Szocializmus, 1931 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1931-01-14 / 1. szám

XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1931 JANUÁR HÓ SZOCIALIZMUS SZOCIÁLDEMOKRATA FOLYÓIRAT SZERKESZTI: RÉVÉSZ MIHÁLY Az 1930. évi budapesti törvényhatósági választások statisztikája Írta Mókus Illés A múlt év december 21—22.-én lezajlott budapesti törvény­hatósági választások számadatai éppen annyira értékesek és érde­kesek, mint amilyen nagyfokú érdeklődést keltett ez a válasz­tás. Városi és országos viszonylatban egyaránt értékesek és érde­kesek minden választásnak a számadatai, mert ezek a számok igen sok kérdésre adnak feleletet és nyújtanak tájékoztatást azok­nak, akik figyelemmel kísérik a politikai pártok fejlődését és a választóközönség időközönként való érdeklődésének hullámzását. Magyarországon még nincs titkos szavazás. A szavazás tit­kossága az országgyűlési képviselőválasztásokra vonatkozóan 49 választókerületben és az önkormányzati testületek területén van meg. A titkosságot azonban itt is áttöri az ajánlások botrányos rendszere. Minden magyar választásnál a választók egy nagy része már az ajánlásokkal nyíltan leszavazottnak tekinthető, mert az ajánlók vagy lelkiismeretükön kénytelenek erőszakot elkö­vetni, amikor olyan párt ajánlási ívére adják aláírásukat és szel­vényüket, amelyet nem vallanak a magukénak, vagy pedig nyíl­tan színt vallanak és viselik ennek minden kockázatát és kárát. Nem sokat segít ezen az, hogy az ajánlók titkosan szavazhatnak lelkiismeretük szava szerint, csak annál kirívóbb és nyilván­valóbb a politikai erkölcstelenség és a hatalom erőszakossága. Megállapíthatjuk, hogy Budapesten több mint 200.000 ajánlást nyújtottak be a pártok, noha a választók száma mindössze 292.000. Az ajánlásoknak ez a rendszere a választók terrorizálásának egyik eszköze is. Csak így tudott az egységes párt 3500 ajánlást benyújtani az V. kerületben, noha csak 2347 szavazatot kapott; ugyancsak benyújtott a VII. kerületben 4339 ajánlást és kapott 2389 szavazatot. Ezeket a példákat folytatni lehetne, de fölösleges, a rendszer enél­kül is túlontúl ismert. Azonban a reakciós, ellenforradalmi Bethlen-rendszer nem­csak az ajánlások nyaktilójával igyekszik befolyásolni a válasz­tók akaratának érvényesülését, hanem ezt az akaratmegnyilvánu­lást a törvényhatóság összetételében is meghamisítja, amikor a választott 150 bizottsági tag fölé 90 bizottsági tagot ültet, akiket kinevezés, örökös tagság, érdekképviselet, szakszerűség és hivatal címén csempésznek be a törvényhatóságba. A hatalom mesterséges alátámasztására szolgál mindezeken k­ívü­l még a választókerületek beosztása is. Az egyes kerületek mandátumainak száma aszerint változik és mindig aránytalanul több ott, ahol a keresztény párt vagy az egységes párt érdekében való. Amíg a Várban (I. ker.) 9000 választó választ 10 bizottsági

Next