Szózat, 1922. június (4. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-03 / 127. szám

M22 JUNIUS 3 SZOMBAT •Sz.ÖVYET FŐVÁROS (—) A fővárosi esküdtek. A kerületi elöljárósá­gok közhírré teszik, hogy az esküdtek alaplajstro­­ma elkészült és junius 1—15-ig bezárólag minden kerületi elöljáróság hivatalos helyiségében köz-­­ szemlére teszik. Ez idő alatt bárki megtekintheti és fölszólalhat ellenük. A fölszólam­lásokat 16— 23-ig teszik közszemlére és ezek ellen az észre­vételeket 8 nap alatt kell megtenni. (—) Betöltendő állások. A főváros tanácsa nyilvános pályázatot hirdet a következő­ ürese­désben lévő állásokra: egy bakteorológiai intézeti szaksegédi egy tiszti alügyészi, egy kerületi vá­­rosbírói, egy főállatorvosi és egy állatorvosi, vala­mint három kórházi tiszti állásra. (2) Csatornázási munkálatok. A főváros az úttestek rendbehozatalával kapcsolatban közmun­káit kiterjeszti­ a csatornázási javításokra is és megkezdi a Pongrátz­ utcai és a Juranics­ utcai kis­­lakásos telepek utcáinak csatornázási munkálatát. A munkákra vonatkozó ajánlatot és szerződési feltételeket, valamint a kikötéseket 9—12 óra kö­zött lehet megszerezni a főváros út- és csatorna­építési ügyosztályánál. (—) Ingatlanok forgalma. A főváros területén ez év április 11-től április 24-ig 153 ingatlan cserélt gazdát, amelyből 60 a pesti, 66 a budai és 27 az óbudai részre esik. Ezek közül a ‘Legdrágább volt a II., Szilá­gyi Dezső­ tér 4. számú ingatlan, amelyet tulajdonosa, Kacskovics Antal és neje 10 millió koronáért adott el Winter Elemérnek, a legolcsóbb pedig az I., Miklósi-út 70. szám­ú ingatlan, amelyet Ellmann Lajos vett meg Ellmann Károlytól 12.018 koronáért. SZÍNHÁZES ZENE * Walkür. Még a legkitűnőbb operai együttes­nél is ritkák azok a kivételesen szerencsés mozza­­natok, amikor a szín­pad és a közönség k­özti valami­­ntagassab­b erő varázsütése egészen észrevétlenül és hirtelen olyan, mondhatnék: metafizikai kapcsola­tot idéz elő, amilyent például a pénteki előadás első felvonásában éreztünk. Minden objektív való­­­ság elenyészik tudatunkban. Mintha mi is testetle­nekké válnánk, lelkünk valahol az éterben lebegne. Ez a művészetnek, az abszolút művészet hatásának félreismerhetetlen szimptómája. Jeritza Mária Sieglindéjéről bírálatot mondani szinte: cinizmus. Az első felvonás zárójelenetében emmaigát múlta, felül. Egész színpadi lénye a tiszta, harmoniku­s művészetet sugározta. És annak a bűbájos­­muzsi­kának, amely ajkáról fakadt, nem szakított véget a hangok fizikai határoltsága sem. Tovább zengett minden mozdulatában, alakjának minden vonalá­ban. Az anyag, a matéria nyilvánulását szinte nem éreztük. Igen kiváló társa volt Knote Henrik Sigimlund s­zerepében. Komoly, erőteljes­­ vonások teszik jellegzetessé játékát. Színei frissek, étet­telje­sek. Éneklésének dekoratív külsőségeiben a ha­­tár­keltés szokványai egy-kétszer kelleténél jobban előtéribe léptek, de az illúziót nem rontották. Te­norja nem nagy erejű, azonban kitűnően gazdálko­dik vele. Manoumba Józsefnél , alig tudnánk ha­marjában jobb Wotant találni. Alakja­ impozáns... hanganyaga egyenesen predesztinálják erre a sze­­­repre. Hatalmas és fenséges volt. Az itthoniak kö­zül Sebők Sári Brü­nhildáját és Kálmán Hundinff­­ját dicsérjük meg. Schalk Ferenc karm­ester ki-,­válósá­gait ezúttal is méltányolhattuk. A magas Simnivona­ Iu előadás nagyrészben az ő érdeme. CSp.) * Az ártatlan Don Juan. (Bemutató a Re­naissance Színházban.) A két német szerzőnek,­ Arnoldnak és Bachnak a bohózata nem nagy­­igényű, sőt inkább gyönge fajsúlyú és ingatag alapra valószerűtlen cselekményből fölépített da­rab, de hallatlanul mulatságos és bővelkedik a ka­cagtató alakokban és helyzetekben. Nem ontja a szellemességet, viszont nincs is minden szava és jelenete az érzékiség ingerlésére kihegyezve. Amolyan nyári darab, amely teljesen betöltötte hivatását, ha az éktelenül forró nap után fáradt kedélyünket könnyű szórakozással üdébb hangu­latra deríti. Nem is vártunk tőle többet s a ma esti bemutató közönsége sem, amely nem az iro­dalmi irányzat nagyképű kutatásával tekintett­ fe­léje, hanem elfogadta a darabot annak, ami: két órát betöltő gondoző játéknak. A címszerepet a vendég Sarkadi Aladár játszotta olyan elemi kedv­vel és vidáman, hogy legtöbbször ő vitte a dara­bot és nem a szerep­ét. A női főalak megszemé­lyesítője, Tóth Böske már kevésbé tudta magát a szerepébe beletalálni. Nagyon jó volt Várnai, va­lamint a kisebb szerepek alakítói közül Vágóné, Virányi, Bánhidi és Thurzó is derekasan megáll­ták helyüket. A közönség szempontjából a bemu­­tató sikere zajosnak volt mondható. A darabot Lakatos László fordította és Ditrói rendezte. A színpad igen szép és hangulatkeltő volt. (Há y) * Bemutató az Andrássy-úti Színházban. Péntek este új műsort mutattak be az Andrássy- k úti Színházban. Karinthy Frigyes tréfáján kívül négy kis darab van a műsorban­, Török Rezső falusi története, melyben Bánóczinén, Bársonyon és Ihászon kívül Bányi Zorka ügyes parasztlány­­alakítása aratott tetszést, Balassa Emil provencei története, melyben a női főszerepet Németh Juliska játssza nagyon finoman s kívüle Székely, Hegedűs, Sárossy, Szeghő és Kollár Mária játszanak még; Emőd Tamás derűs kis vígjátéka, melyben Nagy Margit játszik igen jól s Bársony, Ihász, Tárnoki Giza, Kabos, Székely, Bánóczyné is hálás szerepe­ket kaptak; Lakatos László kis komédiája, mely­,­ben Koboson, Lengyel Józsefen, Nagy Margiton, Kincses Lászlón kívül Faludi Sárinak van al­kalma tehetségét kimutatni. Szász Ilonka, Sárossy, Mihály Miéi, Németh Juliska és Kökény Ilona magánszámai egészítik ki a mulattató műsort, amelynek nagy sikere van. Színházi- és hangversenyhírek * Kacagóesték a Budai Színkörben. Régóta visszhangoztak úgy harsogó kacagástól a Budai Színkör ősi falai, mint most esténként a Szerencsetánc előadá­sain. Az egyébként is pompás zenéjű operett ma szom­baton és vasárnap este is szinre kerü­l, valamint hétfőn diéhitán Sarkadi Aladár felléptével. A Passióáték két első előadása. Mikófalván Eger mellett, június 10-én lat 11-én lesz a Passiójáté­­­kok ünnepélyes megnyitása. E két napon reggel 7 óra­kor a Keleti pályaudvarról különvonat indul, mellyel 24 órán belül vissza is lehet jönni. A vidékiek pedig a megváltott Passió-jegy felmutatása ellenében bárme­lyik Máv. állomáson féláru vasúti jegyet válthatnak oda és vissza. E féláru vasúti jegy 6 napig érvényes. Pesten és Egerben oda is és vissza is egy-egy napra megszakítható. Két gyermek részére csak egy féláru jegy váltása szükséges. 100, 200 és 300 koronás belépő­jegyek, 1500, 2000 és 3000 koronás hatszemélyes páho­lyok és a pesti különvonatra szóló féláru 200 és 350 koronás vasúti jegyek válthatók a Magyar Géniusznál (Andrássy­ út 62. Telefon 55—07.). * A pünkösdi kettős ünnep műsora a Re­­naissance-Színházban. A pénteki bemutatóján nagy sikert aratott pompás bohózatújdonság. „Az ártat­lan Don Juan“ szerepel a Renaissance-Szính­áz ün­nepi műsorán pünkösd vasárnapján és pünkösd hétfőjén is. „Az ártatlan Don Juan“ előadásai hét órakor kezdődnek. Mindkét estén 1014 órakor a a „Morfium“ kerül színre Csortos Gyula művészi vendégjátékával és a női szerepben Komjáthy Má­ria hódító alakításával. * Az Intim Kabaré szezonzáró új műsorának mai bemutatója iránt nagy az érdeklődés, öt nagy­szerű egyfelvonásos és jobbnál jobb magánszámok kerülnek színre. Jegyekről a pünkösdi ünnepekre ajnálatos előre gondoskodni. _ * Hazudik a muzsikaszó. A Budai Színkör tra­díciójához híven ismét két új színpadi szerzőt szólaltat meg, ugyanis péntekien­ hozza színre Erdélyi Mihály és Neuman Ferenc Hazudik a muzsikaszó látványos nagy operettjét. A romantikus és mulatságos jelenetekben bővelkedő új táncos operettől a Budai Színkör nagy­okért vár. * Velencei esték a Margitszigeten. A nagy ve­lencei szerenáták hangulatára és művészi produkcióira emlékeztetnek a Felső-Margitsziget csodaszép duna- parti terraistán esténként tartott művészelőadások, me­lyeknek műsora minden eddig látottat felülmúl. Jegye­ket célszerű előre megrendelni ,a Kis­szállo­da telefon­ján. Mozihírek Az aranyember Lókai Mór regényének filmje prize.,— Szelíd oroszlán,— istid köcske. — Corvin-revü. — Angol híradó. — A Tó-mozi új műsora. — 1 A jelenleg stagnáló magyar filmgyártásnak voltak diadalmas napjai is, amikor a most már külföldön dolgozó hites rendezőink, itthon alkottak szebbnél­­szebb filmeket. Korda Sándor, aki azóta világhírnévre tett szert, feldolgozta a magyar irodalom büszkeségé-­­ ne­k, a lángfelifia Jókai Mórnak legszebb regényét, Az aranyembert. A filmet most adták el Amerika és más országok számára és külföldi­­karrierje előtt sikerült a Tó-mozinak előadásra megszereznie. Áldozatkész kiál­lításban, pompás fotográfiáikban és ragyogó talentumú művészeik játékában gyönyököd­hetik az, aki a Tó­ mo­­ziban ezt a filmet, a magyar tehetség diadalát megnézi. A közönség máris­ nagy érdeklődést tanúsít, külö­nösen a címszereplő Beregi Oszkár iránt, akinek ez a legsikerültebb filmalakítása, de semmivel sem marad mögötte Rajnai Gábor Sem. A női főszerepek inter­­pretálói: Lenken­g Ica, Makai Margit és Berky Lili, te­hetségük, szépségük és fiatalságaik teljeiben tündököl­nek. Az aranyember kísérő műsora egy káprázatos amerikai bárt es­zik, melyben az ellenállhatatlan humor és a hihetetlen vakmerőségek váltakoznak. Bemutatásra kerül egy Corvin-revü lassított felvételekkel és a vál­tozatos Angol-híradó. Előadások kezdete 8 és 10 órakor, jegyrendelés, telefon 153—83. * Vakok mozgója. A Vakokat Gyámolító Or­szágos Egylet Homéros-mozgója (VII., Hermina­ ut 7.) a mostani meleg napokban a főváros közönségének kedvelt szórakozóhelye lett A kertlevegővel telitelt helyiségben a filmek legjobbjait mutatja be, a vakok kitűnő zenekara pedig a látogatóknak elsőrendű mű­vészi élvezetet nyújt. * 1001­ éjszaka. (Színes film-mestermű 6 felvo­­násban az Uránia szombati reprise.) Az idei évad egyik legnagyobb filmsikere az 1001 éjszaka volt. Művészileg festett színes film ez, a Pathé-color eljárás ragyogó mesterműve. Minden szereplője elismert francia mű­­vész, a főhősnő pedig egy világszép párisi leány. Nem ifjúsági film ez, mint a mesekönyvbéli Ezeregyéjszaka, hanem mindenkit gyönyört­­kitelő mestermű, melynek artisztikuma a legkényesebb ízlést is­ kielégíti. Az i­ró­nia szombattól kezdve reprizebeti műfaja be az évad­nak ezt a nagysikerű filmjét. Az előadások 6, 8 és 10 órakor kezdődnek. ERŐDÜL GM IS_ BŰVÉSZET (*) A boszorkány. (Gróf Csáky István re-r,­giénye). „Megele­venült korrajz, mely önmagát ma­­­gyarázza“ — így Határozza meg új regényét gróf Csáky István, holott nyugodtan nevezhette volna egyszerűen regénynek, mert nem a korrajzi vomál­á­sok a túlnyomóak benne, ezek csak az érdekes és szíves háttért adják, amely helyes-közzel igen ha­tásosan színezi a szereplők alakjait, a lényeg azoon­­ban a pszichológiai képekben van. Emberi voná­sok, emberi belső komplikációk vannak szankciono­san ábrázolva ebben a fantasztikus színezésű Ixo­­szorkány-regényben, amelyből végül csaknem tel­jesen jön ki az a túlfűtött idegrendszerből, emésztő szerelmi vágyból és fülledtté lefojtott érzékiség­ből kisarjadttó lelki állapot, amely a régi korok beteglelkű embereiből és különösen asszonyaiból boszorkányokat formált és rettentő élményeken, tragikus lelki megrázkódásokon vitte őket keresz­tül. A regény tele van fantasztikus selmékkel, me­­lyek sokszor szinte perzselően forrók s az előadása is erősen feszült, hangulatban felfokozott, néhai stilizált az egyes jelenetek hangulata szerint, —* egy erős sziniérzélkü és sz­uggesztiv fantáziáival dol­gozó író képét kapjuk meg a könyvről, olyan íróét, akinek van filozófiája, van erős műveltségei is távoli korok távoli élet jelenségeinek megőrzésére* Mindenesetre figyelemreméltó tehetség bemutatko­zása, akiivel ezután is szívesen fog az olvasó ta­ár­kozni. A könyvet iszap kiállításban, gróf Batthyány­ Gyula cimlaprajzával Rózsavölgyi és Társa adta ki*. (*) A Hat Világrész: ez a címe annak az útleírás-sorozatnak, amely most indult meg Halász Gyula szerkesztésében. A kötetek nem csupán, a föld fokozatos méd­ódításának kalandos és lebilincselő ese­­ményeit regélik el a naiv kutatók eredeti naplói és följegyzései nyomán (ez csak a történeti rész), elvamtlá­tatja szemünk előtt a föld regényes, vonzó, festői és elriasztó tájait, a napfényben izzó forró övi országoktól a kéklő jéghegyekkel telehintett sarki tengerekig és maj viharsöpörte antarktik­us jégsivatagok élettelen világáb­, ahol valóban elmondhattuk, halöz a madár se jár. A Hat Vilá­grész köteteinek a sorát Amundsen nyitja meg: a legnagyobb és leg­ünnepeltebb kutatók egyike, Oi hatodik ívilági rész nagy vándora, az első ember —­ég ma az egyetlen —, akinek a lába valaha a d­éli sarki örök havát taposta. Előttünk fekvő vonzó külsejű, csi­nosan illusztrált könyve (Amundsen északi útja) az északiyunb­­ál­áró bravúros legyőzését beszéli el, „az­­zal az egyszerűséggel, amellyel nagy művét végrehaj­­totta". Tréfákkal fűszerezett, derült humorú elbeszélé­­­sének szinte csak a sorai közt búvik meg az igazi tör­, ténet: az az esemény, amely a föld fölfedezésének és az emberi művelődésnek a história fáiban korszakos dá­tumot jelöl. Az északnyugati átjárón át körü­lihajózva Amerikát, azokon az alas­kai tá­jákon kötött ki Amund­sen tizenhárom lóerejű petróleummotoros lélek veszté­­­ével, a­mely tájakról épp a napokban készül újból útra­­kelni szikratáviróval és repülőgéppel fölszerelt hajójá­val, hogy az északi sarkon és a jegestenger végtelen­­sivatagját átszelve, bukkanjon föl ismét évek múltára­ valahol Norvégia északi partjain. A Hat Világrész leg­közelebbi kötetei Ilhac Melon, Tordlav Emil, Peary,­­Amundsen, Scott, Nansen, Young,Kusband, Chandler, Brace, Humboldt, Stein Aurél, Körösi Csom­a és más nagy utazók munkáival fogja gazdagítani az útleírások­ban sajnálatosan szegény magyar irodalmat. Amundsen­ munkáját, a nagy norvég kutató engedélyével, Boltot, Gyula fordította. TüRVEiwKEaSa : Tízévi fegyház egy öl szénáért. Ifj. Szapt J­ . Gábor földmives 1920 júniusában a tolnam­egyei­ Ozora község felé hajtatott kocsijával. Útközben a megállóit a rét mellett és egy öl szénát rakott föl­ a kocsira. Meglátta egy Takács István nevű őr, azó fölszólította Szabó Gábort, hogy a szénát nyom­ban rakja le a kocsiról. Szabó nem tett eleget a mezőőr fölszólításának, szóváltás, majd dulakodás támadt közöttük, miközben Szabó a mezőőrt úgy fejbeütötte, hogy csak hetek múlva gyógyult föl sérüléséből. A szekszárdi kir. törvényszék mint szatáriális biróság vonta felelősségre 1920 júniu­sában ifj. Szabó Gábort, akit rablás büntette cí­mén 10 évi fegyházbüntetésre ítélt el. Az 1921-ben kiadott karácsonyi am­n­észt­i­a rendel­et megjelenése után Szabó­ Gábor védője kegyelmi kérvényt adott­ be Szabó Gábor érdeében. Ekkor másfél évet töl-t tölt el a fegyházban. Ugyanekkor felesége is ke-­ gyelmi kérvényt adott be férje érdekében. A ke-­­gyelmi kérvényt az igazságügyminisztérium eluta­­­sította azzal, hogy Szabó még kevés időt töltött ki.­­ A tábla elrendelte Gaertner Marcel elme­állapotának megvizsgálását. Gaertner Marcelt, a Tisza-bünper egyik vádlottját,­ akit a bíróság an­nak idején gyilkosságban mondott ki bűnösnek, 14 évi fegyházbüntetésre ítélték. Gaertner védője még a tárgyalás előtt kérte, hogy szakértők vizsgálják meg védence elmeállapotát. Az ügyvéd a felebbe­­zés után most egy újabb kérelemmel fordult a táblához, amelyben újra szorgalmazta Gaertner­ elmeállapotának megvizsgálását. A tábla ezúttal Aj köriemnek helyt áldott s mindaddig, amiig­ az elme-, szakértők­ jelentése be nem érkezik, a június 0-ra­­ kitűzött tárgyalást bizonytalan időre elnapolta.

Next