Állami Faludi Ferenc gimnázium, Szombathely, 1923
zése, az órarend kihirdetése, a fegyelmi szabályok ismertetése és a segítő egyesületi könyvek, taneszközök kiosztása a rászoruló tanulók között. Szeptember 6-a volt az első tanítási nap, június 14-e pedig az utolsó; közben csak a felettes hatóságoktól előírt szünetek szakították meg a tanítást. Az év kezdetén megállapított tárgyfelosztásunk és órarendünk csak egyszer, Havas József távozásakor változott. A nevelésben és tanításban követett egyöntetű és módszeres eljárásunk részleteit a tanári tanácskozásokon állapítottuk meg. A szülői értekezleteket is megtartottuk. December 16-án dr. Várady Imre tartott felolvasást a gyermek tehetségének felismeréséről és védelméről. Kiindulva az intelligencia fogalmának meghatározásából, figyelmeztetett arra, hogy e szóhoz két- sőt többféle fogalmat fűz a felületes közhasználat. A fogalom tisztázása után arról szólt, hogy minő tehetségre valló jeleket állapíthatunk meg a gyermek gondolkodásában, magatartásában, mielőtt még a tehetség iránya felől tisztában lehetnénk. Ennek megállapítására az idővel kifejlődő érdeklődés ad útbaigazítást, ha ez az érdeklődés valóban intenzív, tartós és külső körülményektől független — azaz spontán. A tudomány eddig gyűjtött adatai szerint a gyermekkorban főként az érzelmi és ösztönélettel kapcsolatos tehetségek bontakoznak ki, amilyenek a zenei, képzőművészeti és általában technikai képességek, virtuozitás. Aránylag fiatal korban ezek közül is csak a zenei tehetség teremti meg a virtuozitás, interpretálás és és alkotás egymást követő területein a maga új, egyéni stílusát. A képzőművészek és irodalmi tehetségek legnagyobb része később fejlődik s mesterműveit csak a férfikor delén alkotja. (Példák, kivételek.) A még későbben kialakuló tudományos tehetségek közül egyedül a mathematikai tehetség kivétel, mely a művészetinél is előbb szokott jelentkezni. E jelenségek magyarázata után a tehetség korai felismerésének jelenleg még fogyatékos módszereit ismertette az előadás, majd a tehetségek felkutatására és intézményes védelmére irányuló mozgalmak kulturális, gazdasági, etnikai és politikai jelentőségét, eddigi eredményeit, a társadalomra és államra e téren háruló kötelességeket vázolta s végül fölhívta a figyelmet arra az ugyancsak aktuális nemzeti érdekre, mely a pályaválasztás s az ezzel kapcsolatos kérdések (bizonyos hivatásokra való rátermettség, speciális munkaképességek stb. idején való rendszeres megállapítása, ennek alapján pályaválasztási tanácsadás stb.) propagálásával, felszínen tartásával és megoldásuk siettetésével kapcsolatos. A második szülői értekezlet március hó 25-én volt. Az értekezleten Böröczffy Kálmán tanár adott elő a pályaválasztásról. Bevezetőleg azokról a rendkívüli nehézségekről szólóit, amelyekkel a mai súlyos viszonyok között a pályaválasztó ifjúnak meg kell küzdenie, egyben rámutatott azokra a körülményekre, amelyek e nehéz viszonyoknak a közeljövőben várható en.