Szolnok Megyei Néplap, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ifjú alkotók | Hasznos szenvedély Több száz fiatal küldte el munkáját — szakdolgozatokat, réztárgyakat, ké­zimunkákat, fafaragásokat, működő maketteket, fotókat — az Alkotó Ifjú­ság megyei kiállításra. A pályázók kö­zül három alkotót — Szikra Istvánt, Krupincza Istvánt, dr. Sebők Andrást — mutatunk be a következő sorokban- Hűtőszekrény-fárasztó Kivágódik a hűtőszekrény ajtaja majd hirtelen becsa­pódik. És ez ismétlődik új­ra, meg újra két-három má­sodpercenként. Az ajtóra szerelt műszer tervezője — Szikra István, a jászberényi Hűtőgépgyár üzemmérnöke —, lelkesen magyaráz. — Ezt a­­ készüléket hűtő­szekrény-fárasztónak nevez­tem el, az ajtóra szerelve mechanikai vizsgálatok vé­gezhetők vele. — Hogyan született az öt­let? — Az Automatikai és fo­lyamatszabályozási osztály munkatársainak a feladata, én is közöttük dolgozom —, hogy a hűtőszekrények villa­mos alkatrészeinek élettarta­mát, tartósságát vizsgálják. Erre szolgálnak a különböző mérések, így az ajtó mecha­nikai vizsgálata is. Megálla­pítottuk, hogy a hűtőszekré­nyek ajtaját a háziasszonyok naponta 25—30-szor nyitják­­csukják. Ezzel a szerkezettel egyszeri bekapcsolással tíz évnek megfelelő ajtónyitást lehet végezni. De csináltunk már ötven évnek megfele­lőt is. A megyei kiállításon egy másik műszerét is láthatták az érdeklődők. A hőmérséklet-szabályozót itthon nem gyártják, ezért importáljuk. Mielőtt beépí­tenék őket a hűtőszekrények­be az én készülékemmel mi megvizsgáljuk, ellenőrizzük jól működnek-e? A hazai szabványok 100 ezer kapcso­lást írnak elő, ez kétéves időtartamnak felel meg. Mi elmegyünk az 500 ezer kap­csolásig is. Az országos Al­kotó Ifjúság kiállításon is ott volt ez a berendezésem. — Mióta foglalkozik mű­szerek tervezésével? — Elég régen. Ezeken a műszereken három évig dol­goztam. A hűtőszekrény-fárasztó, a hőmérséklet­szabályozó és az alkotójuk m­­egilletődötten feszeng TM az öblös fotelban. Kék iskolaköpenyének zsebét gyű­­rögeti. Az Alkotó Ifjúság megyei kiállítás egyik leg­fiatalabb résztvevője az abo­­nyi Krupincza István, a szol­noki Szamuely Tibor Gép­ipari Szakközépiskola első bé osztályának tanulója. Kedvenc időtöltése: a rajzo­lás, festés. — Általános iskolában na­gyon jó rajztanárom volt. Látta, hogy szeretek rajzol- Szüreti kop latni, felfigyelt rám és na­gyon sokat segített nekem. Egyre nagyobb kedvet kap­tam a rajzoláshoz, így ké­szült el a Disznóvágás című képem. — Úgy hallottam ezért ér­tékes díjat k­­ptál. — Tudtom nélkül a taná­rom elküldte Finnországba, a nemzetközi gyermekrajz-ki­­állításra. Csak akkor mond­ta meg, amikor megjött a válasz, hogy kiváló minősí­tést kaptam. Ez az első díj­nál is értékesebb. — Képeidhez honnan me­ríted a témát? — Régi népi szokásokat elevenítek meg. A disznóvá­gás után a locsolkodásról, a falusi lakodalomról és a szü­retről festettem képeket. A Szüret című képemet az Al­kotó Ifjúság megyei kiállí­tásra készítettem. A lakodal­mat ábrázoló képemet be­mutatták a debreceni nem­zetközi gyermekrajzverse­nyen és a „Locsolkodással” megnyertem az országos ver­seny első helyezését. Zajbarométer Ritka, hogy egy orvos az általa készített műszerrel vesz részt egy kiállításon. Dr. Sebők András, a Szol­nok megyei Tanács Hetényi Géza Kórházának fül-, orr-, gégész szakorvosa a kivéte­lek közé tartozik. — Gyermekkoromban, ha megkérdezték, hogy mi aka­rok lennni gondolkodás nél­kül rá­vágtam: elektromér­nök. Nem így lett, de még ma is érdekelnek a műszaki dolgok. Ha a kórházban va­lami új berendezést, mű­szert kapunk, az az első, hogy a műszaki rajzát elké­rem és otthon tanulmányo­zom. Szabad időmben a gye­rekeimnek például távirá­nyítású autókat gyártok. Most készültem el egy riasz­tóberendezéssel. A megyei kiállításon be­mutatták a zaj­barométere­met és a kézmosószer-ada­­golómat. Gondoltam, meg­próbálkozom vele. Az egész egy fadoboz, amelynek a bel­ső része tranzisztoros. Ezt a kis szerkezetet felszereltük a hallásvizsgálónk ajtaja elé. A működésének lényege: ha valaki a megengedettnél han­gosabban beszél kigyullad a „Csendet kérünk!” lámpa. A betegek kétféleképpen rea­gáltak rá. Voltak, akik azon­nal elhallgattak és voltak, akik akarattal zajongtak. A kézmosószer-adagoló a be­mosakodásnál segít. Az or­vosok csak olyan szerrel moshatják meg a kezüket, amelyet teljesen steril kö­rülmények között tárolnak. (Ezért nem jó a szappan!) A készülék elejére beépítettem egy érzékelő lemezt. Ha az ember a kezével közelít fe­lé, akkor megfelelő mennyi­ségű vegyszert adagol. Gyors és főleg higiénikus. Szekeres Edit Most talán sikerül Győzni szeretnének a tiszafüredi gimnazisták Tiszafüred, gimnázium. A teremben figyelő tekintetek kísérik Dobrosi György ta­nárt. A kérdések gyorsak, pergőek. — Sorold fel a Szovjetunió nagy ipari körzeteit! Ki volt Tretyakov? Merre van Tyu­men? Hány Szolnok megyei dolgozik Uszty-Ilimszkben? Melyik fiatal magyar balett­növendék tanult legutóbb a Moszkvai Nagyszínházban? Mi volt a véleménye Lenin­nek Majakovszkijról? A tanár úr szünetet tart. Az irodában beszélgetünk. — Ők a 2. C és a 4. A né­gyes csoportjából vannak. Azért hívtam be őket, mert a másodikos Labanc Margit és a negyedikes Gulyás Eri­ka tavaly is szerepelt már a kezdő csapatunkban. Margit felelt a gazdasági kérdések­re, Erika pedig a múlt év­ben csapatkapitányként ve­zette a kollektívát. • Hogyan készülnek az idei tanév? Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedőso­rozatra? — Alaposan, mert mi ezen csak veszíthetünk, ha figyel­münket elkerüli bármilyen lényegtelennek látszó apró dolog. A háziversenyt már meghirdettük, az januárban lesz, s tizenegy csapat neve­zett be. Segítőink: a Szov­jetunió című lap, a tv, és az újságok idevonatkozó hí­rei. Valamennyien egyöntetű­en vallják, a verseny már a kiválasztásnál eldőlhet, fő­leg ha nem találják meg­ a csapatba a legmegfelelőbb embereket. Gulyás Erika érvel e véle­mény mellett: — Ha nem is teljesen így van, de sok az igazság eb­ben. Én tavaly is versenyez­tem, s az idén már negyedi­kes vagyok. Amennyiben bekerülök az iskolacsapatba, a kulturális témát választom. — Van-e valamilyen fo­gaskérdés a tarsolyban? — Persze. Mi a kapcsolat a kefeidák és a festett vá­gódeszka között? _ 7 — A kefeidák mozgó csil­lagképek, nagy tudósuk a szovjet Nyina Jakimova, aki szabad idejében vágódeszká­kat pingál. Dobrosi György, „edző” megjegyzi: — Láthatja, a vetélkedőre a tananyagnál jóval alapo­sabban felkészülünk. Azokra a KISZ-esekre is gondolunk, akik az iskolai versenyen nem jutnak tovább. Részük­re többfordulós háziversenyt rendezünk, az iskolarádiónk segítségével. Rájöttünk, hogy a tudás, a szakismeret mel­lett sokat számít a­ határo­zott fellépés. Nem mindegy, hogy az alapvetően jó isme­reteket félszegen, halkan súg­juk a zsűrinek­­, vagy ha­tározottan, magabiztosan kö­zöljük. M; erre is gondolunk, hogy megelőzzük a „hideg­zuhanyt”. A feleségemmel együtt készítjük fel a gyere­keket, s ha a jövő április­ban az országos döntőkig el­jutunk , reménykedem a győzelemben. D. Sz. M. Plakát-pályázat A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére a kis­újszállási Gyógyászati Se­gédeszközök Gyárának KISZ- alapszervezete plakátkészí­tési versenyt hirdet a városi KISZ-alapszervezetek, a szo­cialista brigádok részére. A plakátok bármilyen kép­zőművészeti eljárással ké­szülhetnek, a forradalom év­fordulójával, a szocializmus térhódításával, a világbéké­vel és a szocialista munka­verseny népszerűsítésével foglalkozhatnak. A pályázaton részt vehet minden KISZ-korú fiatal egyénileg vagy csoportosan. A pályamunkákat a Gyó­gyászati Segédeszközök Gyá­rának kisújszállási üzemébe kell küldeni november 14- ig. Eredményhirdetés no­vember 16-án lesz a gyár kul­túrtermében. 1977. október 30. fl VIT-alapra, a sportra A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói csat­lakoztak a kisújszállási Mó­ricz Zsigmond Gimnázium tanulóinak felhívásához: az őszi betakarítási munkák során 4 ezer 454 napot dol­goztak, és mintegy 319 ezer forintot kerestek. Különösen kiemelkedő volt az október 12-i munká­juk, a helyi Magyar—Mon­gol Barátság Tsz burgonya­betakarítását segítették, s egy nap alatt 38 ezer 810 forintot kerestek. A diákok a pénzt az iskola sportköré­nek a KISZ-alapszervezeté­­nek ajánlották fel A KISZ- alapszervezet ebből a pénz­ből 4 ezer forintot a VIT- alapra fizet be. A sportkör asztalitenisz felszerelést, lab­dákat és magnetofont vásá­rol a tanulóknak. Ma az utolsó nap. — Négy fiatal alkotó közös kiállítása tekinthető meg Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központban. Földi Péter festményeit, Jószay Zsolt szobrait, Selmeci György és Wieszt József gra­fikáit állította ki. Képünkön Jószay Zsolt Juli című port­réja. A JÁTÉKOS EMBER Bizonyára igen kevés azok­nak a tévénézőknek a szá­ma, akik maguk is ne pró­báltak volna játszani a be­tűkkel, amikor kellemes mu­zsika kíséretében felvillan tíz betű a képernyőn és másfél perc alatt azokból ér­telmes szót kell összerakni. Százezrek játsszák maguk­ban ezt a játékot anélkül, hogy ötleteiket beküldenék. Huszonöt percig jól szóra­koznak. És bizonyára száz­ezrekre tehető azoknak a száma is, akik a Lehet egy kérdéssel több? című játék­nál szinte súgni szeretnének a versenyzőnek. Tömegeket mozgat meg mindkét játék. Mindkettőnek szerkesztője és vezetője Egri János. Egrit­ először sportriporterként is­merte meg a nagyközönség. Hogyan lett belőle az elme­­élesítő, logikai játékok atyja a televízióban? Pályafutásá­ról beszélgettünk. Tulajdonképpen sportolói pályafutásomat folytattam a televízióban 1968-tól. Hiva­tásom szerint villamosmér­nök vagyok, ugyanakkor jég­­korongozó is voltam, tagja a válogatottnak. TV-s kapcso­latom 1968-ban, a grenoblei téli olimpia­ jégkorong mér­kőzéseinek közvetítésével kezdődött. Ekkor még csak besegítettem. Az 1969—70-es stockholmi jégkorong világ­­bajnokságon már önálló köz­vetítőként szerepeltem. Sportközvetítőként kerültem az 1972-es müncheni olim­piára. Igazi televíziós akkor lettem, amikor 1971-ben, a szórakoztató és zenei főosz­tály megalakulásakor a lo­gikai játékok vezetésével. Százezrek ismerőse: Egri János mint kombinációs logikai készséggel rendelkező villa­mosmérnököt engem bíztak meg. Egyik nagy erőpróbám volt az 1972-es müncheni olimpia előtt az Előolimpia, a sportolók játékos vetélke­dője. Ez volt az első, amo­lyan játékos szereplésem a képernyőn. Egri János négy évig, 1972- től 1976-ig töltötte be a já­tékos vetélkedők rovatvezetői tisztét. Sok emlékezetes já­ték fűződik a nevéhez. Ilyen a Kicsoda, micsoda? vetél­kedő Réz Ádám vezette idő­szaka. A Nem babérra megy a játék című irodalmi vetél­kedő, amelyet Baranyi Fe­renc vezetett és­ a zsűri el­nöke Simon István volt. Fel­tétlenül említést érdemel eb­ből az időszakból az Aki mer, az nyer című játék, amelyben a hagyományos té­mák — irodalom, zene, sport stb. mellett — a természet­­tudomány és politika is sze­repet kapott. És említsük meg az öttusa sorozatokat, amelyeknek keretében öt es­te, öt játékvezető négy azo­nos versenyzővel játszott.­­ A Játék a betűkkel 1973 márciusában jelentkezett elő­ször. Most már túl vagyunk a kétszázadik adáson, ötle­tét a régi betűjátékok, né­hány gyermekkori emlék, az anyanyelv játékos keretek közötti ápolása, gyakorlása, illetve ennek szándéka ered­ményezte. A játékban min­denki részt vehet. A néző a játékos mellé állhat, megad­ja ez a játék az együttját­­szás örömét. Nincs művelt­ségi kötelme, nyelvismeret, nyelvszeretet, nyelvkészség, játékosság kell hozzá, meg némi logikai készség. — Sokkal rövidebb múltra tekint vissza, eddig mind­össze tizenhétszer jelentke­zett a Lehet egy kérdéssel több? Ez a kifejezetten vi­zuális játék csak a televí­zióban valósítható meg. A kép nem illusztráció, hanem maga a feladat. A játék elindulása előtt Bartha Attila rendezővel együtt 47 ezer képből válo­gattuk ki az 1300-as kezdő anyagot. Azóta képek tízez­reit néztük át, állandóan gyarapítjuk készletünket könyvtárakból, múzeumok­ból, folyóiratokból. Eddig másfélezer képet mutattunk be a játékok során. Most alapvetően ez a két játék foglalkoztatja Egri Já­nost. És hogyan tovább? — Andor Tamással filmet készítünk a különféle sport­ágak válogatott kapusairól. Dokumentum-riportfilm lesz. Egy másik tervem, hogy az 1976-ban megrendezett Nyári bolondságok című műsort jövőre is megpróbálom ös­­­szeállítani, azonkívül egy nemzetközi vetélkedőt sze­retnék előkészíteni és meg­valósítani Budapest és Hel­sinki részvételével. B. M.

Next