Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ifjú alkotók | Hasznos szenvedély Több száz fiatal küldte el munkáját — szakdolgozatokat, réztárgyakat, kézimunkákat, fafaragásokat, működő maketteket, fotókat — az Alkotó Ifjúság megyei kiállításra. A pályázók közül három alkotót — Szikra Istvánt, Krupincza Istvánt, dr. Sebők Andrást — mutatunk be a következő sorokban- Hűtőszekrény-fárasztó Kivágódik a hűtőszekrény ajtaja majd hirtelen becsapódik. És ez ismétlődik újra, meg újra két-három másodpercenként. Az ajtóra szerelt műszer tervezője — Szikra István, a jászberényi Hűtőgépgyár üzemmérnöke —, lelkesen magyaráz. — Ezt a készüléket hűtőszekrény-fárasztónak neveztem el, az ajtóra szerelve mechanikai vizsgálatok végezhetők vele. — Hogyan született az ötlet? — Az Automatikai és folyamatszabályozási osztály munkatársainak a feladata, én is közöttük dolgozom —, hogy a hűtőszekrények villamos alkatrészeinek élettartamát, tartósságát vizsgálják. Erre szolgálnak a különböző mérések, így az ajtó mechanikai vizsgálata is. Megállapítottuk, hogy a hűtőszekrények ajtaját a háziasszonyok naponta 25—30-szor nyitjákcsukják. Ezzel a szerkezettel egyszeri bekapcsolással tíz évnek megfelelő ajtónyitást lehet végezni. De csináltunk már ötven évnek megfelelőt is. A megyei kiállításon egy másik műszerét is láthatták az érdeklődők. A hőmérséklet-szabályozót itthon nem gyártják, ezért importáljuk. Mielőtt beépítenék őket a hűtőszekrényekbe az én készülékemmel mi megvizsgáljuk, ellenőrizzük jól működnek-e? A hazai szabványok 100 ezer kapcsolást írnak elő, ez kétéves időtartamnak felel meg. Mi elmegyünk az 500 ezer kapcsolásig is. Az országos Alkotó Ifjúság kiállításon is ott volt ez a berendezésem. — Mióta foglalkozik műszerek tervezésével? — Elég régen. Ezeken a műszereken három évig dolgoztam. A hűtőszekrény-fárasztó, a hőmérsékletszabályozó és az alkotójuk megilletődötten feszeng TM az öblös fotelban. Kék iskolaköpenyének zsebét gyűrögeti. Az Alkotó Ifjúság megyei kiállítás egyik legfiatalabb résztvevője az abonyi Krupincza István, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola első bé osztályának tanulója. Kedvenc időtöltése: a rajzolás, festés. — Általános iskolában nagyon jó rajztanárom volt. Látta, hogy szeretek rajzol- Szüreti kop latni, felfigyelt rám és nagyon sokat segített nekem. Egyre nagyobb kedvet kaptam a rajzoláshoz, így készült el a Disznóvágás című képem. — Úgy hallottam ezért értékes díjat kptál. — Tudtom nélkül a tanárom elküldte Finnországba, a nemzetközi gyermekrajz-kiállításra. Csak akkor mondta meg, amikor megjött a válasz, hogy kiváló minősítést kaptam. Ez az első díjnál is értékesebb. — Képeidhez honnan meríted a témát? — Régi népi szokásokat elevenítek meg. A disznóvágás után a locsolkodásról, a falusi lakodalomról és a szüretről festettem képeket. A Szüret című képemet az Alkotó Ifjúság megyei kiállításra készítettem. A lakodalmat ábrázoló képemet bemutatták a debreceni nemzetközi gyermekrajzversenyen és a „Locsolkodással” megnyertem az országos verseny első helyezését. Zajbarométer Ritka, hogy egy orvos az általa készített műszerrel vesz részt egy kiállításon. Dr. Sebők András, a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórházának fül-, orr-, gégész szakorvosa a kivételek közé tartozik. — Gyermekkoromban, ha megkérdezték, hogy mi akarok lennni gondolkodás nélkül rávágtam: elektromérnök. Nem így lett, de még ma is érdekelnek a műszaki dolgok. Ha a kórházban valami új berendezést, műszert kapunk, az az első, hogy a műszaki rajzát elkérem és otthon tanulmányozom. Szabad időmben a gyerekeimnek például távirányítású autókat gyártok. Most készültem el egy riasztóberendezéssel. A megyei kiállításon bemutatták a zajbarométeremet és a kézmosószer-adagolómat. Gondoltam, megpróbálkozom vele. Az egész egy fadoboz, amelynek a belső része tranzisztoros. Ezt a kis szerkezetet felszereltük a hallásvizsgálónk ajtaja elé. A működésének lényege: ha valaki a megengedettnél hangosabban beszél kigyullad a „Csendet kérünk!” lámpa. A betegek kétféleképpen reagáltak rá. Voltak, akik azonnal elhallgattak és voltak, akik akarattal zajongtak. A kézmosószer-adagoló a bemosakodásnál segít. Az orvosok csak olyan szerrel moshatják meg a kezüket, amelyet teljesen steril körülmények között tárolnak. (Ezért nem jó a szappan!) A készülék elejére beépítettem egy érzékelő lemezt. Ha az ember a kezével közelít felé, akkor megfelelő mennyiségű vegyszert adagol. Gyors és főleg higiénikus. Szekeres Edit Most talán sikerül Győzni szeretnének a tiszafüredi gimnazisták Tiszafüred, gimnázium. A teremben figyelő tekintetek kísérik Dobrosi György tanárt. A kérdések gyorsak, pergőek. — Sorold fel a Szovjetunió nagy ipari körzeteit! Ki volt Tretyakov? Merre van Tyumen? Hány Szolnok megyei dolgozik Uszty-Ilimszkben? Melyik fiatal magyar balettnövendék tanult legutóbb a Moszkvai Nagyszínházban? Mi volt a véleménye Leninnek Majakovszkijról? A tanár úr szünetet tart. Az irodában beszélgetünk. — Ők a 2. C és a 4. A négyes csoportjából vannak. Azért hívtam be őket, mert a másodikos Labanc Margit és a negyedikes Gulyás Erika tavaly is szerepelt már a kezdő csapatunkban. Margit felelt a gazdasági kérdésekre, Erika pedig a múlt évben csapatkapitányként vezette a kollektívát. • Hogyan készülnek az idei tanév? Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedősorozatra? — Alaposan, mert mi ezen csak veszíthetünk, ha figyelmünket elkerüli bármilyen lényegtelennek látszó apró dolog. A háziversenyt már meghirdettük, az januárban lesz, s tizenegy csapat nevezett be. Segítőink: a Szovjetunió című lap, a tv, és az újságok idevonatkozó hírei. Valamennyien egyöntetűen vallják, a verseny már a kiválasztásnál eldőlhet, főleg ha nem találják meg a csapatba a legmegfelelőbb embereket. Gulyás Erika érvel e vélemény mellett: — Ha nem is teljesen így van, de sok az igazság ebben. Én tavaly is versenyeztem, s az idén már negyedikes vagyok. Amennyiben bekerülök az iskolacsapatba, a kulturális témát választom. — Van-e valamilyen fogaskérdés a tarsolyban? — Persze. Mi a kapcsolat a kefeidák és a festett vágódeszka között? _ 7 — A kefeidák mozgó csillagképek, nagy tudósuk a szovjet Nyina Jakimova, aki szabad idejében vágódeszkákat pingál. Dobrosi György, „edző” megjegyzi: — Láthatja, a vetélkedőre a tananyagnál jóval alaposabban felkészülünk. Azokra a KISZ-esekre is gondolunk, akik az iskolai versenyen nem jutnak tovább. Részükre többfordulós háziversenyt rendezünk, az iskolarádiónk segítségével. Rájöttünk, hogy a tudás, a szakismeret mellett sokat számít a határozott fellépés. Nem mindegy, hogy az alapvetően jó ismereteket félszegen, halkan súgjuk a zsűrinek, vagy határozottan, magabiztosan közöljük. M; erre is gondolunk, hogy megelőzzük a „hidegzuhanyt”. A feleségemmel együtt készítjük fel a gyerekeket, s ha a jövő áprilisban az országos döntőkig eljutunk , reménykedem a győzelemben. D. Sz. M. Plakát-pályázat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a kisújszállási Gyógyászati Segédeszközök Gyárának KISZ- alapszervezete plakátkészítési versenyt hirdet a városi KISZ-alapszervezetek, a szocialista brigádok részére. A plakátok bármilyen képzőművészeti eljárással készülhetnek, a forradalom évfordulójával, a szocializmus térhódításával, a világbékével és a szocialista munkaverseny népszerűsítésével foglalkozhatnak. A pályázaton részt vehet minden KISZ-korú fiatal egyénileg vagy csoportosan. A pályamunkákat a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának kisújszállási üzemébe kell küldeni november 14- ig. Eredményhirdetés november 16-án lesz a gyár kultúrtermében. 1977. október 30. fl VIT-alapra, a sportra A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói csatlakoztak a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium tanulóinak felhívásához: az őszi betakarítási munkák során 4 ezer 454 napot dolgoztak, és mintegy 319 ezer forintot kerestek. Különösen kiemelkedő volt az október 12-i munkájuk, a helyi Magyar—Mongol Barátság Tsz burgonyabetakarítását segítették, s egy nap alatt 38 ezer 810 forintot kerestek. A diákok a pénzt az iskola sportkörének a KISZ-alapszervezetének ajánlották fel A KISZ- alapszervezet ebből a pénzből 4 ezer forintot a VIT- alapra fizet be. A sportkör asztalitenisz felszerelést, labdákat és magnetofont vásárol a tanulóknak. Ma az utolsó nap. — Négy fiatal alkotó közös kiállítása tekinthető meg Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban. Földi Péter festményeit, Jószay Zsolt szobrait, Selmeci György és Wieszt József grafikáit állította ki. Képünkön Jószay Zsolt Juli című portréja. A JÁTÉKOS EMBER Bizonyára igen kevés azoknak a tévénézőknek a száma, akik maguk is ne próbáltak volna játszani a betűkkel, amikor kellemes muzsika kíséretében felvillan tíz betű a képernyőn és másfél perc alatt azokból értelmes szót kell összerakni. Százezrek játsszák magukban ezt a játékot anélkül, hogy ötleteiket beküldenék. Huszonöt percig jól szórakoznak. És bizonyára százezrekre tehető azoknak a száma is, akik a Lehet egy kérdéssel több? című játéknál szinte súgni szeretnének a versenyzőnek. Tömegeket mozgat meg mindkét játék. Mindkettőnek szerkesztője és vezetője Egri János. Egrit először sportriporterként ismerte meg a nagyközönség. Hogyan lett belőle az elmeélesítő, logikai játékok atyja a televízióban? Pályafutásáról beszélgettünk. Tulajdonképpen sportolói pályafutásomat folytattam a televízióban 1968-tól. Hivatásom szerint villamosmérnök vagyok, ugyanakkor jégkorongozó is voltam, tagja a válogatottnak. TV-s kapcsolatom 1968-ban, a grenoblei téli olimpia jégkorong mérkőzéseinek közvetítésével kezdődött. Ekkor még csak besegítettem. Az 1969—70-es stockholmi jégkorong világbajnokságon már önálló közvetítőként szerepeltem. Sportközvetítőként kerültem az 1972-es müncheni olimpiára. Igazi televíziós akkor lettem, amikor 1971-ben, a szórakoztató és zenei főosztály megalakulásakor a logikai játékok vezetésével. Százezrek ismerőse: Egri János mint kombinációs logikai készséggel rendelkező villamosmérnököt engem bíztak meg. Egyik nagy erőpróbám volt az 1972-es müncheni olimpia előtt az Előolimpia, a sportolók játékos vetélkedője. Ez volt az első, amolyan játékos szereplésem a képernyőn. Egri János négy évig, 1972- től 1976-ig töltötte be a játékos vetélkedők rovatvezetői tisztét. Sok emlékezetes játék fűződik a nevéhez. Ilyen a Kicsoda, micsoda? vetélkedő Réz Ádám vezette időszaka. A Nem babérra megy a játék című irodalmi vetélkedő, amelyet Baranyi Ferenc vezetett és a zsűri elnöke Simon István volt. Feltétlenül említést érdemel ebből az időszakból az Aki mer, az nyer című játék, amelyben a hagyományos témák — irodalom, zene, sport stb. mellett — a természettudomány és politika is szerepet kapott. És említsük meg az öttusa sorozatokat, amelyeknek keretében öt este, öt játékvezető négy azonos versenyzővel játszott. A Játék a betűkkel 1973 márciusában jelentkezett először. Most már túl vagyunk a kétszázadik adáson, ötletét a régi betűjátékok, néhány gyermekkori emlék, az anyanyelv játékos keretek közötti ápolása, gyakorlása, illetve ennek szándéka eredményezte. A játékban mindenki részt vehet. A néző a játékos mellé állhat, megadja ez a játék az együttjátszás örömét. Nincs műveltségi kötelme, nyelvismeret, nyelvszeretet, nyelvkészség, játékosság kell hozzá, meg némi logikai készség. — Sokkal rövidebb múltra tekint vissza, eddig mindössze tizenhétszer jelentkezett a Lehet egy kérdéssel több? Ez a kifejezetten vizuális játék csak a televízióban valósítható meg. A kép nem illusztráció, hanem maga a feladat. A játék elindulása előtt Bartha Attila rendezővel együtt 47 ezer képből válogattuk ki az 1300-as kezdő anyagot. Azóta képek tízezreit néztük át, állandóan gyarapítjuk készletünket könyvtárakból, múzeumokból, folyóiratokból. Eddig másfélezer képet mutattunk be a játékok során. Most alapvetően ez a két játék foglalkoztatja Egri Jánost. És hogyan tovább? — Andor Tamással filmet készítünk a különféle sportágak válogatott kapusairól. Dokumentum-riportfilm lesz. Egy másik tervem, hogy az 1976-ban megrendezett Nyári bolondságok című műsort jövőre is megpróbálom összeállítani, azonkívül egy nemzetközi vetélkedőt szeretnék előkészíteni és megvalósítani Budapest és Helsinki részvételével. B. M.