Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-18 / 193. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. évf. 193. sz. augusztus 18., keddA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Köszöntjük a 20 éves tanácsokat Ünnepi megyei tanácsülés volt Szolnokon Tegnap délelőtt 9 órakor Szolnok megye Tanácsa ünnepi tanácsülésen emlékezett meg a tanácsok megalakulásának 20. évfordulójáról, s a kormányunk közeli ünnepéről. Az ünnepi tanácsülésen, — melyet a megyei tanácsháza nagytermében rendeztek meg — részt vett az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok két főtisztje és a megyei tanács vendégeként, Szolnok megye testvérvárosának, Tallinnak küldöttsége is, melyet Johannes Undusk, a tallinni városi tanács vb elnöke vezet. Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte az ünnepi tanácsülés résztvevőit, méltatta a tanácsrendszerű közigazgatás két évtizeddel ezelőtti megalakításának jelentőségét, s az azóta elért sikereit, eredményeit. Üdvözlő szavai után Fodor Mihály felkérte Csáki Istvánt, a Központi Bizottság tagját, az MSZMP megyei Bizottságának első titkárát, tartsa meg ünnepi beszédét. Csáki István beszéde — Tisztelt Megyei Tanács! Köszöntöm az ünnepi ülést, amely hivatott megemlékezni alkotmányunk törvénybe iktatásának és kihirdetésének 21. évfordulójáról, államalapításunk kimagasló személyiségéről — I. Istvánról — és mindezekkel együtt arról a 20 évvel ezelőtti eseményről, amely hivatott volt — és ez teljesült is — államszervezetünket az államhatalom, a proletárdiktatúra követelményeinek megfelelővé átalakítani. Húsz esztendővel ezelőtt alakultak meg azok a szervezetek, amelyekből kinőtt a mai tanácsrendszer, amely hűen és becsülettel szolgálja immár 20 esztendőn keresztül a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép érdekeit. Köszöntjük a 20 éves tanácsot és külön szeretettel azokat, akik e szervezetek megalakulásától folyamatos tagsággal bírnak és tisztségviselők. Hivatkozva a bevezetőre, szólni kívánok arról, hogy az idei alkotmányünnep egyben államalapító I. István születésének ezredik évfordulójáról is megemlékezés. Az első magyar király történelmi érdemeket igazán államalapító tevékenységével szerzett, kora, a későbbi századok és a ma élő nemzedék előtt. Történelmi alakja és nagy tette abban van, hogy felismerte a nagy igazságot; a magyarság elkerülhetetlenül a népvándorlás során előtte járó más népek sorsára jut, ha megmarad ősi életmódjánál. Kalandozás és nomád pásztorkodás helyett az intenzív termelést, a földművelést, a letelepedést állította az életmód középpontjába. S mindaz, ami e körül volt és ezzel együtt történt, azt segítette. Ezért emlékezik meg róla tisztelettel, megbecsüléssel a mai magyar társadalom. — Tisztelt Megyei Tanács! Huszonegy esztendős alkotmányunk fennállása óta — nagyobb távon a felszabadulás óta — eltelt negyedszázad a magyarság, a magyar nemzet útjának jobbrafordulása és felfelé ívelése. Megtörtént az újjáépítés, nyolcszorosára nőtt a magyar ipar termelése. Megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése; általánossá tettük a népoktatást, egyre szélesedik a közép- és felsőfokú oktatás; növekszik a jövedelem; javuló életkörülmények jelzik ezt az utat. Még nem a Petőfi által megénekelt „kánaán”, még nem a bőség társadalma ez, de utunk arra tart. Szűkebb hazánk, Szolnok megye fejlődésének összesítője az országosban még ki is emelkedik. A felszabadulás előtti magyar ipar termelésének nem egészen egy százalékát adta megyénk. Azóta az ország ipari termelése nyolcszorosára nőtt, s ennek a nyolcszorosára nőtt ipari termelésnek már 3 százaléka származik megyénkből. Egyes ágazatokból: hűtőgép, kénsav, szuperfoszfát, konyhabútor, papír, cukor, bőrcipő és sok minden másból ennél lényegesen több. Hazánkban és külföldön jó hírnév övezi a megye ipari munkásságának, műszaki értelmiségének termelő tevékenységét. Jelenleg is olyan ütemben fejlődik megyénk ipara, hogy a negyedik ötéves terv idejére országosan tervezett mintegy egyharmados növekedést kétszeresen teljesítjük. Számításaink szerint 1975-re Szolnok megye ipari ellátottsága és ipari termelése megközelíti az országos átlagos színvonalat. És ez óriási változást fog hozni megyénk életében. Senki sem vitathatja, hogy a negyedszázadban — különösen pedig a legutóbbi két évtizedben, a tanácsok létrejötte és működése alatt — átalakultak a magyar városok és falvak. Szervezetten, összehangoltan, felelős és előrelátó irányítással folyt ez a munka. Kultúrházak, járda, ivóvíz, csatornázás, lakásépítés és sok minden hirdeti ma a tanácsi községfejlesztés eredményeit. Ebben a két évtizedben valójában gazdája lett a várospolitikának, a városok és községek szociális, kommunális fejlesztésének. Olyan gazdája lett ennek a munkának a tanácsi szervezet, amilyen történelmünk során eddig még sohasem volt, — mondotta Csáki István, majd így fejezte be beszédét: Bátran nézünk pártunk soron következő X. kongresszusa, az új ötéves terv és annak feladatai elé. Köszöntöm önöket pártunk megyei bizottsága nevében, köszöntöm a húszéves tanácsot. Köszöntöm a járási, városi, községi tanácsok tagjait, a tanácsi apparátusban dolgozó elvtársnőket, elvtársakat, munkatársakat. Köszöntöm valamennyiüket a húsz esztendő ünnepi hangulatában, alkotmányunk közelgő ünnepén, — fejezte be beszédét Csáki István. Az ünnepi tanácsülés szép aktusa következett ezután. (Folytatás a 3. oldalon) rr Űrállomás halad a Vénusz felé Hétfőn, moszkvai idő szerint 8 óra 38 perckor a kozmikus térség, továbbá a naprendszer bolygói kutatási programjának keretében felbocsátották a Szovjetunióban a Vénusz—7 bolygóközi önműködő űrállomást. A Vénusz—7 önműködő űrállomás tökéletesítést jelent az ilyen típusú korábbi űrállomásokhoz képest. Súlya 1180 kilogramm. A hordozórakéta utolsó fokozatával együtt a Vénusz—7 először mesterséges holdként földkörüli pályára tért. Moszkvai idő szerint 9 óra 59 perckor egy időzítő programberendezés parancsára bekapcsolódott az utolsó fokozat hajtóműve, amely 244 másodpercen keresztül működött és az űrállomást valamire a második kozmikus sebesség fölé gyorsította fel. A Vénusz—7 a kiszámítotthoz közeli pályára lépett. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos berendezései normálisan működnek. A repülés vezérlése a kozmikus távösszeköttetési központból történik. Moszkvai idő szerint 12.00 órakor az űrállomás a Földtől 42 000 kilométerre volt, a földnek a keleti hosszúság 120 fok 15 perc és az északi szélesség 23 fok 30 perc által meghatározott pontja fölött A felbocsátás fő célja a Vénusz bolygó szovjet önműködő űrállomások által korábban megkezdett kutatásának folytatása. Az űrállomásról érkező tudományos információ vétele és rendszeres rádióösszeköttetés a Vénusz–7 űrállomással a 928 429 megaherzt frekvencián történik. A koordinációs számítóközpont folytatja a beérkező információk feldolgozását. Tel-Aviv vádjai és a törékeny fegyverszünet — Husszein Kairóba utazik (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Aro: 80 fillér Gazdasági kapcsolatok az afrikai országokkal Hazánk mintegy 80 fejlődő országgal tart fenn kereskedelmi, gazdasági kapcsolatot, ezek közül több mint 30 az afrikai kontinensen fekszik. Közülük 18 országgal összesen 40 szerződésünk van jelenleg érvényben; 17 kereskedelmi és 8 fizetési megállapodás, ezen kívül 4 országgal van hitel- és 11 országgal műszaki együttműködési egyezményünk. A kereskedelmi szerződések többsége tartalmazza a legnagyobb kedvezmény elvét. Jelentősek és fejlődőek gazdasági kapcsolataink azzal a három országgal is, ahol augusztus 21. és 31. között Losonczi Pál hivatalos, baráti látogatást tesz. Az afrikai kontinens országai közül az EAK, illetve Egyiptom a magyar külkereskedelem egyik legrégibb és legnagyobb partnere. Az első magyar—egyiptomi kereskedelmi megállapodás még a harmincas évek elején jött létre s a második világháború után rövidesen ismét felvette a kapcsolatot a két ország. Jelenleg az 1967-ben megkötött hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás van érvényben, amely kimondja a feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény elvét. A forgalmi előirányzatokat éves árucsereforgalmi jegyzőkönyvek rögzítik. A fizetéseket az 1959-ben megkötött, majd 1969-ben megújított kliring fizetési megállapodás szabályozza. A két ország kapcsolataiban több más szerződés is érvényesül. Ilyen az 1962- ben megkötött első, 10 millió kliring fontos, majd az 1967- ben megkötött 15 millió klíring font hitelkeretet nyújtó gazdasági együttműködési megállapodás. Ennek keretében Magyarország lehetőséget nyújtott, illetve nyújt beruházási javak, nagy berendezések vásárlására az EAK- beli beruházónak. 1967-ben életbe lépett a magyar—EAK műszaki-tudományos együttműködési megállapodás is. [ HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ] HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK J Dr. Lénárt Lajos Moszkvába utazott Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn a magyar jubileumi népgazdasági kiállítás megnyitására élelmiszergazdasági küldöttség utazott Moszkvába. Augusztus 21-én szakmai napon mutatják be a magyar élelmiszeripar 25 éves fejlődését és eredményeit. 90 magyar tudós utazott Tallinnba Népes delegáció, 90 magyar tudós utazott vasárnap Budapestről Tallinnba, ahol egy hétig tartó nemzetközi finn-ugor kongresszus kezdődött tegnap. A küldöttség vezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Finn-ugor Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. Vasárnap 1281-gyel kevesebb kirakatlan vagon Szombaton lépett életbe a Gazdasági Bizottság határozata, amely szerint a vagonkirakás meggyorsítása érdekében a kocsiálláspénzt felemelik. A MÁV Vezérigazgatóságán elmondták, hogy — bár az eltelt két nap „kritikus” időszak volt, mert a vállalatok éppen a hét végén hanyagolják el leginkább a rakodást, — vasárnap 1281-gyel kevesebb kocsi maradt kirakatlanul, mint egy héttel korábban. A GB határozat már életbelépése előtt éreztette hatását: augusztus eleje óta észrevehetően gyorsultak a hétköznapi kirakodások is — bár az még mindig nem kielégítő mértékben. Egy hónappal ezelőtt naponta 5500—6000, a múlt héten már „csak 4800—5200 kocsi maradt kirakatlanul, s bár ez is túlzottan sok, a javulás tendenciája mindenesetre biztató. A vállalatok most már egyre inkább igyekeznek meggyorsítani a kocsikirakást, többhelyütt, mint például a Csepel Vas- és Fémművekben, készenléti brigádokat szerveztek. A vasárnapokon hasonlóan javult a helyzet. Míg júliusban 7300—7700 volt a ki nem rakott kocsik száma, addig augusztusban egyik vasárnap sem érte el a 7200- at. Augusztus 16-án az ország összes állomásán 10 877 vagont raktak ki, s mindössze 5891 kocsi maradt kirakatlanul. Új gázlelőhely A Répce völgyében fekvő Uraiújfaluban rétegvizsgálat közben jelentős földgázlelőhelyre bukkantak. Az értékes energiát a 6 kilométerre fekvő Répcelakra vezetik, ahol ipari és mezőgazdasági üzemekben, háztartásokban hasznosítják. A földgázkészlet több évtizedig fedezheti a szénsavgyár, a sajtgyár, a helyi termelőszövetkezet és több lakás szükségletét. A távvezeték építése befejeződött, most felhasználóhelyek energiarendszerének átépítésén dolgoznak. Eredményes vasárnapi aratás A gyakori esőzések miatt alaposan megkésett aratást sokhelyütt vasárnap is folytatták. Békés megyében már öt hete tart a küzdelmes aratás, s még mindig 50 ezer holdon vár betakarításra a kenyérgabona. A letakarított friss tarlón vasárnapi műszakra indultak a szántó traktorok: több ezer holdon forgatták meg a talajt. Végéhez közeledik az aratás Vas megyében, ahol 110 ezer hold összesen a gabonaföld, s már csak 20 ezer hold termése vár betakarításra. Vasárnap itt 300 kombájnnal dolgoztak, s tíz termelőszövetkezet fejezte be az aratást ezen a napon. Úgy számolják, hogy Vas megyében körülbelül a hét közepén vágják le az utolsó holdról is a lábon álló gabonát. A kisalföldi termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a reggel még 14 ezer holdnyi búza és zab a nap folyamán ismét ötezer holddal kevesebb lett a határban. Az eredményes vasárnapi munka után bízvást mondják a szakemberek, hogy az alkotmány ünnepére a magtárakba kerül ezen a vidéken is a — kedvezőtlen időjárás ellenére — a jó minőségű kenyérgabona. Dolgos vasárnapjuk volt a balatonboglári állami gazdaság dolgozóinak: a hét végén leszüretelt, illetve leszedett szőlő és barack csopnagolását, szállítását végezték. Részt vettek a munkában önkéntes felajánlással a balatonboglári és a lengyeltóti ifjúsági tábor lakói is — több mint 200 leány dolgozott Somogy megyében ebben a legnagyobb szőlő- és gyümölcstermelő mezőgazdasági üzemében. Finnországba, Lengyelországba, Franciaországba, az NSZK- ba szállítottak Balatonboglárról összesen tíz vagon szőlőt és gyümölcsöt. Virágkötő verseny Nagy érdeklődés mellett rendezték meg vasárnap délelőtt Debrecenben az ötödik nemzetközi virágkarnevál bevezetőjeként — a debreceni virágkedvelők és virágkötők versenyét. Közel 30 magángyűjtő és intézmény mutatta be legszebb, legkülönlegesebb virágait, kompozícióit, helyszínen kötött csokrait. Az első díjat megosztva a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertje és Szabó Ferencné virágkötő nyerte.