő elvtársaink a párt- vezetőség kimerítő, adatokkal teljes jelentését áttanulmányozták. E soroknak tellát korántsem lehet a céljuk az,' hogy méltassák, kritizál­ják vagy akár csak elmondják az elmúlt hónapok történetét. Amint tavaly is tettük: azon iparkodunk, hogy az idei pártgyülést is meg­próbáljuk beállítani — ha mondhatjuk igy: történelmi távlatba, nézve mindig a magyar munkásmozgalom áldozatos, megpróbáltatásos múltját és tekintve mindig az előttünk levő föladatok óriási tömegét. A tavalyi pártgyülés karakterisztikonját abban láttuk, hogy attól várta mindenki a munkásmozgalomban való konszolidáció határozot­tabb tempóban történő megindulását. Ettől kellett várni, mert a meg­előző pártgyülés szinte az alakiságokkal volt elfoglalva — hiszen a borzalmas háborús világ és a magyar kormányzat gondoskodott arról, hogy Magyarország szervezkedett munkásai tiz esztendőn keresztül ne tarthassanak a demokrácia elveinek és a munkásmozgalom termé­szetének megfelelő országos tanácskozást. A huszonkettedik pártgyülés, most már megállapítható, csak rész­ben felelt meg a föladatának. A tízesztendős, mondhatjuk igy: inter­regnum sokkal erősebb hatású volt, a forradalmak hónapjai, az ellen- forradalom vad garázdálkodása sokkal inkább megváltoztatták a munkásmozgalom arculatát, semhogy egy-két hónap előmumkálko- dása, néhánynapos tárgyalás kijelölhette volna a haladás egyenes útját, semhogy ne lett .volna kénytelen megállani a munkásmozgalom, hogy közbeeső, sürgősebbnek mutatkozó föladatokat intézzen el. De tart'-'"—ik a multesztendei pártgyülésnek mégis annak a megállapitá­~ ......., nogy a megszokott kongresszusok sorából kiemelkedett, amint k iemelkedett az 1890-es, az első országos, pártalakitó kongresszus, amint kiemelkedett az 1903-as, amely hosszú esztendőkre érvényes és még ma nap is hatályos marxista programot adott, amint emlékezetes az 1904-es, amely rászorította a munkásmozgalmat a N épszava-w&in- lap megteremtésére vagy az 1908-as, amely a párt alkotmányát refor­málta az nrszág politikai helyzete, általában a viszonyok szabta mó­don. Az ugynevezhető nagy pártgyülések sorozatához hozzákapcso- lódhatik a tavalyi pártgyülés, mert, bár szépséghibái bizony fölösen voltak, megteremtette, szinte a tizenkettedik órában, a párt községi programját, amelynek alapján Budapesten és sok vidéki városban és községben derekas munka folyik és mert megkezdette az előmunká­latait a párt alkotmánya revíziójának, az uj pártszervezeti szabályzat megteremtésének. Az 1924-es pártgyülés az elfogadott 29. számú indít­vánnyal utasította a pártvezetőséget, hogy a pártszervezeti szabály­zat megfelelő, korszerű reformját készítse elő és a következő párt­1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék