Szózat, 1922. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-03 / 100. szám

volt-e ennél a gondolatnál az az­ért, amelyet 1919-ben a proletárdiktatúra bukása után vá­lasztottunk, amikor különféle pástokra oszolva igyekeztek az ország ügyét előbbre vinni? Osztályuralom döntötte porba az ország védő­bástyáját . Mikor 1918-ban a magyar közélet egén nehéz viharfelhők tornyosultak, amikor eg­y olyan osztály vette kezébe az uralmat, amely osztályra nézve, úgy látszik, fontosabb volt a saját uralmának megalapozása, mint az ország megvédése, nap-nap után hullottak a porba az ezeréves Magyarország védőbástyái. Határain­kon az ellenség egyik községet a másik után szállotta meg, vármegyék és országrészek vesz­tek oda és idebent mással nem foglalkoztak az akkori politikai helyzet urai, mint saját ural­muk megalapozásával. (Úgy­ van! Úgy van!). Ez vezetett az ország pusztulására és mélyedé- kére, ez vezetett az ország fel­darabolására (He­lyeslés.), ez vezetett a proletárdiktatúrára és ez vezetett az ellenséges idegen megszállá­sokra. (Úgy van! Úgy van!) Tisztelt polgár­társaim! Amikor 1919-ben a proletárdiktatúra bukása után egy új éra következett, akkor a k­isgazdatársadalom és a magyar intelligencia vette kezébe az ország sorsának irányítását. Ekkor kimaradt a parlamentből a munkás­­osztály. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük. Elérkezett az ideje egyfelől annak­, hogy méltó képviseletet adjunk a parlamentben a magyar munkás­osztálynak­, de elérkezett az ideje másfelől annak, hogy társadalmi és osztálykülönbségi nélkül egyesüljenek a magyarok egymással ! Úgy van! Úgy van!), hogy egymással kar­öltve, egymást szeretve, egymással kezet fogva igyekezzenek a haza sorssát megmenteni. Nem osztály­pártokra van szükség, hanem világ­­nézleti alapon álló pártokra. (Úgy­­ van: Úgy van!) Nem osztálypártokra van­ szükség, mert az osztálypártok beleviszik a politikai küzde­lembe még az osztályellentéteket is és ezzel ú­jabb osztály­harcot segítenek elő. (Helyeslés 1.) Ezért tartottuk és tartjuk most­­ is szükséges­nek, hogy egy erős egységes párt alakuljon, amely megvetve lábát a kisgazda társadalom széles rétegein, együttérzéssel elfogadva a ma­gyar intelligencia vezetését, erős kézzel vegye kezébe az ország kormányzatát ,és­­igyekezzék ezt a nemzetet kivezetni abból a sü­lyedlésből, amelybe annak idején 1918-ban a felelőtlen emberek beletaszították. (Éljenzés.) — Melyek az egységes párt programai cél­jai? (Halljuk­! Halljuk!) Más nemzetekkel szemben külpolitikai téren biztosítani kell ma­gunknak nemzeti függetlenségünket. (Élénk éljenzés.) Nemzeti függetlenségünket elnyer­tük véletlenül, nem saját hozzátevésünk által, de függetlenségünket feláldozni többé semmi körülmények között nem vagyunk hajlandók. Nem veszünk részt a Duna konföderációban . Újabban az európai világsajtóban és az európai politikában olyan jelek mutatkoz­nak, mint hogyha a Dunia-m­edencében egy Duya-konföderációt akarnának létesíteni. "Mi­ ebben a konföderációban nem vehetünk részt, ilyenbe belépni nem szándékozunk. (Helyes­lés.) Mi Magyarországot akarunk, erős, egysé­ges, nagy Magyarországot. Nem akarunk födé-, ratio, régi monarchiát sem. A régi monarchia elmúlt és a halottakat feltámasztani ,nem­­le­het... (Úgy van! Úgy van!) A föderatív, régi­­ monarchia megint csak odavezetne.-.ahol már egyszer voltunk. (Helyeslés.) Olyan közjogi kapcsolatokat létesítene, amelyek nemzeti füg­getlenségünk rovására lennének. De nem kell nekünk föderáció azért sem, mert egy újabb föderációban szláv népek vezetnének. Azt, amit 100 éven át elkerülni akartunk és tudtunk, mi magunk alkotnánk meg, ha ilyen föderációba­­belépnénk. (Helyeslés.) Egyenrangúak akarunk lenni a többi nemzettel —­ Külpolitikai téren a másik célunk—és ezt­ a célt békés fegyverekkel és nem háború-­­ val akarjuk elérni — hogy a magyar ’nemzet újból egyenlőséggel bír­jóit a többi nem­zetek­­­el szemben. (Éljenzés.) Mikor 1918-ban Európa térképét újból rendezték, az­­amerikai közársaság elnöke, Shuse és prófétai azoval megrajzolta a jövő világ­képét, igazságot, egyenlőséget és jogot hirdetett a népek között Ez a prófétai szó azonban csalóka fény, csalóka mécses, mely csak arra szolgál, hogy az éjjeli lepkéket magához csinlja, hogy azok szárnyaikat a mécses lángjában megperzsel­jék. Mi voltunk azok az éjjeli lepkék, akik eb­be a tűzbe beleröpültünk. Megperzseltük­­ szárnyainkat és most látjuk, hogy nincs igaz­ság, nincs egyenlőség és nincs igazi jog az európai népek között, mert csak győzők van­nak s legyőzőitek. (Úgy van! Úgy van!) A győ­zők oldalán van minden jog. Fegyverezzék le szomszédainkét­ ­. Azt látjuk, hogy ennek következtében egy beavatkozási politika a vert tért, amelynek segítsé­­­gével beleavatkoznak belső ügyeinkbe. Látjuk,­­ hogy ezt a nemzetet leszerelték a fegyverétől, meg­fosztották, szomszédaink ellenben minden korlát nélkül femverkeznek és fenyegetnek bennünket. Hiába van papiroson egyenlő jog, ha a jog háta mögött nem áll egyenlő erő. (Élénk helyeslés.) Mi­ tehát külpolitikánkban arra törekszünk, hogy­­ egyenlőségünket újból kivívjuk, arra törekszünk, hogy mi magunk le lévén fegyverezve, szomszé­dainkat is fegyverezzék le (Éljenzés), mert amíg ez meg nem történt, addig folytonosan beleavat­koznak Középeurópa népeinek politikájába azok,­­ akik föl vannak fegyverezve. — Ez a beavatkozás, politika végigvonul egész közéletünkön. Kereskedelempolitikai téren nincsen egyenlőségünk,­­ nincsen jogunk, beleavatkoznak pénzügyeinkbe és azt, amit a magyar nép vérés, lékkel­­szerzett, reparáció címén akarják elvenni tőlünk. .1 békeszerződést kénytelenek voltunk alá­írni, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a magyar nemzet késő generációi örökös szolgaságban sinylődifinek. (Tetszés*.) — Akkor, lesz ebben az országban újból nyu­galom, ha a külpolitika eszközeivel sikerül nekünk, a beavatkozási politikának elejét venni. A­z állami élet­ berendezése terén követeljük a keresztény erkölcsök■ ideálja által kontrollált nemzeti demokráciát. • Követeljük a teljes egyen­jogúságot, a polgári rendet, társadalmi téren köve­teljük a szociális felekezeti békét, politikai téren a ,pártoskodás háttérbe szorítását, erős parlamenti alappal bíró kormányzatnak megteremtését. Szemben állunk minden nemzetköziséggel . Nemzeti létet követelünk. A nemzeti­ lét az egyéni, családi, társadalmi lét felett álló lét. Ezért az,,egyénnek és a családnak, a társadalomnak áldoza­tot­ kell hoznia. De szemben állunk e felfogásunk­kal minden nemzetköziséggel Elév volt a nemzet­közi frázisokból, arra van szükségünk, hogy nem­zeti érzést, nemzeti felfogást vigyünk bele a nép széles rétegeibe, mert akkor, amikor szemtanúi vagyunk, hogy Európaszerte a nemzetközi egoizmus csak hogy a nemzeti egoizmus alapján rendezik be a viszonyokat, akkor mi nemzetközi frázisokkal sem­­­miféle célt el nem érhetünk. Abban a világban élünk, amikor egyik nemzet a másikkal szemben könyörtelenül kihasználja az előnyöket. Abban a világban élünk, amikor egyik nemzet a másiknak a jogát­­ respektálni nem hajlandó. Lehetséges volna-e, hogy ilyen világban mi nemzetközi frázh­­sore után indulva, odadobjuk nemzeti felfogásún­­­kat és érzésünket,amely egyedüli biztosítéka a ma­gyar nemzet haladásának. A demokráciát a keresztény irányzat vezesse Tisztelt polgártársaim! Demokráciát köve­telünk, egyenlő­­részesedést mindenki számára a po­­­ítikai hatalomból, egyenlő részesedést az­­ o­r­szág irányításából. Ez nem­ jelent oszlóly uralmat, népi je­lenti­­azt, hogy a legalsóbb nép­réteg ural­kodjék, ez mindenkinek a részesedését je­­­­enti a saját értéke, sulija, tudása és ta­­pasztalásd szerint. Ez a demokrácia ,nem­ '’’filent tömeguralmát, mert a tömeguralom a zsarnokság legiutább fajtája. Zsaepciksagjeak... mondom azért,­­ mert nem egy ember gyakorolja, akit felelősségre lehetne vonni, hajlé­m milliók, gyakorolják és arra használják föl, hogy e hatalmukkal elnyomták az észnek és igazságnak szavát. Nekünk nem kell tömegura­­lom, nekünk demokrácia kell. (Éljenzés.) A de­mokrácia biztosítja mindenkinek egyformán a maga helyét a közéletben. Azt akarjuk, hogy ezt, a demokráciát a keresztény irányzatt vezesse. Csak az a demokrácia bír értékkel, amely a nem­zetre nézve haladást, de nemcsak haladást, hanem anyagi és erkölcsi gyarapodást is jelent. Ellen­ségei vagyunk tehát minden olyan politikának, amely a vallásellenes törekvéseket támogatja és a nép­­ lelkében ■ az ■ erkölcsi fölfogást megmételyezi. Ellenségei vagyunk minden olyan politikának, amely nem veszi föl nyiltán és férfiasan a harcot a destruktív törekvésekkel szemben. (Éljenzés és taps.) Nincs nagyobb ellensége a demokráciának annál, aki a demokrácia kinövéseit lenyesni nem meri, mert ezáltal magát a demokráciát veszélyez­,­teti. Minél­­­emokratikusabbak intézményeinek, an­nál nagyobb szükség van arra, hogy a keresztényi nemzeti ideálok a nép lelkében elevenen elkentek, mert csak az képesíti a nemzetet arra, hogy azok a jogok, melyeket az egész nemzetre kiterjesztet­tek, a köznek és a nemzetnek javára válnak. Keresztény felekezetek együttműködése­ ­— Ezért vagyunk ellenségei azoknak, akik a­ felekezeti békét megrontják. A felekezeti béke az utolsó érték, amelyet a nemzet a maga részére meg tudott tartani. Könnyelműség és vétek volna, hogy­­ha egyes politikai pártok a napi politikai előnyök kedvéért ezt a felekezeti békét veszélyez­tetnék vagy a felekezeti béke ellen törnének. (Él­­jenezés.) Magyarország hercegprímása nemrég fés­nyes beszédben rámutatott a Szent István-Társulat hanygyűlésén erre és kifejtette a felekezeti béke alapelveit. Rámutatott a keresztény felekezetek együttműködésének lehetőségére. Minden szavát aláírom. De annál nagyobb sajnálattal állapítom meg, hogy az ő szavát nem mindenki követi. El­tekintve attól, hogy­ nekünk sem a felekezetet, ha­nem a vallásiírlapságot kell üldöznünk, hogy ne­künk nem a zsidókat kell üldöznünk, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenséget követnek, el, (Úgy van! Úgy van) de ezeket éppen úgy kell üldöznünk, mintha azt keresztények követték volna el.­­ " — Mély sajnálattal: állapítom meg, hogy egyes emberek, amióta országszerte megindult a­ válasz­tási mozgalom, könnyelműen s vétkes gondatlan­­sággal vagy rosszakaraattal,­ tudatosan a felekezeti béke ellen törnek- Mert mit jelentene egyebet, ami­kor azt hirdetik, hogy itt egy protestáns kormány? uralkodik? Ez alatt vagy azt értik, hogy a­­kor­mányban többségben vannak a protestánsok és ez­által a katolikusok féltékenységét akarják fölkel­teni, vagy pedig azt jelenti, hogy a kormány nem kellő mértékkel mér az­ egyházakkal­ szemben. A protestánsok tudják, mivel tartoznak a katolikus többségnek­ ­— Ez ellen én a leghatározottabban tiltako­zom. Mert bár egyházam mellett becsülettel kizár­­tok, a magyar kormány minden körülmények kö­zött minden felekezeti­ek egyforma mértékkel mér s fog mérni a jövőben is. Mit jelent egyebet, mint felekezeti békét Son saget, amikor azt hirdetik, hogy­ mi protestáns királyt akarunk idehozni? Mi pro­­testánsok tudjuk, hogy mivel tartozunk a nemzet katolikus többségének, de mit jelent egyebet, mint békétlenséget az, amikor azt mondják, hogy Szent István koronáját sárba rántjuk. Mindenki tudjál ebben az országban, hogy mi igenis a nemzetet megmentettük és kötelességünk volt megmenteni, amikor választanunk kellett a nemzet és a tarály­ között és nem saját akaratunkból kellett választa­nunk, hanem erre a puccsisták kényszerítettek benn­ amiket, n­ekü­nk­ a nemzet mellett kellett dönteni. (Élénk éljenzés és taps.)­ - Mi Szent István koronájának lényét nagyra­­becsüljük. A mi törekvésünk is az, hogy ebből az országból királyság legyen, (Éljenzés.) de csak ak­kor oldjuk meg ezt a kérdést, amikor egyenlősé­günket a■ többi nemzettel szemben visszanyertük és amikor­­önszántunkból dönthetünk ebben a kérdés­­ben. Akik könnyelműen meg akarják dönteni a fe­lekezeti harcolt azok ellenségei ennek a nemnettiek, 1922 MÁJUS 3 SZERDA

Next