Szovjet Irodalom, 1979. október-december (5. évfolyam, 10-12. szám)
1979 / 11. szám
nak. Petőfinek ezekben a soraiban az anyai bánat kap hangot, az anyáé, akinek fekete kenyérrel kell kínálnia fiát, aki talán az otthontól távol fehéret eszik, vagyis felvetődik benne a kérdés: talán jobb sora van gyermekének idegenben? Litkin határozott választ ad erre a kérdésre: ehetsz-e fehér kenyeret, amikor otthon egy falat fekete sincs... A fordító tehát közvetlenül az anya nélkülözéseire irányítja a figyelmet, míg az eredetiben ugyanez a gondolat áttételesen fejeződik ki, a kontextusból következik. Ehhez hasonló eljárást követ Vaszilij Litkin több más fordítása esetében is. Az anya nyomorának és az ő nélkülözéseire szüntelen emlékező fiú féltő szeretetének ábrázolása mindennél erősebben hat a komi olvasók érzelmeire. Hasonló sikerrel ülteti át komi nyelvre Litkin a Kicsapott a folyó hangulatát. Petőfi versétől indíttatva, a fordító saját hazájára emlékezik, az északi folyók szabad tavaszi áradására, a fehér éjszakák varázsos szépségére, a népdalok szívhez szóló melódiáira. Nehezebb feladattal birkózik Az álom szövegének fordításakor, de bár a ritmus és a rímképlet különbözik az eredetitől, a szeszélyesen szabdalt, szenvedéllyel teli sorok kifejezésbeli tömörségét sikerrel adja vissza. A 16 soros eredetivel szemben a komi nyelvű szöveg 17 sorra tagolódik, s a tartalmi hűséget szem előtt tartva, Lukin mintegy aktualizálja Petőfi költeményének zárósorát („Rabnemzetek bilincsét tördelem!”), mely a felszabadult népére gondoló költő-műfordító átültetésében körülbelül így hangzik: „Letépve hámot, rozsdás láncokat, szabadságot hozok neked, Hazám!” Sikerrel oldja meg Vaszilij Litkin a Kellemetlen őszi reggel fordításának nem kis gondot jelentő feladatát. A komi nyelven megjelent Petőfi-versek legkiválóbbika ez, ennek hangja áll legközelebb a nagy magyar költőéhez. Likin egyébként mindegyik fordítása alcíméül odajegyzi: „Petőfi nyomán” vagy „Petőfi-motívumok felhasználásával”. Ily módon bizonyos alkotói szabadságot engedélyez magának, mivel a túlzott pontosság, szerinte, hátrányos lenne: Petőfi versei veszítenének a komi olvasóra gyakorolt hatásukból, közvetlenségükből. 1973-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján a Vojvir Kodzuv című lap (1973. 1. szám) Adolf Türkin jubileumi cikkét (A legnagyobb magyar költő) és Vaszilij Litkin legújabb fordítását, a Nemzeti dalt közölte. Ugyanennek a lapnak következő számában jelent meg, szintén Litkin fordításában, a Búcsú című vers. Petőfi e két költeményének átültetése orosz nyelvből történt. Vaszilij Litkin végül is Petőfi Sándor kilenc versének remekbe szabott fordítását készítette el komi nyelven. Felvetődhet a kérdés: mi az oka, hogy a kiváló költő, Litkin viszonylag kevéssé ismert és kisebb jelentőségű költeményeket választott fordításra Petőfi életművéből? Hiszen ezeket a verseket elolvasva nehéz ítélkezni, és még nehezebb átfogó képet alkotni a nagy magyar költő poéziséről. Úgy tűnik, Lukin alkotói egyéniségéhez, a fejlődő fiatalkori irodalomhoz Petőfi ifjúkori versei álltak közelebb. Mert hogy Vaszilij Litkin feltétlenül képes megbirkózni komolyabb feladatokkal is, azt 1973-ban, az érett Petőfi már említett két versének — a Nemzeti dal és a Búcsú — rangos fordításával egyértelműen bizonyította. Térjünk azonban vissza Vaszilij Litkin életútjának főbb szakaszaihoz. Magyarországról viszszatérvén Moszkva, Orenburg, Rjazany főiskoláin tevékenykedett. 1959-ben ismét Moszkvában találjuk, munkahelye a Szovjet Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének finnugor tagozata. 1962-től 1973-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozik itt, a tagozat vezetőjeként. Vaszilij Litkin napjainkban a jól megérdemelt pihenés örömeit élvezi, de továbbra is tevékenyen vesz részt a tudományos és irodalmi életben. Nagyok Vaszilij Litkinnek a finnugor nyelvek kutatása során szerzett érdemei. Tizenkét monográfiája, közel háromszáz tudományos cikke, tizenhat verskötete, megszámlálhatatlan irodalmi alkotása és műfordítása jelent meg a legkülönfélébb lapokban. S amint erről szóltunk, életművének egyik legfontosabb részét képezik a Petőfi Sándor verseiből készült műfordítások. KASSAI-VÉGH MIKLÓS fordítása