Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Mi a „lényeg"? Ezekben a napokban, hetekben kaptak, illetőleg kapnak első ízben felemelt bért a felsőoktatás dolgozói, az ápolónők, a vasutasok és némileg nagyobb összeget a kisnyugdíjasok. A többlet, amit március elsejétől folyósítanak nekik, nem azonos; az ápolószemélyzet bérét emelték a legszámottevőbb arányban, míg az érintett nyugdíjasok szerény többletet kapnak. Az államháztartás jelenlegi lehetőségei szabták meg a béremelésben részesülők társadalmilag jelentős, országosan mégis viszonylag szűk körét, s a béremelés mértékét is, értve e lehetőségeken a gazdálkodás már elért eredményeit, de még inkább a benne rejlő és a reform segítségével kibontakoztatható további lehetőségeket. Ez egyszersmind a pillanatnyilag egyedül lehetséges válasz azoknak is, akik ugyancsak joggal várják életkörülményeik megjavulását. Válasz olyan értelemben, hogy íme, a kormányzat, mihelyt a nemzeti jövedelem alakulása, a költségvetés számoszlopai bármilyen csekély módot adnak a leginkább rászoruló rétegek gondjainak enyhítésére, az intézkedések nem késlekednek, még ha némileg előlegzetten, mármint a jobb munka, a jobb közérzet reményében kell is meghitelezni a szükséges pénzügyi fedezet egy részét. Nem véletlen tehát, hogy a művelődésügyi miniszter nemrég az országgyűlésen jelentette be: a következő tervidőszakban kiemelt feladat lesz a pedagógusok fizetésének, életkörülményeinek megjavítása. A párt és a kormány életszínvonal-politikájának, ezen belül jövedelemelosztási gyakorlatának megnyilvánulásai ezek, amely politika keretében nem kis kérdéseket kell megoldani. Többek között azt a talán legtöbbet vitatott kérdést, hogy most vajon a jövedelmek kiegyenlítése, vagy éppen a nagyobb mértékű eltérítést?, úgymond nivellálása vagy differenciálása van-e napirenden? Nos, a kormányzat, mint látnivaló, mindkettőre törekszik, mert mindkettőre szükség van. Amíg ugyanis a legalacsonyabb jövedelmű rétegek nem kapják meg hiánytalanul mindazt, amire az ország adott fejlettségi színvonalán szükségük van, addig a szocialista jövedelempolitika nem mondhat le e rétegek — tehát a legkisebb keresetűek, a sokgyerekesek, a csekély nyugdíjúak — sorsának következetes javításáról. Sőt, társadalmunk, államunk végül is ennél többre törekszik, hogy mindenki kulturált emberhez méltó körülmények között élvezhesse a kor és a rendszer vívmányait. Innen származik tehát a kiegyenlítés, a nivellálás szükségessége. De ténylegesen nagyobb hangsúlyt kapott mostanában, főleg a gazdasági reform bevezetésével, a jövedelmek nagyobb mértékű differenciálásának szükségessége is, mert e nélkül nincs anyagi ösztönzés s az ország elért fejlettségi színvonalán nem lehetséges e nélkül megfelelően gyors, dinamikus gazdasági, műszaki továbbfejlődés sem! Nem egyszerű dolog e két követelménynek egyszerre eleget tenni, de mégsem lehetetlen. Mindkettő ugyanis annak az alapvető elvnek van alárendelve, amely szerint jövőnk, seülclenünk kockáztatása nélkül, csak azt oszthatjuk el, amit már megszerzett, amit már magáéinak tud gazdaságunk. Az ösztönzésnek ilyen értelmű különleges fontossága tűzte egyebek mellett napirendre annak idején a gazdálkodás megreformálását is. És ezt a gondolatmenetet továbbfűzve vetődnek fel olyan kérdések is — éppen a nyereségrészesedés kifizetésének napjaiban —, hogy vajon mennyiben lehet függővé tenni a munkás vagy az alkalmazott keresetét a vállalat anyagi eredményeitől, amelyeket sok külső, a munkavállaló által alig korrigálható tényező is erősen befolyásol. — Akad e körül is vita. Azt azonban senki sem vonja kétségbe, hogy a vállalat, mint ahogy az egész népgazdaság, nem fejlődhet megfelelően bizonyos ösztönző bérpolitika nélkül. Következésképpen : a jól dolgozó és anyagilag sikeres vállalatnak lehetővé kell tenni, hogy — a szocialista elosztás elvével összhangban — jobban fizessen és magához vonzza, kösse az embereket. Mint ahogy az embereket is meg kell győzni arról, hogy jobb, sikeresebb munkájuk anyagi eredménye, jutalma nem maradhat el. Huzamos ideig semmi esetre sem. Ez a lényeg. h. j. Két új bútorgyár épül, átfogó rekonstrukció a meglevő üzemekben Nagy Józsefné tájékoztatója a bútoripar távlati fejlesztési terveiről Az ez évi négymilliárd forint értékű helyett 1975-ben mintegy hatmilliárd forint értékű bútort hoznak forgalomba. A bútoripar nagyarányú távlati fejlesztési koncepciójáról szerdán a Könnyűipari Minisztériumban Nagy Józsefné miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit. Matematikai módszerekkel felmérték, hogy a következő tervidőszakra milyen összefüggés várható a lakásépítkezések alakulása és a reáljövedelem növekedése, a lakosság számának gyarapodása, az ötvenes évek demográfiai hulláma következtében most felnövekvő fiatalok, illetve házasulandók száma és a bútorkereslet között. A bútorgyárak többsége saját maga is elkészítette fejlesztési terveit, s azok összhangban állnak a tervkoncepcióval. Tanulmányozták a szakemberek a KGST országok és a fejlett tőkés országok bútoriparának fejlődését és mindezek alapján készül ezekben a hetekben a részletes tervjavaslat. A következő öt évben a Elmondotta, bár az elmúlt tíz évben a bútoripar megkétszerezte árukibocsátását — mégsem tudott mindig lépést tartani a kereslettel, s a bútor évek óta a hiánycikkek listáján szerepel. Ez nem is annyira a mennyiségre, mint inkább a választékra vonatkozik. bútoripar 40—50 százalékkal növeli majd a termelő kapacitását, fejlesztésére mintegy 1.6—1.8 milliárd forintra lesz szükség. Ennek forrásai vállalati fejlesztési alapok — amelyekre hosszúlejáratú hiteleket előnyös feltételek között vehetnek fel a gyárak —, továbbá a kitelepítési, tanácsi juttatások, a szövetkezetek kölcsönös fejlesztési alapjai, de a két új gyár építéséhez várhatóan a költségvetésből is számottevő összeget kell igénybe venni. A két új bútorgyár közül a mátészalkai lakásbútorgyár évi 300 millió forint, a mohácsi ülő- és kárpitozott bútorgyár pedig évi 350 millió forint értékű terméket bocsát majd ki. Létesítésük 600—700 millió forintos beruházást igényelt minőségének, választékának alakulásával foglalkozott. A miniszter ezt jogosnak is tartja, hiszen a bútorok minőségére elég gyakoriak a panaszok, s különösen megszaporodott számuk a múlt év első felében. Ezért akkor az illetékes miniszterhelyettes tíz gyárat részesített figyelmeztetésben, megszigorították a minőségellenőrzést, a faipari gyártásvezető minőségellenőrző munkáját a minisztériumhoz tartozó vállalatok gyártmányain kívül kiterjesztették a szövetkezeti termékekre is. A választék bővítése érdekében a bútorgyárak variálható elemekből álló bútorcsaládok gyártására törekednek és nagymértékben növelik a beépíthető bútorok arányát is. Az idén épülő 70 000 lakásnak 40, az 1975- ben elkészülő 90 000 lakásnak pedig 60 százalékát szerelik fel beépített bútorokkal. A családi ház építők részére a TÜZÉP lényegesen több beépíthető bútort árusít. Részletes tervjavaslat Bútorgyár Jászberényben Fejleszteni kívánják a rekonstrukcióra alkalmas gyárakat s így korszerű, nagy gyárak alakulnak ki Zalaegerszegen és Nagykanizsán, a Budapesti Bútoripari Vállalat Encsen és Egerben hoz létre modern telepet, bővül a Cardo Bútorgyár, a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyára, a Székesfehérvári Bútorgyár, valamint a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti üzeme. Több vidéki vállalat üzeme települ át új ipari övezetbe, s ez lényegében új gyárak építésének megkezdését jelenti majd. Ilyen jellegű fejlesztéssel számolnak Baján, Szegeden, Pécsett, Balassagyarmaton, Egerben, Veszprémben és Jászberényben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatja azt a törekvést, hogy a fakitermelő és feldolgozó üzemek méretre megmunkált alkatrészekkel lássák el a bútorgyárakat. A sajtótájékoztatón feltett kérdések legtöbbje a bútorok Dobring in Rogers tanácskozás a Közel- Keletről * Nyugat-Berlin: négyhatalmi tárgyalások KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Péter János Berlinben tárgyal Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszterhelyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagyköveti társaságában megtekintette a potsdami Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott, • • Ülésezett a megyei szállítási bizottság Ülésezett tegnap a megyei tanács vb termében a megyei szállítási bizottság. Ezúttal Máté János az AKÖV forgalmi és kereskedelmi főosztályának vezetője adott tájékoztatást arról a munkáról, amit tavaly végzett a bizottság. Beszámolt többek között arról, hogy a két havonkénti üléseken 12 napirendet tárgyaltak meg és 15 határozati javaslatot fogadtak el. A határozatok többsége a lakosság és a fuvaroztatók jobb és pontosabb kiszolgálását célozták. Ez alkalommal beterjesztették a bizottság idei munkaprogramját is, majd a piaci árufelhozatalt biztosító vízi és közúti járatok szervezéséről tanácskoztak. Végül pedig a megyében szervezett idegenforgalmi tevékenységihez szükséges járműigényeket vették számba. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - Egymillió tő virág Április 4-re Negyven városban húszezer négyzetméternyi parkterületet ültetnek be virágokkal a felszabadulás évfordulójára, a kertészeti egyesülés gondozásában. Az első tavaszi virágok fejlődését erősen hátráltatta a szokatlanul hosszúra nyúlt tél, a kevés napfény, ezért fóliasátrakkal védték az árvácska, a tulipán és a cimerária ágyásokat. A szokástól eltérően egyébként az idén piros muskátlik is virítanak majd április 4-én a parkokban. A városok legfontosabb emlékműveit, központi parkjait s az újonnan megnyíló budapesti metróállomások környékét összesen egymillió tő virág díszíti majd. Óvórendszabályok Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete az „Építőipari balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály” közzétételéről. Ezeknek az előírásoknak alkalmazása az egész építőipari ágazatban kötelező. A Táncsics Könyvkiadó gondozásában áprilisban jelenik meg az óvórendszabály 359 oldalas kötete, amely összesen kilenc fejezetben tárgyalja az építőipari dolgozók egészségét és testi épségét védő előírásokat. Az új rendelet július 1-én lép életbe s ezzel egyidejűleg 14 régebbi rendelkezés veszti hatályát. Vetőmag nagytételben — a háztáji gazdaságoknak A vetőmag termeltető és értékesítő országos vállalatnál az idén egyre több háztáji gazdaság közös tételben rendeli meg a tavaszi vetőmagot. A háztáji gazdaságoknak ugyanis módjukban áll, hogy a tsz-eknek bejelentsék mennyi vetőmagot igényelnek. A közös gazdaság központjában elkészítik az összesítést és egyszerre rendelik meg a szaporító anyagot. Ez a megoldás azzal ,az előnnyel jár, hogy a kis csomagolású — 109—250 grammos — tételek ára helyett a nagyobb megrendeléseket — az egymázsás szállítmányokat — megillető árkedvezménnyel vásárolhatja meg a tagság a vetőmagot. Lehetőség nyílik arra is, hogy a közös gazdaság járművével olcsóbban szállítsák a helyszínre a magvasat. A vállalat és a SZÖVOSZ vetőmag árjegyzéket adott ki, amelyben tájékoztatást adnak a beszerzési lehetőségekről és feltételekről. A vetőmag árjegyzékben feltüntetett 100 kilogrammos egységek árai nagykereskedelmi árak, tehát a nagybani tételekre vonatkoznak. Lemezújdonságok A Tátrai-kvartett hanglemezre játszotta Joseph Haydn Op. 17-es vonósnégyeseit. A hat vonósnégyes nemcsak a zeneköltő indulásáról ad számot, hanem egy annak idején még csak születőben levő új zenei műfaj alakulásáról is. A hanglemezújdonságok között fúvóshangszerre írt remekművekkel is találkozhatnak a komolyzene halálai .1. Haydn két fúvósötöse, Mozart Divertimento,ja és J. S. Bach Quintettója két kiváló muzsikus: Maros Rudolf és Kesztler Lőrinc átdolgozásában, a Magyar Fúvósötös előadásában csendül fel a lemezről. Bartók zeneszerzői munkásságának korai szakaszából származó, 1908—1910 között íródott — négy zongoraciklus hallható az összkiadás újabban megjelent lemezén. Két Elégiát, a két Román táncot, a Vázlatokat és a négy Siratóéneket Szűcs Lóránt szólaltatja meg. Kodály kórusművei közül csaknem négy évtized terméséből , egy hanglemezre gyűjtve hallhatók a népi szövegekre írt gyermekmondókák, népi gyermekdalok, gyermekkarra írt népdalfeldolgozások, régi falusi népszokások dallamainak feldolgozásai és a Hegyi éjszakák. Felavatták a váci kórházat Újabb egészségügyi létesítménnyel gazdagodott Pest megye: szerdán Vácott felavatták az új kórházat. Az ünnepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, dr Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr Mondok Pál, a megyei tanács vb-elnöke, Padányi Mihály, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főcsoportfőnöke, és dr. Darabn* Pál, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.