Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

XX. évf. 226. sz., 1970. szept. 26., szombat Kocsimánia ejjenek velem kedves olvasóim egy reggel a szolnoki vasútállomásra. Nézzük végig a Budapestre induló _ gyorsvonatokat — találunk-e az induló utasok kö­zött valamilyen főnök­félét? Az eredményben biztos vagyok sem ,k­ell menni ugyanis az Abonyi úthoz, anélkül is tudja mindenki naponta karavánszám indulnak a főváros felé a Volgák újabban a Fiatok, s bennük főnökök, alfőnökök hada. rs most számoljunk. A gépkocsi kilométere három forint ötven. Vegyük hozzá a gépkocsivezető egy napját. Ezzel szem­­ben a­ kényelmes gyorsvonat? Ha nagyon fájós lábú az ille­tő -és taxival megy a lakásától az állomásig, Budapesten ugyancsak taxival az adott értekezlet, tárgyalás színhelyére, még mindig nem jön ki az összeg fele. Nem szükséges felesleges puritanizmust prédikálni, de érdemes ezen a — már szinte mindenki által természetes­nek tartott — jelenségen elgondolkozni. Mert odáig a dolog rendben van, hogy néhány vezető embernek, nem is annyira az ideje miatt (a gépkocsi sem gyorsabb a vonatnál), mint inkább az általa képviselt szerv tekintélye, presztízse miatt illendő gépkocsival járni. De nem mindenkinek. Olyan is előfordulhat, amikor az elintézendő ügyek sokasága, a szüksé­ges járás-kelés miatt jó gépkocsival menni! De ez nem min­den esetben áll így. Szolnok megyeszékhelyről sok a kiszállás a megyébe. Járnak a különböző hivatalokból, vállalatoktól, járnak a ke­reskedők, a társadalmi szervek, intézmények dolgozói. Jó, én is tudom, — korszerű közlekedési eszköz a gépkocsi. De előfordul-e, ha csak mutatóba is, hogy — mondjuk — Tö­­rökszentmiklósra, Karcagra, Jászberénybe, az ugyancsak ki­tűnő vasúti, vagy autóbusz utazást vállalnák? E­z eddig csak a dolog kisebbik fele. Mert, ha az ese­tek jó részében drágán is, de mégiscsak dolgozni, hivatalos ügyeiket intézni utaznak. Ám amikor a Fiat Kenderesre „ugrik” ki fél kiló borjúhúsért az anyósnak, vagy „csak ide Kürtre” egy demizson borért a névnapra? Elképesztő esetek vannak. (Amiről egyébként sokan tudnak és senki nem képed el tőle!) Például: a főnök Budapesten tölti a hétvégét. Hétfőn Debrecenbe kell utaznia. Nem a kényelmes és kellemes Hajdú expresszel megy. Felrendeli Szolnokról Pestre a hivatali kocsit, s azzal indul Debre­cenbe, hogy ott töltsön egy értekezleten három napot. A gépkocsi vezetője a Bika szálló halljában üldögélve naphos­­­szat azon gondolkodik, hogyan lehet kijönni harmincegy fo­rintból, míg otthon vállalatának szorgalmas ügyintézői autó­stoppal járják a megyét. Más. A főnök feleségének kell egy alkalmi cipő, mert vasárnap esküvőre mennek. Dobjunk csak össze hamar egy hivatalos utat Pestre, s irány a Váci utca. Cipőt venni. Hogy otthon valamelyik ügyintézőnek Tiszafüredre kellene menni egy fontos tárgyalásra? Fogadjanak taxit. Bírja a vállalati költségkeret. Sorolhatnám, de ki nem tud ilyet tucatjával? Az ellenpélda jóval kevesebb. Bizonyos közszellemre jel­lemző, hogy míg az előbbi esetekben senki sem háborodik fel, de ha valaki nem ilyen, azt maradinak, élhetetlennek bé­lyegzik, még egy kicsit gyanús is. „Ki ez, hogy neki nem jó úgy, ahogyan mindenki csinálja”. M­i lehet ennek az autómániának az oka? Semmikép­pen nem a kényelmesség. Mert aki azt mondja, hogy kényelmesebb Pestre zötyögni egy Volgában, a gidres-gödrös négyes úton, a tiltó táblák erdejében, cam­mogva, mint a gyorsmotor párnás kocsijában — az hazudik. Ezt a beteges ragaszkodást az autón való közlekedéshez a rangkórság idézi elő. Mert az már „valaki”, a „főnökök”, a „menők” sorába lép, aki átszállhat a vonatról a kocsira. A társadalmi ranglétra egy foka ez. (Mint ahogyan az irodák­ban megjelenő fotelgarnitúra, az előszoba titkárnővel is, pon­tosabb fokmérője az íróasztal mögött ülő egyén rangjának, fontosságának, mint a funkciója, a végzett munkája.) Az anyóst, feleséget fuvarozó „főnököknél” azonban e rangkórságos rongyrázásnál is többről van szó. A szocializ­mustól idegen, elferdült Szemléletről. Ezek az emberek hit­­bizományként kezelik azt a közösségi tulajdont, amelyet ve­zetésre — és nem prédául — bíztak rájuk. Mondhatják, túl nagy szavak ezek azért a pár száz kilométerért, néhány ezer forintért. Lehet­­, ha csak így nézzük. De az ilyen dolognak, mint a vezetők minden cselekedetének politikai tartalma is van. És — mit tanul az a dolgozó, aki ilyet lát? És — hogyan lép fel a pazarlás, a fegyelmezetlenség ellen az ilyen ve­zető? És .. .E s kár folytatni. Oly sok szó szállt már el ez ügyben, oly sok cikk íródott meg. Most már tenni kellene valamit. — V — J Megnyílt Kántor Sándor kiállítása , i Tegnap délután 4 órakor nyitotta meg Budapesten a Műcsarnok kamaratermében Gorka Géza Kossuth-díjas keramikus Kántor Sándor fazekasnak — a Népművé­szet Mesterének — gyűjte­ményes kiállítását. A meg­nyitón nagyszámú érdeklő­dő volt jelen, tisztelői és cso­dáiéi az idős mesternek. A mintegy kétszáztíz kiál­lított mázas cserép­tárgy vall Kántor Sándor hatvan éves munkásságáról: ezalatt öt­vözte művészetté a középti­­szai műhelyek irányzatait — miközben kialakította a sa­játos Kántor stílust. Tányérok, kancsók, büty­kösök sorakoznak a kiállító­teremben, valamennyi isme­rős valahonnan és mégis az újdonság varázsával nyűgözi le a látogatót. A régi for­makincsek őrzése mellett az új keresésre is fiatalos am­bícióval vállalkozott a mes­ter. Ebben a szellemben ké­szült a népiesen modern ká­véskészlet, vagy a végletekig leegyszerűsített asszonyfigu­ra tállal a fején. A gyűjte­ményes kiállítás nem szán­dékozik lezárni Kántor Sán­dor munkásságát, ismerve töretlen munkakedvét, még jó ideig forgatja tovább a korongot. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Huszonkét szint magasságáig épül­t a vízügyi székház A szolnokiak ezrei járnak el nap, mint nap mellette, s az utóbbi napokban már egy rozsdavörös, nagy gémki­nyúlású darut is láthatnak az emberi igyekezet segítője­ként. Mindez a Ságvári körúton látható. A villanyrendőr után a piac fele menet, balo­ld­alon épül a vízügyi székház. Hétfőtől munkában a dam — Hétfőn már munkára fogjuk a darut is, mert el­kezdjük az I. számú lépcső­ház pince fölötti födémrészé­nek betonozását — újságolta Békési László főművezető. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy ez a Dániából való Kroell kúszódaru jelenleg 39 méter és 30 centiméter gém­ kinyúlású, ami azt je­lenti, hogy csaknem a szem­közti cukrászdáig ér a gém­je, ha arra fordítják. Három ilyen van az országban, s külön jellegzetessége, hogy önszerelésre képes. Hogy ez mit jelent? Röviden azt, hogy hidraulikus úton emelik Miért lesz impozáns ez a székház? Azzal, ha leírjuk, hogy a föld színétől számít­va 70 méter és 4 centiméter magas lesz, már mondtunk valamit. De viszonyítsunk is. Ez 22 szintnek megfelelő ma­gasság, ami azt jelenti, hogy körülbelül háromszorosa a pártszékházénak. Voltakép­pen 19 emeletes lesz, de csu­pán azért, mert lesz két sze­relőszintje is, amelyeken a gépészeti berendezéseket és vezetékeket helyezik el. Jelenleg az ÉVM Szolnok megyei Építőipari Vállalat 1-es főépítés vezetőségének a városközpontot építő dol­gozói — Varró Sándor épí­tésvezető irányításával — a két pince szerkezeti kialakí­tásán dolgoznak. A hozzáér­tő megítélheti, hogy a résfa­lat lezáró vasbeton koszo­rúgerenda 50-szer 120 centi­­méteres keresztmetszete majd feljebb és feljebb, ahogy a szükség kívánja. Egy-egy emelési szakasz után fix állásba kerül és dolgozhatnak vele tovább za­vartalanul. Nem volt hiábavaló ennyi figyelmet szentelni ennek a gépnek, mert ténylegesen az ember egyik legfőbb segítője lesz az impozáns létesítmény felépítésében. Még annyit, hogy percenként 35 méteres maximális sebességgel emel­heti majd terhét a magasba. A teher attól függően, hogy milyen gémhosszon emelik, több lehet, vagy kevesebb... egyúttal a leendő épület mé­reteire is jellemző. Ennek az alépítményi résznek a be­tonozását kezdik meg hétfőn a daru közreműködésével Impozáns külsővel Az épület hossza 20 centi híján ötven méter, a széles­sége 17,12 méter lesz. Kül­sőre hogyan mutat majd? — kérdeztük az építésvezetőtől. — A felmenő szerkezet külső felülete egyrészt elő­regyártott, úgynevezett mo­­sott felületű (azaz érdes felü­letkiképzésű) fekete mészkő zsaluzópanel lesz, ami egy­szersmind végleges homlok­zatul szolgál — kaptuk a vá­laszt. Ezt a panelt a vállalat poligon üzemében az építés­­vezetőség dolgozói gyártják. Ez a műkő zsaluzó elem bo­rítja majd az épület két végfalát és a két lépcsőházi blokk kívülről látható ré­szét. Emögött még 30 centi­méter vastag vasbeton fal épül. Kétoldalt, a homlokzati részen a Fémmunkás Válla­latnál készülő nyílászáró szerkezetekbe foglalt üveg­fal lesz az uralkodó, illetve az ablakok alatti úgyneve­zett parapet-“rész vasbeton falanyagát világosszürke Luxaflex-borítás takarja majd. Ez a mattszínű borí­tólemez eloxált alumínium­ból készül. A felmenő szerkezeti részt a jövő hónap elején kezdik építeni. Érdekes új­donsága lesz a munkának a 12 méter fesztávolságú födé­mek helyszíni készítése, ami 25 centiméter átmérőjű pa­pír béléscsövek beépítésével történik. Legfelül a gázkazán Mint Varró Sándor el­mondta, az alapozást végző Vízügyi Építő Vállalat pon­tatlan munkája miatt nagy­mérvű vasbetonvésési és robbantási többletfeladatot kellett végezniük, ami miatt a szerkezetépítést nem kezd­hették el a tervezett időben. Ha ez a hátráltató körül­mény közbe nem jön, akkor már a 6,40 méteren lévő el­ső szerelőszint födémkészí­­tésénél tartanának, így vi­szont erre már csak előre­láthatólag november végén kerülhet sor.­­ Újdonsága lesz még e létesítménynek, hogy a víz­tárolót, a szellőző gépházat, valamint a gázkazánt az épület legfelső szintjén he­lyezzük el. — közölte befe­jezésül az építésvezető. M. I. 22 szintnyi magasság Ára: 80 fillér Tűzszünet Jordániában Az ammani rádió helyi idő szerint 13 óra 40 perckor be­jelentette, hogy az arab ál­lamfők küldöttsége, amely csütörtökön érkezett a jordá­­niai fővárosba, pénteken a reggeli órákban külön-külön megbeszélést folytatott Hus­­­szein jordániai királlyal és Jasszer Arafattal, a Palesz­tinai felszabadítási szervezet elnökével. A Nimeri szudáni elnök vezette delegáció erőfeszíté­seinek eredményeképpen megegyezés jött létre a szem­benálló felek között a tűz­szünetről. Arafat bejelentését, ame­lyet a gerillavezető saját ke­zűleg írt, Nimeri szudáni el­nök olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: „hogy a lakosság el­temethesse halottait, és hoz­zájuthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szük­séges, én, mint a forradalom főparancsnoka, az arab ál­lamfők és királyok kairói­ja­(F­oly­tatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köz­társaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársa­ságban ez év augusztus 21 és szeptember 1 között tett hi­vatalos baráti látogatásának eredményeiről és tapasztala­tairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíj­­biztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rende­letet. — HÍRF­K- TU­NÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Nevelésügyi kongresszus Hétfőn az Országház kongresszusi termében kezdi meg háromnapos tanácsko­zását az V. nevelésügyi kong­resszus, amelyen hatszáz küldött vesz részt. A dele­gátusok fele gyakorló peda­gógusok sokaiból kerül ki, rajtuk kívül ott lesznek pe­dagógiai kutatók, neves tu­dósok, az oktatás-nevelésügy ismert szakemberei, irányí­tói, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képvi­selői. A hétfőn reggel kezdő­dő plenáris ülésen Gáspár Sándor, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mond megnyitó beszédet, majd Péter Ernő, a szervező bizottság elnöke, a pedagógusok szakszerveze­tének főtitkára számol be a nevelés és a neveléstudo­mány legidőszerűbb kérdé­seiről, problémáiról, a szocia­lista nevelésügy fejlesztésé­nek feladatairól. Délután öt szekcióban folytatódik a tanácskozás. A szekcióülések témái között kapott helyet a pedagógus­hivatás és a továbbképzés kérdése. Megvizsgálják, elemzik a neveléstudomány helyzetét, feladatait, annak kapcsolatait más tudomá­nyokkal, s foglalkoznak a közoktatás irányításának korszerűsítésével kapcsolatos tennivalókkal is. Zenei évad Kecskemét új zenei évad­jának programja szerint ok­tóber elejétől a jövő év má­jusáig tizenhat nagyzenekari és kamarzenei hangver­senyt rendeznek Kodály Zol­tán szülővárosában. Rangos hazai és külföldi zenekarok, szólisták lépnek fel a kecs­keméti hangversenypódiu­mon. Az évad nyitányaként október 5-én a Budapesti MÁV Szimfonikusok Bartók emlékhangversenyt adnak a kecskeméti Katona J­ózsef Színházban, a zeneszerző ha­lálának 25. évfordulója al­kalmából. A december 14-i hangversenyt Kodály Zoltán emlékének szenteli szülővá­rosa, megemlékezésül a mes­ter születésének 88. évfordu­lójáról. Az ünnepi Kodály­­esten a kecskeméti szimfo­nikus zenekar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa ad hangversenyt. Több mint félezer szobor Az utóbbi húsz esztendő­ben Miskolc város tanácsa nagy összeget költött az új városrészekben kialakított parkok, játszóterek,­ az új közintézmények­ előtti terek­ képzőművészeti alkotással történő díszítésére. Az ott el­helyezett szobrok száma meghaladja a félezret. Az átgondolt városesztétikai te­vékenység eredményeként most újabb képzőművészeti alkotásokkal gyarapodott Miskolc. A szentpéteri kapui új lakó­telepen lévő általános is­kola falán elkészült Tóth Imre, a miskolci művészte­lepen élő festőművész mint­egy húsz négyzetméteres sgraffitója. A belvárosban lévő központi leánykollégi­um előtti téren felállították Nagy István János kőből faragott „Ülő nő” című szobrát. A kórházváros mű­velődési központja előtti parkban pedig Melocco Mik­lósnak az orvosi tevékeny­séget szimbolizáló, kőből fa­ragott kompozícióját helyez­ték el. Megérkezett Miskolcra Tarr István szobrászművész alkotása, Semmelweis Ignác mellszobra is, amelyet a róla elnevezett kórház előtti té­ren állítanak fel. Kísérletsorozat Mennyire szennyezett Szé­kesfehérvár levegője? — Ezt vizsgálja a Fejér megyei KÖJÁL egy év óta tartó kí­sérletsorozata. A város 12 pontján elhelyezett speciális műszerekkel rendszeresen ellenőrzik a levegő szennye­zettségét, s úgynevezett szennyezettségi diagrammo­kat készítenek. Megállapítot­ták, hogy a szennyezettség különösen a város öt pontján erős, de a legrosszabb a helyzet a vasútállomás és a távfűtési erőmű környékén, ahol a szennyezettség mér­téke sokszorosa a megenge­dettnek. A KÖJÁL javasla­tokat tett az érintett üze­meknek a szennyezettség megszüntetésére. A távfűtési erőmű a szén­tüzelésről az idei télen áttér a pakura tüzelésre, s így várható, hogy ezen a pon­ton megszűnik a levegő nagymértékű szennyezett­sége.­­ A népi hagyományokért A régi népi hagyományok felelevenítésére érdekes kí­sérletet kezdtek Borsod megyében. A Hazafias Nép­front kezdeményezésére Me­zőkövesden bemutatták azo­kat a régi népi gyermekjá­tékokat, amelyeket Lajos Árpád, a miskolci Herman Ottó Múzeum tudományos főmunkatársa több évtizedes munkával gyűjtött a Sajó völgyében, a tiszaparti és a palóc falvakban.

Next