Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
4 |A szerkesztőség postájából I Aranykeresők a medencében Június 22-én — már magam se tudom miért, mert nem szokásom — régi féltett ékszeremmel mentem a Damjanich uszodába. A karlánc úszás közben lecsúszott, s én kétségbeesve siettem az uszoda vezetőjéhez segítségért. Hasznos István készséggel, azonnal megkért két fiatalembert — az egyik talán úszómestere a strandnak — akik alaposan átkutatták a medence méllyét. Hosszú percek teltek, s a két fiatalember egyszercsak nevetve merült föl, kezükben ott csillogott a lánc! Mindezt csak azért írom meg, mert régóta ebbe az uszodába járok. Eddig „csak” szerettem az ott dolgozókat, most hálás is vagyok nekik. B. I.-né Szolnok Kárba vész a gyógynövény Udvarunkon van egy óriási hársfa. 1937-ben ültettem el a kis csemetét tanítványaimmal. Ma már szinte a felhőket közelíti. Sok éven át volt, aki szedte a virágját, egy-két esztendeje azonban nem akad rá vállalkozó. Itt vész kárba a sok értékes gyógynövény. Vérzik érte a szívem. Mit lehetne tenni? Van-e valami megoldás? — kérdezi levelében Wendl Anna nyugalmazott tanárnő Tiszaföldvárról, aki úgy véli, ha az idén már nem is, de jövővel, s az elkövetkezendő esztendőkben érdemes lenne leszedni az óriás hárs kincsét. Parkosítanák a szemétdombot! Vékás Kovács Istvánná fáradhatatlan. Van pedig neki is elég gondja-baja, mégis szakít időt, hogy a közösség érdekében kilincseljen. Szerkesztőségünkben járva elmondta, hogy Jászberényben a Kárpát, a Batthyány és a Lövész utca „befog” egy vizesgödröt. Szemetet, földet, döglött állatot, felesleges kacatot hordanak mindenfelől oda évek óta. Ha esik, ha fúj, elképesztő bűz van a környéken. Érthető, hogy szeretnének megszabadulni a kellemetlen környezettől. Hovatovább ablakot se lehet (mindig) nyitni a kibírhatatlan „szomszédság” miatt. Sok-sok gyerek van a környéken ... Az pedig már egy új téma lehetne, hogy július közepén a vizes szemetesgödör közvetlen közelében nyílik egy új élelmiszerbolt... Olvasónk évek óta szorgalmazza az intézkedést. Tavaly októberben is a tanácsnál járt. Akkor megígérték neki: idén április 31-ig a Városgazdálkodási Vállalat elsimítja a szemetet. Novemberben 80 család nevében küldtek levelet a tanácshoz. Tudják, kevés a pénz... Vállalták is, hogy társadalmi munkában parkosítják a szemétdombot. Ősszel fákat ültetnek, tavasszal virágot. Úgy tervezik: lánckorláttal kerítik el „birodalmukat”. A Lenin Tsz elnöke azt ígérte: egy szocialista brigád libikókát, mászókát készít majd a gyerekeknek. Most már igazán csak a lánctalpast várják, amely náluk is „elboronálja” a szemetet. Április vége felé arra járt ugyanis a Városgazdálkodási Vállalat traktora. Igaz, hogy egy vizesgödör tájékán elterítette a szemetet, de az egy másik vizesgödör volt... Két megyére szóló verseny Június 16-án önkéntes vállalati tűzoltók versenyeztek a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat szolnoki raktárházának telepén. A Szolnokon, Karcagon, Békéscsabán és Orosházán működő négy férfi és két női tűzoltócsapat bizonyította nagy lelkesedéssel felkészültségüket. A vállalat a versenyző csapatokat a helyezéseknek megfelelő jutalomban és oklevélben részesítette. A kollektívák felkészítésében és a verseny lebonyolításában a fiókok telephelyén működő megyei, városi tűzoltóparancsnokság szakemberei, is közreműködtek. Az értékes szakmai segítségért nekik is köszönet jár — irtó levelében a vállalat központjából Orosz Lajos. Válogatós baromfiak A címen ne csodálkozzon senki! Petőfi Sándor édesanyjának a tyúkja is válogatott. Szépen meg is írta a költő: „...Válogat a kendermagban, / A kiskirály se él jobban ...” Akkor a vezsenyi tyúkok, kakasok miért ne válogatnának — ha nem is a kendermagban (mert az talán már a világon sincs), hanem a baromfitápban? Pedig eddig nem voltak ilyen kifinomult ízlésűek, megették, amit eléjük tettek. Mi történt? Ezt szeretné tudni Csontos Zoltánné is, aki nemrégen arról olvasott lapunkban: egyik előfizető panaszolta, hogy nem jutnak mindig baromfinevelő táphoz... Bár ők is így jártak volna — írta. Legalább nem bosszankodnának annyit. A szolnoki keverőben május 14-én csomagolt tápból szállítottak Vezsenyre. Ebből vásárolt ő is egy 50 kg-os zsákkal 400 forint 50 fillérért. Mit tettek bele, amitől viszolyognak a kétlábú karátválók? Annyi bizonyos, hogy a színe szokatlan zöld... És olvasónk úgy tudja, sehol nem esznek SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP belőle a baromfiak a faluban. Reméljük, a választ megkapjuk a baromfitápot keverő üzemtől. Bizonyára kíváncsiak maguk is gyártmányukra, amelyből olvasónk lakásán (Szamuely út 30.) — s a levél szerint másutt is — feltétlenül találnak. Címzett van, Tóth Pálné és utastársai — szolnoki üdülőtulajdonosok — levelet küldtek a Volán 7. sz. Vállalathoz. Azt kérték, hogy a Holt-Tisza-partról 6.30 órakor új 6Y-os jelzésű járatot indítson a közlekedési vállalat. A címüket azonban „elfelejtették’’ megírni. A Volán mégis szeretné, ha eljutna hozzájuk a válasz ... Nem közölhetünk jó hírt Tóth Pálnéval és társaival. A Volán illetékesei a felmerülő igényt az irányítást végző forgalmi szakszolgálat be cím nincs... vonásával megvizsgálták. Megállapították, hogy a kérdéses időszakban az autóbuszok szoros feladatbeosztása és a rendelkezésre álló járműpark nem teszi lehetővé a kérés teljesítését. Egyéb területről kellene elvonni járművet, amely ismételt panaszokat okozna. A kora reggeli órákban az Állami Gyümölcsöstől 6.05- kor és 6.30-kor induló 6-os jelzésű járattal utazhatnak a városba a Holt-Tisza partjáról. Répa, retek — az óvodakertben A szolnoki Zagyva-parti óvodába főleg lakótelepen élő gyerekek járnak. Talán ez volt az „indíték” ... Évek óta kis veteményeskert van az udvar sarkában. A gyerekek ott szorgoskodnak naponta, a maguk hozta magokat vetik el, a palántákat teszik földbe. Az óvónők irányításával gondozzák, locsolják, kapálják a kis kertecskét. Figyelik a zöldborsó, a zöldbab virágzását, termésbe szökkenését. Termés... Határtalan lelkesedéssel tudják a kis leányok, fiúk mesélni otthon: uzsonna után egy-egy szelet sárgarépát, karalábét kaptak kóstolóként. A zöldhagymát is maguk eszik meg természetesen. Az sokkal több, mint amit anyu a boltban vesz. •.. Ki tudja. Ezek a gyerekek az élmény mellett életre szóló útravalót kapnak az óvodában. Megtanulják becsülni — már most! — a munkát. S egészen biztos, hogy a közös tulajdont, a parkot, a közterületet is féltőn óvják majd felnőtt korukban! Hozzászólás cikkeinkhez • Gátlástalan vámszedők A csúszópénztől az umbuldáig címmel június 16-án jelent meg a Néplapban Kovács Katalin írása. A sokat próbált olvasót is meghökkenti egyes elkövetők, a kiszolgáltatott emberek vámszedőinek gátlástalansága. A cikk olvasása közben önkéntelenül felmerül a kérdés. Hol vannak a belső ellenőrzésre hivatott emberek? A kereskedelmi ellenőrök? A hatósági és társadalmi szervek? Pontosan tudniuk kell(ene), hol és milyen árucikk esetében nyílik lehetőség manipulációkra. A kérdéses árukból mi, mennyi érkezik , és hová? Érthetetlen és megmagyarázhatatlan az a szemérem, ahogy elhárítanak maguktól minden felelősséget, ami őket is érinti... Felháborított a szívbajos asszony (előttem nem tűnik annak!) cinikus válasza: „Az egész ország ezt csinálja”. Az illetékesektől határozottabb fellépést, konkrét intézkedéseket kell követelni. A családok nagy többsége ma szoros beosztással, szerény körülmények között él, mégis bizakodva, optimizmussal tekint a jövőbe. És akkor néhány tucat gátlástalan ember nem rombolhat le mindent, amit mások a lelkekben és a szívekben évek, évtizedek alatt felépítettek. Köszönettel tartozunk az ilyen és ehhez hasonló feltáró jellegű írásokért. Kamatoztassa a Néplap a jövőben is közvélemény-formáló erejét! Benes "Imre Szolnok Nem a zöldért, az áfész Némi pontatlanság csúszott a június 14-én megjelent „Hetven vagon gyümölcs Nagykörűből” című információnkba, amelyben az újságíró így fogalmazott: a Zöldért Vállalat kötött szerződést a termelőkkel... Ez így nem felel meg a valóságnak. Évek óta, s jelenleg is a Szőke Tisza Áfész áll a termelőkkel szerződéses viszonyban. A Zöldértnek pedig az áfésszel — mint felvásárlóval — van kapcsolata. Együttműködésük egyébként maximálisan jó — írta Veres Kálmán áfész-elnök Kőtelekről. Az ő leveléből tudjuk, hogy nem csupán felvásárolnak. Lényeges termeltetési szolgáltatást is végeznek. A nagykörűi szakcsoport közreműködésével tájjellegű szaporítóanyaggal látják el a termelőket, gondoskodnak a rendszeres nagyüzemi növényvédelemről, a kora tavaszi lemosó- és repülőgépes permetezésről. Utóbbit a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz növényvédő brigádja végzi, a költségeket az áfész előlegezi. 1984. JÚNIUS 27. A társadalom hasznos tagjaként A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról Mit mond a rendelet? A foglalkozási rehabilitáció célja, hogy baleset vagy egészségromlás miatt megváltozott munkaképességű felnőttek a társadalom hasznos tagjaként — számukra megfelelő munkával — tevékenykedjenek, és szociális biztonságuk megteremtésében társadalmilag elismerten is részt vállaljanak. 1983. július 1-től az egészségügyi és a pénzügyminiszter 8/1983. (VI. 29.) Eü. M. PM. sz. együttes rendeletben újra szabályozta a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását, szociális ellátását. A jogszabály a korábbihoz képest új vonásokat tartalmaz: hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra is, az előzetes orvosi elbírálás a táppénzes időszakban kezdődik, a munkáltatói eljárásba belépnek a tanácsi szervek, az átképzés, a betanítás, a szakképzés időszakában a dolgozót keresetkiegészítés illeti meg. A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának (foglalkozási rehabilitációjának) célja, az orvosi rehabilitációt követően az egészségi állapotnak megfelelő munkavégzés biztosítása. A foglalkoztatási rehabilitáció annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a munkaképességének megváltozása idején munkaviszonyban állt. A megváltozott munkaképességű dolgozót munkajogi védelem illeti meg. A megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában köteles foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató saját működési körén belül alkalmazza a dolgozót olyan feladatra, amit egészségkárosodás nélkül el tud látni. A foglalkoztatási rehabilitációs eljárás a tartósan keresőképtelenséget okozó megbetegedés, sérülés időszakában kezdődik, (általában a keresőképtelenség harmadik és hatodik hónapja közötti időben), melyet a lakóhely szerint illetékes kórház-rendelőintézet főorvosi bizottsága végez. Az előzetes elbírálás célja, hogy időben legyen szakvélemény arról, hogy a dolgozó állapota javulása után eredeti munkakörében vagy rehabilitációs munkakörben lesz foglalkoztatható, vagy megbetegedése várhatóan tartós rokkantságot eredményez. A főorvosi bizottság vezetője a munkaképesség-változás mértéke, a rokkantság fokára vonatkozó bizottsági szakvéleményt közli a dolgozóval. A rehabilitációs eljárást a munkáltatónál kezdeményezheti a dolgozó, a főorvosi bizottság, illetve, ahol van az üzemorvos. A megkeresés után a munkahelyi rehabilitációs megbízott a kezdeményezés napjától számított 8 napon belül javaslatot tesz a dolgozónak foglalkoztatásáról. Ha elfogadja, 15 napon belül írásban értesítést kap keresőképessé válása utáni elhelyezéséről. Amennyiben a dolgozó a felajánlott új munkahelyet nem fogadja el, a rehabilitációs megbízott intézkedik az üzemi vagy a helyi rehabilitációs bizottságnál (üzemi rehabilitációs bizottság üzemorvossal rendelkező vállalatoknál működik) a dolgozó foglalkoztatásának ügyében. A rehabilitációs bizottság ülésére a dolgozót meg kell hívni. A helyi rehabilitációs bizottság illetékességi köre — jelen esetben — Szolnok város és a vonzáskörzet községeire terjed ki. A helyi, a városi rehabilitációs bizottság tagja a városi tanács vb pénzügyi, terv-munkaügyi osztály képviselője, az üzemegészségügyi ellátás üzemorvosa, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének képviselője. A helyi rehabilitációs bizottság szakmai működését a városi tanács vb egészségügyi osztálya ellenőrzi. A városi rehabilitációs bizottság végzi a munkáltatói rehabilitációs feladatokat, ha a munkahelyen nem működik ilyen bizottság; intézkedik, ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a megváltozott munkaképességű dolgozó számára nem tud megfelelő munkakört javasolni; intézkedik a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatására, akinek j egészségi állapota bekövetkezett javulás miatt rokkantsági nyugdíját, járadékát a folyósító szerv megszüntette; tevékenysége kiterjed azokra az esetekre is, amikor a munkáltató által felajánlott munkahelyet a dolgozó nem fogadja el. Véleményezi, hogy az elutasítás indokolt vagy indokolatlan volt. A helyi rehabilitációs bizottságnak kapcsolatot kell kialakítania az illetékességi körébe tartozó munkáltatókkal is. A nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozóról — amennyiben öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult — rendszeres pénzellátással kell gondoskodni. Ez lehát átmeneti járadék vagy rendszeres szociális járadék. Átmeneti járadékra valaki akkor jogosult, ha az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (jelenleg tíz év), ha az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és ha a munkaképesség változása az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50 százalék. Az átmeneti járadék a megváltozott munkaképességű dolgozó várhatóan öregségi nyugdíjának 75 százaléka. Aki átmeneti járadékra nem jogosult és ugyancsak nem rehabilitálható, részére rendszeres szociális járadék állapítható meg, ha a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és a munkaképesség változásának mértékét az OOSZI orvosi bizottsága legalább 50 százalékra véleményezte. Megszűnik a rendszeres szociális járadék, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, ha a munkaképesség változása az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint az ötven százalékot nem éri el. Az átmeneti járadék, illetve a rendszeres szociális járadék megállapítását a dolgozó nevében a munkáltató is kezdeményezheti, melyet a dolgozó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani. Dr. B. M. Szerkesztői üzenetek Öcsödről kaptunk hírt egy szomorú esetről, amelyről bővebben is szólnánk, ha a levélíró nem burkolózott volna névtelenségbe. Így sajnos, nem foglalkozhatunk a dologgal. B. A.-nak Szolnokra ugyanezt üzenjük, ugyanezért!