Szózat, 1922. július (4. évfolyam, 149-173. szám)

1922-07-02 / 149. szám

-• r.*.**~~iinr—rtnmrii...utut -uiTfnTír ....iy.- iuíhihí SzÖTA KT 1922 JULIUS 2 VASÁRNAP i tüitiisen lakótelepeit Építésének pénzlei lebenyollass A lakásínség megszünteti.«e, vagy legalább »nyiülése a háború által megészítikdött Magyart Orsiaág egyik legégetőbb, de egyuttal legnehezebben megoldható gazdasági és szociális.problémája. Ennek tudatában a kormány , az új, nemzetgyűléstö már az indemnitásban felhatalmazást kért az építkezések megkezdésére. A törvény felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az építkezésekelömozdása érdekében a Magyar Pénzügyi Szindikátus által, alapítandó szövetkezetét., jelzálogkötvény elek bocsátásával bízza meg. , "’’ . A jelzálogkötvények teljesen tehermentes, vagy-az építkezés idejében mutatkozó forgalmi értéküknek legfeljebb 10%-a erejéig megterhelt ingatlanokon épülő épületek építési költségét, továbbá a kölsön kibocsátási költségeit és árfolyamveszteségetmeg nem haladó, előre meghatározott száml évek alatt törlesztendő oly ’kölcsönök alapján bocsátha- tók ki, amelyeknek biztosítására szolgálnak: a) a kötesősívből létesítendő építkezésekre szolgáló hígat* ■lauoik, továbbá ezeknek tartozékai, mindennemű haszonvétele, haszonélvezeteés bérjövedelme; b) d az állam, állami intézetek, közterhek kivetésére sok építésének a kérdésével foglalkozott a föld, más hitelt érdemlő jogi vagy természetes személyek részéről minden feltételtől mentesen, vállalt az a kötelezettség, hogy esedékességükkor, pontosan kiegyenlítik a kölcsön tőketörlesztési, kamat- és kezelési költség szükségletének fedezésére szükséges”'' összegeknek azt a részét, amely, az, a) pont értelmé- isen lekötött jövedelmekből bármely okból tényleg nem fedeztetnék. A kötelezettséget vállalónak nem kell szükségképpen a lekötendő ingatlan tulajdonosának lennie. ’ '•*'** 'J' » A kibocsátandó jelzálogkötvények biztosítására lealős, alap alakítandó, amely alap a jelzálogkötvények összességének biztosítékául szolgál, s amely áhrpra ,végrehajtás nem intézhető. ? ■ -A lakásépítés és különösen a tisztviselői- laká-sok építésének a kérdésével foglalkoztak a földreformtörvény alapján házhelyhez jutott gyulai közalkalmazottak június 10-én tartott értekezlete is. Az értekezlet elfogadta Bálint Imre műszaki tanácsos érdekes és értékes memorandum-tervezetét, amely nemcsak a gyulai, de állagában avidéki bőralkalmazotti lakások rövid időn b belül való föl-, építésének kivitelre alkalmasak hift megadását tartalmazza. ZV!* A tervezet szerint ma egy vidéki háromszobás kertkikás, telek nélkül, de minden szükséges melléklétesítménnyel, nagyjábólbékeidőbeli kivitelben kb. 500.000 koronába kerül, vagyis nem egészen 4000arany koronába. Békeidőben egyugyanilyen lakás legalább 12.000 arany Valómbb terüit' tehát a háromszoros összegbe 'és az aranyvalutájú külföldön ma legalább kétszer mennyit kell szállítnani, miután ott az általános drágulás legalább is kétszeres. Egy hasonló külföldi építés költsége tehát a mai magyarországinak kb. 6-szorosa. Bizonyos, hogy ez az állapot csak átemeltett és amint a környező államok közül főképp Csehország tmnítatja, aránylag rövid idő alatt be fogunk kapcsolódni mi is, —, mert be kell kapcsolódnunk— a munkabérek és anyagárak nemzetközi paritásába. Mg még megvan ez a sajátságos diszparitás és minden érdek azt parancsolja,,hogy ezt most használjuk ki. v. .i%Ha hozzávetőleges számítással 10.000 közalkalmazott lakást veszünk föl az országon, akkor ez kereken 6 milliárd korona, vagyis körülbelül 40 millió aranykorona egyszeri befektetést jelentene. Ennyitkellene a legrövidebb idő — körülbelül félév — alatt az építtetők rendelkezésére bocsátani betáblázott annuitásoskölcsönök alakjában. . Egy IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselő, ha 5 tagú, családja van, a mai pénzbeli és természetben kijáró illetményeket egész évre átszámítva, körülbelül 120.000 korona értékű, összes javadalmazást kap az államtól. Ugyanilyen tisztviselő békeidőben körülbelül 4000 aranykoronát kapott, , ami 600.000 maikoronának felel meg.A mai illetmény tehát a békeidőbelinek kb. csak ötödrésze. Miután, a drágulás átlagos tényezője ma kb. 90, ahhoz is, hogy a tisztviselő békebeli szerény életmódját újból felvehesse, 360.000. koronára,, tehát a mai illetmény háromszorosára lenne szüksége. Bár nincs remény rá, hogy ez — amint Ausztriában és Csehországban már megtörtént — nálunk mihamar bekövetkezzék, annyit megállapíthatunk, hogy a mai, legjobb esetben harmadrésznyi javadalmazásból házépítési célra semmit sem lehet elvonni anélkül, hogy végzetes zavarokat ne okoznának a tisztviselő most is súlyosan küzködő háztartásában. Itt tehát az illetmények további emelésével egyelőre nem is számolunk, viszont számolnunk kell azzal, hogy a lakáskorlátozásokat,mint aháborúsgazdálkodás maradványait, mielőbb meg kell szüntettni és az csak úgy vihető keresztül, ha az állam elvben módot ad a szabadforgalomban keletkező magas lakbérek megfizetésére. Emiatt tehát a legközelebbi jövőben akkor ■ i?-emelpj. keltenelaktásbér címén a. tisztviselői illetményeket,. -ha nem .is indulna meg a tisztviselői lakásépítési akció. Minthogy békeidőben az összes illetménynekkb. 20%-a volt a lakásbér, a harmadrésznyi. .értékű..420.000 K-nál is igen szerényen , legalább ezt az arányt kell fölvennünk, vagyis ,24.tt0, fő t. Ez azonban a 600.000 K építési tőkének 4%-a, amivel a tőke, fia 2.5 %-ot számítunk kamatra és 1.5%-ot tőketörlesztésre, körülbelül húsz esztendő alatt letörleszthető. Minthogy azonban a törlesztés 20 éve alatt i pénzünk arányértéke előreláthatólag emelkedni, ehhez képest a 24.000 K-val fölvett lakásbér számbeli értéke csökkenni fog..az állam, . —,■ melynek módjában van a pénzintézetektől eltérően - kölcsönügyleteinél anemzetközi Valódi értéket venni alapul, ’ —’ a szóban forgó hitelt csakis aranyértékre átszámítva nyújthatja és a mindenkori annuitást is aranyértékben kell beszednie, illetve visszatartania az érdekelt tisztviselők illetményeiből. Iyen módon az annuitás a mindenkori illetmények valódi értékéhez alkalmazkodik.. . . Az a kérdés már most, hogy pl.4,6 milliárd... papírkorona, iggaz. 40 millió aranykorona tőkét honnan teremtse elő az állam? Két mód lenne rá. Az egyik a bankjegy kibocsátás. Ha azonban ennek akadálya lenne, az állam aranyértékre szóló, 5—6?»-kal kamatozó záloglevelek kibocsátása által teremthetné elő a szűk*, séges összeget, természetesen a helyzet által min* Béniképpen indokolt ama kényszer rend szabállyal. aWBIBaMffWMWi1S A zene' ’ Irta: Kosáryné Réz Lola ! Este egyedül maradt a két asszony a tágas falusi ebédlőned. Margit naiv rajongással beszélt Sabindranath TugoreiTd.vluza összehúzott ,szemét tekintet reá. • Nem kell mindent Vilságba vinni, rt is, hogy elterelje Margit gondolatait. j és hogy icite kiültessen a fáradtságtól, amihez aködös focitolmak között tévelygő beszéd okozoU , neki,, azt mondta váratlanul: ■ . l-s- Valami klasszikust zongorázhatnál nekem. A Margit elnevette magát idegességében. Nem fogsz elaludni? Sem ki nem sza-’ ladsz? ' . A, . j. . . r Nem, . Margit fölállt és kinyitotta..a, zongorát. Aztán hirtelen visszafordult: —• Te.Minden küpöm az ,eszemben van mitekre.^is. ha az Isten azzal akarna megbüntetni, hogy Jóskának valami baja történik az orvvadászok között, én beleörülnék. Jóska, az ura, háromnapos , ellenőrzőkörülra triont »'kerületébe. És tisza is, akinek semmi közössége nem volt vele, szomorú volt egy kicsit. Margit pedig aggódott és íniűtlen jókedvű percét és a gavallérjainak minden jártatlan bókját bűnnek érezte, amiért az Isten meg fogja büntetni most talán ... . - Beleörülnél. —• ismételte. Giza. száraz hangon szólt: — És a gyerekek? _ Margit majdj* Vedd elő . íjra. •■‘-“rMég s klasszikas zene is jobb, mint az ilyett gondolatok . . . ........ , •..•••• ' ■ — Ezért' mondtad hát, hogy zongorázzak? És Margit," miután mégegyszer bement a gyerekekhezés megnézte, jól alszanak-e, elővette a kottáit, eloltotta a függőlámpát, két gyertyát állított a zongorára, és játszani kezdett. •Atliza ott ült a pamlagon, a sötétben. Lassan megmozdult, két kapcsot kikapcsolt az övén,/a kezeit karba tette és elhelyezkedett kényelmetessen és elszánt arccal. . / Aztán megindult a zene és vitte a gondolatait... • ■ — A*: a zene. .. különös valami, igazán. Itt folyik el a sötétben, a«zónában, -szá» ,papírból és fából fakasztják, életre keltik az asaríy ujjai... furcsa, gyors ujjak- Ideges, ez az asstrony, hiába. Rosszul vök már nevelve is. .Mind, e'knivel megtömték -a fejét, znirevaló?.... Itabindríinath Tagore... Klasszikus muzsika . . . Józan meggondolása.. az nincs . . .. Számolni nem tartot . . . Rohanni tud, bele a, barna... ,a viharba ... Aztán sírni is tud és panaszkodni is, igen .__ És beszélni arról, hogy Jóssa' ' boldogtalan . . . egyolyan, kiváló emberrel. . He néha meg tudja bánni minden re, ' talán szenvedni, is, halkan . . . halkan . . . imádkozni is talán . . igaz, kár,hogy kissé sovány és a sas. Az arca pedig nagyon is halváryocs le van szakadva a ruhájáról , nyakánál. Rendetlen. Éppen odaér a a fénye ... • Oh, a zene . . . Ő zuhog, hol erősen, hol gyöngén. Setve és az emberek azt mondják: én tudják-e igazán, hogy éppen m ütni azt a billentyűt, azt a féket? vájjon ismernek-e igazán valami törvényt, ami szerint egy ilyen darabot össze szokás mesterkedni? . . .Vagy csak úgy lesznek, mintha ismernének? ... És zavaros és zabolátlan őrület az egész? . . . Oh, a zene . . . Hogy nem fárad bele ez az asszony! Futkosnak az ujjai a zongorán, a hangos, szótáradnak a házban, kiáradnak az ablakon . » « Ellvallatszik mindenfelé . . . Messze futnak az utak, odakint, a sötétben jobbra és balra és mindig csöndesebben hallatszik, mindig csöndesebben.. . Az utak némán futnak tovább . . . Befaérnek a sör védres udvar elé . . . Vájjon úőteste otthon valami baj? Károly ott pipázik-e a nagy szobában, és rakja-e a passziánszot mgánosságátjan, vagy aludni ment már? . . . Bizonyosan, nincs rendesen megvetve az ágya. És a konyhában mit csinál a Jula? Vájjon nem hagyja-e holnapra a mosorgatni való edényt? Oh, persze, lábujjhegyen kilopózik a konyhából és végigsompolyog a folyósón* De meg kell fogni, visszarántani a köténye zsinórjánál fogva . . .lova mész, te falu csúfja? A kamrába-e, vagy a kisajtóhoz? * , , Szégyenkezve és bőgve visszakotródik ... De micsoda ostobaságot gondol néha az ember, ha klasszikus zenét hallgat . . . Oh, a zene... Ásítani kell. Milyen soká tart már . . . Csakhogy nem mondhatja az ember, hogy elég ... Ez valami nagyon híres darab. Bach, vagy Beethoven, vagy Schumamin, vagy micsoda . . . Sziklák és hegyek és mennydörgő zivatar és hirtelen lágy, szerelmes simogatás, csillogó, smaragdzöld, mohapárnás barlang mélyén . . . Oh, ez a Margit milyeneket zongorázik ... És egyre csak tovább ... Milyen régen nem voltunk már otthon Istenem . . . Meg kellene nézni egyszer a rokoni sírokat . , . hogy a pénzintézeteket, részvénytársaságokat, alapokat, városokat, községeket kötelezné — utóbbiakat esetleg a forgalmi vagy más adó átengedése, előbbieket bizonyos adókedvezmények ellenében — a záloglevelek átvételére. Egy harmadik mód az előadott kettő kombinációjából állana, vagyis az állam a tőke egy részét fedezné bankjegyekkel, másik részét záloglevelekkel. Ennek a memorandumnak a mai viszonyok között, amikor az építkezések megkezdésére igazán égető szükség volna, nagy sikere lehetne, ha nem állaná útját a pénzhiány, amely a kormányt csak igen szűk keretek között mozgó építési akcióra kényszeríti. Angol dázis a csalins siék nonndizmiseben Az ottforti egyetem felirata a nemzetek ligájához Az angol lapokban Vandalism in Europe s hasonló feltűnő címekkel most jelent meg egy tiltakozás, melyben az oxfordi egyetem professzorai és hallgatói erélyesen tiltakoznak a nemzetek ligájánál azok ellen a vandál pusztítások ellen, melyeket a megszállott területeken főleg a csehek és oláhok a magyar szobrok és műemlékek között elkövettek. A tiltakozó irat a maga egészében a következőképpen hangzik: .Mi, alulírott professzorok és hallgatók — az oxfordi egyetem tagjai — komoly aggodalommal látjuk, hogy Közép- és Kelet-Európában művészeti kincseket pusztítanak el. Arra kérjük a Nemzetek Ligájának titkári hivatalát,, hogy az alábbi tiltakozásunkat a Nemzetek Ligájának tanácsa elé terjeszteni szíveskedjék. 1. Mindenekelőtt a pozsonyi Mária Terézia világhíres szobor ellen elkövetett vandalizmusra szeretnénk a figyelmét fehívni. (Ez a szobor a kiváló Fadnusz szobrász vésője alól került ki.) Felhívjuk figyelmét a kolozsvári Mátyás-szobor és a marosvásárhelyi Kossuth-szobor ellen elkövetett vandalizmusokra is, valamint figyelmébe ajánljuk azokat a rombolásokat, amelyeket Erdély területén még legalább t12 emlékművön követtek el. 2. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy ezek az emlékművek és szobrok művészeti mestermunkáit, az értékük felbecsülhetetlen, őket pótolni éppen úgy nem lehet, mint ahogy az elpusztított louvain-i könyvtárt, vagy ypres-i Cloth Ital-t nem lehet többéhelyreállítani. Ezek a veszteségek nemcsak Magyarországot sújtják, hanem az egész civilizált világot. 3. Emlékeztetnünk kell arra is, hogy ezeket a barbárságokat nem lehet a szenvedelem valamilyen hirtelen kitöréseinek számlájára íríni. Legalább három esetben a hatóságok egyenes parancsára követték el. • . . Ezek a meggondolások késztették, bérmünszt arra, hogy ezt az ügyet önök elé vigyük. Ezennel fölemeljük tiltakozó szavunkat ily gyalázatosságok ellen és arra kérjük önöket, ha lehetséges, alakítsanak nemzetközi védőbizottságot, amely az efajta vandalizmust a jövőben megakadályozhatná.