Szózat, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-24 / 69. szám

, a fogyasztási adók pedig 75%-át Mikor ő a nem­­­z­etgyűlésben a jövedelmi adórendszer kiépítését sürgette, Sándor Pál volt az, aki legjobban elle­nezte ezt és a forgalmi adót kívánta. Megdöbbentő, hogy mennyire haladunk ee lefelé. Ott leszünk nemsokára, ahol Bécs van és még sem jut eszébe senkinek, hogy rnkétát hívjanak egybe, várjon hogy lehetne megál­ulni a lejtőn? Ha a főváros elfogadná Éber javaslatát és közüze­meink fele részvényét az antantnak adná, az még nagyobb drágulást idézne elő. .. A főváros intézkedése ez elbocsátott tisztviselőkkel szemben egyáltalán nem volt jog­­rendellenes, mert azokat a legtörvényesebb eljárás alapján bocsájtották el. A vásárcsarnokokból kitett néhány mészárosért nem lehet telekürtölni a világot a magyar kereskedelemre vonatkozó alaptalan vá­dakkal. Tetemre hívja az ellenzék lelkiisméeretet a múlbban tapasztalt magaviseletért, amikor tiszta véletlen következtében a csarnoki árusításra 90—100 százalékban zsidók kaptak engedélyt. Mikor a múltban szásc­ százöteven pályázó volt fővá­rosi tanítói állásra, akkor — a régi rezsim — vé­letlenül mindig zsidót nevezett ki. Az ilyen vélet­lennek következménye a numerus clausus. Gál Jenő néhány nappal ezelőtt azért interpellált, hogy a szociáldemokrata munkásságot a karzatra meg­­f­dyhassa. A Weiss Manfr­éd-gyár kizárási ügyét a főváros vezetősége ellen kijátszani rosszindulatú célzatosság. A keresztény nemzeti párt megteheti, hogy elfogadja Gál béremelési követeléseit, de ez 4 J Weiss Manfred gyárra egyáltalán nem kötelező­­.— Kereskedelemellenes vádakkal is illetnek. Hol is ál az a párt, az a polgármester, vagy a tanács egyik tagja, aki kereskedelemellenes politikát űzött? Mu­tassanak egy konkrét esetre? Miért másodrendű állampolgár a zsidó? (Beda Mór: Mert Önök le­­degradálták!) Amennyiben bebizonyítják neki,­­hogy Weiss Manffré­d másodosztályú állampolgár, akkor ezt készséggel felismeri. Ha erre egy krité­riumot is találnak, akkor hajlandó megállapítani azt, hogy vaj­jon jogos-e a túloldal állítása? Néz­­z­ük­­meg csak a sajtót. Micsoda kicsiny a keresz­tény sajtó a zsidó lapokkal szemben! (Közbeszó­lj­: Mert nem altassák!) Nem azért, hanem mert anyagi alapja a közgazdasági intézményeic­sőutb­­yanck mádásával nincs úgy megteremtve, mint a li­berális sajtóorgánumé. . Ha bebizonyítják azt, hogy a többségi párt­­k­ereske­dele­m ellenes politikát folytat, akkor levonja a következményüket és haj­­landó kilépni a pártiból. A költségvetést elfogadja. Mi Nagy taps a keresztén­yp­ártbafo. I A költségvetés vitáját péntek délután folyatják. _ (■—) Kitüntetett orvosot­. A kormányzó a nép­­jetéti miniszter előterjesztésére dr. Szőcey Brnő és dr. Csordás Elemér titott­iorvosokna­k a közegészség­­ügyi szolgálat terén (kifej­tett buzgó munkásságuk elismeréséül a magyar adriáyi egészségügyi tanácsosi címét adományozta. (1•) A Labásépítési Tanács ülése. A lakásépí­tési Tanács legutóbbi ülésében foglalkozott a nagylaká­­­sok és ez üzlet, valamint raktárhelyig égők szabadforgal­­mának kérdésével. A javaslatot az Iparkamara ellenezte. ■A. miniszter szóv­átette a k­ényszerépí­tkezés gondolatát is, melyet az Iparkamara szintén ellenzett és a legal­­kalmasabb­na­k azt tartaná, ha a kormány megengedné, hogy a pénzintézetek, biztosítók sietve nagyipari válla­latok az építkezés céljaira fordított összegeket, esetleg több év­re felosztott részletekben, az adózás szempont­jából tiszta nyereségüikből levonhatnák. Ullmann Gyula műépítész fölvetette azt a tervet, hogy a kormány léte­ rezze a pénzfeg­ületeket és nagyipari vállalatokat, latens­­i tartalékai­k, a biztosító intézeteket pedig díjtartalékaik bizonyos hányadának az építkezés céljából kibocsátandó­­kötvényekbe, illetve párdíjleveleikbe való befektetésére. Ezeket egyesre az átírni venné, át és kamatjukat is az állam garantálná. (­1­) A bérkocsitarifák. A tanács mai ülésében a­­közgyűlésen nyert fölhatalmazás alapján a láfo­­gató bérkocsik negyveneseire® tarifáját folytatólag hérom hónapra magailapította. Erre vonatkozó­ ha­tározata: a fellbbezési határidő (15 nap) leteltével fogja a jóváhagyás végett a minisztériumnak fölter­­­jes szemit. A barátja is olvassa a Szózatot? Tudja meg tőle! Kerékpárok stimmte, alkatrészek bármilyen gyártmányú kerékpárhoz, továbbá: zománrozás, nikkelezés, javítás, kerékpár belső gummi 200 korona. Pootball belső 1-es 130 kor. Kérjen árjegyzéket «H«»ok»E Bora gutmsio kerékpár raktár ás gyártás, Budapest, TOT, Nimet-utpi 45. BOI BMBaram etwih ■•"■ mb—­tret marc I­us 24 pénte­k TökvárWKEXÉa­ l Szász Zoli sírét bünpöre. . A mai folyta­tólagos tárgyalást Szász Zoltán fecsegte végig. Délelőtt kilenc órától délután fél kettőig tette próbára a bíróság türelmét és ezalatt az idő alatt nem tudott fölhozni egyetlen argumentu­mot sem, amely a vádirat legenyhébb kitéte­lét is megdöntötte volna. Lovászy Mártont és Garami Ernőt próbálta menteni és rajtuk ke­resztül saját maga ártatlanságát hangoztatta. Részletesen ki­terjeszkedett mindenre, ami a bűnügyhöz nem tartozik és óvatosan kerülte a tényállást, mint ahogyan — talán érezve tet­tének súlyát —, még véletlenül sem tett emlí­tést arról sem, hogy bűne tulajdonképpen nem az, hogy azokat a galád cikkeket megírta, de megírta abban a szennyes bécsi sajtóban, amelynek célja Magyarország teljes tönkre­tétele és a magyar nemzet bemocskolása. Eh­hez a vádho­z nem volt Szász Zoltánnak egyet­len szava sem. És nem volt bátorsága kitérni Miskolczy Ágost vádbeszédének arra a pont­jára sem, amelyben az ügyész azt kérdezi meg Szász Zoltántól, hogy ha már belső szükségle­tének érzi a kritizálást, miért nem ragadott tollat az elrabolt magyar földek megkínzott magyarjainak érdekében. Szász Zoltán most is a Zeneakadémia hangversenypódiumán érezte magát, tudálékos akart lenni és fecsegő volt, vergődő dilettáns. Eg­yébként nyugodt lelkiismerettel foghat kezet védőügyvédjével, Vámbéry Rusztemmel,­ akinek tegnapi debütá­lása frivolitás szempontjából még a kéjgépek szakértőjét, Szász Zoltánt is felülmúlta. A bí­róság különben ma délután fél kettőkor, ami­kor Szász még mindig nem akart véget vetni szószátyárkodásának, figyelmeztette, hogy a terjengős beszéddel hagyjon föl. Holnap foly­tatják a tárgyalást és valószínűleg az ítéletet is kihirdetik. § Esküdt Lajos szabadlábon. A­ kiviteli engedé­­lyek ügyeiben szereplő Esküdt Lajost is Tömöri An­gélát a Minter - törvényszék vádtanácsa megfelelő kau­ciók ellen­ében szabadlábra helyezte. Mind­­­kettes­t délután elhagyták az ügyészség fogházát szólaltam után egy végrehajtóbizottságot küldtek ki, am­ely az alapszabályokat fogja elkészíteni. A föld­művelésügyi miniszter kun erkölcsi és anyagi támogatást ígért e munkához, amely hivatva van állattenyészté­sünk nemesítésének és fejlődésének is új irányt szabad.­­ Termény- és állatárak. Terménytőzsde. A gabonapiacon a malmok ma egyáltalán nem eszközöl­tek vásárlásokat. Mindössze néhány vidéki malom vá­sárolt burát dunántui­llomásról 2750 koronával és tiszai vidéki állomásokról 2800 koronával. Rozs teljesen üzletfában volt A terménycikkek piacán morzsolt tengeri a legszilárdabb, 2425—2460 koronával adtak el több tételt állomásról. A zabban 2150 koronával volt kínálat. Szilárd volt a kötes is, 2450—2500 koronával adtak el több telelt állomásról é­s 2600 koronával elt Budapest zsákkal együtt. Takarmánylisztet 1625 koronával kötöt­tek. A tőzsdetanács hivatalos árjegyzései a következők: ti­z.­ividéki buza 2800—2840, dunántúli 2785—2820, rozs 200­0—2025, takarmányárpa 2025—2100 sörárpa 5100—2200, köles 2800—2400, rab 2150—2185, tengeri 2425—2475, repce JOGO—4 ICO, korpa 1470—1490 ko­rona 100 kg.-ként Budapesten. Vágómarhavásár. Felhajtás 4262 darab. Eladtak legjobb minőségű ökröt 65—87, középminőségü­­ 40—80, silányabbat 25—­38,­­ jobbminőségü bikát 60—85, silá­nyabbat 27—55, bivalyt 25—84, jobbminőségü tehenet 50—80, sványallat 25—48, növendékmarhát 28—38 ko­ronájával kilogrammonként. Sertésvásár, összes felhajtás 1509 sertés, 82 süldő,­­elada­ttenni visszamaradt 1066 sertés, 62 süldő. Vásári árak: zsilisentés öreg , 112—115, fiatal nehéz 119—122, könnyü 90—115, közép 105—122. Eladottakból élve el­­szállittatott vidékre ,23­­sertés. Zárt vásári felhajtás 19 sertés, 2 süldő, eladatlanul visszamaradt 19 sertés. MEZŐGAZDASÁG­ I Gazdakörük Erdélyben. A Szózat hasáb­jain többször tettünk már említést arról, hogy Erdélyben a Magyar Gazdaszövetség által szerve­zett több mint ezer gazdakörbe összpontosul az ottani magyarság élete és működése és ezekben lüktet ma is a magyarság életereje, az az erő, amely egységet alkot érzésben és gondolkodásban Nagy-Magyarország összes magyarjaival. Heten­­kint kapjuk Erdélyből a gazdasági lapokat, amely­ből örömmel állapíthatjuk meg, hogy e gazda­körök nem vesztettek súlyukból semmit, sőt tevékenységi körüket a gazadasági élet mezején kívül társadalmi és kulturális térre is kiterjesztet­ték. Az a gazdaköri élet, amelyről az erdélyi la­pokban beszámolót kapunk, hű tükre a magyarság ottani életének, amely él, mozog, dolgozik, képezi önmagát, ápolja a nemzeti hagyományokat és nemzeti érzéseket és magyar egységet igyekszik létrehozni az egész megszállott területen lévő gazdakör­­hálózattal. E gazdakörökbe tömörült magyarság, ha egységes frontot alkot, erőt, hatal­mat fog mutatni kifelé is. Az erdélyi magyarság kulturális fölénye már ma is magasan kivilágít az oláh népek fölött s ez az erő, bármennyire ér­vényesüljön is az elnyomás, gazdasági és kultu­rális elsőbbséget fog biztosítani az oláhok által megszállott terület magyarságának. A Magyar Gazdaszövetség huszonötéves nehéz, küzdelmes, verejtékes munkája nem volt hiábavaló, mert az erdélyi gazdaköri és szövetkezeti hálózat ma is azokat az elveket és szempontokat mutatja és érvényesíti, amelyek vezető elvei voltak e szerve­zeteknek több mint két évtizeden át m­inkét a tejszövetkezetek újjászervezése ügyé­ben. Tegnap a földművelésügyi minisztériumban Schandl Károly elnöklete alatt az összes­ gazdatársa­­dalmi szervek és szövetkezeti központok részvételével ankét volt, mely foglalkozott a tej­szövetkezetek újjá­­szervezésével és egy Országos Központi Tej­szövetkezet megalakításával. Az értekezleten résztvevők közül Szi­­lassy Zoltán, dr. Horváth János, Meskó Pál, Pajor Ig­nác, Balogh Loránd, Hordu­szky Dezső szakszerű fél­ Az új tőzsdeválasztás Pénteken délután , három órakor kilenc új tőzsdetanácsost választ a tőzsde. A jelölőbizottság hivatalos listája ellen megtettük annak idején ki­fogásainkat. Kifejtettük, hogy esze ágában sincs a tőzsdetanácsnak maga közé beengedni az arra hivatott keresztény közgazdasági tényezőket, mert kihagyta a hivatalos névsorból az olyan fontos keresztény jellegű gazdasági intézmények vezetőit, mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkárát, Munchenbacher Emilt, a­ Magyar Gazda­szövetség elnökét, Bernáth Istvánt és igazgatóját, Czettler Jenő közgazd­aságii egyetemi tanárt, a Baxos­­­Szövetség elnökét, Rausch Aladárt, az Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgat­ó­ját, Ho­ráinszky Dezsőt, a Hangya vezérigazgatóját, Balogh Elemért és a keresztény pénzintézetek vezetői közül Kelemen Gyulát, Urbanovits Zoltánt, Péteri Jánost, stb. stb. A zsidó fajiságnak ez a védekezése könnyen érthetővé válik, ha végigtekintünk a jelenlegi tőzsde tart­ ráso­sok névsoron. Ader Researt (Auer és Galtzenstein-cég tagja, gabona­­tőzsde), Beer Izsó (gabonatőzsde), Belmer Sándor (zár­ós * za­­­oa­ros kereskedő), Bettelheim Mór (bankár), Bibi Kálmán (gabonatőzsde), Ring Gyula (gabonakereskedő), Braun Arnold (gabona­tőzsde), Deutsch Artur (maláta­gyáros, árutőzsde), dr. Domony Móric (MFTR elnök­­igazgatója), Engel Ernő (gabonatőzsde), Ernyey Károly (Hazai Takarékpén­ztár igazgatója), Fehér Miksa (Ke­­reskedelmi Ban­k igazgatója), Fischl Ignác (Wiener Bankverein), Hirsch Nándor (gabonatőzsde), Hoch Henrik (értéktőzsde), gróf Hoyos-W­enckheim Fülöp (FOMhitelintiftset), Katona Zsigmond (malomigazgató, árutőzsde), Keller Antal (értékpiac, azelőtt gabonás), bánó Kornfeld Pál (Hitelbank), Kovács Géza (Hitel­bank), Krausz Simon (Angal-Magyar Bank), Langfelder F.da (majomigazgató), dr. Metzler Ernő (MOKTÁR), Mank Péter (bankár), Nagy Andor (front gabonakeres­kedő), Politzer Sándor (értékpiaC.), Rechtnitz Ödön (árutőzsdei, Ribárt Lajos (hajó­társasági vezető), Ro­senberg Jenő (bankár), Sándor Pál (nemzetgy. képv.), Schamburg Mór (siírkereskedő), Scheiber Endre (fake­­reskedő), Schmidt Richárd (malomigazgató), Schwartz Rudolf (Borkereskedő), Simon Miksa (gabona- és érték­tőzsde) dr. S­tein Emil (Kereskedelmi Bank), Strasser Alfréd­(árutőzsde), dr. Strasser Imre (árutőzsde), Szécsi Pál (Hazai Bank), Szurdai Róbert (textiligazgató), Vágh József (Leszámítoló B®wk, áruosztály), Wuk Gyula (sztkereskedő), Weidinger Miksa (árutőzsde). Ha a tőzsdetanácsnak nem állott volna szán­dékában elkerülni a lehetőségét is annak, hogy az 1930 marie. 30-tól 1920 december végéig fölvett tőzsdetagok között szereplő értékes tőzsdetagokat is megválaszthassák tőzsdetanácsnokokul, akkor nem változtatta sel­a meg az alapszabályokat oly­képpen, hogy csak az tőzsdetag lehet választható és választó, aki a tőzsdetagok sorába történt feivé- Opera 7 Nemzeti 7 Városi gt 8 Víg Va8 Magyar V/s&Király VsSBelvárosiigResissance 7Blaha Lajza l/s8 Andrássy-út 8 Várszínház 7 Péntek Tosca 1­Szeplivánéji álom A hamburgi menyasszony Az aranyborjú fi. Lajos király Bábavásár Árnyhaláss A jó fiú FI­ H Tatárka, Az ox­fordi herceg stb. Leányvásár d. u. Szomb. este - 1 Otthon Trabedir_ Búzavirág János vitéz A buta ember Mozi Fi-fi Tatárka, Egy kis chanson stb. Elnémult harangok A vajda tornya | Karnevál A hamburgi menyasszony 76. A sárga le.­l6ó.Teknősbéka Sziíiház Babavásár |A gazdag lány A jó fiú .. . Tatárka, Az ox­­­fordi herceg stb. Leányvásár d. u. —­­ Vihar. „ A cigánybáró .Az ördfig A fakir A hollandi f­inenyecske A gazdag lány Mozi Fi­ fi Tatárka, Az ox­fordi herceg stb. Ördögh báró Vasára. este Lehíngita j Canton Áve Mária, Parasstbecsület*Az aranyborjún. Lajos király | Babavasár [ Aroyballns | A ja­in fi-S Tatárka, Az ex- i Luxemburg teái herceg süti­enütja

Next