Szövetkezeti Élet, 1969 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1969-07-01 / 7. szám
Í5 Szövetkezeti Élet A szakcsoportok termelése igen jelentős... Országos mezőgazdasági társulási tapasztalatcsere Miskolcon A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ, valamint 6 megye megyei szövetségeinek szervezésében Miskolcon kisállattenyésztési tapasztalatcserét rendezett. Az országos táj értekezletei: mintegy 250 mezőgazdasági társulási elnök, szövetkezeti és más társszervek érdekelt vezetői vettek részt. A megjelentek előtt a MÉM részéről Szentirmai László, a SZÖVOSZ részéről Győry Lajosné tartott tájékoztatást. A tájékoztatások után egyes kisállattenyésztési témákban szakelőadások, konzultációk hangzottak el dr. Lacza Béla, dr. Csikvári László és dr. Szécsényi István részéről a korszerű baromfi-, nyúl- és galambtenyésztés legfontosabb, időszerű kérdéseiről. A tájékoztatók és előadások részletesen elemezték a háztáji kert- és kisegítő gazdaságok szerepét a mezőgazdasági termelésben. Hangsúlyozták, hogy az ország mezőgazdasági termelésének, növénytermelés tekintetében 31 százalékát, az állattenyésztés termékeinek 51 százalékát e gazdaságok biztosítják. A mezőgazdasági termelésből 31 százalékban részesednek, de az önellátás zöme is e gazdaságokra esik. A legutóbbi időben megfelelő állami intézkedések láttak napvilágot — 50/1968. Kormány sz., 48/1968. MÉM sz. rendelet — annak érdekében, hogy a háztáji és egyéb gazdaságok saját, önkéntes elhatározásukból egyszerűbb szövetkezeti formákba, mezőgazdasági társulásokba tömörülhessenek. A jelenlegi szabályozás korszerűsítette a korábbi társulási formák működési feltételeit, de működésüket a mezőgazdasági társulások továbbra is csak az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek keretein belül fejthetik ki. A társulásoknak különösen nagy a jelentőségük az olyan áruk termelésébe, melyek kisüzemileg gazdaságosan állíthatók elő, mint például: nyúl, méz, galamb, tojás, másliba stb. Hasonlóan nagy jelentőségűek városok, ipari települések környékén a kerthasznosítási társulások is. Az országban jelenleg 669 méhész, 1174 kisállattenyésztési, 213 kerttársulás működik. Termelési értékük szerény számítások mellett is meghaladja a félmilliárd forintot. Egy-egy tag évente kb 70 ezer forint értékű áruval járul hozzá a központi készletek növeléséhez. Rendelkeznek 434 ezer méhcsaláddal, 100 ezer törzstenyész nyúllal, több mint egymilliós különféle baromfival stb. Ez évben közös alapjuk már eléri az 50 millió forintot. Többek között értékesítenek 250 vagon nyulat, 120 millió tojást, 550 vagon mézet, 18 ezer hektoliter bort, 2 ezer vagon gyümölcsöt stb. A vonatkozó kormányrendeletek szerint az új alapszabályokat beterjesztették az illetékes tanácsokhoz, jóváhagyásuk most van folyamatban. Ez lesz a működésük alapokmánya, amely széles teret és lehetőséget biztosít további fejlődésükhöz. A referátumok elhangzása után igen sokat szóltak hozzá, s tettek fel kérdéseket az illetékes szervek képviselői felé. A kérdésekből és az adott válaszokból megállapítható, hogy többek között nem kielégítő a baromfitenyésztők, naposállat, takarmány- és tápellátása. Az utóbbi években a májlibatermelés jelentősen visszaesett. Főleg a rajnai lúd elterjedése miatt, amely bebizonyosodott, hogy más tenyésztésre nem megfelelő. Szakmailag indokolt lesz újra visszatérni a magyar parlagi lúd tartásához, amely köztudottan kiváló májtermelő volt. Előfordult olyan egyed, amelynek mája meghaladta a 2 kilogrammos súlyt is. Manapság az 50—60 dekás libamáj már ritkaságszámba megy. A nyúltenyésztők tápellátása megoldott. Sajnos, pillangós kaszálóterülettel nem rendelkeznek, pedig sok taj rrács és tsz., mivel elsősorban kiöregedett tagok foglalkoztatásáról van szó, megoldhatná néhány holdas terület rendelkezésre bocsátásával ezt a problémát. Várható, hogy e kérdésben, tekintettel a nyúl igen gazdaságos devizakitermelésére, a MÉM a SZÖVOSZ-szal egyetértésben elő fogja segíteni e probléma megoldását. Kedvezőtlen tapasztalatként említették, hogy nyúltenyésztők körében sok a, ,szaksértő”, akik nem megfelelő alapanyaggal látják el a nyúltenyésztőket, amely ki hat a gazdaságtalan nyúltenyésztésre. Elmondották, hogy az új adózási rend érzékenyen és hátrányosan érinti a társulásokat, illetve a tagjaikat, amely egyes cikkek termelésének visszaesésénél már most érezteti hatását. Nem elégedettek a társulások a BOV (tojás, baromfi) és a fogyasztási szövetkezetek esetenkénti (nyúl) helytelen árpolitikájával sem. A tapasztalatcsere-értekezlet mind a társulási elnököknek, mind az egyéb szervek képviselőinek igen hasznos volt. Az országos szervek képviselői ígéretet tettek a felvetett problémák mielőbbi, megfelelő lerendezésére, de mint hangsúlyozták, sok kérdést helyileg kell és lehet megoldani, hiszen végső soron az érdekelt helyi szerveken és társulási vezetőkön múlik a további eredményes munka és a fejlődés lehetősége. Nagy Lajos Fotópályázat A Heves megyei Tanács VB művelődési osztálya és a Megyei Művelődési Ház fotoklubja, Heves megye felszabadet fotópályázatot hirdet. dulásának 25. évfordulója tiszteletére új Heves megye cím-A pályázat célja iasmegye felszabadulás utáni társadalmi, gazdasági, kulturális életének bemutatása. A pályázat anyagából 1969. novemberében megyei fotókiállítást rendeznek. Feltételek: , — Beküldhető a témának megfelelő, művészi értékű felvételek. , — A beküldött képek lehetnek fekete-fehér, és eredeti, színes képek. , — Mindkét kategóriában 5—5 kép küldhető be. —Beküldési határidő: 1969. október 10. Eger, Knézich K. u. 8. , A legjobb kollekció 1000, a tíz legjobb kép 500—500 forint jutalomban részesül. A megyei tanács 1000 forintos különdíjjal jutalmazza a témában a legjobb alkotást. ABC kisáruház nyílt Füzesabonyban Ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak dr. Bocsi József járási tanácselnök Füzesabonyban az újtelepi részen épített szövetkezeti ABC kisáruházat. A mindennapi szükségleti cikkeket árusító áruház építésére mintegy 700 ezer forintot fordítottak és a vásárlók több mint 460 ezer forintos készletben válogathatnak. Az új bolt megnyitásával jogos igényeket elégítettek ki, mivel a telep lakóinak nem kell kilométereket gyalogolni, amikor vásárolni akarnak. A lakosság mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az építkezésnél és 10 ezer forint készpénzzel járult hozzá a megvalósításhoz. Hevesi sikerek az Országos Színjátszó Napokon... Július 11—14-e között Szarvason és környékén szervezték a SZÖVOSZ és a Békés megyei MÉSZÖV a Justh Zsigmond Országos Szövetkezeti Színjátszó Napokat. A rendezvényre az üllői, babocsai, vásárosnaményi, nagykállói, nagyatádi, füzesgyarmati, ikervári, Csongrád megyei, Sarkadi, Tolna megyei, sümegi, tianakajdi, táplánszentkereszti és debreceni együtteseken kívül a hevesi Funsz színjátszó csoportja is benevezett. Bár a hevesi színjátszó csoport majd két évtizedes múltra tekinthet vissza, hosszú idő után hajdani sikereit megközelítő eredményt csak ezen a rendezvényen tudott elérni. Az együttes fellépésére Kondoroson, a Nagykiálló és nagyatádi együttesekkel együtt került sor. Dr. Ripka Kálmán rendező jó kézzel nyúlt Hámori Ottó „Szorgalmas évszázad” című rádiójátékához. A mindössze 4 szereplővel bemutatott jelenet Kondoroson nemcsak a nézők, de a szakemberek körében is forró sikert aratott. Ennek köszönhető, hogy az ismeretlenül megjelenő hevesi csoport az országos színjátszó találkozón kiemelkedő sikert ért el. A nagydíjjal kitüntetett Nagykálló-csoport mellett a hevesiek a zsűri különdíját nyerték el, ezenkívül Ivády László alakításáért szintén különdíjat kapott. Az ajándékok átadására és a zsűri véleményének közlésére 14-én került sor a Szarvasi Városi Tanács nagytermében. Érdemes felidézni a Népművelési Intézet munkatársának, Debreczeni Tibornak szavait, aki olyan igazságokat mondott el a színjátszó szemlével kapcsolatban, ami nemcsak a szemlén részt vevőkre, de minden művészi csoportra is vonatkoznak. Egyes témák lemaradtak a valóságigény mögött. Ma már nem lehet közönség elé vinni az 50-es évekre jellemző termelőszövetkezeti témát, mert ez a közönség nem érti meg. A rendezőknek fel kell mérni, mi érdekli a közönséget és ugyanakkor melyik az a terület, ahol a közönséget a már érintő kérdésekben informálni és érzelmet formálni szükséges. A rendezők fontos feladata tehát, hogy figyelembe vegyék a korszerűség követelményeit. Szintén nagyon jelentős a díszletek rugalmas kezelése. Sokszor csak jelezni kell a díszleteket, mert az erősen bedíszletezett színpad lelassítja a játékot. Örvendetesen tapasztalhatom, hogy csoportjaink felfedezték a komédiázás jó ízét, így vált például nagyon népszerűvé Illyés: „Tűvétevők” című jelenete. Ma már a szakmai alapismeretek, még az alapvető színjátszók és vezetők részére is elengedhetetlen. Ezért tartja a Népművelési Intézet nagyon fontosnak, hogy a MESZÖV-ök a színjátszó vezetőknek is szervezzék meg a rendszeres oktatását, bemutató előadások tartását. Csak ez biztosítja az eddig elért színvonal megtartását. A hevesiek és a részt vevő színjátszó oktatóknak ez a tapasztalatcsere és színjátszó találkozó hasznosnak tekinthető. A hevesi csoport máris elhatározta, hogy a győriek és a Borsod megyeiek meghívásának eleget téve, a következő évadban Sopronban és Tokajon lépnek fel, sőt készülődnek egy jugoszláviai vendégszereplésre is. A tapasztalatokat minden Heves megyei színjátszó csoport részére közkinccsé tesszük, hogy ezzel is elősegítsük csoportjaink fejlődését. A részt vevő csoportok ellátogattak az író emlékművéhez, amelyen elhelyezték a hála és az emlékezés koszorúját. Jelenet a hevesi színjátszók által bemutatott nagy sikerű ,Szorgalmas évszázad című díjnyertes színdarabból. Büfé nyílt Adácson A körzeti szövetkezet mintegy 120 személy kulturált kiszolgálására alkalmas büfé-falatozót épített. Az új létesítményt július 22-én, ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak. A szövetkezeti tagok 7 ezer forint társadalmi munkát végeztek az építkezéseknél. A büfé megnyitásával biztosítják a községben a különböző hivatalok és szövetkezetek dolgozóinak napi kedvezményes étkezését. Ügyes tekézők magy nyerési lehetősége... A füzesabonyi Diófa kisvendéglő udvarán levő tekepályán hetek óta nagyszabású tekeverseny folyik. A füzesabonyi földművesszövetkezet írta ki a versenyt. Négy forint ellenében mindenki hármat guríthat. A három gurításból elért legtöbb fát jegyzik. Egy-egy benevező többször is rajthoz állhat és csak a legtöbb fát ütött partiját veszik figyelembe... Az ügyesebb tekézők négy forint ellenében nagy nyereményekhez juthatnak. A jelenleg folyó verseny főbb díjai: az első helyezett televíziót, a második hűtőgépet, a harmadik pedig rádiót nyer. Ha a díjak fedezete meglesz, akkor zárul a verseny és sor kerül az eredményhirdetésre, illetve az értékes díjak átadására. A füzesabonyi sansz már más alkalommal is rendezett ehhez hasonló, jól sikerült tekeversenyt Füzesabonyban. Csak az a kár, hogy az idei verseny egy kissé elhúzódik. A füzesabonyi smsz-t dicséret illeti ezen kezdeményezéséért, mert két célt érnek el: először is propagálják a versenyszerű tekesportot, másodszor pedig a minden áron fogadni kívánók igényeit elégítik ki. Mert mennyivel célszerűbb néhány forint ellenében, egy kis ügyességgel értékes tárgyakat nyerni, mint korsó sörökbe fogadni, „ki üt többet” alapon ... (szigetváry)