Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Fock Jenő Jugoszláviába utazott Fock Jenő, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke — Mitja Ri­­bicsicsnek, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnökének meg­hívására — feleségével és kíséretével kedden hivatalos látogatásra a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságba utazott. Kíséretében vannak: dr Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Ko­vács István, a kohó- és gép­ipari miniszter első helyet­tese, Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes, Vár­­konyi Péter, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak vezetője, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány el­nöke és felesége, kíséretével, különvonaton kedd délután megérkezett Belgrádba. A jugoszláv főváros Topcsideri pályaudvarán a magyar ven­dégeket Mitja Ribicsics a Ju­goszláv Szövetségi Végrehaj­tó Tanács (kormány) elnöke és felesége, Mirko Tepavac külügyminiszter és felesége, Dragutin Haramija, a Horvát Szocialista Köztársaság sza­bóra végrehajtó tanácsának (kormányának) elnöke, Mi­­lenko Bojanics, a Szerb Szo­cialista Köztársaság Végre­hajtó Tanácsának (kormá­nyának) elnöke, Branko Pe­sics, a Belgrádi Városi Ta­nács elnöke, Muhamed Had­­zsics külkereskedelmi minisz­ter, Lojze Skok, a tájékozta­tási miniszter első helyette­se, Jaksa Petrics külügymi­niszterhelyettes, Haszan Sil­­jak gazdasági miniszterhe­lyettes, Milorad Jankovics al­tábornagy és más vezető sze­mélyiségek fogadták. A szívélyes fogad­tatás után Fock Jenő és kísérete szálláshelyére hajtatott, majd a magyar kormány elnöke Belgrádtól 20 kilométerre, az Avalan megkoszorúzta a vi­lághírű jugoszláv szobrász­­művész, Ivan Mestrovics mesteri alkotását, az isme­retlen katona sírját. Az 519 méter magasan fekvő emlék­mű meredek lépcsősorának alján a jugoszláv néphadse­reg díszszázada köszöntötte a magyar kormány elnökét. Fock Jenő — a magyar és a jugoszláv himnusz elhangzá­sa után — elhelyezte a ke­gyelet virágait a síron. A jugoszláv kormány új — belgrádi palotájában késő délután megkezdődtek a hi­vatalos magyar—jugoszláv tárgyalások. A megbeszélése­kéin magyar részről részt­­vesznek: Fock Jenő, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettese, Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes, Mar­jai József, a Magyar Nép­­köztársaság jugoszláviai nagykövete és Várkonyi Pé­ter, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke* Péter János Norvégiába utazott Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere a norvég kormány meghívására kedden hivata­los látogatásra Norvégiába utazott Péter János külügyminisz­ter kedden Oslóba érkezett* Megfeszített küzdelem az árral Farkasszemet néznek a Tiszával Kísérlet az árnál • Tovább fokozódik a gátak átázása Fokozott védekezésre van szükség A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén működő Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság közleménye Fő védvonalainkon az elmúlt 24 órában a védelmi munkák továbbra is a védelmi terveknek és követelményeknek megfele­lően, eredményesen folytatódtak. Terüle­tünkön több helyen zivatar volt, s a le­hullott csapadék sok esetben akadályozta a töltéseken a közlekedést, az anyagszál­lítást. A zivatarral jelentkező szél miatt intenzív hullámverés elleni védekezésre is sor került A Tisza Tiszaugnál 843 cm-rel június 2- án 02 órakor tetőzött és azóta 1 cm-t apadt. Az apadás 2-án 14 óráig Tiszaroffnál 27 cm, Szolnoknál 8 cm. Az apadás mértéke még igen minimális és nem csökkenti érdemben a védtöltések igénybevételét. A hosszantar­tó vízteher a gátak védőképességét és állékonyságát továbbra is maximálisan igénybe veszi. Tovább fokozódik az átázás, növekszik az átszivárgás, és a buzgároso­­dás, gátcsúszás, gátroskadás veszélye. Ez fokozott figyelmet és éberséget követel a védelemben résztvevőktől. Általánosságban megállapítható, hogy viszonylag veszélyesebb helyzet a Szol­noktól délr­e szva­kul ki az elkövetkezendő napokban, így e területen az átlagosnál is intenzívebb te­vékenység szükséges. Az igazgatóság árvízvédelmi osztaga, va­lamint a budapesti kísérleti árvízvédelmi osztag és két honvédségi pátriaverő rész­leg Tiszakürtön folytatta a töltéspadka csúszás megelőzésére szolgáló pátrialemez­­fal leverését. A szombathelyi osztag Nagy­körű és Kőtelek között kezdte meg hason­ló jellegű tevékenységét. A debreceni ár­­vízvédelmi osztag készenlétben van. Tiszasüly közelében a töltéskoronán két helyen észleltek repedést, melyet feltárták és megállapították, hogy az talajzsugoro­dásból származik, különösebb veszélyt nem jelent és a biztonságból elhelyezett ho­mokzsák bordás megtámasztásán kívül to­vábbi beavatkozásra szükség nincs. A ti­­szakécskei öblözetben észleltek a mentett oldalon nagyobb mérvű talajfellazulást és csúszást, valamint az I/4-es őrjárásban 30 méter hosszú repedést, a töltés tengelyével párhuzamosan. A jelenségek továbbterje­désének, illetőleg a további romlás meg­akadályozásának érdekében szorító töltést, leterhelést alkalmaztak. A Szolnok alatti balparti védtöltéseken számos esetben al­kalmaztunk és fokozott mértékben alkal­mazunk fóliaborítást a szivárgás, csurgás csökkentése érdekében. A védvonalak mentén 26 750 méter hos­­­szúságban volt szükséges gátmagasítás, nyúlgát, jászolgát építés. Magassági hiány nincs. A védekezés alatt kiépített ideigle­nes létesítményeknél azonban fokozott mértékben jelentkezik az átszivárgás, an­nak ellenére, hogy nagy részükön fóliás védést is alkalmaztunk A veszélyes he­lyeken e műveket szélesítjük, megtámaszt­juk a víznyomás ellen. A hullámverés el­leni védelmet is állandóan ellenőrizni kell, a fellazult szakaszokat ismételten rögzíteni szükséges. Június 1-én a védekezésben foglalkozta­tott vízügyi dolgozó, közerő, honvédek, munkásőrök, polgári védelmi, karhatalmi és rendőrségi alakulatok létszáma a ki­lencezer főt meghaladta, a veszélyeztetett helyeken 512 gépjármű, 31 vízijármű, 148 földmunkagép dolgozott. Ezideig beépítésre került 170 ezer köbméter föld, 150 tonna terméskő, 17 ezer négyzetméter fólia, 138 ezer homokzsák. Ismételten szükséges hangsúlyozni, hogy a lrissú apadás továbbra sem ered­ményezheti a védekezésre fordított eddigi erőfeszítések csökkentését. A szolgáltatások mennyiségét és a minőségét is tovább kell javítani Ülésesen­ a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ülésezett kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás alkalmával Fodor Mihály vb-elnök rövid tájékoztatást adott a tiszai árvíz helyzetről, az elhárí­tott és a még fenyegető ve­szélyekről, károkról. Ezt kö­vetően a végrehajtó bizott­ság megvitatta a termelőszö­vetkezetek tavalyi gazdálko­dásának tapasztalatait. Az idei munkájukról pedig meg­állapította: A kései tavasza­dat miatt várható kieséseket a szövetkezetek nagy erőfe­szítésekkel igyekeznek pótol­ni. Az eredmények biztatóak, megnyugvásra azonban sem­mi okunk nincs. A tanácskozás másik fon­tos napirendje volt: hogyan hajtották végre megyénkben tavaly a lakosság szolgálta­tási igényeinek kielégítésére vonatkozó 1038-as kormány­­határozatot Kevés a javulás A végrehajó bizottság elé terjesztett jelentés részlete­sen számot adott arról, hogy tavaly a megye lakosságának végzett szolgáltatások men­­­nyisége kis mértékben emel­kedett. Az ipari szolgáltatás tavaly 1,4 százalékkal ala­csonyabb volt az előző évi­nél. A kereskedelmi és áru­­szállítási tevékenység volt mintegy 10 százalékkal ma­gasabb, így az egész évre vonatkozó emelkedés mind­össze 1,2 százalék volt. Az ipari javítási szolgálta­tások közül a gépkocsi és az elektromos háztartási kisgé­pek javításában volt jelentős fejlődés az utóbbi időben és ez az előrehaladás továbbra is és a jövőben is várható. A szövetkezeti szektorok tevé­kenysége — amely tavaly­előtt a legnagyobb arányú volt a szolgáltatásokban — tavaly jelentősen csökkent. Növekedett viszont a minisz­tériumi vállalatok, a terme­lőszövetkezetek és a magán­­k­isiparosok végezte szolgál­tatások mértéke. A ktsz-eknél főleg a lakás­karbantartások elvégzését hárították el. Sok esetben csak a nagyobb jövedelmet biztosító, közületi munkákat végezték szívesen. A minőséget is A napirend vitájában részt vevők közül többen elemez­ték azt is, hogy a végzett szolgáltatások minősége na­gyon sok esetben kifogásol­ható. Főleg az AFIT-nál és a GELKÁ-nál. Többnyire azok munkájánál és azokban a szakmákban tapasztalható ez, ahol nincs megfelelő ver­senytárs. A vita alapján a végrehaj­tó bizottság kimondta, hogy az 1038-as kormányhatározat érvényesítéséért, a szolgál­tatások javításáért még igen sokat kell tenni megyénkben. Ez mindenki érdeke. Továbbra is fokozni kell az árvédekezést Interjú Hegedűs Lajos megyei védelemvezetővel Tegnap ebéd után ülést tartott a megyei árvédeke­zést irányító szűkkörű veze­tőség: Lakatos Béla vezér­őrnagy, Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb elnöke, Sári Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezető­je, védelemvezető és közvet­len munkatársaik. A megbe­szélés után, interjút kértünk a jelenlegi árvízhelyzetről Hegedűs Lajos védelemveze­tőtől. — Területünkön mintegy 217 ezer folyóméter hosszon jelentkezik fakadóvíz, 60 ki­lométeren szivárgóvíz. Ez utóbbi különösen nagy, mert ez mintegy 10 százaléka védvonalunknak. — Várható ezek fokozó­dása is? — Még néhány napig igen, hiszen a fakadó- és szivárgó­vizek maximális értéke álta­lában a tetőzés után 4—6 napra szokott bekövetkezni. — A Tisza felső szakaszán már apad. Történtek-e en­nek megfelelően erőátcso­­portosítások a védelemben? — Erőátcsoportosítást egye­lőre nem hajthatunk végre ,mindaddig, amíg a folyón a körülbelül 1 méteres apadás be nem következik. Számítá­sunk szerint Tiszafüred tér­ségéből azonban az erők egy részét két-három nap múlva átcsoportosíthatjuk Tisza­­kürt, Tiszasas és Tiszakécs­­ke térségébe, mivel Tisza­fürednél körülbelül három nap múlva meg lesz a körül­belüli 1 méteres apadás.­­ Ezek szerint a védelmi központ is áthelyeződik a Szolnoktól délre eső Tisza­­szakaszra? — Igen, mivel a Szolnok­tól délre eső védelmi szaka­szokon lényegesen több a probléma, mint Szolnok és Tiszafüred között. — Ennek egyik oka, hogy az elmúlt évek nagy árvizei általában a megyeszékhelytől északra elterülő tiszai védvonalakat érintették. Így például 1967- ben a tiszaroffi vízmércén 927 centiméteres vízgama­­gasságot mértek, — amely majdnem megközelíti a most mért nagyságrendű vizet. — Egy-egy ilyen nagy árvíz le­vonulása után a káros és ve­szélyes jelenségeket mutató gátakon a fenntartási mun­kák során nagyobb erősíté­seket is végrehajtottunk.­­ Nos, ez a beavatkozás csök­kenteni tudta az áradásnál mutatkozó káros jelensége­ket. A Szolnoktól délre lévő Tisza szakaszok azonban már hosszú évek óta nem kaptak nagy vizet, így a gát nem mutatta meg milyen hibája van és itt bizony tucatszám je­lentkeznek olyan jelenségek, amelyek a gyors beavatko­zást igénylik. Néhány hely ebből: a Sasi kanyar, Tószeg, Vezseny, Várkony térsége, Tiszakécskén az öblözetben szintén sok gondunk van. Az egyes szakasz első négy őr­­járásában számos helyen ke­rült sor fóliaborítás alkalma­zására, kő- és homokzsák­(Folytatás a 2. oldalon) Járőrök mindenütt A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tá­jékoztatása szerint a tegnap 18 órakor mért vízállások a következők voltak: a Tisza Szolnok­nál 901 centiméter, apad, Tiszaroffnál 908 centi­méter volt a vízállás, a tiszabői mérce 911 cen­timétert mutatott. Tisza­­ugon a Vízszint magas­sága megegyezett a teg­napelőttivel, 842 centi­méterrel. A vízügyi igazgatóság területén végigvonult esőhullám a több mint 40 milliméter lehullott csapadék újabb erőpró­ba elé állítja a védeke­zésben résztvevőket. A védvonalak mentén fo­kozott figyelőszolgálatot tartanak, mindenhol el­lenőrzik a gátakat. Bulgáriában a Duna veszélyeztet Az elmúlt napokban to­vább emelkedett a vízállás a Duna bulgáriai szakaszán, s a legutóbbi jelentések sze­rint nemcsak a vidini váro­si park egy része, hanem Lom, Kozloduj és Nikopol — középkori magyar törté­nelemből is jól ismert Niká­­poly — városok alacsonyab­ban fekvő negyedei is víz alatt állnak. Ennek ellenére, a károk egyelőre nem na­gyok, és a helyzet ezekben a városokban nem aggasztó. A legnagyobb veszély Vi­­dint fenyegeti. Igaz, a víz­szintnek még 30—40 centi­métert kellene emelkednie ahhoz, hogy a gátak fölött átcsapjon, s ekkora emelke­dést szakemberek nem tarta­nak valószínűnek. A veszélyt nem is ez, hanem az esetle­ges gátszakadás jelenti. Vi­­dinben ugyanis nincsenek alacsonyabban és magasab­ban fekvő városrészek, itt az egész város 0,8—2,00 méter­rel a Duna jelenlegi szintje alatt fekszik. Az emberek ezrei és a gépek százai ép­pen a gátak épségét vigyáz­zák, hogy megakadályozzák a katasztrófát. Kinn vannak a vízből Az árvíz felgyújtotta az emberek fantáziáját. Nem egy kósza hír kelt már szárnyra kitelepí­tésről, gátszakadásról, s nem létező buzgárokról... Tegnap „azt beszél­­­­ték”, hogy Rákóczi­újfa­­­lu határában egy Magda­­ nevű gátőr házát elön­­­tötte a víz. A helyszínre is siettünk, ahol a házigaz­!* ha ingerülten tiltakozott.!* — Nem tudom honnan ered ez a hír. A felesé­­g* gémét Vezsenyben töb­ben megállították: —­­ *. ..igaz-e, hogy már a gát !* tetejére hurcolkodtak kedveském?” Saját szememmel győ­ződhettem meg róla, hogy a gátőr háza az egyik legszárazabb lakás az egész Tisza mentén. Ez a hír hát „kacsa”. Nem véletlen! Ez a házi­állat nagyon szereti a vizet — Pb —

Next