Szövetkezeti Élet, 1969 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1969-07-01 / 7. szám

Í5 Szövetkezeti Élet A szakcsoportok termelése igen jelentős... Országos mezőgazdasági társulási tapasztalatcsere Miskolcon A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ, valamint 6 me­gye megyei szövetségeinek szervezésében Miskolcon kis­állattenyésztési tapasztalat­­cserét rendezett. Az országos táj értekezletei: mintegy 250 mezőgazdasági társulási el­nök, szövetkezeti és más társszervek érdekelt vezetői vettek részt. A megjelentek előtt a MÉM részéről Szent­irmai László, a SZÖVOSZ részéről Győry Lajosné tar­tott táj­­ékoztatást. A tájékoz­tatások után egyes kisállat­tenyésztési témákban szak­előadások, konzultációk hangzottak el dr. Lacza Béla, dr. Csikvári László és dr. Szécsényi István részéről a korszerű baromfi-, nyúl- és galambtenyésztés legfonto­sabb, időszerű kérdéseiről. A tájékoztatók és előadá­sok részletesen elemezték a háztáji kert- és kisegítő gaz­daságok szerepét a mezőgaz­dasági termelésben. Hangsú­lyozták, hogy az ország me­zőgazdasági termelésének, növénytermelés tekintetében 31 százalékát, az állatte­nyésztés termékeinek 51 szá­zalékát e gazdaságok bizto­sítják. A mezőgazdasági ter­melésből 31 százalékban ré­szesednek, de az önellátás zöme is e gazdaságokra esik. A legutóbbi időben megfe­lelő állami intézkedések lát­tak napvilágot — 50/1968. Kormány sz., 48/1968. MÉM sz. rendelet — annak érdeké­ben, hogy a háztáji és egyéb gazdaságok saját, önkéntes elhatározásukból egyszerűbb szövetkezeti formákba, mező­­gazdasági társulásokba tö­mörülhessenek. A jelenlegi szabályozás korszerűsítette a korábbi társulási formák mű­ködési feltételeit, de működé­süket a mezőgazdasági társu­lások továbbra is csak az Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezetek keretein belül fejthetik ki. A társulásoknak különösen nagy a jelentőségük az olyan áruk termelésébe­­, melyek kisüzemileg gazdaságosan ál­líthatók elő, mint például: nyúl, méz, galamb, tojás, más­liba stb. Hasonlóan nagy jelentőségűek városok, ipari települések környékén a kerthasznosítási társulások is. Az országban jelenleg 669 méhész, 1174 kisállatte­nyésztési, 213 kerttársulás működik. Termelési értékük szerény számítások mellett is meghaladja a félmilliárd forintot. Egy-egy tag évente kb 7­0 ezer forint értékű áruval já­rul hozzá a központi készletek növeléséhez. Rendelkeznek 434 ezer méhcsaláddal, 100 ezer törzstenyész nyúllal, több mint egymilliós különfé­le baromfival stb. Ez évben közös alapjuk már eléri az 50 millió forintot. Többek között értékesítenek 250 vagon nyu­­lat, 120 millió tojást, 550 va­gon mézet, 18 ezer hektoli­ter bort, 2 ezer vagon gyü­mölcsöt stb. A vonatkozó kormányren­del­etek szerint az új alapsza­bályokat beterjesztették az illetékes tanácsokhoz, jóvá­hagyásuk most van folya­matban. Ez lesz a működé­sük alapokmánya, amely szé­les teret és lehetőséget bizto­sít további fejlődésükhöz. A referátumok elhangzása után igen sokat­ szóltak hoz­zá, s tettek fel kérdéseket az illetékes szervek képviselői felé. A kérdésekből és az adott válaszokból megálla­pítható, hogy többek között nem kielégítő a baromfite­nyésztők, naposállat, takar­mány- és tápellátása. Az utóbbi években a májlibater­­melés jelentősen visszaesett. Főleg a rajnai lúd elterjedé­se miatt, amely bebizonyoso­dott, hogy más tenyésztésre nem megfelelő. Szakmailag indokolt lesz újra visszatérni a magyar parlagi lúd tartásához, amely köztudottan kiváló májter­­melő volt. Előfordult olyan egyed, amelynek mája meg­haladta a 2 kilogrammos súlyt is. Manapság az 50—60 de­­kás libamáj már ritkaság­­számba megy. A nyúltenyésztők tápellá­tása megoldott. Sajnos, pil­langós kaszálóterülettel nem rendelkeznek, pedig sok ta­­j rrács és tsz., mivel elsősor­­­­ban kiöregedett tagok foglal­­­­koztatásáról van szó, meg­­­­oldhatná néhány holdas terü­­­­let rendelkezésre boc­sátá­­­­sával ezt a problémát. Vár­ható, hogy e kérdésben, te­­­­kintettel a nyúl igen gazda­­­­ságos devizakitermelésére, a­­ MÉM a SZÖVOSZ-szal­­ egyetértésben elő fogja segí­­­­teni e probléma megoldását. Kedvezőtlen tapasztalat­­­­ként említették, hogy nyúlte­­­­nyésztők körében sok a, ,szak­­s­értő”, akik nem megfelelő alapanyaggal látják el a nyúltenyésztőket, amely k­­i hat a gazdaságtalan nyúlte­­nyésztésre. Elmondották, hogy az új adózási rend ér­zékenyen és hátrányosan­ érinti a társulásokat, illetve a tagjaikat, amely egyes cik­kek termelésének visszaesé­sénél már most érezteti hatá­sát. Nem elégedettek a tár­sulások a BOV (tojás, ba­romfi) és a fogyasztási szö­vetkezetek esetenkénti (nyúl) helytelen árpolitikájával sem. A tapasztalatcsere-értekez­­let mind a társulási elnö­köknek, mind az egyéb szer­vek képviselőinek igen hasz­nos volt. Az országos szer­vek képviselői ígéretet tet­tek a felvetett problémák mielőbbi, megfelelő lerende­zésére, de mint hangsúlyoz­ták, sok kérdést helyileg kell és lehet megoldani, hiszen végső soron az érdekelt he­lyi szerveken és társulási vezetőkön múlik a további eredményes mu­nka és a fej­lődés lehetősége.­­ Nagy Lajos Fotópályázat A Heves megyei Tanács VB művelődési osztálya és a Megyei Művelődési Ház fotoklubja, Heves megye felszaba­­det fotópályázatot hirdet. dulásának 25. évfordulója tiszteletére új Heves megye cím-A pályázat célja ia­smegye felszabadulás utáni társadal­mi, gazdasági, kulturális életének bemutatása. A pályázat anyagából 1969. novemberében megyei fotókiállítást ren­deznek. Feltételek: , — Beküldhető a témának megfelelő, művészi értékű felvételek. , — A beküldött képek lehetnek fekete-fehér, és eredeti, színes képek. , — Mindkét kategóriában 5—5­­ kép küldhető be. —­­Beküldési határidő: 1969. október 10. Eger, Knézich K. u. 8. , A legjobb kollekció 1000, a tíz legjobb kép 500—500 fo­rint jutalomban részesül. A megyei tanács 1000 forintos különdíjjal jutalmazza a t­émába­n a legjobb alkotást. ABC kisáruház nyílt Füzesabonyban Ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak dr. Bocsi József járási tanácselnök Füzesabonyban az újtelepi részen épített szövetkezeti ABC kisáruházat. A mindennapi szükségleti cikkeket árusító áruház építésére mintegy 700 ezer forintot fordítottak és a vásárlók több mint 460 ezer forintos készletben válogathatnak. Az új bolt megnyitásá­val jogos igényeket elégítettek ki, mivel a telep lakóinak nem kell kilométereket gyalo­golni, amikor vásárolni akarnak. A lakosság mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az építkezésnél és 10 ezer forint készpénzzel járult hozzá a megvalósításhoz. Hevesi sikerek az Országos Színjátszó Napokon... Július 11—14-e között Szarvason és környékén szer­vezték a SZÖVOSZ és a Bé­kés megyei MÉSZÖV a Justh Zsigmond Országos Szövet­kezeti Színjátszó Napokat. A rendezvényre az üllői, babo­­csai, vásárosnaményi, nagy­­kállói, nagyatádi, füzesgyar­mati, ikervári, Csongrád me­gyei, Sarkadi, Tolna megyei, sümegi, tianakajdi, táplán­­szentk­ereszti és debreceni együtteseken kívül a hevesi Funsz színjátszó csoportja is benevezett. Bár a hevesi színjátszó csoport majd két évtizedes múltra tekinthet vissza, hosszú idő után hajdani si­kereit megközelítő ered­ményt csak ezen a rendezvé­nyen tudott elérni. Az együttes fellépésére Kondoroson, a Nagykiálló és nagyatádi együttesekkel együtt került sor. Dr. Ripka Kálmán rendező jó kézzel nyúlt Hámori Ottó „Szorgal­mas évszázad” című rádiójá­­tékához. A mindössze 4 sze­replővel bemutatott jelenet Kondoroson nemcsak a né­zők, de a szakemberek köré­ben is forró sikert aratott. Ennek köszönhető, hogy az ismeretlenül megjelenő he­vesi csoport az országos szín­játszó találkozón kiemelkedő sikert ért el. A nagydíjjal kitüntetett Nagykálló-cso­­port mellett a hevesiek a zsűri különdíját nyerték el, ezenkívül Ivády László ala­kításáért szintén különdíjat kapott. Az ajándékok átadására és a zsűri véleményének közlé­sére 14-én került sor a Szarvasi Városi Tanács nagy­termében. Érdemes felidézni a Nép­művelési Intézet munkatár­sának, Debreczeni Tibornak szavait, a­ki olyan igazságo­kat mondott el a színjátszó szemlével kapcsolatban, ami nemcsak a szemlén részt ve­vőkre, de minden művészi csoportra is vonatkoznak. Egyes témák lemaradtak a valóságigény­­ mögött. Ma már nem lehet közönség elé vinni az 50-es évekre jellemző termelőszövetkezeti témát, mert ez a közönség n­em ér­ti meg. A rendezőknek fel kell mérni, mi érdekli a kö­zönséget és ugyanakkor me­lyik az a terület, ahol a kö­zönséget a már érintő kérdé­sekben informálni és érzel­met formálni szükséges. A rendezők fontos feladata te­hát, hogy figyelembe ve­gyék a korszerűség követel­ményeit. Szintén nagyon je­lentős a díszletek rugalmas kezelése. So­kszor csak jelezni kell a díszleteket, mert az erősen bedíszletezett színpad lelassítja a játékot. Örvendete­sen­ tapasztalha­­tom, hogy csoportjaink felfe­dezték a komédiázás jó ízét, így vált például nagyon nép­szerűvé Illyés: „Tűvéte­­vők” című jelenete. Ma már a szakmai alapis­meretek, még az alapvető színjátszók és vezetők részé­re is elengedhetetlen. Ezért tartja a Népművelési Intézet nagyon fontosnak, hogy a MESZÖV-ök a színjátszó ve­zetőknek is szervezzék meg a rendszeres oktatását, bemu­tató előadások tartását. Csak ez biztosítja az eddig elért színvonal megtartását. A hevesiek és a részt vevő szín­játszó oktatóknak ez a ta­pasztalatcsere és színjátszó találkozó hasznosnak tekint­hető. A hevesi csoport máris elhatározta, hogy a győriek és a Borsod megyeiek meghí­vásának eleget téve, a kö­vetkező évadban Sopronban és Tokajon lépnek fel, sőt készülődnek egy jugoszlávi­ai vendégszereplésre is. A ta­pasztalatokat minden Heves megyei színjátszó csoport ré­szére közki­nccsé tesszük, hogy ezzel is elősegítsük cso­portjaink fejlődését. A részt vevő csoportok ellátogattak az író emlékművé­hez, amelyen elhelyezték a hála és az emlékezés koszorúját. Jelenet a hevesi színjátszók által bemutatott nagy sikerű ,Szorgalmas évszázad című díjnyertes színdarabból. Büfé nyílt Adácson A körzeti szövetkezet mintegy 120 személy kultu­rált kiszolgálására alkalmas büfé-falatozót épített. Az új létesítményt július 22-én, ün­nepélyes keretek között ad­ták át a forgalomnak. A szö­vetkezeti tagok 7 ezer forint társadalmi munkát végeztek az építkezéseknél. A büfé megnyitásával biztosítják a községben a különböző hiva­talok és szövetkezetek dol­gozóinak napi kedvezményes étkezését. Ügyes tekézők magy nyerési lehetősége... A füzesabonyi Diófa kis­vendéglő udvarán levő teke­pályán hetek óta nagyszabá­sú tekeverseny folyik. A fü­zesabonyi földművesszövet­kezet írta ki a versenyt. Négy forint ellenében min­denki hármat guríthat. A há­rom gurításból elért legtöbb fát jegyzik. Egy-egy beneve­ző többször is rajthoz állhat és csak a legtöbb fát ütött partiját veszik figyelem­be... Az ügyesebb tekézők négy forint ellenében nagy nyere­ményekhez juthatnak. A je­lenleg folyó verseny főbb dí­jai: az első helyezett televí­ziót, a második hűtőgépet, a harmadik pedig rádiót nyer. Ha a díjak fedezete meglesz, akkor zárul a verseny és sor kerül az eredményhirde­tésre, illetve az értékes díjak átadására. A füzesabonyi sansz már más alkalommal is rendezett ehhez hasonló, jól sikerült tekeversenyt Füzesabonyban. Csak az a kár, hogy az idei verseny egy kissé elhúzódik. A füzesabonyi smsz-t di­cséret illeti ezen kezdemé­nyezéséért, mert két célt ér­nek el: először is propagálják a versenyszerű tekesportot, másodszor pedig a minden áron fogadni kívánók igénye­it elégítik ki. Mert mennyi­vel célszerűbb néhány forint ellenében, egy kis ügyesség­gel értékes tárgyakat nyerni, mint korsó sörökbe fogadni, „ki üt többet” alapon ... (szigetváry)

Next