Új Néplap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-02 / 178. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. AUGUSZTUS 2., SZERDA Úgy tűnik, elbúcsúzhat a város a jövőbeli fejlesztésektől Jelentős bevételtől eshet el Martfű, ha nincs Ahogy korábban már hírt adtunk, az idei évben kifuttatják, jövő év januárjától pedig teljesen megszüntetik a sörgyártást a Heineken Hungária Zrt. Martfűi Sörgyárában. A döntésről José Matthijsse, a társaság vezérigazgatója személyesen tájékoztatta az önkormányzatot július 6-án, miután a hírt a martfűi gyár dolgozóinak is bejelentették. Hogy a cég döntése megmásíthatatlan-e, illetve mi lesz a gyár dolgozóival és a várossal, ennek járt utána az Új Néplap. Munkatársainktól unneplap@mediaworks.hu MARTFŰ - Másfél-két évvel ezelőtt még azzal kereste meg önkormányzatunkat a Heineken, hogy fejleszteni szeretné a martfűi gyár kapacitását, új gyártósor beállításával cidergyártást hoznának ide - idézi fel az előzményeket dr. Papp Antal, Martfű polgármestere, hozzátéve, a sörgyár ilyen irányú törekvéseinek támogatásáról kormányhatározat is született az elmúlt évben. Az almabor alapú cidergyártás jövedéki adója azonban jelentősen magasabb a sör jövedéki adójánál. Dr. Papp Antal úgy véli, e kedvezőtlen adózási helyzet miatt léphetett a cég. A Heineken levélben arról tájékoztatott bennünket, hogy a vállalat csoportszinten, hosszú távú üzleti tervei alapján már korábban eldöntötte, hogy mely országokban kerül sor ciderek gyártására. Ahogy írták, valóban a régió más országaihoz képest magas jövedéki adószint miatt nem választották ki a gyártásra Magyarországot, ahol a társaság soha nem is készített ilyen terméket. A Heineken ugyanakkor éves szinten 10 ezer tonna almakoncentrátumot vásárol fel továbbra is a magyar termelőktől, mely a hazai éves almatermés több mint tíz százaléka. A jövőben ezt fogja felhasználni a cidergyártás során a vállalat, igaz, nem Magyarországon - teszi hozzá. - Sejtettük azt, hogy a cég nem hozza ide a cidergyártást, ha a számára kedvezőtlen adózási rendszer nem változik. Ahogy nyilatkoztam is, ezt természetesen több helyen is jeleztük, de az mindenképpen váratlanul ért bennünket, hogy a gyártást megszüntetik Martfűn - mondja a vezető. - Nem szerencsés, hogy egy multicég mondja meg, hogyan változzon a magyar adózás - állítja Boldog István térségi országgyűlési képviselő. - Valóban igaz, hogy a mostani adórendszer inkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez - teszi hozzá, aki arról is beszél, egy ilyen nagyságú vállalkozásnál pusztán üzleti kérdés, mit hol gyárt, gyártat. - A martfűi önkormányzatnak azt mondták a cég vezetői, hogy a Heineken három évre tervez előre. Ha ez igaz, akkor a mostani lépést már jó előre elhatározták, vélhetően akkor, amikor Sopront elkezdték fejleszteni - fűzi hozzá a térségi képviselő. Hasonlóképpen vélekedik a Újabb tárgyalásokat, egyeztetéseket szorgalmaz a martfűi polgármester, Heineken kéréséről Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is, aki az egyik tévécsatornának úgy nyilatkozott: „A Heineken visszaél azzal a pozícióval, hogy jelentős szerepet tölt be a magyar sörpiacon, és ezt a pozíciót akarta zsarolásra váltani a kormánnyal szemben, hogy adócsökkentést követeljen. Ilyen alapon nagyon sokan követelhetnének adócsökkentést, mégsem hagyják abba a tevékenységüket, hanem elfogadják azokat a szabályokat, amelyek a gazdasági élet valamennyi szereplőjére érvényesek.” A Heineken kérdésünkre azt válaszolta, hogy a vállalat döntéseit üzleti szempontok alapján hozza meg, a Martfűt érintő lépésről a kormányt is tájékoztatták. A Heinekennek feltettük a kérdést, hogy konkrétan milyen támogatást kapott az utóbbi években a gyár az önkormányzattól vagy az államtól, de erre nem kaptunk választ. A martfűi önkormányzat sokáig bízott abban, hogy a sörgyár tovább fejlődik Martfűn. Ehhez ők - lehetőségeikhez képest - mindent megadtak. Az önkormányzat még a város rendezési tervét is módosította volna, hogy fejlessze az ipari parkot, sőt, egy parkba vezető utat is építettek volna. - Amióta a sör martfűi gyártásának megszüntetését bejelentette a Heineken, azóta nem találkoztam sem a cégvezetőkkel, sem pedig kormányzati képviselőkkel, de telefonon történtek egyeztetések - mondja dr. Papp Antal. - Mindenesetre nem ülünk a babérjainkon, hiszen ez a lépés városunkat rendkívül kedvezőtlenül érinti. Gondoljanak bele: Martfűnek konkrétan 87 millió forint iparűzési adót fizetett a cég, mely ezek után közel negyedére fog leesni. Ha ez a pénz nincsen, a településünk működése is veszélybe kerülhet. A fejlesztésekről pedig végképp le kell mondanunk. Ezért azt tervezzük, még egyszer megkeressük a megyét, a kormányt, a szakminisztériumot, a kormányfőt, hogy segítsenek nekünk valamiképpen. Ha már van egy jól működő ipari parkunk, ne hagyjuk veszni! Ha már felépítettünk egy ipari várost, az ne tűnjön el a süllyesztőben! - húzza alá. Boldog Istvánt már megkereste telefonon a polgármester, összefogást kérve tőle. És megkereste a Heinekent is, még egy személyes egyeztetést javasolva. Annak ellenére, hogy a településvezető számára is úgy tűnik, a cég döntése megmásíthatatlan. Mindeközben a Heineken azt mondja, elsődleges céljuk, hogy tovább erősítsék pozíciójukat a magyar sörpiacon, függetlenül a ciderek jövedéki adójától. Ezért kezdett a vállalat 2015-ben 1,8 milliárd forintos fejlesztésbe Magyarországon, amelynek részeként hosszas mérlegelés alapján úgy döntött, hogy válaszul a megváltozott fogyasztói szokásokra átstrukturálja magyarországi jelenlétét. A fejlesztés központi eleme, hogy a gyártókapacitásokat a soproni egységbe helyezik át, ahol körülbelül 30 százalékkal bővülhet a termelés. Az átszervezést követően - hangsúlyozza a cégvezetés - tehát nem csökken, hanem tovább nő a vállalat magyarországi gyártókapacitása. A fejlesztések létszámbővítést is szükségessé tesznek a soproni gyárban. Ez azonban nem vigasztalja a martfűi dolgozókat. Információim szerint ötvenen dolgoznak a gyárban, ebből harmincat-negyvenet biztosan leépítenek - kommentálja a polgármester. - Ezeknek az embereknek a cég ígérete szerint próbálnak munkahelyet keresni vagy Sopronban felajánlani hasonló munkakört, de hogy ez mennyire lesz sikeres, nem tudni. Az biztos, lakosaink nem szívesen költöznének el az ország másik végébe. A változás összességében, a külső vállalkozásokkal együtt legalább száz embert érint - összegzi dr. Papp Antal. A cég pedig nem győzi kiemelni, hogy a martfűi gyár nem zár be, jelenlegi munkatársakra alapozva fokozatosan logisztikai és disztribúciós központtá alakul, amely kiemelt szerepet tölt be az ellátási láncban. Dolgozókat is megkeresett a lapunk e témában, akik azonban nem nyilatkoztak, ezt állítólag nem engedélyezték nekik. Ahogy mondták, amúgy sem tudnának sok konkrétumot mondani, ugyanis őket sem tájékoztatták a részletekről. Egyelőre tehát várnak és remélik, munkahelyük megmarad - még ha más munkakörbe is kell átkerülniük. A Heineken-gyár meghatározó szereplője volt Martfű gazdasági életének, de ennek a folyamatnak most úgy tűnik, vége szakad Fotó: Mészáros János Történelmi nosztalgia: Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. név alatt is működött annak idején a gyár A Soproni Sörgyár 1895-ben kezdte meg tevékenységét, mintegy két évtizeddel azután, hogy későbbi anyavállalata a Heineken Amszterdamban, 1873-ban megalakult. A mára a világ második legnagyobb sörgyártójává nőtt cég Magyarországon Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. néven működik 2004 óta. A vállalatnak két sörgyára van, Sopronban és Martfűn, mely utóbbi Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. néven működött 1997-től, később változtatta nevét Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.-re. 2003-tól tagja a Heineken csoportnak. A soproni gyár évszázados hagyományokkal rendelkezik, a martfűi a Magyarországon először alkalmazott korszerű technikájáról és technológiájáról ismert. 2007-ben a soproni gyár éves termelési kapacitása elérte az 1,8 millió hektolitert, a martfűi gyáré pedig a 720 ezer hektolitert.