Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

XXI. évf. 184. sz. 1970. augusztus 7., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Célok és változások É­rthető érdeklődés kísé­­­­ri gazdasági életünk alakulását 1970-ben. A Hl. ötéves terv utolsó, a reform harmadik esztendejének eredményeire, tapasztalatai­ra épül az újabb ötéves idő­szak. S az idei hat hónap eredményei biztatóak. •­­Csökkentek az 1969 során joggal bírált hibák, mérsék­lődtek a nemkívánatos fo­lyamatok, s erősödtek a gaz­daság pozitív vonásai. Az el­ső félévi statisztikai adatok­ból a legszembetűnőbb: gyor­sult gazdasági növekedésünk üteme, s javult a munka ha­tékonysága. Az ipari terme­lés mintegy 7 százalékkal volt magasabb, mint egy esz­tendővel ezelőtt. A termelés­­növekedés túlnyomó többsé­ge származott a munka ter­melékenységének emelésé­ből, az iparban foglalkozta­tottak száma csupán 0,9 szá­zalékkal növekedett. Több más, első félévi sta­tisztikai adat is figyelemre méltó. Így az értékesítés­­ gyorsabban nőtt, mint a ter­melés, mérséklődtek tehát a termelői készletek. A kül- és belkereskedelem gyorsan fej­lődött, a terveknek megfele­lően alakult a termelt és ér­tékesített áru összetétele. Az év első 5 hónapjában a fo­gyasztói árak színvonala át­lagosan 0,7 százalékkal növe­kedett. Ezen belül a piaci ár­színvonal — főként a tava­lyi jó mezőgazdasági termés­­eredmények hatására — 10 százalékkal csökkent.­­ A kedvező irányú változá­sokat félév­­ tapasztalatai alapján persze nem szabad túlértékelni, mint ahogy az 1969-es esztendő, esetenként túlságosan éles és egyoldalú bírálata sem volt indokolt. Az eredményekben szerepet játszott a növekvő belföldi kereslet, a változatlanul élénk világpiaci konjunktú­ra, s mindezeknek megfele­lően a termelés gyorsabb nö­vekedése. (Tavaly főleg a termelés lassúbb fejlődése miatt stagnált a munka ter­melékenysége, bár időköz­ben valamelyest a létszám növekedése is mérséklődött.) A vállalati gazdálkodást, a vezetői döntéseket befolyá­soló közgazdasági szabályo­zó eszközök kisebb módosí­­­­tása ez év elején beváltotta a hozzáfűzött reményeket. De az idei tendencia változá­soknál az objektív hatások­nál is nagyobb szerepet ját­szottak a szubjektív ténye­zők. Ha szerény mértékben is, de sikerült szemléletbeli változást elérni a vezetőknél, az irányításban. Az MSZMP Központi Bizottság tavaly no­vemberi határozata, amely mélyrehatóan elemezte a re­­formtapasztalatokat és ke­ményen ostorozta a fogyaté­kosságokét. *v»zs«é«t vitt az irányító hatóságok főként az ágazati minisztériumok mun­kájába, aktivizálta a párt­szervezeteket és felébresztet­te a vállalati vezetők felelős­ségérzetét. Úgy tűnik, hogy e fontos párthatározat, amely nagy figyelmet szentelt a haté­kony gazdálkodás „játéksza­bályainak” finomítására is, mindenekelőtt eredményesen lépett fel a vállalati érdekek fetisizálása ellen. Bebizonyo­sodott, hogy lehet, sőt nélkü­lözhetetlen építeni a népgaz­dasági érdek képviseletére, a vezetők felelősségérzetére. Jóllehet a vállalati érdek, s a gazdasági szabályozás ez után is meghatározó szere­pet játszik a helyi elhatáro­zásokban, kezdeményezések­ben, de nem szabad ezt mechanikusan értelmezni, — minden vezetői mérlegelés kizárólagos alapjának, hátte­rének tekinteni. Minden vezetőtől a jö­vőben is elvárható, megköve­telhető, akár a létszám és bérpolitikáról, akár a fo­gyasztói árszínvonalat befo­lyásoló vállalati intézkedé­sekről, akár más, fontos té­máról van szó, hogy a nép­­gazdasági, a társadalmi, a fogyasztói érdekeket megfe­lelő súllyal mérlegelje. Gazdaságunk szilárdságát bizonyítja, hogy sikerrel ki­állta az árvíz próbáját. Nem került és nem kerül sor olyan rendkívüli intézkedésekre,­­ amelyek a váratlan kiadások, károk egy részét áthárítanák a lakosságra. Nem árt azon­ban hangsúlyozni, hogy az árvíz okozta többlet­kiadá­sok java majd a második­ félévben esedékes, sőt egy része áttolódik 1971-re. S ebből feladatok is adódnak. Az árvízkárok pótlásához szükség van a nemzeti jöve­delem terven felüli növelé­sére. E többlet feladat telje­sítése egyike a pártkongres­­­szus tiszteletére indított munkaverseny céljainak. A nemzeti jövedelem ter­­é ven felüli növekedését nem szabad azonban men­­­nyiségi feladatokra leegysze­rűsíteni. Jóllehet esetenként a termelési tervek túlteljesíté­se is kívánatos, például az építő- és az építőanyagipar­­ban, az igen keresett fo­­gyasztási cikkek és a külö­nösen jövedelmező export­­termékek gyártásában. De népgazdasági méretekben mégsem ez a fő feladat,­­ hanem a hatékonyság javí­tása, a termelékenység eme­lése, a meglévő gépek, be­rendezések jobb kihasználása, a készletek ésszerű csökken­tése, a szükséges többlet­­anyagi erőforrások előterem­tésének b­ejárhatóbb útja. Ez az intenzív fejlődés ala­pozhatja meg leginkább jö­vőre kezdődő IV. ötéves tervünket is. Kovács József Az Avenue Kiéberen a helyzet változatlan Befejeződött az arab csúcs Hirosima évfordulója A szovjet nagykövet Fjodor Jegorovics Tyitov látogatása Szolnok megyében Tegnap délelőtt nem sok­kal fél tíz után a Szolnok megyei pártbizottságra érke­zett Fjodor Jegorovics Tyi­tov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. A vendéget Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­­­ja, a megyei bizottság első titkára, valamint Váczi Sán­dor és Tóth János,­ a megyei pártbizottság titkárai és Fo­A programban ezután vá­rosnézés szerepelt. A Várko­­nyi István téren és a tallirini körzet központjában Jegoro­vics Tyitov kiszállt gépkocsi­jából és alaposabban szem­ügyre vette az épülő, szépü­lő városrészt. Bér Mihály, a megyei tanács vb elnöke fogadták. A KISZ-fiatalok virágcso­korral kedveskedtek a ven­dégnek, majd a fogadóbizott­ság a nagykövetet az első emeleti kis tanácskozó terem­be kísérte, ahol Csáki István ismertette 3 nap programját, és rövid­­ tájékoztatót tartott a megye életéről. A Felszabdulási emlékmű megtekintése közben Csáki István egy — a szobrot ábrá­zoló — plakettet adott át a nagykövetnek, aki meghatott szavakkal mondott köszöne­tet az ajándékért­ képzés „fellegvára”. Az épí­tésénél szinte valamennyi társadalmi szerv hathatós se­gítséget nyújtott. Ezután a nagykövet méltat­ta azokat a jó kapcsolatokat, melyek már megvannak a pionírok és az úttörők között, majd tovább szélesednek a komszomolisták és a KISZ- esek barátságában, de ez jel­lemzi a szovjet és magyar kommunisták kapcsolatát is. Válaszában még a következő­ket mondotta: “ Legyünk azon, hogy még tovább erősítsük kap­csolatainkat, vállvetve halad­junk előre. Tudom, hogy Önök most nagy esemény előtt állnak. Kívánom Önök­nek, hogy sok-sok új siker­rel köszöntsék a közelgő párt­­kongresszust. Szolnoki benyomásait így összegezte: — Két évvel ezelőtt jár­tam városukban, és azóta is nagy változások történtek Önöknél az élet minden te­rületén. Örömmel tölt el ben­nünket ez a fejlődés és to­vábbi sikereket kívánunk. Ezután Brezvai István át­adta a vendégnek a város címerét ábrázoló díszplaket­tet. Egy érdemrend gazdára talált A Tisza Szállóban meg­tartott ebéd előtt egy na­gyon megható jelenetre ke­rült sor. F. J. Tyitov átadta Gál Kálmánnak az idős ti­­szapüspöki veteránnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének kitüntetését, a Vörös Zászló Érdemrendet. Ezt a magas elismerést, már 1922 májusában kiérdemel­te a Vöröshadsereg volt ka­tonája, a harcokban tanúsí­tott bátor helytállásával. Gál Kálmán sokadmagával 1916-ban esett fogságba. Kalandos úton került el Szi­bériába. Ott érte őket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre. 1918-ban környékükön is garázdálkod­ni kezdtek az ellenforradal­mi banditák. Gál Kálmán ekkor a szovjet hatalom ol­dalán fogott fegyvert. Előbb a Kaspi tótól keletre harcolt egysége, majd a Krim-fél­(Folytatás a 3. oldalon)­ ­ Végig Szolnokon Cserébe Lenin hangja A Tisza-ligeti KISZ tábor­ban Brezvai István, a városi pártbizottság titkára és Szá­raz László, a megyei KISZ bizottság titkára fogadta az érkezőket, akiket az úttörők rövid műsorral köszöntöttek. Utolsó műsorszámként hatal­mas taps közepette avatták tiszteletbeli úttörővé F. J. Tyitovot és a kíséretében le­vő elvtársakat. A következő szavakkal köszönte meg a vendég ezt a kedves fogad­tatást: — örömmel vettem tudo­másul a programnak azt a pontját, amely e látogatást ajánlotta, mivel gyermekek között lenni felemelő érzés. A legszebb emlékeim között fogom őrizni ezt a találko­zást. Engedjék meg, hogy emlékül átadjak egy hangle­mezt, mely Lenin elvtárs fel­szólalásait örökíti meg. Ezután Tyitov elvtárs be­írta nevét a tábor emlék­könyvébe és a pajtások között kedves emlékként jelvénye­ket osztott szét. A gyerme­kekkel való találkozás után F. J. Tyitov megtekintette a KISZ-tábort, majd a zászló­teremben meghallgatta Szá­raz László ismertetését a tá­bor jellegéről és munkájá­ról. A KISZ-titkár elmondta, hogy Szolnok megyében mintegy harmincezer a KISZ- tagok száma. A Tisza-ligeti KISZ-tábor pedig a vezető­ A megyei pártbizottság székházának ajtajában virág­csokorral köszöntik az érkező nagykövetet. Ára: 80 fillér Ma: jövő heti rádió és televízió műsor i A földvári Lenin learatott Tegnap, Bódi Imre, Álla­mi-díjas tsz-elnök jó hírt közölt szerkesztőségünkkel. A megye élenjáró közös gaz­daságában véget ért a ne­héz betakarítás. Tudomá­sunk szerint ezen a nyáron elsőnek végzett e nehéz munkával a kiváló szövetke­zet. Tizenkét kombájn járt» három héten át a gabonaföl­deket, s háromezertíz hold aratni való magját tette biz­tonságba. A 460 hold borsó igen nagy termést adott, a holdankénti átlag 16,7 má­zsa. A 90 hold őszi árpa szintén jól, 21,1 mázsájával fizetett. Az időjáráshoz ké­pest nagyon jónak ígérkezik a búzatermés átlaga is. Mi­után még csak tegnap feje­ződött be az aratás, ebből nincs végleges termésered­mény, de 24 mázsa körül várják az átlagot. A szövet­kezetben 130 hold vetést vitt el a víz A búza mintegy 30 száza­lékát vetőmagként értékesíti az­ e növény termesztésében specialista szövetkezet. A közös gazdaság hírnevéhez méltóan gondoskodott egész betakarítás alatt a munkál­kodókról. Tegnap este mint­egy százötven, a nyári mun­kában résztvevő tagját ha­gyományos birkapörkölttel látta vendégül a tsz. A nagy asztalnál ott ültek Lukács Gyula, Kovács Sándor, Göncző Károly, Kapitanov Vilmos kombájnvezetők, akik 70 vagonos teljesít­ményt értek el. Nagy munka ért véget tegnap a tiszaföldvári Le­nin Tsz-ben. S mint értesül­tünk, ugyane körzetben, más jónevű gazdaságokban, mint a tiszaföldvári Szabad Nép és a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben is az utóját járják a kombájnok. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK 2300 fafajta Szombathely határában 1891-ben alapította a ká­­moni arborétumot dr. Saá­­ghy István. 1920-ban a hét holdas kertben 244 fenyő és lombosfa, valamint cserjefé­leség élt. A jelenleg már 45 holdas védett arboré­tumban a fafajták száma meghaladja a 2300-at. A gazdag faállomány egyik forrása az a széleskörű kap­csolat, amelyet az arboré­tum szakemberei létesítettek a világ hasonló intézmé­nyeivel. összesen mintegy ötszáz növénykerttel van kapcsolatuk. Az idén mint­egy háromszáz botanikus­kerttel cseréltek magot, oltó­gallyat és dugványt a ká­­moniak. Céljuk: eredink, ar­borétumaink fa- és növény­­állományának fajtagazdagítá­sa, új növények meghonosí­tása, illetve új hibridek elő­állítása. Központosított telepek Zala megye gazdaságföld­rajzi adottságai, a 100 000 hold rét- és legelőterület, a dús és viszonylag jó csapa­dékeloszlás, kedvező feltéte­leket teremtenek a szarvas­marhatenyésztés számára. A felmérések szerint jelenleg 101 000 szarvasmarhát tar­tanak a megye termelőszö­vetkezeti és háztáji gazda­ságaiban, amelyből 40 000 a fejőstehén — jóval több az országos átlagnál. Az adottságokat kihasználva Za­la megyét hústermelő bázissá kívánják fejleszteni. Az ál­latsűrűség növelésére nincs nagy lehetőség, a gazdaságos tenyésztési és tartási körül­mények megteremtésével viszont növelhető a húster­melés. A termelőgazdaságok ezért korszerű, központosí­tott telepek kialakítására tö­rekednek. A munka már el­kezdődött a megyében és a következő tervidőszak végére 35 korszerűen gépesített, szakosított szarvasmarha te­lepet építenek. Jelenleg 10 termelőszövetkezetben dol­goznak az építők. Általá­ban 300—400 férőhelyes te­lepeket hoznak létre. ASKET 600 Elkészült az új azbesztszó­rógép prototípusa a békés­csabai Hajtómű- és Felvonó­gyárban. Az ASKET—600 je­lű gép iránt a mezőgazda­ságban és az iparban egy­aránt nagy az érdeklődés. Segítségével olyan helye­ken is könnyen elvégezhetik a hőszigetelést, ahol rend­kívül nagy a hőség, vagy sok a gyúlékony anyag.

Next