Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

4 IA szerkesztőség postájából I Országjáráson A tiszafüred-örvényi Kos­suth Lajos nyugdíjasklub tagjai lelkes országjárók. Szeretik a természet szépsé­geit, remekeit. Júniusban egynapos kiránduláson Mis­kolc-Tapolca, Monok és To­kaj nevezetességeivel ismer­kedtek. Monokon felkeresték Kossuth Lajos szülőházát, a régi dokumentációs iratokat nagy figyelemmel, érdeklő­déssel tanulmányozták, néze­gették. Magyar István Tiszafüred-örvény Műtrágyázás „másodállásban”? Nagy Antal tiszatenyői ol­vasónk, aki nagyon szeret horgászni, levelet küldött a közelmúltban. Nézzük, mi késztette írásra? „Sokat olvasok, meg a té­vében is hallok a levegő­­szennyeződésrő­l Május 31- én délben kerékpárral hor­gászni mentem a kétpói csa­tornához. A vasút melletti úton karikáztam úgy fél egy tájban. Egyszercsak egy te­hervonat robogott el mellet­tem, vagy hatvan nyitott, magas oldalú kocsival. Jó, öreg villanymozdony húzta a szerelvényt, kb. 80—90 kilo­méteres sebességgel. Nem tudom, mi volt a va­gonokban, csak sejtem, hogy a fehér por műtrágyaféle le­hetett. Honnan, hová tartott a szerelvény? ... Egy biztos: amikorra a tetthelyre ért, 8—10 mázsa áru hiányozha­tott vagononként. (?.­) Egytől egyig mindből folyt ugyanis a por, az ajtaján, a végén, az oldalán — a tetejéről pedig szállt. Kétoldalt olyan 80— 100 méterre fehér felhőcsí­kot „húzott” a szerelvény, amely csípte az ember sze­mét. Alig vártam, hogy a csatornához érjek, s kimos­sam a szemem. Láttam már repülőt is, amikor szórta a műtrágyát, de az ehhez kis­miska volt. Ez a szerelvény 15 permetező repülőgépnek is megfelelt. Mikor hazajöttem, azon gondolkoztam, miért csibidi­­ta ezt a MÁV? Műtrágyázást vállal a sínek mellett a tsz­­eknek? Másnap beszéltem a tsz agronómusával. Ő ugyan megcáfolt, de mit csinál, ha a vasút mégis kiküldi a számlát? Mert az elszórt mű­trágyát valakinek meg kell fizetnie. Vagy a végállomá­son nem mérik újra?” A 7-es Volán figyelmébe Az új menetrend összeál­lítása előtt minden évben előzetes felmérés készül Szolnok helyi utasforgalmá­ról. Jelenleg is ez történik, a vállalatoktól is kérnek ada­tokat a dolgozók munkába já­­irlásával kapcsolatban — jegyzi meg B. J. szolnoki ol­vasónk, amikor szóvá teszi, hogy egyes útvonalakon adott időszakban a különbö­ző járatok sokszor torlódnak, máskor viszont 20—30 percet is várni kell az utasoknak, hogy úticéljukhoz eljussa­nak. Az autóbusz-menetrend szeptemberben várható vál­toztatásánál jó lenne, ha er­re is odafigyelnének az il­letékesek. Olvasónk nem kis idő- és energiaráfordítással tábláza­tot dolgozott ki a jelenleg érvényes „Szolnok város he­lyi autóbuszjáratainak me­netrendje” alapján, hogy ész­revételét kellően alátámas­­­sza. Egyetlen példát raga­dunk ki a Szabadság tér— Vasútállomás útvonalról: hétfőtől péntekig a Szabad­ság térről indul 10.20-kor a 8-as, 10.23-kor az 5/A-s, 10.25-kor a 6-os, 10.25-kor a 7-es, 10.25-kor a 15-ös , ez­után 25 perc szünet, majd ismét torlódás következik: 10.50-kor a 8-as, 10.55-kor a 6-os, 10.55-kor a 15-ös, 10.57- kor a 18-as, aztán 11.20-ig semmi... Ez napjában több­ször is megismétlődik. Egy­szerre három-négy busz is befut, egymástól nem férnek a megállóban, s ha valaki egy sorozatról lemarad, ácso­­roghat jócskán. Miért nem úgy indítják ezeket a járműveket, hogy 5 —10 percenként mindig köz­lekedne az adott útvonalon valamelyik? Ez pluszjárat beállítását sem­­ igényelné, kis figyelemmel megoldható lenne. Ha ezt nem vállalja a Volán, akkor a 2-es buszok közül kellene néhányat a kritikus időszakokban az Eötvös tér—Jólét ABC—Vas­útállomás—Bajcsy-Zs. út vo­nalán közlekedtetni. Ezzel a változással még a vidékről vonattal érkező, a megyei kórház, cukorgyár irányába közlekedő utasok problémá­ja is megoldódna! Olvasónk észrevételét a buszok torlódásáról magunk is rendszeresen tapasztaljuk. Javaslatát ajánljuk a Volán helyi személyforgalmáért il­letékesek figyelmébe. A ja­vaslattevő nevét és címét — amennyiben kívánják — szerkesztőségünkben rendel­kezésükre bocsátjuk. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Baráti találkozó Június 11-én három nép­dalkor találkozott Szajolban: a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz pávaköre, a túrkevei és a házigazdák. Nagyszámú közönség előtt a pávakörök mellett bemutat­kozott a szajoli általános is­kola tánccsoportja is. A műsort a közönség nagy tetszéssel fogadta, vastapssal jutalmazta — kaptuk a tá­jékoztatást Papp Jánosnétól, a szajoli népdalkör titkárá­tól. Évforduló A DATE Kutató Intézet Marx Károly Szocialista Bri­gádja Marx Károly születésé­nek 165. és halálának 100. év­fordulója tiszteletére emlék­­kiállítást és vetélkedőt ren­dezett. A szervezésben segí­tett a Népfront karcagi bi­zottsága, valamint a Déryné Művelődési Központ. A kiál­lítás a művelődési intéz­ményben volt június 3—10 között. A Marx Károly Szocialista Brigád felhívással fordult Karcag szocialista kollektí­váihoz, hogy vegyenek részt a vetélkedőn. A felhívásra 96 brigád küldte be megfejté­sét. A legjobb eredményt a DATE Kutató Intézet Petőfi Sándor Szocialista Brigádja érte el; a megszerezhető 60 pontból 59-et. Második lett a kórház Florence Nightingale Szocialista Brigádja 58 pont­tal. Harmadik-negyedik he­lyen végzett — egyaránt 56 —56 ponttal — a Híradás­­technikai Vállalat Hajnal Anna, illetve a Kátisz Ápri­lis 4. Szocialista Brigádja. Huszonegy kollektíva ka­pott oklevelet és tárgy­jutal­mat, melyeket Ervifi Skeib, az INDK Kulturális és Tá­jékoztatási Központ igazga­tója adott át. Ezt követően ő nyitotta meg az emlékki­állí­tást. Bene Sándor DATE Kutató Intézet Karcag A kutatóintézet Béke Szocialista Brigádjának vezetője át­veszi a díjat A bankhitelről N. S. szolnoki olvasónk azt kérdezi, mennyi • bankhitel kapható? Kevés a pénze ugyanis ahhoz, hogy mielőbb hozzáfogjon a lakásépítéshez. Pedig a családi otthonra ége­tően szükség van; útban a második gyerek... A kedvezményes állami kölcsön, Hitelpolitikai Irány­elvekben közzétett felső ha­tára, valamint az építési költ­ség 70 százaléka által behatá­rolt kedvezményes (3 száza­lék kamat, legfeljebb 15 évig tartó törlesztés) állami köl­csön kiegészítésére, ennél rö­videbb — legfeljebb tízéves — törlesztési idejű és maga­sabb kamatozású bankköl­csön is igényelhető. Termé­szetesen mind a kedvezmé­nyes állami kölcsönt, mind a bakkölcsönt az OTP folyó­sítja, a megkülönböztetést az eltérő hitelfeltételek indokol­ják. Bankkölcsön az építési költség 70 százalékáig igé­nyelhető, míg a kölcsön to­vábbi feltételeit, a kamatot az éves Hitelpolitikai Irány­elvek határozzák meg. Ez 1983-ban évi 8 százalék. Vidám túrázók Hangulatosan töltötték a tanév utolsó rajfoglalkozását a jászaldányi 3. a. osztályos­­ kisdobosok.­­ Kerékpjártúrán vettek részt. Megnézték a Milléren az egyik vízáteme­lőt. Ezt önfeledt játék követ­te. Nem csoda, hogy jó ét­vággyal fogyasztották el uzsonnájukat. Hazafelé jövet növényeket gyűjtöttek a kis­diákok a következő évi ta­nulmányaikhoz. (A híradást és a fotót Lá­zár Lénárdtól kaptuk.) — A fotón: a vidám túrázók. „Elkeseredett” szolnoki ol­vasónkat kérjük, írja meg nevét, pontos címét. Szeret­nénk, s talán tudunk is segí­teni! N. B., Karcag: Nem kell vitatkoznia senkivel, a szak­munkástanulóként eltöltött idő szolgálati időnek számít. K. B., Törökszentmiklós: Államigazgatási ügyeket ál­talában — így a tanácsoknál is — képesítési követelmé­nyeknek megfelelő tisztvise­lők intézik, azaz ki-ki a saját szakterületének specialistája. Ám bizonyos tények vagy körülmények megállapítására vagy megítélésére a szakkép­zettségük nem terjedhet ki. Ilyenkor az eljáró személy szakértőt hív segítségül. M. J.-né, Csataszög: Türel­mét kérjük, kérdésére ún. jo­gi tanácsot adunk, amelyet körülbelül két hét múlva várhat. U. I.-né, Szolnok: Első kér­désére jogi tanácsot (vagy valami affélét) adunk... Má­sodik kérdésére a városi ta­nács művelődési osztályától kérjen választ! „Heuréka”: görög eredetű szó. Jelentése: megtaláltam!, megvan! Boldog felkiáltás valaminek a felfedezésekor vagy megtalálásakor. Állító­lag Archimédész kiáltott fel így, amikor felfedezte a hid­rosztatika alaptörvényét. (Ha módjában áll, vásárolja meg az idegen szavak és kifeje­zések szótárát. Sok minden­ben „eligazítja”!...) Szerkesztői üzenetek 1983. JÚNIUS 22. a Legfelsőbb Bíróság Nem tojtak a jércék Egy áfész az egyik mező­­gazdasági termelőszövetke­zetnek, a vele kötött termék­értékesítési szerződés alapján nagyszámú tojóhibrid jércét szállított, amit az áfész a ba­romfitenyésztő szakcsoport tagjai között szétosztott. A technológia pontos betartása ellenére a jércék a várt idő­pontban nem fojtak. Szakér­tői megállapítás szerint az állatok az átvételkor minő­séghibásak voltak és ez ered­ményezte a bajt. Ezek után az áfész a tsz-nél bejelentet­te szavatossági igényét, s amikor elutasították, 226 ezer forint kártérítés fizeté­séért pert indított a tsz el­len. A tsz egyebek között azzal védekezett, hogy az állatállo­mány egészséges volt. Súlyát az átadáskor senki sem vizs­gálta, a szakértő is csak kö­vetkeztetéssel állapította meg. Ha az áfész a baromfi­ak minőségi hibáját, vagy csekélyebb súlyát rögtön a szállításkor észleli, mód lett volna a cserére. A közlés azonban később történt, és az emiatt keletkezett kárért nem felelős. A Gyulai Megyei Bíróság, majd fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság a tsz-t 188 ezer forint megfizetésére kötelez­te. Az elsőfokú eljárásban meghallgatott szakértők sze­rint az állatok fejlődésükben visszamaradtak, soványak voltak, ezért indokolt, hogy a tsz harminc százalék áren­gedményt adjon. Tény, hogy az átvételkor az állatok sú­lyát nem mérték meg, a ter­melék tartási technológiája az átlagosnál jobb volt. Te­hát, ha a jércék huszonnégy hetes korukban mégsem kezdtek tojni, ennek csak gyengébb minőségük és ala­csonyabb átlagsúlyuk lehet az oka. A tsz hibásan telje­sített, ezért harminc száza­lékos árengedmény indokolt. Hogyan kell leltározni ? Még mindig vannak válla­latok, amelyek nem tudják, hogyan kell szabályszerűen leltározni. Ez derült ki abból a törvényességi határozat­ból, amely most hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik áfész-üzlet veze­tőjét táviratban értesítették, leltározni kívánnak. Amikor azonban a bizottság a hely­színen megjelent, a boltot zárva találták. Másnap ugyanez volt a helyzet. Ek­kor a zárat lakatossal fel­nyittatták, az üzletvezető képviseletével az egyik szö­vetkezeti ellenőrt megbízták, majd a leltározáskor megál­lapították : 28 ezer forint hi­ány van. Az üzletvezetőt en­nek az összegnek a megfize­tésére kötelezték. A határo­zat ellen az illető a munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dult, de elutasították, mire a munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság igazságügyi könyvszakértőt hallgatott meg, aki a leltári jegyző­könyvet felülvizsgálta és az abban feltüntetettel szem­ben csak 17 ezer forint hi­ányt állapított meg. Ennek alapján a munkaügyi bíróság ítéletében az üzletvezetőt az összeg megtérítésére kötelez­te. A szövetkezet fellebbezé­sére a megyei bíróság ki­mondta: az Áfész által egy­oldalúan lefolytatott leltáro­zás nem alkalmas a szakértő véleményének megdöntésére, ezért a munkaügyi bíróság ítéletét jogerőre emelte. Tör­b bontóper elég simán zajlott le: a bíróság a kisko­rú gyermeket az anyánál he­lyezte el, a két és félszobás lakást pedig úgy osztotta meg közöttük, hogy az egyik szobát a tisztviselő exférjnek ítélte. Csakhogy az asszony, még az ítélet kimondása előtt fél évvel, a lakásból el­költözött. Ezt azzal indokol­ta, hogy válási szándéka ko­molyságát ezzel is bizonyíta­ni kívánta, továbbá, mert a férjével kialakult feszült helyzetet meg akarta szün­tetni. Még arról tárgyaltak, hogy a lakást két kisebbre elcserélik. Amikor azonban a válóper után gyermekével vissza akart költözni, volt férje ebben megakadályozta. Ezek után indult meg a második per, amelyet az as­­­szony birtokháborítás meg­szüntetéséért indított a tiszt­viselő ellen. A bíróság a fér­fit kötelezte, hogy volt fele­ségének kulcsot adjon és in­góságait a saját szobájában helyezze el. A tisztviselő azonban ebbe nem nyugodott bele. A jog­erős ítéletnek kénytelen volt eleget tenni, de a válóperi ítéletnek a közös lakáshasz­nálat rendezésére vonatkozó döntésének módosításáért pert indított. Azzal érvelt, hogy volt felesége a lakásból végleges jelleggel távozott, vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság mindkét ítéle­tet hatályon kívül helyezte és az üzletvezetőt a hiány megfizetése alól mentesítet­te. A határozat indokolása szerint a leltározásnál a ve­zetőnek (kezelőnek) vagy helyettesének jelen kell len­nie. Akadályoztatása esetén fel kell hívni, hogy képvise­letéről családtagja vagy a vállalat alkalmazásában álló dolgozó útján gondoskodjék. Ha nem teszi meg, részére az igazgató a vállalati alkal­mazottak közül, a szakmá­ban jártas, érdektelen képvi­selőt jelöl ki. — A táviratban, amelyet az üzletvezetőnek küldtek, csak az állt, hogy leltározni kívánnak és ebből a célból a kereskedelmi ügyintézőt ke­resse fel — hangzik tovább a határozat. A vonatkozó jogszabályi rendelkezést azonban nem tartották be, mert a leltározás megkezdé­sének időpontját nem tün­tették fel, és így módot sem nyújtottak arra, hogy az il­lető akadályoztatása esetén képviseletéről gondoskodjék. Az üzletvezető később ugyan tudomást szerzett arról, hogy a boltban leltározás folyik, de mivel nélküle kezdték meg, azon nem volt hajlan­dó részt venni. A leltározás tehát nem volt szabályszerű, ezért az így megállapított hiányért az üzletvezető anya­gi felelősséggel nem tarto­zik, azért annak kizárólagos használata őt illeti meg. Az alsófokú bíróságok ellentétes döntései ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasí­totta. A határozat indokolása szerint, amennyiben a volt férj igényének helyt adná­nak, nemcsak elvált felesége, hanem kiskorú gyermeke lakhatása sem lenne biztosít­va. Ez pedig családvédelmi szempontból megengedhetet­len. Érthető, ha az asszony az életközösség megszűnése után kialakult feszült hely­zetben kiskorú gyermeke nyugalmát biztosítani kíván­ta, és a lakást időlegesen el­hagyta. Az pedig, hogy ez­után cseréről tárgyaltak, a lakáshoz való ragaszkodását bizonyítja. Távozása után, átmenetileg, szívességi la­káshasználóként, egy meg­üresedett­ öröklakást bérelt. De nem várható el tőle, hogy anyagi erejét meghaladó sú­lyos terheket vállaljon csak azért, hogy a lakás volt fér­jéé legyen. Erre még akkor sem lehetne kötelezni, ha az öröklakás tulajdonosa a bérletet továbbra is hajlandó lenne biztosítani, amire egyébként a perben adat nincs. Hajdú Endre Harc a lakásért

Next