Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
Btl A termelés és fogyasztás Hazánkban hárommillió háztartás van. Hárommilliószor ki tudja, hányféle fogyasztói igény, vásárlói szokás, jövedelem táplálta óhaj, takarékoskodásra alapozott kívánság, szükséglet diktálta követelés. Egy valami azonban világos: az életszínvonal s a fogyasztás szoros függvénye a termelékenységnek, a műszaki színvonalnak, a gazdálkodás hatékonyságának. Magyarországon élelmiszerekből magas, iparcikkekből közepes, árujellegű szolgáltatásokból alacsony szintű a fogyasztás. A termelés, valamint az árpolitika határozza meg — legalábbis alapvetően — azt, hogy a jövedelmeket miként képes árura váltani és elfogyasztani a lakosság. Abban, hogy az életszínvonal s a fogyasztás ne periodikusan — lökésszerűen — növekedjék, hanem egyenletesen emelkedjék, a termelés bővítése mellett döntő szerepe van a termelés és a termékek korszerűségének. Az üzletek pénztáránál leszurkolt minden száz forintból 43,8 forintot élelmiszerekre adnak ki a munkás és alkalmazotti háztartások. (A paraszti és kettős jövedelmű háztartások esetében 50,6 forintot). „Telhetetlen bendőként tömjük gyomrunkat, ahelyett, hogy táplálnánk a szervezetet” — mondotta a táplálkozástudományi konferencia egyik előadója. Kétségtelen: a fogyasztásban a szükségesnél nagyobb súlyú az élelmiszer, de még nagyobb baj, hogy az élelmiszereken belül egészségtelen a fogyasztási szerkezet. Túl sok zsírt, cereáliát (lisztet, lisztből készült termékeket, rizst) tálalunk asztalunkra, s a kelleténél kevesebb zöldfélét, gyümölcsöt, fehérjét. Az élelmiszergazdaság fokozatos kialakítása, az ún. vertikális integráció létrehozása a következő tizenöt-húsz esztendőben megteremti a korszerű termelés-korszerű fogyasztás szilárd alapjait. A Belkereskedelmi Kutató Intézet megállapításai szerint az élelmiszer-fogyasztás a következő tizenöt évben a jelenlegi kétszeresére nő, de nem a kalóriafogyasztás többletéről van szó. A mai, napi 3000 kalória fölötti fogyasztással nagyon is elégedettek lehetünk, sőt, ennek mérséklése a kívánatos. a többletnek elsősorban zöldségben-gyümölcsben (a mai 153 kilóról 205 —215 kilogrammra), fehérjében, főként állati fehérjékben kell testeit öltenie. Miért időzünk ennyit az élelmiszerfogyasztásnál? — Azért, mert a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakításának ez az alfája és ómegája. A meglévő jövedelem ésszerűbb elosztása, illetve a jövedelemnövekedés jobb felhasználása (ma még több, mintt fele élelmiszerre megy az utóbbinak!), a forrása annak, hogy a fogyasztás más területein is egészségesebb arányok jöjjenek létre. Vannak, nem is kevesen, akik úgy vélik: az iparcikkek bizonyos fajtáinál — például a ruházati cikkeknél — nem emelkedik a kereslet, mert csillapult a vásárlói „éhség”. A vásárlás, fogyasztás adatai — kivéve a tartós fogyasztási cikkeket — mintha erről tanúskodnának. A háztartásra, lakásfelszerelésre fordított kiadások a ruházatra adott forintokkal együtt évek óta azonos szinten állnak, sőt, előbbiek 1968- ban 1967-hez mérten csökkentek. Fordítani kell azonban a kérdésen, s visszatérni oda, ahol fejtegetésünket kezdtük: a termelés döntő meghatározója annak, hogy a lakosság jövedelmét miként válthatja árura. A textil- és ruházati ipar termelési ingadozásainak, a választék szegényességének, a korszerű kötött, körhurkolt, s szintetikus anyagok csekély kínálatának törvényszerű következménye a forgalom stagnálása. (Az áremelkedésről már nem is beszélve, holott hazánkban a ruházati termékek magas ára amúgy is kedvezőtlen befolyást gyakorol a fogyasztási szerkezetre). A háztartásra, lakásfelszerelésre fordított összeg — az összes kiadósok kilenc százaléka — ugyancsak összefügg a mennyiségben és minőségben nem kielégítő termeléssel. 1959. évi árakon számítva a tartós fogyasztási cikkek forgalma 1960—1968. között évente átlagosan kilenc százalékkal emelkedett (Az összes fogyasztás ugyanakkor — hasonló számítási metodikával — évente 3,6 százalékkal nőtt, 1960-ban még csak 13 ezer hűtőgépet adtak el, tavaly 140 ezret, 1960-ban száz családra 14,7 mosógép jutott, ma 50 stb.) Ha mennyiségben nem is, de a fejlődés dinamikáját tekintve joggal beszélhetünk gyorsuló lépésváltásról. Az ilyen értelmű lépésváltást azonban meg kell előznie a termelés változásának, korszerűsödésének. Egyrészt úgy, hogy azokat a szükségleteket értékesebb árukkal lehessen kielégíteni, másrészt e kielégítés fedezetének — az árualapnak — bővítésével. (Így pl kívánatos a ruházati forgalom megkétszerezése két évtized alatt). Ugyancsak először a kínálatot kell növelni ahhoz, hogy az árujellegű szolgáltatások fogyasztásának üteme, tartósan megelőzze a termékfogyasztás emelkedési ütemét,s így lépcsőzetesen egészségesebb arányok jöhessenek létre. M. O. jgpp VILÁG XX. évt. 235. sz. október 10., péntek* ^íffl?!iBÍ8M1CTBH Gyógykezelés a munkahelyen Harminckétezren üzemi rendelőben A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége legutóbbi tanácskozásán 61 vállalatnál, illetve üzemben végzett vizsgálat alapján értékelte az üzemek egészségüayi helyzetét. A fejlődés — amint megállapították — az utóbbi időben jelentős. Amíg 1951-ben két üzemorvos működött a megyében, összesen 15 órában, az idén már 30 üzemben, 30 üzemi orvos, 72 órát dolgozik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezekkel az eredményekkel elégedettek lehetünk. Megyénk üzemorvosi hálózatára — az elnökség megállapítása szerint — a szétaprózottság jellemző. Üzemi körzeti orvos mindössze kettő működik, tizenegy orvos pedig naponta egy órát tevékenykedik ipari üzemiben. Növekedett ugyan az üzemi szakorvosi óráik száma, de nem minden esetben az igények figyelembevételével. A megye hét nagyüzemében működik szakorvos. Az üzemegészségügyi hálózat fejlesztése érdekében szakszervezeti és egészségügyi szervek az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettek, s így az ipari dolgozók közül huszonhatezer, a mezőgazdasági dolgozók közül csaknem hatezer, összesen tehát mintegy harminckétezer ember részesül munkahelyén egészségügyi szolgáltatásban. Ez azonban a biztosítottaknak mindössze egyötöde. A további fejlődés megköveteli az üzemektől is, hogy jobb előfeltételeket teremtsenek az üzemegészségügy részére. Állandó ügyelet A nagyüzemekben a rendelők korszerűek, jól felszereltek, ilyen például a Tisza cipőgyári, ahol 170 négyzetméter alapterületű a rendelő. Így a jó egészségügyi munka személyi feltételei mellett a tárgyi feltételek is adottak. Ebben az üzemben, — mivel a munka három műszakban zajlik — külön éjjeli ügyelet is van, amit főfoglalkozású ápolónők látnak el. Hasonlóan modern, jól felszerelt orvosi rendelője van a jászberényi Hűtőgépgyárnak és a szolnoki cukorgyárnak. Szűk, zsúfolt viszont és céljának egyáltalán nem megfelelő a tiszaigari állami gazdaság, a vasipari vállalat szászbereki üzemegységének rendelője. A felmérések megállapítják, hogy az üzemorvosi rendelők forgalma tavaly megközelítette a 127 200-at. Az idén az első félévben viszont kevés híján elérte a 80 000- ret- kevés a megelőző munka Az egy-két órás üzemorvosi tevékenység — ahogyan az elnökség megállapította — főleg a gyógyításra és méginkább a vényirásra szorítkozik. Megállapítható, hogy az egészségügyi megelőzéssel egyelőre csak a főfoglalkozású üzemorvosok törődhetnek. Az üzemorvosok feladata volna pedig, az üzemekben a veszélyeknek kitett dolgozók óvása, egészségének ellenőrzése, stb. Ilyen folyamatos vizsgálatokat, megelőző munkálatokat azonban csak a Tisza Cipőgyárban, a Tiszamenti Vegyiművekben, az állami építőipari vállalatnál és még néhány nagyobb üzemben végeznek. Vizsgálataik alapján az üzemorvosok már több javaslatot tettek a munkahelyi ártalmak megszüntetésére. Ezek azonban csak ott jártak eredménnyel, ahol az üzem szakvezetői is törekedtek az ártalmak megszüntetésére. A példák bizonyítják, hogy a részállású orvosok is tudnak eredményes egészségvédelmi munkát végezni. — állapította meg az SZMT elnöksége, — ha mind a mozgalmi szervek, mind a gazdasági vezetők egyértelműen segítik tevékenységüket Vannak lehetőségek Összegezve a tapasztalatokat, az elnökség megállapította, hogy az üzemorvosi hálózat, az eddigi erőfeszítések ellenére sem fejlődött a kívánt ütemben, és több üzem jogos igénye vár teljesítésre. Kezdeményezéseket tett arra, hogy a megye ipari és gazdasági fejlődésének megfelelően emelkedjék az üzemegészségügyi ellátottság színvonala is. B. E. Ma: Ösztöndíjas kamaszok A Néplap kerekasztala Kunhegyes is ünnepelt Tegnap délelőtt fél tízkor kezdődött Kunhegyesen a felszabadulási ünnepségsorozat. Az úttörők szovjet pionírokat láttak vendégül, s együtt ünnepeltek. A szovjet hősök emlékművét 15 órakor koszorúzták meg bensőséges ünnepség keretében, amelyen a megyei-, járási-, párt-, tanácsi szervek képviselői is részt vettek. A község huszonöt éves fejlődését bemutató kiállítást — amely októberben mindennap nyitvatart — 16 órakor nyitották meg. A hálóstaféta 18 órakor érkezett a községbe, ezt követően pedig a művelődési otthonban nagygyűlésen emlékeztek a község lakói felszabadulásuk 25. évfordulójára. Semsei Imre, a törökszentmiklósi járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Egyhelyben topogás Párizsban * Összetűzések Chicagóban * A jugoszláv szakszervezetek a sztrájkokról Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK— HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - Tanuló felnőttek A kunszentmártoni járásban az 1968/69-es tanévben 194 felnőtt tanult általános iskolában. A munka eredményességét nemcsak az bizonyítja, hogy a járás 15 általános iskolájából 12-ben idejében megindult, és a tanév végén be is fejeződött a felnőttoktatás, hanem az is, hogy a hallgatók tanulmányi eredménye 3,3 volt, s csak ketten voltak kénytelenek pótvizsgázni. A legjobb eredményeket a cserkeszőllői, csépai, tiszasasi, tiszainokai iskolákban érték el. Ez utóbbi községben az utolsó hét évben mindig működött a dolgozók iskolája. A helyi Szabadság Termelőszövetkezet különösen sok segítséget ad tagjainak az iskolai tanulmányok folytatásához. Az utóbbi 5 évben a szövetkezet 16 tagja végezte el az általános iskolát, és az idei tanévben már hatan jelentkeztek továbbtanulásra. A tsz-ben működő pártszervezet célkitűzései között szerepel, hogy minden párttag szerezze meg az általános iskola 8. osztályának elvégzéséről szóló bizonyítványt. A tervezők felajánlása A Szövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat Szolnok megyei kirendeltségének dolgozói döntöttek, hogy elvállalják a Mezőhék községben 1970-re tervezett kéttantermes iskola kiviteli terveinek elkészítését, munkaidőn túl, társadalmi munkában. A terveket 1970. január 30-án adják át. Felkérték a községi tanácsot, hogy a társadalmi munka eredményeként megmaradó tervezési költségen, amely körülbelül 25—30 ezer forintra tehető, vásároljon televíziót a felépítendő iskolának. Készül az új védjegytörvény Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlődése révén áruink egyre szélesebb körben jutnak el a világ különböző országaiba. Előnyös értékesítésüket elősegítik a világpiacon eddig is bevezetett, jó hírnévre szert tett védjegyek, mint a Tungsram, Orion, Ikarus, Palma és mások. A védjegy mintegy magában hordozza a gyártó vállalat eredményeit, azokat a tapasztalatokat, amelyeket a védjegyzett áruk vevői hosszú évek során szereztek. Ha ezek a tapasztalatok kedvezőek, a védjegy az értékesítés egyik leghatékonyabb segítője. Az új gazdaságirányítási rendszerben megnövekszik a védjegyek jelentősége a belső, fogyasztói kapcsolatokban is. Ahogy nő az áruválaszték, fokozódik a vásárlóközönség igénye, hogy az azonos, vagy hasonló rendeltetésű különféle termékeket egymástól megkülönböztesse. Ennek jól bevált eszköze a védjegy. Az új védjegytörvény egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a forgalomban alkalmazott védjegyek megkülönböztető képességét, elejét vegye annak, hogy a védjegy a vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas félrevezető, valótlan elemeket tartalmazzon. Ennek biztosítéka, hogy a törvény védjegyjogi oltalomban csak azokat a jelzéseket részesíti, amelyeket az érdekelt vállalat az Országos Találmányi Hivatalnál lajstromoztat. Itt a jelzést alaposan megvizsgálják abból a szempontból, hogy a törvényes követelményeket kielégíti-e. Az így lajstromozott védjegyek alkalmasak lesznek a nemzetközi elismerésre is. Konferencia tervezet Hasznos segédeszközt bocsátott a MTESZ azoknak a kutatóknak és gyakorlati szakembereknek a rendelkezésére, akik a munkaterületükkel kapcsolatos nemzetközi tanácskozások és kiállítások iránt érdeklődnek. A 230 oldalas jegyzék 77 olyan konferenciát, szimpóziumot, stb. sorol fel, amelyet a jövő esztendőben hazánkban rendeznek meg. Közülük 60 lesz a fővárosban, 14 vidéken, háromnak a helyét még nem jelölték ki. — azoknak a tanácskozásoknak a száma, amelyeket a MTESZ, illetve valamelyik tagegyesülete szervez, vagy amelyeknek a szervezésében közreműködik, eléri a 60-at. Hogy milyen nagy szám a 77, azt jól érzékelteti, hogy a jövő évben külföldön tartandó tanácskozások katalógusában 463 tétel szerepel, tehát ezen a listán mindössze hatszor annyi tudományos esemény található, mint a hazai jegyzéken. A kiadvány felsorolja végül azt a világ különböző részein jövőre rendezendő 484 kiállítást és vásárt, amelynek tematikája valamilyen szempontból érdekes lehet a magyar szakemberek számára is. %