Szózat, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-24 / 69. szám

K­m MÁRCIUS 24 PÉNTEK Szózat *— Hóviharok Németországban. Berlinből je­lentik: Karlsruheból érkezett jelentések, szerint teg­nap Bar­enben és Württembergben óriási hóvih­­harok voltak. A forgalomban zavarok állotta­k be, a táviró és távbeszélő összeköttetés több helyen megszakadt. A hőmérő 10 fokra sülyedt. — Halálozás. Óhegyi Eckermann Ede nyugalma­zott miniszteri tanácsos, a magyar királyi állami hidak volt igazgatója, a Magyar Vöröskereszt Egylet igazga­tósági tagj­a, sa­., a Lipót-rend középkeresztjének, a Ferenc József-rend lovagkeresztjének, a Magyar Vö­röskereszt hadiékítmén­yes I. osztályú díszjelvényének tulajdonosai 80 éves korában, március 23-án reggel­­ meghalt.. Az elhunytat március 25-én délután 4 órakor a­ farkasréti temető halottasházában fogják nyugalom­ra helyezni. Lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldo­­zatot a budiói kapucinius-tényplatóban (II., Fő­ utca 32.) március 27-én délelőtt 10 órakor fogják­ bemutatni. Dr. Fernes Dezső, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanára, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja, életének 62-ik, tanári működésének 36-ik évében Nagyenyeden elhunyt Kelemen Károly nyugalmazott magyar királyi adó­tárnok március 16-án Besztercén, 74 éves korában meghalt .­ A kaposvári közalkalmazottak szervezkedése. ja. Kozsaok­. ilati Alkalmazottaik Nemzeti Szövetsé­gének Kaposvár törvényhatósági csoportja március 26-án, vasárnap délelőtt 10 órako­r tartja alakuló gyűlését a vármegyeháza üléstermében- A KANSz központja részéről dr. Erdős Béla venértálfekár, Chopu­­rd­a Győző igazt­ató-tanító, Steeger Árpád MAV fő­mérnök és Hlavat­sa Imre tanár fogják a KANSz eddigi működését ismertetni.­­- A munkára való nevelés az iskolában. A Ma­gyar Gyermektanulmányi Társaságban ma Nemes Ar­ékié, a Családi Iskola vezetője tartott előadást a munka szerepéről az ikolai oktatásban. Minden iskola legyen munnkaműhely, amely alkalmas az egész ember harmonikus nevelésére. Minden munka elsősorban az egyéniséget fejleszti azzal, hogy a gyermek a mun­ka megválasztásában a maga egyéni érdeklődését követi. Az egyéniség kifejlesztésével azonban korántsem éri­­ el a munka a maga nevelő célját. Szükséges, hogy a munka készítsen elő a társadalmi életre. A munka­­i alkalom létesítsen társadalmi szervezetet a gyermekek­­ között , fejlesszen ki köztük v­ágfelfogást, amely szerint minden gyermek a társadalmi fokozatos evo­lúció egyik munkásának érezze magát. Ezért szüksé­ges, hogy a műi helymiunika foglalkoztassa és fejlessze ki a magasabbrendű elnem­űködéseket, a fantáziát , a rendszeres logikus gondolkodást. A társadalomra nevelés cél­jaiból a Családi Iskolában minden évben valamely nagy közös célt tűznek ki az oktatás szá­ntára, pl. az idén ez emberi munka fejlődése az ös­szefoglaló cél, amelyet a gyermekek társadalmi kol­lektív munkával valósítanak megs ilyen mixten érik el a munka társa­dal­mi nevelő hatását. Nemesné a jövő csütörtökön, m­árcis 30-án folytatja előadását, amik­or a mun­kaoktatás mód­szeréről fog szólani. 1­545 gyermek jött haza Holandiából. A holanda gyermekakció ötödik számú kórház vonatán 1 545 magyar gyermek érkezett haza a hollandiai Utrecht­bő­ tízhónapi távolia után. A keleti pályaud­­sváron nagy számmal várták a szülők a mertostott, ru­haneművel és pénzzel bőven ellátott gyermekeket. Az Országa Gyermekvédő Liga részéről Neugebauer Vilmos vezette a fogadóbizottságot. Vasárnap dél­­l után 600 gyermekből álló újabb csoport indul Hol­­­­landiába. A gyermeknyaraltatási akció eddig 17.090­­ gyermeket küldött ki s reméllete, hogy ez a szám még növekedni fog a tavasszal meginduló svájci nyaraltatási akcióval.­­ Eltűnt egy Blitz nevű, szürkésebbrea emun, feketés fejű, hátán fekete-áros, hosszú, bozontos-­­ farfon nagy farkaskutya. Eltűnésekor nyakán fekete bőröv volt. Akik esetleges fölvilágosítással tudnak szolgálni, vagy a kutyát megtalálták, ebbeli értesí­tésüket I., S­inház­ utca 7. L 67 alá küldték. A mee- t találó megfelelő jutalomban részbeüL _ A Magyar Asszony márciusi szám­a a szokott , változatos tartalommal jelent meg. „Az új nőd typus“­­ című bevezetőcikkből dr. Rodosz UW.’ református püspök a' női lélek tulajdonságairól elmélkedik. Tor­mái: Cécile „Március tizenötödike" című, művészettel me-hi­t­all ste­ írása következik. Ágoston Gézáné me­leg sorokban emlékezi­ meg Jásza­ Mari ötvenéve­s jubileumáról. Thoroczkai-Wigand Ede „A magyar u­­s­zony kertje“ és Labanc Tdla .Ólom­h­uszár" cimű­ t i 1. d e! szerepel. Takács Sándor folytatja sorozatát „A mult asszonyai, a jelen asszonyai cimmel. Ezeken i.iyiíl a „Mit olvassunk? és „Az asszonyok munkájáról ez országban" című­­rovatok, sír), teszik teljessé a gaz­dag tartalmú füzetet. A H­ulgária-drótfonat az elism­erten legjobb. .Gyártja.: HaWekker Sándor, Budapest Üllői-út +8/14. ; ( Egyetemi Nőhallgatók Egyetemes Műhelye, j­or N E M.) Tekintettel a közelben álló tavaszi idény- t(­ fölhívjuk, olvasóközönségünk figyelmét aa egyo­­■ • n : ''sl'ga/ónőfőnök már egy év óta fennálló és igen , Ár) s­ikerrel működő kalapszalonjára. (Aranykéz-utca 2 ), ahol­ mindennemű estélyi és utcai kalapok, mo­dellek kaphatók. Úgyszintén átalakításokat, vevők ál­­tal hozott anyagból is, vasalásokat vállalnak és hozott anyagból új kalapokat is ízlésesen és legjutányosab­­bam készitónak.__________________________ Lakásberendezéshez, omiárzsinór, kábelbeszöveg, rojt, bojt Budapest, Vb, Nagymező­ utca tó. Telefon: 15­7­1 SZÍNHÁZAS ZENE K. Demjén Mari ötven esztendeje Huszonöt esztendeje, a­ogy K. Demjén Mari leszerződött a Nemzeti Színházhoz és ötven esz­tendeje, hogy először színpadra lépett ötven év... A Hortobágy délibábos rónáján ekhos-szekerek­ben jártak még akikor a színészek egyik városból a másikba. Csak a szent tű­z melegítette őket ri­ma­nikos téli éjszakákon, mikor ordítva rángatta a szél lyukas köpenyüket az országúton. Nagy út, fárasztó itt az, amit K. Demjén Ma­rinaik be kellett járni, amíg eljutott a Sándor­ utca 22- számú házba, ahol azóta lakik, mióta Pestre­­ vetette az élet. Elmentem­ a jubiláló művésznőhöz. Bágyadt szemei fiatalos csillogással si­kk­tnak végig a régi emlékeken, amelyek elborítják a szoba falát. Az asztalon Vass miniszter üdvözlőjévé is hever. Be­szélni kezdett: „ Tizenhárom éves voltam, amikor első sze­repemet kaptatni, az apám társulatánál, az „El­jegyzés lán­pafémy mellett“ című darabban. Akkor még volt egy kis lámpalázam, de amikor tizenhat éves koromban — az első szerződésemet irtam­­ alá, repeső szívvel és resz­kető kézzel, akkor már­­ gyakorlott, bátor színésznő voltam­. A „Lumpácius­­ Vagabundus“ című darabban nagy sikerem volt, s boldogan is emlékszem vissza az első meleg ese­­­léimre. Aztán a vidék számos városa következett és clhacodhatom, hogy végigénekeltem majdnem az egész országot. Mert én bizony énekesnő vol­tam közel tizenkét esztendeig. Főképen népszín­művekben léptem föl és legnagyobb sikerem a­­„Sárga csikló“-ban volt. — Tizenhétévi lelkes és fárasztó munka után férjhez mentem és akkor visszavonultam a szín-­­ padtól Férjem mérnök volt, szépen keresett és így­­ azt hittem, seim többé nem lépek színpadra. Ruha-­i táramat eladtam és egészen a családi életre rendez-­­ kedti van be . . . Nyolcévi boldog házasság után sze­­j­gúny uram megőrült és rövidesen meg is halt. Itt álltam ebben az örvénylő, nagy városban, szegé­nyebben, mint valaha. Vidéki társulathoz nem me­hettem, mert nem volt ruhatáram, itt pedig nem tudtam elhelyezkedni. Két régbeesett próbálgatások után gróf Festetich Andor végre leszerződtetett a Nemzetihez. Az első hónapokban nem tudtam sze­rephez jutni. Némaszerepeket játszottam. Végre Vizváry, aki akkor rendező volt, adta az első szere­pet a „Nők az alkotmány “-ban. Legjobb szerepem a Nemzetiben „Az aranyember“ Brazovitsné­ja volt. És azóta folyton játszom és játszani fogok, amíg a jó Istenem erőt ad hozzá . . . Huszonöt éve dolgo­zom és észre sem vettem, hogy miképpen lett belő­lem drámai színésznő . . . Könny csillogott a szemében. * TV. Henrik király. Shakespeare talán leg­­változatosabb és legszeszélyesebb cselekvényű tör­téneti drámájának előadásával évek előtt a Nem­zeti Színházinak szokattam:­ nagy sikere volt Éve­ken keresztül játszották e darabot, mindig nagy és hálás közönség előtt Néhány év óta lemaradt a műsorról s csak most, csütörtökön hozták újra színre, részben új szereposztással Az új szereplőik közül Abonisi Géza foglalja el a legnagyobb­ tért az előadásban, ő játssza a trónörököst, a hetyke, já­tékos kedvű, dévai és tobzódó mulatozásokom ker­­esztül szíve bensejében nagy királyi hivatására készülődő Henriket. Elfogadható alakítást ad; a színjátszó szerep­lőik árnyalatára nincs a regisz­terében ha’, de a vidám jelenetekben frissen mo­zog és beszél és egyszer-másszor a komoly dolgo­kat is ki tudja hozni. Gál Gyula f­alstaffja ennek a roesterségét a kitö­rően értő szinésének egyik leg­­jobb szerepe, most is a régi humorral, a mozdu­latnak, xnas-knak és beszédnek beszédesen gro­teszk furorkáfiával játsza az alakot, a tratfidionné­­lis vonásokhoz néhány újat is tud hoz­jáadni és álalában teljes erővel hozza ki Shakespeare fan­­taisztikus humorának grand pori­tását Mellette Sugár Károly mint Ba­­dol­ph különösesn mozdulatainak fantasztikumával a legjobb shakespeari relicia alakok egyike. Jól érvényesül a komikus társaság többi három tagja is, Turányi, Fehér és Gabár­yi, nemkülönben Kürthy György­ A komoly szereplők között Kürti József tűnhtt föl a túlpezsgő tempera­­men­tuma Hővér alakjának erőteljes és meggyőző ábrázolásával, Ivánfi Jenő pedig a nála már meg-­­­szokott tértanisággal játssza ez öreg királyt. A nők közül Tasnády Hana,, Mátrai Erzsi és izes humorá­val Vízvári Mariska­­pándnak hozzá az előadás si­keréhez. Ivánfi mint rendező is kitűnő munkát vég­zett; a második felvonás nagy kocsmai jelenete színészeknek, rendezőnek, színháznak mindenkép­pen becsületére vált. s. a. * Hangversenyek. Vas Sándor és Termányi Emil Busoni E­mol hegedűszonátáját mutatták be. A nagyhírű zongoraművész, aki mint zene­­dreptá­­gillómsén 3ach-átirataival vált in­tessé. H­ogy látszik, eredeti műveiben is inkább a jáíbflSJ®­­zás mesterének bizonyul. Hegedűszonátájának­­ ez a legjobb tulajdonsága. A belső tartalom nem sol érdekeset árul el Busámról és Busónkiól. Meg­lehetősen szürke és egyhangú mindvé­g. A Bu­­soni-szonáta után Vas Sándor Liszt, Debussy és Ravel zongoradarabjainak csiszolt és lágy előadá­sával aratott nagy elismerést. — Egy új zongora­művésznő, Marschalkó Mignon zongoraestjén jel«» képzettségről és komoly törekvésekről tett tartó­ságot ‘ R. M. * Rákosi Viktor fia, Rákosi Pál, tehetséges fiatal színész, aki mint a Sár­művészeti Akadémia nö­vendéke vizsgaelőadásokon már előbb is föltünést kel­tett érett és finom játékával, az Urániában szerdán tartott vizsgaelőadáson olyan föltünést keltett, hogy a jelenlevő Sebestyén Géza, a Buda-miskolci színtársulat igazgatója azonnal szerződtette társulatához. * Erdélyi csillagok. Pr. Eörsi-Tóth Júlia ilyen című­ történeti színművét, melyet a szegedi színház­­ban hoztak először színre,­­ legközelebb Budapesten is bemutatják a Városi Színházban. A drámát, amely ápális 23-án, vasárnap délelőtt és 29-én dél­után fog színrekerülni, Ferenczi Frigyes rendezi és a Nemzeti Szándász művészei játsszák. Szerepi De­borah szerepét Hettyey Aranka, Sofremia olasz azi­­nászon­ szerepét Nagy Izabella vállalta magára, aki drámai jelenetei közt énekelni és táncolni is fog. Báthory Zsi­gmon­tot, a hősi erdélyi fejedelmet Mi­hályi Béla, Gyulai Pált Bihari Ákos, Carillo spanyol jezsuitát Sugár Károly és Gergely diákot Sík Rezső játssza. A drámában megelevenül a Báthoryak vérét és hősi kora, a protestáns Erdély küzdelme. A da­rabban, melyben egy erdélyi bálon a Városi Szinház táncbana régi magyar toborzót táncol, 10X­ tagú sfca­­tósd­a személyzet működik közre a tömegjelenetese megelevenítésében. Szinházi- és hangverseny hírek * 60, 50, 00, 33, 25, 23 koronás helyárakkal ke­rül immre vasárnap délután 10 órakor az Intim Kabaré szenzációs műsora. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. * Miszchy Emilet táncakadémiája április hato­dikén, pántokon délután fél Hatkor a Vigadó nagytér­­mában tartja negyedik klasszikus táncestéjét, ame­lyen a harmadik estének nagysikerű számait több bravúros isi táncszára egészíti ki, Mozat­reh - Ps­iandw­r ma utoljára. Ma utoljára mu­tatja be a Royal-Apolló a nagysikerű Psilander-rep­­rizt: „Az élet komédiása"-L Az előadások, melyekre élővér­elben viszik a jegyeket, 5, 7 és 9 órakor kez­dődnek. 7 mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmammmmmt IROOftM JS_ KQTÉSZET |*) Az Akadémia ülése. A Magyar Tudományos Akadémia március 27-én délután 5 órakor ülést te­tt, amelyen Förster Aurél tartja meg székfoglalóját, He­­rakleitos kozmológiája címen. Utána zárt ülésben folyó ügyeket tárgyalnak. (*) A Korvin Mátyás magyar-olasz egyesület március 26-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében fölolvasó ülést tart Pr. Meszlényi Zoltán hercegprímási titkár, Batthyány bíboros, Magyarország hercegprímása római ügyvivőjének kiadatlan leveleiről olvas föl olasz nyel­ven, Procopius Béla követségi tanácsos pedig: A pápai emlé­kérmekről, bemutatásokkal. (*) A Régészeti Társulat fölolvasóülése. Az Orsz. Magyar Régészeti Társulat március 27-én, hétfőn dél­után fél 6 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató­­sági termében föllvasó ülést tart, Kremmer Dezső Buda és Pest a világkrónikákban címmel. Lux Kálmán A visegrádi várról olvas P­S. FŐVÁROS Visszavert támadások A költségvetési vita kilencedik napja A főváros csütörtöki közgyűlésén folytatta a közséfgvetés tárgyalását. Az eddig elhangzott be­­­széd­ekből kimagasl­ott Ere­ky Károly nagy budget­­beszáde, aki a legteljeseb­b tárgyilagossággal, a leg­­koncifiánsabb­ modorban beszélt és kellő értékére szállította le az e­lenék által a községi párt ellen fölhozott alaptalan vádlakat. Közvetlen és nagyér­­tékű fejtegetése az ellenzéki padisorokból is nem egysze­i osztatlan tetszést váltott ki. Dr. Baramzky Gyula volt az első fölszólaló, aki a­ költségvetést keresztényszociális szempontból bírálta és kijelentet­te, hogy a többségi párt az igaz­ságot, a méltányosságot és a humanizmust valósítja meg s evégből a tisztviselők és altisztek fizetését, a rokkantak és hadviselt alkalmazottak státusrende­­­ését, valamint a lakás- és élelmezési kérdés sürgős megoldását proponálta. A költségvetést elfogadta. Zala Zsigmond után Ereky Károly szólalt fel . A drágaságot pénzügyi rendszerünk szer­vezetlensége, a valuta­esés okozza, melynek finánc­­politikai műveletek az okai. Mai siralmas pénzügyi helyzetünknek az az oka, hogy annak idején nem fogadták el a Wekerle­ Péte adórendt­izt­rt. Ezért al­kotják ma az egyenes ad­óik a jövedelmek 25%-át.

Next