Szózat, 1922. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-03 / 100. szám
volt-e ennél a gondolatnál az azért, amelyet 1919-ben a proletárdiktatúra bukása után választottunk, amikor különféle pástokra oszolva igyekeztek az ország ügyét előbbre vinni? Osztályuralom döntötte porba az ország védőbástyáját . Mikor 1918-ban a magyar közélet egén nehéz viharfelhők tornyosultak, amikor egy olyan osztály vette kezébe az uralmat, amely osztályra nézve, úgy látszik, fontosabb volt a saját uralmának megalapozása, mint az ország megvédése, nap-nap után hullottak a porba az ezeréves Magyarország védőbástyái. Határainkon az ellenség egyik községet a másik után szállotta meg, vármegyék és országrészek vesztek oda és idebent mással nem foglalkoztak az akkori politikai helyzet urai, mint saját uralmuk megalapozásával. (Úgy van! Úgy van!). Ez vezetett az ország pusztulására és mélyedé- kére, ez vezetett az ország feldarabolására (Helyeslés.), ez vezetett a proletárdiktatúrára és ez vezetett az ellenséges idegen megszállásokra. (Úgy van! Úgy van!) Tisztelt polgártársaim! Amikor 1919-ben a proletárdiktatúra bukása után egy új éra következett, akkor a kisgazdatársadalom és a magyar intelligencia vette kezébe az ország sorsának irányítását. Ekkor kimaradt a parlamentből a munkásosztály. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük. Elérkezett az ideje egyfelől annak, hogy méltó képviseletet adjunk a parlamentben a magyar munkásosztálynak, de elérkezett az ideje másfelől annak, hogy társadalmi és osztálykülönbségi nélkül egyesüljenek a magyarok egymással ! Úgy van! Úgy van!), hogy egymással karöltve, egymást szeretve, egymással kezet fogva igyekezzenek a haza sorssát megmenteni. Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézleti alapon álló pártokra. (Úgy van: Úgy van!) Nem osztálypártokra van szükség, mert az osztálypártok beleviszik a politikai küzdelembe még az osztályellentéteket is és ezzel újabb osztályharcot segítenek elő. (Helyeslés 1.) Ezért tartottuk és tartjuk most is szükségesnek, hogy egy erős egységes párt alakuljon, amely megvetve lábát a kisgazda társadalom széles rétegein, együttérzéssel elfogadva a magyar intelligencia vezetését, erős kézzel vegye kezébe az ország kormányzatát ,ésigyekezzék ezt a nemzetet kivezetni abból a sülyedlésből, amelybe annak idején 1918-ban a felelőtlen emberek beletaszították. (Éljenzés.) — Melyek az egységes párt programai céljai? (Halljuk! Halljuk!) Más nemzetekkel szemben külpolitikai téren biztosítani kell magunknak nemzeti függetlenségünket. (Élénk éljenzés.) Nemzeti függetlenségünket elnyertük véletlenül, nem saját hozzátevésünk által, de függetlenségünket feláldozni többé semmi körülmények között nem vagyunk hajlandók. Nem veszünk részt a Duna konföderációban . Újabban az európai világsajtóban és az európai politikában olyan jelek mutatkoznak, mint hogyha a Dunia-medencében egy Duya-konföderációt akarnának létesíteni. "Mi ebben a konföderációban nem vehetünk részt, ilyenbe belépni nem szándékozunk. (Helyeslés.) Mi Magyarországot akarunk, erős, egységes, nagy Magyarországot. Nem akarunk födé-, ratio, régi monarchiát sem. A régi monarchia elmúlt és a halottakat feltámasztani ,nemlehet... (Úgy van! Úgy van!) A föderatív, régi monarchia megint csak odavezetne.-.ahol már egyszer voltunk. (Helyeslés.) Olyan közjogi kapcsolatokat létesítene, amelyek nemzeti függetlenségünk rovására lennének. De nem kell nekünk föderáció azért sem, mert egy újabb föderációban szláv népek vezetnének. Azt, amit 100 éven át elkerülni akartunk és tudtunk, mi magunk alkotnánk meg, ha ilyen föderációbabelépnénk. (Helyeslés.) Egyenrangúak akarunk lenni a többi nemzettel — Külpolitikai téren a másik célunk—és ezt a célt békés fegyverekkel és nem háború- val akarjuk elérni — hogy a magyar ’nemzet újból egyenlőséggel bírjóit a többi nemzetekel szemben. (Éljenzés.) Mikor 1918-ban Európa térképét újból rendezték, azamerikai közársaság elnöke, Shuse és prófétai azoval megrajzolta a jövő világképét, igazságot, egyenlőséget és jogot hirdetett a népek között Ez a prófétai szó azonban csalóka fény, csalóka mécses, mely csak arra szolgál, hogy az éjjeli lepkéket magához csinlja, hogy azok szárnyaikat a mécses lángjában megperzseljék. Mi voltunk azok az éjjeli lepkék, akik ebbe a tűzbe beleröpültünk. Megperzseltük szárnyainkat és most látjuk, hogy nincs igazság, nincs egyenlőség és nincs igazi jog az európai népek között, mert csak győzők vannak s legyőzőitek. (Úgy van! Úgy van!) A győzők oldalán van minden jog. Fegyverezzék le szomszédainkét . Azt látjuk, hogy ennek következtében egy beavatkozási politika a vert tért, amelynek segítségével beleavatkoznak belső ügyeinkbe. Látjuk, hogy ezt a nemzetet leszerelték a fegyverétől, megfosztották, szomszédaink ellenben minden korlát nélkül femverkeznek és fenyegetnek bennünket. Hiába van papiroson egyenlő jog, ha a jog háta mögött nem áll egyenlő erő. (Élénk helyeslés.) Mi tehát külpolitikánkban arra törekszünk, hogy egyenlőségünket újból kivívjuk, arra törekszünk, hogy mi magunk le lévén fegyverezve, szomszédainkat is fegyverezzék le (Éljenzés), mert amíg ez meg nem történt, addig folytonosan beleavatkoznak Középeurópa népeinek politikájába azok, akik föl vannak fegyverezve. — Ez a beavatkozás, politika végigvonul egész közéletünkön. Kereskedelempolitikai téren nincsen egyenlőségünk, nincsen jogunk, beleavatkoznak pénzügyeinkbe és azt, amit a magyar nép vérés, lékkelszerzett, reparáció címén akarják elvenni tőlünk. .1 békeszerződést kénytelenek voltunk aláírni, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a magyar nemzet késő generációi örökös szolgaságban sinylődifinek. (Tetszés*.) — Akkor, lesz ebben az országban újból nyugalom, ha a külpolitika eszközeivel sikerül nekünk, a beavatkozási politikának elejét venni. Az állami élet berendezése terén követeljük a keresztény erkölcsök■ ideálja által kontrollált nemzeti demokráciát. • Követeljük a teljes egyenjogúságot, a polgári rendet, társadalmi téren követeljük a szociális felekezeti békét, politikai téren a ,pártoskodás háttérbe szorítását, erős parlamenti alappal bíró kormányzatnak megteremtését. Szemben állunk minden nemzetköziséggel . Nemzeti létet követelünk. A nemzeti lét az egyéni, családi, társadalmi lét felett álló lét. Ezért az,,egyénnek és a családnak, a társadalomnak áldozatot kell hoznia. De szemben állunk e felfogásunkkal minden nemzetköziséggel Elév volt a nemzetközi frázisokból, arra van szükségünk, hogy nemzeti érzést, nemzeti felfogást vigyünk bele a nép széles rétegeibe, mert akkor, amikor szemtanúi vagyunk, hogy Európaszerte a nemzetközi egoizmus csak hogy a nemzeti egoizmus alapján rendezik be a viszonyokat, akkor mi nemzetközi frázisokkal semmiféle célt el nem érhetünk. Abban a világban élünk, amikor egyik nemzet a másikkal szemben könyörtelenül kihasználja az előnyöket. Abban a világban élünk, amikor egyik nemzet a másiknak a jogát respektálni nem hajlandó. Lehetséges volna-e, hogy ilyen világban mi nemzetközi frázhsore után indulva, odadobjuk nemzeti felfogásúnkat és érzésünket,amely egyedüli biztosítéka a magyar nemzet haladásának. A demokráciát a keresztény irányzat vezesse Tisztelt polgártársaim! Demokráciát követelünk, egyenlőrészesedést mindenki számára a poítikai hatalomból, egyenlő részesedést az ország irányításából. Ez nem jelent oszlóly uralmat, népi jelentiazt, hogy a legalsóbb népréteg uralkodjék, ez mindenkinek a részesedését jeenti a saját értéke, sulija, tudása és tapasztalásd szerint. Ez a demokrácia ,nem '’’filent tömeguralmát, mert a tömeguralom a zsarnokság legiutább fajtája. Zsaepciksagjeak... mondom azért, mert nem egy ember gyakorolja, akit felelősségre lehetne vonni, hajlém milliók, gyakorolják és arra használják föl, hogy e hatalmukkal elnyomták az észnek és igazságnak szavát. Nekünk nem kell tömeguralom, nekünk demokrácia kell. (Éljenzés.) A demokrácia biztosítja mindenkinek egyformán a maga helyét a közéletben. Azt akarjuk, hogy ezt, a demokráciát a keresztény irányzatt vezesse. Csak az a demokrácia bír értékkel, amely a nemzetre nézve haladást, de nemcsak haladást, hanem anyagi és erkölcsi gyarapodást is jelent. Ellenségei vagyunk tehát minden olyan politikának, amely a vallásellenes törekvéseket támogatja és a nép lelkében ■ az ■ erkölcsi fölfogást megmételyezi. Ellenségei vagyunk minden olyan politikának, amely nem veszi föl nyiltán és férfiasan a harcot a destruktív törekvésekkel szemben. (Éljenzés és taps.) Nincs nagyobb ellensége a demokráciának annál, aki a demokrácia kinövéseit lenyesni nem meri, mert ezáltal magát a demokráciát veszélyez,teti. Minélemokratikusabbak intézményeinek, annál nagyobb szükség van arra, hogy a keresztényi nemzeti ideálok a nép lelkében elevenen elkentek, mert csak az képesíti a nemzetet arra, hogy azok a jogok, melyeket az egész nemzetre kiterjesztettek, a köznek és a nemzetnek javára válnak. Keresztény felekezetek együttműködése — Ezért vagyunk ellenségei azoknak, akik a felekezeti békét megrontják. A felekezeti béke az utolsó érték, amelyet a nemzet a maga részére meg tudott tartani. Könnyelműség és vétek volna, hogyha egyes politikai pártok a napi politikai előnyök kedvéért ezt a felekezeti békét veszélyeztetnék vagy a felekezeti béke ellen törnének. (Éljenezés.) Magyarország hercegprímása nemrég fésnyes beszédben rámutatott a Szent István-Társulat hanygyűlésén erre és kifejtette a felekezeti béke alapelveit. Rámutatott a keresztény felekezetek együttműködésének lehetőségére. Minden szavát aláírom. De annál nagyobb sajnálattal állapítom meg, hogy az ő szavát nem mindenki követi. Eltekintve attól, hogy nekünk sem a felekezetet, hanem a vallásiírlapságot kell üldöznünk, hogy nekünk nem a zsidókat kell üldöznünk, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenséget követnek, el, (Úgy van! Úgy van) de ezeket éppen úgy kell üldöznünk, mintha azt keresztények követték volna el. " — Mély sajnálattal: állapítom meg, hogy egyes emberek, amióta országszerte megindult a választási mozgalom, könnyelműen s vétkes gondatlansággal vagy rosszakaraattal, tudatosan a felekezeti béke ellen törnek- Mert mit jelentene egyebet, amikor azt hirdetik, hogy itt egy protestáns kormány? uralkodik? Ez alatt vagy azt értik, hogy akormányban többségben vannak a protestánsok és ezáltal a katolikusok féltékenységét akarják fölkelteni, vagy pedig azt jelenti, hogy a kormány nem kellő mértékkel mér az egyházakkal szemben. A protestánsok tudják, mivel tartoznak a katolikus többségnek — Ez ellen én a leghatározottabban tiltakozom. Mert bár egyházam mellett becsülettel kizártok, a magyar kormány minden körülmények között minden felekezetiek egyforma mértékkel mér s fog mérni a jövőben is. Mit jelent egyebet, mint felekezeti békét Son saget, amikor azt hirdetik, hogy mi protestáns királyt akarunk idehozni? Mi protestánsok tudjuk, hogy mivel tartozunk a nemzet katolikus többségének, de mit jelent egyebet, mint békétlenséget az, amikor azt mondják, hogy Szent István koronáját sárba rántjuk. Mindenki tudjál ebben az országban, hogy mi igenis a nemzetet megmentettük és kötelességünk volt megmenteni, amikor választanunk kellett a nemzet és a tarály között és nem saját akaratunkból kellett választanunk, hanem erre a puccsisták kényszerítettek benn amiket, nekünk a nemzet mellett kellett dönteni. (Élénk éljenzés és taps.) - Mi Szent István koronájának lényét nagyrabecsüljük. A mi törekvésünk is az, hogy ebből az országból királyság legyen, (Éljenzés.) de csak akkor oldjuk meg ezt a kérdést, amikor egyenlőségünket a■ többi nemzettel szemben visszanyertük és amikorönszántunkból dönthetünk ebben a kérdésben. Akik könnyelműen meg akarják dönteni a felekezeti harcolt azok ellenségei ennek a nemnettiek, 1922 MÁJUS 3 SZERDA