Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

8 Jelzés a Sarkkörön Az északi sarkvidék keleti részén, a Csukcs-f­élsziget legszélén új geodéziai jelzés jelent meg. Ott, ahol a Sark­kört egy meridián metszi, ötméteres oszlopra bükkfá­ból készült táblát erősítet­ték. Ezen feltüntették a hely koordinátáit, a dátumot és néhány szóban idézték a Szovjet Földrajzi Társaság helyi részlegének határoza­tát e jelzőoszlop felállításá­ról. Az egyezményes földrajzi helyeket eddig csak a Szov­jetunió nyugati részein je­lezték ilyen módon. Ezek most már a keleti területe­ken is láthatók lesznek. A sarkköri jelzőoszlop fel­állítására külön expedíció indult. Hidrogeográfusok és rádiónavigátorok mellett részt vett benne a népszerű csukcs író, Albert Miftahut­­dinov is, aki a Távol-kelet sarkvidéki területeinek nagy ismerője. A sarkvidéki ku­tyafogatok hajtói már tíz évvel ezelőtt különleges el­ismerésükben részesítették: átnyújtották neki a Sarkkör jelképes kulcsát, egy csak­nem embernagyságú népmű­vészeti fafaragványt, amelyet rozmár-agyarból készült be­rakások díszítenek. A krakkói színes ablakok A színes ablakművészet­nek középkori hagyománya van Lengyelországban. Azok­ból az időkből kevés színes ablaküveg-emlék maradt, de mindegyik híres darabja az ,,ablakművészetnek”. A len­gyel színes ablakművészek — Megoffer, Uzemblo, Fries és mindenek előtt Viszpjan­­szki — teljesen új elemeket vittek ebbe a művészeti ágazatba. Legtöbbjük Krak­kóból származik, ahol ma is — messze földön híres — színes ablakkészítő műhely működik. A hatvan éve fennálló műhelyben Viszp­­janszki és Megoffer rajzai alapján is készültek színes ablakok. A munka ma is a régi módszerekkel folyik. Ahhoz, hogy a színes abla­kok kialakításához szükséges 300 féle színárnyalat meg­szülessék, a sokfajta üveget darabonként egyedi módsze­rekkel kell megfesteni,­­ mindegyik üvegdarabkát ólomkeretbe illesztik és így állítják végül össze a nagy, színes ablakokat A műhelyt állandóan el­árasztják a megrendelések­kel mind az egyházi, mind a világi intézmények. Nem­régiben fejezték be a labi­­novici hadifogolytábor már­­­tíz­ múzeuma számára készí­tett nagy — 13 négyzetmé­teres — színes ablak mun­kálatait. Most a ravelszk­i katedrális számára készíte­nek középkori motívumokkal díszített színes ablakokat és krakkói ablakok árasztják majd el sejtelmes fénnyel a sztargard-secinszki gót szé­kesegyházat is. V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A népi Korea ünnepe Huszonnégy évvel ezelőtt, 1948. szeptember 9-én alakult meg a Koreai Népi Demok­ratikus Közá­rsaság, a szo­cialista világrendszer ázsiai szakaszának fontos bástyája. Hogy mit jelentett ez az esemény a koreai népnek, annak megértéséhez elég em­lékeztetni arra, hogy a ko­reai nép 1910 óta a japán gyarmatosítók igája alatt sínylődött. A felszabadulást a szovjet hadsereg hozta az elnyomott nép számára. Mi­után a szovjet hadsereg dön­tő vereséget mért a japán fasiszta hadseregre és fel­szabadította Korea északi ré­szét, a négy nagyhatalom még 1914­-ben megegyezett abban, hogy a szovjet—ame­rikai bizottság közreműkö­désével demokratikus kor­mányt alakítanak a félszige­ten. Az amerikai imperialis­ták azonban a helyi reakció­ra támaszkodva nem ismer­ték el az 1948 augusztusában megtartott választások ered­ményét, s kettészakították az országot. Az egész Koreában megtartott választások nyo­mán megalakult Legfelsőbb Népgyűlés ezek után meg­alakította a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot Ettől kezdve az ország északi és déli része külön­böző irányba kezdett ha­ladni. A KNDK megalaku­lása után röviddel a szovjet csapatok elhagyták Koreát, a nép, a Koreai Munkapárt ve­zetésével megkezdte az új rend megszilárdítását. Az ország déli részében viszont az amerikaiak csak akkor kezdtek berendezkedni, Dél- Korea emberi és anyagi for­rásait a militarista céljaik szolgálatába állítani. Ez a politika 1950-ben a három évig tartó véres háború ki­robbantásához vezetett, amelynek az volt a célja, hogy megkaparintsák a tár­sadalmi és nemzeti haladás útján elindult országrészt. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság hősi és nagyszerű harcban fékezte meg az amerikai agresszoro­kat. Élénken él emlékeze­tünkben a koreai háború ide­je, amikor a szocialista tá­bor vállvetve segítette a ko­reai népet az Egyesült Álla­moknak az ENSZ zászlaja alatt indított nemzetközi in­tervenciója ellen. A szocia­lista közösség ereje, össze­fogása biztosította a győzel­met az imperialista agres­­­szió fölött, s egyben példát szolgáltatott arra, hogy az ázsiai forradalmi mozgalmak és a második világháború után kialakult általános an­­tiimperialista küzdelem szo­rosan összekapcsolódik és egymástól elválaszthatatlan. A szocialista tábor össze­fogásának ereje nyilvánult meg abban az internaciona­lista segítségben is, amely könnyített felszámolni a pusztító háború következmé­nyeit és beindítani a népgaz­daság fejlődését Az azóta el­telt időben ez a fejlődés rendkívül imponáló ered­ményt ért el. A fő iparcik­kek egy főre jutó termelé­sében a KNDK elérte a fej­lett ipari országok színvona­lát; különböző iskolákban, beleértve a 129 egyetemet és főiskolát, a lakosság jelen­­tős része ingyen tanul; a népgazdaság különböző ága­zataiban félmillió mérnök, technikus és magasan képzett szakember dolgozik. A koreai nép előtt azonban továbbra is ott áll egy óri­ási feladat: az ország egye­sítése. Ez a probléma nap­jainkban mind jobban előtér­be kerül. Emlékezetes, hogy a KNDK Vöröskereszt tár­saságának több év óta elő­terjesztett javaslata alapján Panmindzson­ban egy éve megkezdődtek a tárgyalások az észak- és dél-koreai Vö­röskereszt között a negyed­­százada szétszakadtan élő családtagok felkutatásáról, kölcsönös látogatások meg­szervezéséről, a szabad pos­taforgalom lehetővé tételéről, az általános közlekedés mód­jairól. Huszonöt előzetes tár­gyalás után ezekben a na­pokban a két országrész de­legációja első alkalommal Phanjanban, a KNDK fővá­rosában ült össze. Ez a tár­gyalássorozat, amelyet rövi­desen Szöulban folytatnak, próbaköve az idén július 4- én Észak és Dél között meg­kötött egyezménynek, amely az ország békés újraegyesí­tésének szükségességét ha­tározta el. A júliusi egyez­mény szerint az ország egye­sítését önállóan, külső be­avatkozás nélkül, a nagy nemzeti egység alapján kell megvalósítani, függetlenül a társadalmi rendszerek kü­lönbözőségétől. Az egész világ nagy fi­gyelemmel kíséri a jelenlegi tárgyalásokat. A helyzetet és a jószándékot is rendkívüli módon zavarja, komplikál­ja, hogy Dél-Koreában to­vábbra is ott állomásozik többszázezer amerikai kato­na és az Egyesült Államok­nak nem titkolt szándéka, hogy az általa felszerelt dél­koreai hadsereget a szocia­lizmusért, a haladásért, a szabadságért és a független­ségért harcoló erők ellen használja fel, mint ahogy te­szi azt a dél-koreai csapa­tok alkalmazásával Dél-Viet­­namban. A Vöröskereszt­­tárgyalások kétségtelenül megmutatják majd, hogy a dél-koreai uralkodó körök mennyire veszik komolyan saját szavukat, a júliusban létrejött megegyezést. A koreai nép nemzeti ün­nepén különös örömünkre szolgál, hogy tovább szilár­dul a kapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság között. Ez ünnepi al­kalommal is kifejezésre jut­tatjuk jókívánságainkat és azt a meggyőződésünket, hogy az egész szocialista közösség javára teljes siker koronáz­za a koreai nép harcát a szo­cializmus építésében, az or­szág békés egyesítésében. C. T. B. A népi Koreában nagy szeretettel gondoskodnak a gyer­mekekről: egy üzemi óvodában vidáman játszanak az apróságok. (Fotó: TASZSZ —Kono­lova felvétele — MTI—KS) ,-,ö-,ya Készül Románia etnográfiai atlasza Bukarestben bizottság ala­kult Románia etnográfiai atlaszának elkszítésére. A bizottság szociológusokból, antropológusokból, nyelvé­szekből, földrajztudósokból, történészekből, etnográfu­sokból, muzeológusokból áll, s köztük több akadémikus, egyetemi tanár, múzeum­igazgató található. A nagyszabású munka célja: felmérni, milyen sza­kaszban vannak a román etnográfiai kutatások. A né­pi kultúra évszázadokon át végigkísért megjelenési for­máinak bemutatása csak az ország egész területére ki­terjedő, szisztematikusan, s egységes, marxista—leninista koncepció alapján össze­gyűjtött és rendszerezett anyagra támaszkodva lehet­séges. Csak ilyen anyag se­gítségével lehet meghatároz­ni a román népi kultúra jellegét. Az etnográfiai atlasz igen gazdag tematikát ölel majd fel: foglalkozik a települési, háztartási és lakásviszo­nyokkal, s további témakö­rei: állattenyésztés, szőlészet, gyümölcstermesztés, kertgaz­dálkodás, kender- és lenter­mesztés és feldolgozás, mé­hészet, selyemhernyó-tenyész­tés, vadászat, halászat, táp­lálkozás, népi mesterségek, műszaki felszerelések, szállí­tó eszközök, különböző nép­szokások születés, házasság­­kötés, halál esetén, foglal­kozáshoz és ünnepekhez kap­csolódó népszokások, stb. Az atlasz nemcsak a ro­mán nép, hanem az együtt­élő nemzetiségek hagyomá­nyos és modern etnográfiai sajátosságainak szintézisét adja. A tematika kidolgozása után, az atlasz szerkesztésé­vel foglalkozó bizottság or­szágszerte kijelöli azokat a helységeket, ahol a szüksé­ges adatgyűjtéseket folytat­ják. Első lépésként — és mintegy kísérlet gyanánt — még ebben a évben hozzá­kezdenek Olténia etnográfiai atlaszának összeállításához: ez szolgál majd mintául az egész Romániát feltérképező atlasz megszerkesztéséhez. A Fiat külföldön Lengyelország ahhoz a számos országhoz tartozik, amelyek az olasz Fiat-társa­sággal együttműködve fej­lesztik gépkocsiiparukat. A torinói társaság ugyanis nemcsak Olaszország legna­gyobb gépkocsigyárának tu­lajdonosa (a gyárnak 185 000 alkalmazottja van és 1970- ben a nemzeti jövedelem 3 százalékát hozta), de kiter­jedt külföldi tevékenységet is folytat. Különböző európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai or­szágokban a Fiat 30 üzeme 1970-ben 400 OCo gépkocsit gyártott. A Citroennel kötött egyezmény után ez a csoport jelenleg a harmadik helyen áll a világ gépkocsigyártó társaságai között, a General Motors és Ford-konszernek után. 1972 se­ptember 10. A Nap titkai nyomában A Napra vonatkozó, főként tapasztalati ismereteink csak az égitest viszonylag vékony külső rétegei — a korona, a kromoszféra és a Nap kö­zéppontja között elterülő tér­ség — az úgynevezett kon­vektív zóna — sajnos, mű­szerekkel egyelőre még nem tanulmányozható. Pedig a tu­dósok feltevései szerint a konvektív zónában megy végbe a hőmérsékletkülönb­­ség hatására az égitest plaz­májának keveredése, ami meghatározza a naptevékeny­ség mechanizmusát. A Nap anyagának dinami-A plazma megnőtt nyomá­sa robbanást okoz — másod­percenként másfél kilométe­res sebességgel lökve ki az anyagot. A kivetett anyag tömege mintegy tízszerese a világtengerekben található víz tömegének, így például az 1956. február 23-án bekö­vetkezett naprobbanás ener­giájának egy tízmilliomod része elég lenne a Föld tel­jes vízkészletének elpárolog­tatásához. Ez a robbanás le­lassította bolygónk forgását. E­bben az időszakban a földi napok 2,5 mikroszekundum­­mal meg is hosszabbodtak. A Föld átlagosan 11 éven­ként különösen érzékeny a naptevékenységre. A Nap nyugalmi állapota nem tart kára igen bonyolult. Az­ égi­testen globális cirkuláció és úgynevezett diferenciálás (különböző szinteken megfi­gyelhető) forgómozgás is fo­­lyik. Az elektromosságot ve­zető plazma keveredése és forgása 22 éves időszakon­ként mágneses erőtereket kelt a Napban. Attól függően, hogyan tudja ez az erőtér el­érni az égitest felszínét, mennyire „nyomódik össze” a szomszédos plazmatömeg erős mágneses terének hatá­sára, a Nap nyugalmi, illetve aktív állapotáról beszélnek­ tovább két évnél. Ezután a napbéli egyenlítőtől nagy tá­volságban a­z egyenlítő felé mozgó foltok jelentkeznek, protuberanciák jelennek meg — a naptevékenység fokozó­dik. A 11 éves ciklus való­színűleg egyenlő a mágneses aktivitás 22 éves periódusá­nak felével. A Napban lejátszódó fo­lyamatokat értelmező hipoté­zisek arra utalnak, hogy a tudósok egyre jobban lát­ják az égitestben le­játszódó jelenségek egységét. Remélhetőleg nincs hát messze az idő, amikor valóra válnak egy híres asztronómus szavai: „Nincs egyszerűbb dolog a csillagoknál!” M. L. Nincs egyszerűbb dolog a csillagoknál Napfoltok és a naptevékenység A naptevékenységet a nap­foltok számától függően osz­tályozzák. A Nap aktív ál­lapota, az erős mágneses vi­har sok káros következményt von maga után a Föld bio­szférájában, zavarja a navi­gációt stb. Ma már bizonyí­tott tény, hogy az égitest fel­színének aktív területei a mágneses terek felszínre tö­résének következtében kelet­keznek. Egyes napfoltok mágneses terének erőssége több tízezerszer nagyobb a Földénél. Ezek az erős terek fékezik az anyagok kevere­dését. A lefékezett napfolt 4,5 ezer fok­ig lehűl, és hát­térben a forróbb (6 ezer fo­kos) fotoszférával sötétebb­­nek látszik. A Nap mágnességtani ,,domborzata” rendkívül vál­tozatos: halmokat, dombokat és mélyedéseket tartalmaz. Ezen kívül a grandiózus bel­­ső folyamatok miatt ez a „domborzat” a tengervíz fel­színéhez hasonlóan szünte­lenül változik. „Macskaköves utcák” a fotoszférában A fotoszféra határáról ké­szített fényképeken macska­köves utcára emlékeztető struktúra figyelhető meg. Egy-egy „macskakő” átlago­san 700 kilométer hosszú. A benne található plazma se­bességének és hőmérsékleté­nek mérése konvektív moz­gásra utal. A fotoszféra fö­lött, a kromoszférában már szupernagy szemcsékből álló struktúra figyelhető meg — 20—50 ezer kilométeres szemcseméretekkel. A mai tudomány feltétele­zése szerint a fotoszféra alat­ti területen erős mágneses terek keletkeznek. Az utób­biak felszínre jutásában sze­repet játszik a kis és óriás­­szemcsék mozgása is. A szemcsék mozgása a fotoszfé­ra alatt is szemcseszerű struktúrát kelt. Egy-egy ilyen fotoszféra alatti szemcse erő­vonalakat szakít ki a Nap belső mágneses teréből, majd a földinél többszázszor na­gyobb térerősségű nyalábokat a fotoszféra szemcséibe „döf­ve”, mozgásba hozza azokat. A statisztikai adatok tanú­sága szerint ott a legvalószí­nűbb a naprobbanás, ahol a mágneses erőtér-m mximumok közel­ kerülnek egymáshoz; ahol nő a térerősség, az úgy­nevezett semleges pontok kö­rül — különböző prooritású mágneses terek határán. Lengyelország az utóbbi időkben új iparágban specializálódott: az útépítésben! Szá­mos kooperációs és csereegyezményt kötött nemzetközi színten új, modern utak és országutak építésére. „PL” jelzésű teherkocsik, billenőkocsik, nyergesvontatók látha­tók sokfelé, például Csehszlovákiában is, ahol lengyel közreműködéssel Spindlerovy közelében új autóút épül. Rövidesen elkészül egy 46 kilométer hosszú útszakasz a Karkanosze-hegyek népszerű kirándulóhelyén: nem kevesebb mint 52 hidat is építe­­nek itt a lengyelek.­­ A képen: az épülő új útszakasz egy része Vrchlabi és Spind­­l, J­rovy Mlyn között __ (Fotó: CAE—MII—Kisül

Next