Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

1979. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A zagyvarékasi baromfikeltetőben kikeltek az első kislibák, amelyeket a rákóczifalvai Rákóczi MGTSZ szajoli telepén nevelnek fel. A keltetőből 1979-ben a tavalyi mennyiségnél 20 ezerrel több - 450 ezer - naposlibát szállítanak a termelőknek A lakásgyártás fejlődése Beszélgetés dr. Szabó János építésügyi államtitkárral Egymillió kétszázezer la­kás, a második 15 éves lakás­fejlesztési program kereté­ben — 1976 és 1990 között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség,, a meglevő lakás­­állománynak hozzávetőleg egyharmada. Nem túlzás fel­­tételezni-kijelenteni — hi­szen ez történt 1960 és 1975 között is —, gyökeresen meg­újul, korszerűbbé válik tele­püléseink, kisebb és nagyobb városai­nk arculata. Minderről az Építésügyi és­­ Városfejlesztési Miniszté­riumban dr. Szabó János ál­lamtitkárral beszélgetünk. — Az 1,2 millió évi átlag­ban 80 ezer új lakást jelent — mondja dr. Szabó János. — A lakások átlagos alapte­rülete a mostani 53-ról 56 négyzetméterre növekszik a hatodik ötéves terv idősza­kában. — Valamennyi eljárás kö­zül a házgyári a leginkább iparosított, mind a gyárban, mind az építkezések helyszí­nén ez igényli a legkevesebb élőmunkát. Tekintettel a népgazdaság teherbíró képes­ségére, miként fejlődik to­vább e hálózat. A meglevő gyárak panelgyártó kapaci­tását növelik-e, vagy új gyá­rak létesülnek-e a következő ötéves tervidőszakokban? — A Központi Bizottság határozata azt is előírja: „a lakásépítés iparosítása össz­pontosuljon a házgyárak fo­lyamatos korszerűsítésére”. Bár nem öreg üzemek — a legkorosabb is tizenkét esz­tendős csupán —, kétségkí­vül érettek a korszerűsítés­re. A korszerűsítés pedig együttjár az intenzifikálás­­sal: a panelgyártás még ke­vesebb élőmunkát fog igé­nyelni. Az arányokat érzé­kelteti a fővárosi helyzet. Budapest négy házgyára ös­­­szesen 13,5 ezer lakás ele­meinek kiadására képes évente, ám a következő terv­időszakokban ez már kevés lesz. A gyárak kapacitását oly módon kell növelni, hogy a hatodik ötéves tervben esz­tendőnként mintegy 16 ezer, a hetedikban — 1986 és 1990 között — viszont már 17,5 ezer otthon összeszerelését tegyék lehetővé. A legidő­sebb házgyár, a budapesti I-es már teljesen megújult, s a technikai fejlesztésen túl a kibocsátóképessége meg­kétszereződött. Az igények­nek és a lehetőségeknek meg­felelően kerül sor a többi üzem rekonstrukciójára is. Országossá terebélyesítve a helyzetképet: a négy buda­pesti és a többi hat városban levő gyár­i üzembehelyezé­sük sorrendjében: a győri, a miskolci, a debreceni, a sze­gedi, a veszprémi és a kecs­keméti — most évente együt­tesen 31 ezer lakás paneljait készíti el. A tervek szerint 1981 és 1985 között már 36 ezer, a hetedik ötéves terv időszakában pedig 44 ezer lesz az esztendőnkénti átlag. Mindehhez elsődlegesen a belső tartalékokat kell fel­­tárni-hasznosítani, s a gyár­tás egész folyamatát hatéko­nyabbá, a magasabb igények­nek megfelelőbbé — rend­szerelvűvé — tenni. Ám az intenzifikálás csupán a jár­ható utak egyike; emellett foglalkozunk egy dél-dunán­túli — pécsi — házgyár lé­tesítésével, erre a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Távolabbi, de még a 15 éves fejlesztési program részét ké­pező elképzelés: vizsgáljuk, mennyire szükséges Hatvan térségébe is házgyárat tele­píteni. — Az intenzifikálás ered­ményeként csökken-e az egy lakás építésére jutó élőmun­ka? — Feltétlenül csökkennie kell... noha mindezt múlt­időben is mondhatnánk. Már hat éve célul tűztük, hogy egy 53 négyzetméteres ház­gyári lakás 800 óra alatt ké­szüljön el, ezzel szemben 960—1200 óránál tartunk. A műszaki fejlesztések, az új eljárások sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztönzőbb gazdasági érdekeltsége is. Törekedni kell a többműszakos kihasz­nálásukra, a magasabb szer­vezettségre, a fegyelmezet­tebb munkára. Műszaki előrelépést jelent az is, hogy a házgyárak job­ban támaszkodnak majd az ipari háttérre, s más vállala­tok termékeit is felhasznál­ják. Például a győri házgyár — amelynek éves kapacitása 5120-ra növekszik — felhasz­nálja a nyugat-magyarorszá­gi Fagazdasági Kombinát szombathelyi üzemének könnyű térelemeit. E Beto­­nyp nevű fürdőszobaelemek a svájci DURISOL cég li­cence alapján készülnek, s könnyebbek a vasbetonból gyártottaknál. Természete­sen nemcsak a házgyárak használhatják; ilyen térele­meket kapnak a kaposváriak is. A méretre szabott ele­mekbe — figyelmet érdemlő kooperáció! — ők helyezik bele a Csőszerelőipari Válla­lat nagy sorozatban gyártott épületgépészeti elemeit. — A Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnak pa­nelüzeme van. Mi lesz ennek és a többi poligonüzemnek a sorsa? — A kaposvári üzem la­­káspanel-gyártásának jövője a dél-dunántúli házgyár függvénye. Ma hat panel­üzem működik, s együttesen mintegy ötezer lakás elemeit készítik. A lakásépítésnél fö­lössé váló üzemek mást fog­nak gyártani, amelyekre vi­szont hosszabb távon is szük­ség van, azok fejlesztésében meg kell közelíteni a ház­gyári színvonalat. Változatla­nul nagy a jövőjük az alag­­útzsaluknak, amelyek megfe­lelő technikai fejlesztés és optimális sorozatgyártás ese­tén a jelenleginél is gazda­ságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlettel évente 250—300 otthon épülhet, de mert eh­hez háttérre — darura, be­tongyárra, betonszivattyúra, s egyéb eszközökre­­ is szükség van, működésük csak akkor rentábilis, ha egy-egy vállalatnak, szövet­kezetnek négy-öt készlete van. Ez természetesen felté­telezi azt is, hogy egyidejűleg több helyen építkezzenek. Hatásfokuk előregyártott tér­elemekkel és egyéb módon ugyancsak fokozható. Távo­zóban van — noha koránt­sem gyors e távozás — a­ blokkos építési mód, de amíg építünk blokkal, addig folyamatosan, korszerűsítjük ezt az eljárást is. Soros fel­adat a külső szigetelés javí­tása és a belső vakolat el­hagyása. A fővárosban a Centenárium lakótelepen már ki is próbálták azt a gipszkartonos belső burkoló- és válaszfalrendszert, amely, amellett, hogy jobban szige­tel, mintegy 200 óra élőmun­ka-megtakarítást is lehetővé tesz. — Kiemelt kormányprog­ram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak által honosított GLASP-rend­­szer immár csatát nyert: e könnyűszerkezetes iskolák Fejér megye határán túl is megjelentek. A könnyűszer­­kezetek a hatodik ötéves terv­ben miként segítik a lakás­építést? — A már említett módon: iskolákat, óvodákat, bölcső­déket szerelünk össze. Ám a Tervezésfejlesztési és Típus­tervező Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer továbbfejlesztését, kereske­delmi és vendéglátóipari lé­tesítményekhez is alkalmas­sá teszik. A könnyűszerkeze­tek még a lakóházakon is megjelennek, például Zala­egerszegen, homlokzati elem­ként, az alagútzsalus építés­sel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szabó József államtitkár. F. T. Tsz-elnökök és párttitkárok ankétja Tegnap Szolnok megye termelőszövetkezeti elnökei és párttitkárai a megye párt- és állami vezetőivel talál­koztak Szolnokon a Pelikán Szállóban. Az ankéton részt vett és felszólalt Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára. Az eszmecserén az 1978-as év gazdaságpolitikai terveinek teljesítéséről, va­lamint az idei feladatokról volt szó. Vitaindítót Mohácsi Ottó a megyei pártbizottság titkára és dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese tartott. A vitát Andrikó Miklós foglalta össze zárszavában. Az ankét utolsó eseménye volt annak a háromnapos to­vábbképzésnek, amelyet min­den év elején megrendez a Termelőszövetkezetek Szol­nok megyei Területi Szövet­sége. i Nem jut olaj a folyókba Új típusú szennyvíztisztítók Tatabányáról A járműforgalmi telepekre is „betört” a környezetvédel­met szolgáló új berendezésé­vel a Tatabányai Szénbányák Vállalat. Először a szombat­­helyi, majd a zalaegerszegi, a cinkotai és a győri közleke­dési vállalatoknál létesített új rendszerű víztisztítókat. A berendezések alkalmazásával régi gondot oldanak meg. A legtöbb hazai gépjárműtelep mosóüzemeiből ugyanis meg­felelő tisztítás nélkül jut az erősen olajos szennyvíz a vá­rosi csatornahálózatba, vagy­ a közeli folyókba. Emiatt je­lentős pénzbírságot fizetnek az autóközlekedési vállala­tok. A tatabányai szakembe­rek olyan komplett techno­lógiát dolgoztak ki, amelynek bevezetésével visszafogják a szennyvízben levő olajat, és leválasztják a szilárd szen­­­nyező anyagokat is. Az így megtisztított vizet újra fel­használhatják a személygép­kocsik, autóbuszok mosásá­ra. A Tatabányai Szénbányák Vállalat most újabb közleke­dési vállalatoktól kapo­tt megrendelést víztisztító be­rendezés gyártására. Többek között Lovásziban és Óbudán helyeznek üzembe berendezé­seket a gépkocsimosók szennyvizének tisztítására, újrahasznosítására. 3 Védjük a mienket A­ z utóbbi évek fejlő­désének eredménye­ként ma már 22 milliárd forint esz­közérték védelméről kell gondoskodni a megye taná­csi gazdaságában. Az erőfe­szítések hatékonynak bizo­nyultak. A tanácsok felügye­lete alá tartozó állami és szö­vetkezeti tulajdont károsító bűncselekmények száma 1973 óta több mint egyharmadá­­val, az okozott károk összege pedig — évi átlagban — a felére csökkent. Megyénkben az ilyen bűncselekmények száma és az okozott kár ös­­­szege az országos átlag alatt van. Mindezek ellenére — jog­gal állapította meg a megyei tanács novemberi ülése,­­ nem lehetünk elégedettek a jelenlegi állapottal. Főleg akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly néhány vonatkozásban rosszabbodott a helyzet. A lopások száma például novemberig 22 szá­zalékkal, a csalásoké 75 szá­zalékkal, a sikkasztásoké pe­dig 42 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. Gondot okoz továbbra is az üzérkedés, a hűtlen kezelés, a betörés, az árdrágítás és a rongálás. Nos, ha a társadalmi igé­nyek alapján vizsgáljuk a té­mát, bőven adódnak felada­tok. Főleg akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy végső­­fokon a társadalmi tulajdont sérti az is, aki ugyan semmit sem tulajdonít el, de pazar­lóan gazdálkodik, nem tartja be a technológiai fegyelmet, megszegi a szerződési kötele­zettségeket és így tovább. A közös javak sérelmére el­követett bűncselekmények főleg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben fordulnak elő. A széttagoltságból eredő­en a szövetkezetekben nehe­zebb a védelem megszervezé­se. A kereskedelemben az ön­­kiszolgáló rendszer elterje­dése és egyebek eredménye­zik, hogy a bűnözés szem­pontjából az egyik „legveszé­lyesebb” terület. A bűncselekmények­­ elő­idéző okaként sok minden említhető, csak a létszükség­let biztosítása nem. Az ah­hoz szükséges javak — be­csületes munkával — bárki által megszerezhetők. Mi késztet tehát embereket ar­ra, hogy a társadalmi tulaj­donhoz nyúljanak? Eseten­ként a vagy öngyújtó szenve­dély. Másokat az vezet mel­­lékösvényre, hogy igényeik meghaladják jövedelmüket. Vannak, akik cigarettában, italban, s másban is csak a luxuscikkeket kedvelik. Ha nincs rá elég pénzük, akkor lopnak. A bolti lopások jó ré­sze erre vezethető vissza. A tapasztalatok szerint az alkalom is szüli a tolvajt. A bűncselekmények elkövetését könnyítő okként szerepelnek a gazdasági, a számviteli, a bizonylati és a pénzügyi el­lenőrzéssel összefüggő hiá­nyosságok. Néhol például nem vizsgálják, hogy az utal­ványozó aláírása megegyezik­­e az eredetivel, jogos-e a ki­utalt összeg felvétele. Máshol elmulasztják egyeztetni a bérjegyzékek, a munkautal­ványok és a jelenléti ívek adatait, szabálytalanul fizet­nek ki bért, táppénzt és egyéb juttatásokat. Előfordul az is, hogy nem tartják be a kész­pénz kezelésére és szállításár­ra vonatkozó utasításokat. Mindezzel könnyítik a csalók, a sikkasztók, a tolvajok dol­gát. Közrejátszik a társadalmi tulajdon károsításában az is, hogy a jogtalan haszonszer­zésre irányuló törekvéseket nem minden munkahelyen ítélik még el, akármilyen nagy összegről legyen is szó. Az sem vezet jóra, hogy néhol a munkaerőhiányra hi­vatkozva nem elég szigorú a vétkesek felelősségre vonása. Olyan esetekben pedig, ha tettük nem meríti ki a bűn­­cselekmény fogalmát, sok­szor nem is éri szó a ház ele­jét. Pedig a­kár ilyen esetek­ben sem csupán annyi, ami veszteségként kimutatható. A kisebb, de meg nem torolt vétkek demoralizáló hatásá­val is számolni kell, gondol­ni arra, hogy egyeseknél mér­séklik a közös vagyon gyara­pítására irányuló törekvése­ket, esetleg újabb szabálysér­tésre vagy bűncselekményre ösztönöznek. Az ilyen okok is hozzájá­rulnak ahhoz, hogy akadnak olyanok, akik egyéni érde­keiket a közösség érdekei fö­lé helyezik, tisztességtelen módon élnek, meg nem en­gedett eszközökhöz folya­modnak. Az eddigi tapasztalatok alapján elgondolkodtató, — így summázta ezt egyébként a megyei tanács ülése is,­­ hogy a társadalmi tulajdon károsításának feltételei álta­lában ott teremtődnek meg, ahol a munkahelyi vezetés nem áll hivatása magaslatán, ahol laza a munkafegyelem, ahol az ellenőrzés és a bi­zonylati rendszer hiányossá­gai a vagyonvédelem gyen­ge pontjaival párosulnak, ahol nem rendelkeznek jól felkészült, munkájukat sze­rető és értő szakemberekkel. Ngyon világos tehát, ha útját akarjuk állni a további ká­roknak és a kár­okozóknak, az említett terü­leteken kell — a hiányossá­gok kiküszöbölésénél — ha­tározottabban előre lépni. Simon Béla A Kecskeméti Szikrai Állami Gazdaságban gépesítették a gyümölcsfa metszését. A nehéz téli munkát sűrített levegővel működő metszőollók segítik

Next