Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
XXII. évf. 13. sz. 1971. január 16., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagy lakásépítési program Új lakótelep Szolnokon Nőtt a betétállomány Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója a megyeszékhelyen Rendszeresen mindig év elején találkozik egymással Szolnokon Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója és munkatársai — dr. Fogaras István, az OTP igazgató-főkönyvelője, Békés László főosztályvezető helyettes , valamint Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, a megyei pártbizottság több vezető munkatársa, Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Sípos Károly, a Szolnok városi pártbizottság első titkára, Csora Kálmán, a városi tanács vb elnöke. Az elmúlt tervidőszak teljesítésének megbeszélésére, az 1971. évi feladatok egyeztetésére tegnap délelőtt került sor a megyei pártbizottság épületében. Ezen a hangulatában valóban munkamegbeszélésen a központi téma a megye lakásépítési programjának, ezen belül is az OTP társasházak létesítésének lehetőségeit, terveit vitatták meg. Elöljáróban Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója tájékoztatta a megjelenteket munkájukról. Néhány kiragadott eredmény abból: a harmadik ötéves terv időszakában 730 millió forinttal emelkedett megyénkben a lakosság betétállománya, ennek megfelelő mértékben szaporodott a betétkönyvek száma is. Átutalási betétszámlát jelenleg 3800-at kezelnek. Az 1970. szeptember 1-én bevezetett ifjúsági betétakció eddigi eredménye: háromezer ifjú betéttulajdonos. Jelentős eredmények születtek a sportfogadási és lottó üzleti ágazatokban is. A tervidőszakban a lakosság lakásépítéssel kapcsolatos hiteligényét kielégítették. Csupán 1970-ben 2550 építési kölcsönt folyósítottak, 169 millió forint összegben. A negyedik ötéves terv előirányzatai szerint a megyében összesen mintegy 16 ezer lakás építése valósulna meg. Ebből 1760 az állami bérlakás, 880 a szövetkezeti lakás. A magánlakásépítésnél az OTP hitellel támogatja 400 magánkezdeményezésű társaslakás építését, 7000 családi ház építését és mintegy 2000 —2500 saját beruházású társaslakás létesítését. Egyébként a megyében családi ház építést még további 3200-at tervezünk, de azok kölcsön nélkül épülnek fel A társasház építkezéseknél ez azt jelenti, hogy a negyedik ötéves tervben az elmúlt időszakról elmaradt lakásépítéseket is indokolt megvalósítani. Az OTP a saját beruházású társasházak 55 százalékát a megyeszékhelyen, 45 százalékát tíz vidéki településen tervezi felépíteni. A tegnapi munkamegbeszélésen sok szó esett a szolnoki József Attila utcai új 672 lakásos lakótelep felépítéséről. Azt — mint ahogyan Csoma Kálmán is hangsúlyozta — a 4-es út korszerűsítésével párhuzamosan lenne jó megvalósítani. Végül is megállapodás született, hogy az OTP saját szervezésben és finanszírozásban építi fel ezt a lakótelepet, amelyen a lakásokat társaslakásként értékesíti. Úgyszintén Szolnok városközpontjában, a volt Centrum Áruház helyén ugyancsak az OTP finanszírozásában épül fel a már régen tervezett modern, 120 lakásos épület. A lakásokat itt ugyancsak társaslakásként értékesítik. Szirmai Jenő Összefoglalójában — amellett, hogy kijelentette: a központ is elégedett az OTP Szolnok megyei Igazgatóságának munkájával — fontos feladatként említette meg a negyedik ötéves terv tennivalói között a betétállomány növelését. Ezen belül is a fő figyelmet a tartós betétekre, a gépkocsinyereménybetétekre és az ifjúsági betétekre kell fordítani. A hitelfolyósításoknál viszont elsősorban azokat szükséges teljesíteni, amelyek a lakáskultúra növelésével függnek össze. Ám ezekkel egyenrangúak a szolgáltatás növelését, valamint a mezőgazdasági termelést segítő hitelek. Kifejtette azt is, hogy az OTP támogatja Szolnok megyében is a mintegy 16 ezer lakás megépítését. Az állami lakásépítést igyekszik megfelelően bonyolítani. A szövetkezeti lakásépítéshez szükséges hitel rendelkezésre áll. Hangsúlyozta azt is, hogy minden magánlakásépítési formát segíteni kell és ahhoz a rendelkezésre álló összes építőipari kapacitást — legyen az minisztériumi, szövetkezeti vagy tanácsi — igénybe kell venni. Egyúttal javasolta azt is, hogy Szolnok megye 18 nagyközségében is meg kellene találni a lehetőséget arra, hogy társaslakásokat építsenek a termelőszövetkezetek vagy a költségvetési üzemek építőipari munkájának igénybevételével. Csáki István mindehhez még azt is hozzátette: a negyedik ötéves terv indításánál pozícióink jobbak, mint az előző tervidőszaknál volt. A tervezett 2000—2500 társaslakás megépítésének terve reális és azt mindenképpen teljesíteni kell. Az természetes, hogy ezek között egyaránt lesz olcsóbb és drágább lakás. Fontos, hogy árban, nagyságban a lakások széles skálájét építsük fel, hogy mindenki a saját pénztárcájához igazodót vásárolhasson. V. V. A munkamegbeszélés résztvevői: szemben balról Jobbra: Csáki István, Szirmai Jenő, dr. Fogaras István és Békés László AHamcs cnykísérlet Marokkóban Hadihajók — ko.Ciön (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 1. OLDALON) Az első megállapodás Jelentős megállapodást írt alá Szolnokon január 14-én a Beton és Vasbetonipari Művek vezérigazgató helyettese, Tompa Mihály, a szolnoki gyár főmérnöke és főkönyvelője, valamint Csora Kálmán, a szolnoki városi tanács vb elnöke. „Kapacitáslekötési szerződéssel" állapodtak meg abban, hogy a szolnoki gyár termeléséből 2100 lakás megépítéséhez szükséges házelemet a szolnoki lakásépítkezéseknél használnak fel. A BVM vezérigazgató helyettese elmondta: új típusú megállapodás ez. Ez az első eset, amikor közvetlenül tanáccsal kötnek olyan megállapodást, amely a középtávú tervidőszakra szól. A termékeket a tanács az építőipari válalatok útján használja fel. A tanácsnak jogában áll, hogy éves elhatározási szükség szerint maga jelölje ki a kivitelező vállalatokat a termékekből való részesedésre. — Reméljük, az 1972—75. években a gyár pontosan szállítja majd a lekötött házelemeket és ezzel nagymértékben elősegíti, hogy az egyéb építési technológiák felhasználásával együtt Szolnok városban a negyedik ötéves terv lakásépítési feladatai pontosan telesüljenek — mondta a megállapodás megkötése után Csorna Kálmán. Lerövidítik a Barátság kőolajvezeték építési idejét Az 1,2 milliárd forintos költséggel épülő Barátság 2. kőolajvezeték építési idejének megrövidítéséről tanácskoztak pénteken Siófokon a nagyszabású munkában résztvevő vállalatok — a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat, az Olajterv, a Dunai Vasmű, a Ganz-MÁVAC, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár és a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat — képviselői. A Barátság 2. kőolajvezetéknek az eredeti terv szerint 1972. december végére kellene elkészülnie. A tanácskozáson résztvevő vállalatok azonban, lehetőségeik elemzése arapján, pénteken arra vállalkoztak, hozza már 1972. november 7-re a kőolajvezeték építését. Ez a határidő-rövidítés, illetve a kőolajvezeték korábbi üzembe helyezése mintegy 100 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A vezetékhez szükséges csöveket nem külföldről szerzik be, hanem a Dunai Vasmű szállítja, ami önmagában több millió dolláros megtakarítást jelent. A Barátság 2. kőolajvezeték elkészülte után 3,5 millió, később — 1980-tól — azonban már 10 millió tonna kőolajat szállít majd évente hazánkba a Szovjetunióból. Építése során a munkásoknak annyi földet kell megmozgatniuk, amennyivel az egész Marótligetet egy méter magasan beboríthatnák. A lefektetett csővezetékek anyagából 1100 traktor készülhetne. A nagyszabású munka folyamiban van: az építők elkészültek az utak, vasutak alatti átfúrásokkal. Ára: 80 fillér 3,8 milliárd forint az úthálózat fejlesztésére A közutak jelenlegi állapota és a növekvő gépjárműforgalom egyaránt az úthálózat fejlesztésére, rekonstrukcióira, s gondosabb fenntartására kötelezi az útügyi szerveket. A KPM közúti főosztályának tájékoztatása szerint az idén összesen 3 milliárd 850 millió forintot fordítanak a nagyforgalmú utak korszerűsítésére, s új utak építésére. Az összegből egyebek között 10 első- és másodrendű főútvonalat hoznak rendbe, illetve kezdik meg átépítésüket. A negyedik ötéves tervben létesítendő új autóutak, autópályák előkészületei is megkezdődnek. Nyáron Balatonaliga és Siófok között átadják a forgalomnak a két nyomvonalú autóutak Törökbálint és Székesfehérvár között. 43 kilométeres szakaszon, épül az M 7-es második pályája, amelyet 1973-ra fejeznek be. Az M 1-esen, Tatabánya és Győr között is építenek autóutak olymódon, hogy később autópályává fejleszthessék A gyöngyösvisontai szakasz munkálataival befejezik a Budapest—Miskolc közötti út korszerűsítését, s megindul a munka az M 3 as autópályán. Az egyik legnaggyobb feladatot a Szolnok felé vezető 4-es út átépítése jelenti, azért is, mert ez része a Csehszlovákiából Romániába vezető E 15-ös nemzetközi útnak. A megerősítésekkel, a tervezett rekonstenciákkal és szélesítésekkel teljes hosszában befejezik a 4-es út rekonstrukcióját. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ] Az olasz pénzügyminiszter Budapesten Luigi Preti, az Olasz Köztársaság pénzügyminisztere 1971. január 13—15. között magánjellegű látogatást tett Budapesten. A minisztert budapesti tartózkodása alatt Vályi Péter pénzügyminiszter vacsorán látta vendégül. Magyar—francia vegyesvállalat Az Eurco, a tavaly ősszel alakult magyar—francia vegyesvállalat igazgatósága csütörtökön este fogadást adott Párizsban, amelyen megjelent Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete, valamint a francia gazdasági és pénzügyi élet számos vezető személyisége. A fogadáson Francois Pezet, a Banque de Paris et Des Pay-bank igazgatója, az Eurco igazgatótanácsának elnöke a következőket mondotta az MTI párizsi tudósítójának: — Az Eurco most kapta meg a párizsi cégbejegyzést és ezzel hivatalosan megkezdhetii működését, amelynek célja a Franciaország és Magyarország közötti ipari, műszaki és kerekedelmi együttműködés továbbfejlesztése. Az Eurco létrehozása lehetővé teszi majd ennek az együttműködésnek jelentős fejlesztését és kiszélesítését. Nemcsak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, hanem harmadik országok felé is. Francia gazdasági körökben nagyra értékelik azokat az eredményeket, amelyeket a magyar gazdaság az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta ért el: magának az Eurco-nak létrehozását is az új gazdaságirányítási rendszer tette lehetővé. Bevezetik a csepeli gyorsvasút vonalát a Calvin térre A budapesti közlekedés legtöbb gondot okozó gócpontjairól volt szó pénteken a 9. kerületi népfront bizottság által rendezett ankéton. Mint elmondták, a Calvin tér rendezési terve évek óta napirenden van, többféle elgondolás és terv született, s most már az észak—déli metróvonal építése is sürgetővé tette a rendezést, korszerűsítést A téren metró-állomás lesz. Féltucat ház lebontása árán új utcát nyitnak a Baross utca és az Üllői út között a térbe torkolló résznél. A tér tehermentesítése érdekében van erre szükség. Az utakra így már tervezhetnek egyirányú kölekedést Ugyanakkor a tér fölött úgynevezett magas vezérlésű út ível majd át, hasonlóan a Baross téri megoldáshoz. A gyalogos közlekedést a tér alatt két szinten lehet megnyugtatóan biztosítani. Az alsó szinten lesz a Calvin térig „meghosszabbított” csepeli gyorsvasút végállomása és egy állomás az új metróhoz, a felső szinten pedig a villamosokhoz, illetőleg a tér különböző pontjaira lehet eljutni. A Nagyvárad téren, ahol szintén metróállomást építenek, a távolabbi években nem fogják növelni a forgalmat az Üllői úti villamosok, ezeket ugyanis megszüntetik az új metrószakasz üzembe helyezésekor. Huszonegy emeletes toronyépületben helyezik majd el a tér mellett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem intézményeit, s köré a későbbiekben egyetemi kolónia épül. Az építkezés már folyamatban van. Nagy változások elé néz a Boráros tér is, amelynek mostani aluljáró rendszere már régen „kinőtte önmagát”. A 2-es villamos végállomása megszűnik, mert a Petőfi hídhoz tartozó villamos pályaszakaszt is feleslegessé teszi majd a metró. A gyalogos közlekedésnek tér alatti folyosóhálózatot alakítanak ki. A hídról érkező járműveket úgy vezetik le egy új hídpályán a Soroksári útra, hogy ne keresztezzék a tér forgalmát.