Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

4 Kulturális seregszemle a gyermekvárosban Április 18-ána a szolnoki gyermekváros volt a házi­gazdája a megye nevelőott­honai kulturális seregszem­léjének. A három intézmény — a tiszakürti, a kisújszállá­si nevelőotthon és a gyer­mekváros — lakói léptek színpadra szóló, duett és csoportos énekszámokkal, néptánccal, valamint vers- és prózamondó, szerkesztett játék és egyéb kategóriák­ban — kaptuk a hírt Orosz Emilné pedagógustól. Fotósunk is kíváncsi volt az eseményre. Fényképezőgé­pével sok kedves pillanatot örökített meg, kár, hogy csak ízelítőt nyújthatunk az ol­dott hangulatról... amely különleges vércsopor­tú donorokból áll, ők csak a véradóállomás felkérésére lépnek akcióba. Legutóbb egy Szegeden végzett műtéthez utaztak el vért adni." Pipó István szolnoki olva­sónk négy fényképpel a ke­zében állított be szerkesztő­ségünkbe. A következőket mondta el: A VILLÉRT dolgozója, üz­letük a Véső úton van. Mel­lettük várja a vásárlókat egy háztartási bolt is. „Kisbala­­ton” teszi időnként úgyszól­ván lehetetlenné az áruszál­lítást. Olvadás, csapadékos idő után a kocsikísérők jócs­kán bokán felül merülnek a latyakba a betonúton. Nincs mese, a rakodóknak nyáron is gumicsizmában kell dol­gozniuk. Miről szólt még? Legalább három éve ez a helyzet a Véső utcában. Nincs lefolyó, ezért gyűlik össze a­ csapa­dékvíz, meg azért, mert a boltok előtt megsüllyedt az Április 19-én testvérklu­bok találkozója volt Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Őszinte, baráti fogadta­tás tette emlékezetessé a jászjákóhalmi „Te meg én” klub tagjainak azt az estét, amelyet a szolnoki, hasonló nevű klubban töltöttek el. A kölcsönös bemutatkozás után közvetlen hangvételű beszél­getések bontakoztak ki a vendéglátók és a vendégek között. Kiderült, hogy a je­lenlévők szinte kivétel nél­kül ugyanazon meggondolás­ból iratkoztak be a „Te meg én” klubba. Elsősorban a magány feloldását várják. Ezt figyelembe véve, a programot úgy állítják össze, hogy a több korosztályból álló cse­h küldöttválasztó közgyű­lésen kitüntették a húszszo­ros, tizenötszörös és­­ tízsze­res véradókat — adta hírül Cs. L.-né Jászberényből. út. Tőlük 50 méternyire semmi gond nincs az esővíz miatt. Szeretnénk tudni, meddig tart ez így? Ki segíthetne az áldatlan helyzeten? — kér­dezte Pipó István. Képszö­veg: Most éppen nem hul­lámzó ... párt minden tagjának ked­vezzen. (A klubnak minden 25 évnél idősebb érdeklődő tagja lehet, felső korhatár nincs.) A testvérklubok program­ja általában hasonló. Ez ért­hető, hisz a cél azonos: a magányosnak, társtalanoknak lehetőséget nyújtani a kö­zösségi életbe való beillesz­kedéshez, valamint az azt akadályozó gátlásosság áthi­dalása illetve megszüntetése. A klubfoglalkozások tehát végső soron emberformáló — önformáló — jellegűek, s ezek mind az egyén, mind a nagyobb közösség szempont­jából hasznosak. Nagy Dezső Jászjákóhalma A Véső úti „Kisbalaton”... Testvérklubok találkoztak Ezen a felvételen a gyermek­városi kislányok „ropják” a tán­cot Cigánydalokkal indult a ti­szakürti nevelőotthon lakója. Kategóriájában második lett A kisújszállási nevelőotthont képviselte a beküldött fotón látható kislány Úttörők a főiskolán Április 14-én a 739. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat szakpróbázott úttörőgárdistái — harmincheten — a Killián Repülő Műszaki Főiskolán tettünk látogatást, ahol szí­vélyesen fogadtak bennünket — írta Pályi János honvé­delmi szakköri titkár. Tar­talmas délutánt töltöttek el a főiskolán a mezőtúri diákok, hasznos honvédelmi ismere­tekkel gyarapodva tértek ha­za, s ezt köszönik az autó­buszt biztosító alakulat pa­rancsnokságának is. Drótháló -A Zagyva-parti lakótele­pen élők igazán elégedettek lehetnek. Gondos kezek min­den tavasszal rendbe teszik a környéket. Fásítanak, ge­reblyéznek, feltöltik a homo­kozókat — és még sorolhat­nám. Úgy látszik, egy vala­miről azonban megfeledkez­tek: "a focipályák drótkeríté­séről, amely lyukasan, hiá­nyosan, megtépve lóg. Íme: A képen látható gyerekek­nél kisebbeknek éppen szem­­magasságban van a drótkerí­tés „csipkés” széle .. . De akárki nekiszaladhat, eles­het, baj lehet belőle. A já­tékban lévők gyakran talál­ják el akaratlanul a járdán közlekedőket. A baromfipiac melletti két pálya se kü­lönb egyébként, amelyet a felnőttek használnak. Nekik nagy bosszúság, ha egy-egy jól sikerült „lövés” a Zagy­vában köt ki — írta és a fo­tót küldte L. É. szolnoki ol­vasónk. Az üzemi Vöröskereszt is készül Április 16-án tartotta meg küldöttválasztó tagértekezle­tét a Hűtőgépgyár Vöröske­reszt-szervezete. A nagyüzem életében jelentős feladatokat vállaló, 1100 tagot számláló kollektíva munkáját eredmé­nyesnek értékelték. A veze­tőség és az aktívák főszere­pet vállalnak a gyermeknap és a­­ véradónapok szervezé­sében, a családvédelemben. Az alkoholellenes tevékeny­ségük, az üzemi tisztasági mozgalomban betöltött sze­repük is számottevő. Vér­adásra évente négyszer moz­gósítanak, és négyszázra te­hető azok száma, akiktől 150 liter vér gyűlik össze a gyó­gyítás szolgálatára. Van úgy­nevezett ,,rohambrigád'' is. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mindenki boldog Egy család bútort kapott Mezőtúron. Röviden ennyi lenne egy mondatban a hír. De az olvasó ennél többet szeretne tudni. Mi kellett a megvalósításhoz? Dr. Dávid Andrásné, a HNF művelődés­politikai bizottságának tit­kára mondta: — Társadalmi órákban rengeteg. Tréfásan a recept­je: végy egy főszervezőt, kell hozzá néhány aktív „Tele­­kis” lány, a Szivárvány ci­­teraegyüttes Csider István vezetésével. Bék­és Ferenc és kisegyüttese, akik jótékony célú előadásokat tartottak a rokkantak javára Mezőtúron és Mesterszálláson. (így te­remtenék elő a pénzt.) Végül •a szociális otthon Semmel­weis és a Magyar—Mongol Barátság Tsz Március 21. Szocialista Brigádjának tag­jai, akik a bútor szállítását, a szoba berendezését vállal­ták. Ennyi az egész — és a szo­babútor már ott is van Ma­darász Sándorné második emeleti lakásában, amelyet ez év februárjában kapott a tanácstól. A hatodik éve rok­kantnyugdíjas asszony a Kontakta Alkatrészgyárban dolgozott segédmunkásként. Addig albérletben lakott nyolcadik osztályos lányával. Csoda-e, ha határtalanul bol­dogok? Aznap még egy öröm érte a kis családot. Szilviát felvették a helyi kereske­delmi szakmunkásképző in­tézetbe. K. J. P. Mezőtúr Fortuna Mária a jelképes bútorátadást örökítette meg. Mindenki boldog, délután lezárták mindkét személyfelvonót. . Miről írt még? Megkeres­te a kórházból gipsszel a karján hazatérő házfelügye­lőt, megtudta, miért záratta le a lifteket az Építőipari Mi­nőségvizsgáló Intézet felvo­nóvizsgáló állomásának szak­embere. Hétfőn, április 19-én az IKV illetékeseivel is be­szélt. Íme az Ingatlankezelő Vállalattól Pogány Csaba műszaki igazgatóhelyettes válasza: „...A felvonót április 19- én délután beindítottuk, így az ezen időponttól a bérlőink rendelkezésére áll. A hétvégi helyzetért ezúton is kérem bérlőink megértését. Egyide­jűleg intézkedtem, hogy a helyettesítést vállalatunk megnyugtatóan, folyamato­san­ biztosítsa. A cikkben szereplő Csák Péter Pál bérlőnk megkere­sésünkre a felvonó kezelését helyettesítőként vállalta. A felvonószakértő által vizsgáz­­tatáskor felvett jegyzőkönyv­ben pedig az áll, hogy a ke­zelők az előírt kötelezettséget nem vállalták. Számunkra is tisztázatlanok a pénteki in­tézkedés körülményei, me­lyeket e hét folyamán (a le­velet április 20-án keltezték — a szerk.) egyeztetünk. Cé­lunk az volt, hogy a felvo­nók használatát mielőbb biz­tosítsuk ...” Válaszolt az illetékes Az IKV igyekezett Április 20-án — kedden — megjelent ,,Tíz emelet fá­radtság" című írását (ápri­lis 17-én ügyeletes) munka­társunk így kezdte: „Telefo­non panaszkodtak szombaton a szolnoki Móra Ferenc utca 15. számú házból, hogy a hét végére lift nélkül maradt a tízemeletes épület, pénteken 1982. ÁPRILIS 28. Jogszabály szerint A gyermekgondozási segélyről A gyermekgondozási se­gélyre vonatkozó új rendel­kezésekkel kapcsolatban több olvasónk fordult hozzánk kérdésekkel levélben. Né­hányra — mivel a téma köz­érdekű — a lapban válaszo­lunk. Kik azok, akik az új­ sza­bályok szerint gyermekgon­dozási segélyre jogosultak? A teljesen pontos válasz­hoz több újságoldalnyi hely­­e­kre lenne szükség. Megköze­lítő pontossággal az alábbi­akban foglalható össze a jo­gosultak köre: Azok, akik bármilyen fog­lalkoztatónál (vállalatnál, kisiparosnál stb.) a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 270 napon munkaviszonyban álltak, olyan módon, hogy a napi munkaidejük elérte a 4 órát. Azok, akik ugyancsak a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 270 na­pon át bedolgozóként „biztosí­tottak” voltak. A bedolgozók akkor minősülnek „biztosí­tottnak”, ha a munkából el­ért keresményük havi átlag­ban a jogszabályban megsza­bott összeget eléri. Ez jelen­leg 500 forint. Azok, akik a gyermek szü­letését megelőző 2 éven be­lül legalább 270 napot ipari szövetkezetnél tagsági vi­szonyban álltak és legalább napi 4 órai munkaidővel dol­goztak. Azok, akik a gyermek szü­letését megelőző 2 éven belül mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti vagy me­zőgazdasági szakszövetkeze­­zeti tagként legalább 90 napon át részt vettek a közös munkában. Ugyanezen feltételek alapján jogosultak a tagoknak azok a segítő­ csa­ládtagjai, akik a szövetkezet­tel kötött megállapodás alap­ján vettek részt a közös mun­kában. Azok, akik bármely iskola, felsőoktatási intézmény nap­­pali tagozatán a tanulmá­nyaikat befejezték és 90 na­pon belül munkába álltak (munkaviszonyt, tagsági vi­szonyt létesítettek, bedolgo­zókként végeznek munkát stb.). Végül azok, akik fegyve­res erő, fegyveres testület, rendészeti szerv hivatásos, il­letőleg továbbszolgáló állo­mány tajai. Kérdezték azt is: igaz-e, hogy az apa is otthon marad­hat gyesen a gyerekkel? Igaz, de csak akkor, ha a gyermek már elmúlt 1 éves. Ilyen esetben az apának az anyával együttesen kell elő­terjesztenie a gyermekgondo­zási segélyre való igényét, az apát foglalkoztató szervnél. Az apának az igény előter­jesztésekor (tehát nem a gyermek születésekor) ren­delkeznie kell azokkal az elő­feltételekkel, amelyekre az előző kérdés kapcsán kitér­tünk. Más a helyzet azokkal az apákkal, akik egyedülálló­nak minősülnek, tehát özve­gyek, elváltak, nőtlenek, fe­leségüktől külön élnek vagy a feleségük valamilyen okból tartósan akadályozva van a gyermeknevelésben (például hosszú kórházi ápolás). Ezek az apák már a gyermek szü­letésétől jogosultak gyesre. A következő, sokakat ér­deklő kérdés: Milyen mun­kát lehet vállalni a gyes mel­lett? A munkavégzési lehetőség­nek mindössze két­ korlátja van. Az egyik az, hogy erre a gyermek másfél éves kora után kerülhet sor; a másik pedig az, hogy havi átlagban napi 4 óránál nem lehet több a munkában töltött idő. Ez utóbbi tehát azt jelen­ti, hogy a gyesen lévő a munkáltatóval történő m­eg­­állapodás alapján többféle munkaidő-beosztás szerint­i dolgozhal­­. Lehet például egyenletesen napi 4 órában foglalkoztatott, dolgozhat másnaponként 8 órát, dolgoz­hat úgy, hogy 2 héten keresz­tül 8 órát tölt a munkahe­lyén, azt követő 2 hétig nem jár be, ledolgozhatja a ren­delkezésére álló keretet úgy is, hogy csak hétvégeken vé­gez munkát. A munkavégzés érdekében bármely vállalattal, intéz­ménnyel munkaszerződést köthet, tehát a saját válla­latával vagy tetszés szerinti más munkáltatóval, szövet­­kezettel tagsági viszonyt lé­tesíthet, bedolgozóként ott­hon tevékenykedhet. Gyes — a gyermek 6 éves koráig! Az új rendelkezés lehető­vé teszi az anya, illetőleg az apa számára­, hogy tartósan beteg, vagy súlyosan fogya­tékos gyermek esetén a gyer­mek 6 éves koráig vegye igénybe a gyest. Azoknak a betegségeknek, fogyatékossá­goknak a felsorolása, ame­lyek miatt ilyen igényt lehet támasztani, céltalan lenne, hiszen ez csak a szakembe­rek számára mondana vala­mit. Ezeket a betegségeket (fogyatékosságokat) az Egész­ségügyi Minisztérium egyik szakmai iránymutatása fel­sorolja. Általános eligazítást a következő jelentheti: min­den olyan, 6 évesnél fiata­labb gyermek után igényelni lehet a hosszabb időszakra vonatkozó gyermekgondozási segélyt, akik után a szülők magasabb összegű családi pótlékot kapnak. Az igényjo­gosultságot a körzeti gyer­mekorvos,­ illetőleg gyermek­­orvos hiányában az illetékes körzeti orvos igazolja, ugyan­úgy, mint a magasabb össze­gű családi pótlék esetében. Szerkesztői üzenetek B. K. szolnoki olvasónk jól gondolja: a nutriák naponta nem nyolc deka szárazbabot, hanem szárazABRAKOT (és húsz dekányi különféle zöld­­takarmányt) fogyasztanak. A .,Gólyahír" a nutriatelepről című, április 21-én megjelent anyag kéziratában mi szá­razabrakot írtunk . . . Kisbabás anyuka Beseny­­szög: M. P.-né Szolnok: H. I.­­né Újszász: Levelüket névte­lennek tekintjük.­ A kisba­bás anyukának a vásárlók könyvét ajánljuk. Nem szé­gyen jogos kifogást, beírni!

Next