Szózat, 1922. szeptember (4. évfolyam, 200-223. szám)

1922-09-01 / 200. szám

ote*S sdözer 1922 SZEPTEMBER 1 PÉNTEK k Itttaiv­areda szervezetei A belügyminiszter, akit a kormány a ffortify Miklós, kormány­zó megindította országos, inségak­­ció vidéki részének vitelével megb­ított, a fiaai na­pon adta ki útbaigazításait a mozgalom megszer­vezésére. . . " . .. Felhívta a főispánokat,­ hogy a törvényhatóság, területére kiterjedő működési körrel egy-egy köz­ponti bizottságot alakítsanak, vegyesen társadalmi és hivatalos elemekből, a közigazgatás főtisztvise­­lőiből, a nemzetgyűlési képviselőkből, az egyházak, a tantestületek,­ a Vöröskereszt és egyéb helyi já­­téktssív egyletek vezetőiből és a társadalom olyan hölgy- és férfitagjaiból, akik hivatásuk, vagyoni körülményeik, vagy jótékonysági hajlamaik révén az ügynek szolgálatot tehetnek. Minden városban, községben pedig helyi bizottság alakul" hasonló öszs­zeáluításban és azokból, akik hivatásuknál lógva egyébként, is rendszeres érintkezőben,­­állanak a szegényebb széprétegekkel " A bizottság­ ügyvezető elnöke és előadója­ egyszersmind .az írásbeli, tenni-­, valók, az ügyvitel és ügykezelés iejeetzője hivatalos. személy lesz, aki ezekért a tenni valókért, is felelős­séggel tartozik. A pénzkezelés az ..állampénztárak­­ban ugyancsak hivatalos^»történikv.|^sk«»tr.igye-. kezett a belügyminiszter l.ikiszübe­ni az igazgatás és a pénzkezelés mi­yetén költségét, az ügyek vitel­mét a hivatalos eljárás szabatosságához kötni, egy­szersmind azonban a társadalom minden érdeklődő tagjának módot nyújtani,arra, hogy ingyenes mun­kával járuljon a mozgalom lebonyolításához. A központi bizottság­ feladata, hogy a várme­gye területén a mozgalmat irányítsa és ellenőrizze, a helyi bizottságokét, hogy a közvetlen keresztül­vitelt végezzék, magát,­a gyűjtést, továbbá, hogy egyenként megállapítsák, ki szorult segítségre, meg­határozzák a segítés mértékét,­minőségét és a se­gítséget átadják az ínségeseknek.-... Rámutat a belügyi ipn­yszfer­a, gyűjtések kü­lönböző módjaira is. Ilyen az^eg^i gyüjtés, ami­kor a bizottságok tagjai egymás között beosztják, hogy közülök ki, melyik ismerten jobbmódú ,egyén, uradalmat, takarékpénztárt,­­malmot ,és egyéb, vál­lalatot fog személyesen felszólítani adakozásra. ‘Me­' legen'ajánlja az angol példát. Ott nagy eredmény­­nyel vált be az a módszer, hogy a bizottság felszó­lítandó körülményeinek mérlegelésével előre meg­állapítja, kit milyen mennyiségű adományra kell felkérni, a kiküldött tag a bizottság becslésére hi­vatkozik és ritka eset, hogy az illető a kertnél ke­vesebbet adna. ... j^’.. / Foganatba kell venni egyúttal az általános gyűjtést a közönség 'egyéb rétegreliitszott, 'ami'úgy­ történik, hogy a 'helyi bizottságok ‘ a községét ki­sebb körzetekre osztják fel,mindegri^h^h külön gyűjtőbizottságot alakítanak, egyéb kölzségi lakosok bevonásával is és előre meghatározott napokon házról-házra járva szedik össze az adományokat. Az efajta gyűjtést az ősz és a tél folyamán havon­­ként meg lehet ismételni, de különösen ajánlatos egyet közülük a karácsonyt megelőző héten tar­tani. Kaszinóikat, társasköröket,­ szintjén "ifissítik fel gyű­jtésre tagjaik között,­ esetleg olyan formában, hogy a tagok a hónap, vagy hét bizonyos napján kártyartyereségük egy­­részét adják,oda. Kérjék­­fel a gyűjtésre a helyi lapokat, is, a színházakat, moz­gókat és egyéb mulatóhelyeket pedig arra, hogy a hónap bizonyos napján bevételük egy részét a moz­galom céljára adják. Külön előadások­at, sportünne­pélyeket, vigalmakat is rendezzenek, amelyek tiszta jövedelme a mozgalmat illesse. A nagyobb költsé­gei tarthat szokott "eljegyzések, lakodalmak, névna­pok, keresztelők és egyéb társadali is.Szólövételek alkalmát szintén hasznájál­ fel alkalmi gyűjtésre. Arra különösen felhívja a miniszter a figyel­met, hogy a mozgalom céljainak és­ rendszerének széleskörű megismert­etésével népszerűsítsék az ügyet. Emleljék ki, h­ogy a mozgalom teljesen ki­zárja a m­unkátlanságra vezető munkanélküli se­gély gondolatát. Aki mun­kára képes," munkaalkal­­mat kap. Ha vele nem ;'-öf'-á;-'^gS(é'^»8f:;'^zárjákc. Ellenszolgáltatási nélkül csS'ít’ olyan részesül segély­ben, aki ‘betegség, gyengeség,' aggkert' miatt munkát végezni nem tud, ezek azonb­an" osztály, párt, fog­lalkozás, felekezetkülönbs­égek; nélkül. Készpénz­­segélyt csak a legkivételesebben megokolt esetben szabad adni, ha" nem természetben szerzik be és adják ki "a szükségeseket. Éppen ezért a gyűjtés éppen nem szorítkozik egyedül pénzre, még szíve­sebben veszik — romlásnak ki nem tett termé­séért — természetbeni adományokat, gabonát és egyéb élelmiszereket, fűtőanyagot, ruházati cikke­ket. Az anyag kezelése gyakorlati és olcsó mód­szereit a helyi viszonyok ismeretében a helyi bi­zottságok állapít­ják meg, figyelmet fordítva arra, hogy a fölösleges ide-odaszállítás és a kopás költségeit megkíméljék. A miniszter a mozgalom további folyását is éber figyelemmel kíséri. Az útbaigazításai nyomán megtörtént szervezésről két hét­­ alatt, azontúl­ min-­ den hónapban kétszer részletesen" tájékoztatást "vár a főispánoktól. Ezen a módon akarja a beiügymúuszte£ a ha­tósági szervek és a társadalmi tényezők munkás­ságának összekapcsolásával egyfelől az ügy és­­pénzkezelés szabatosságát és a felelősséget, más­részről a gyakorlati­ élet változatosságához elkam­­­vazkodó egyéni mérlegelés és elbánás gondolatát következetesen átgondolt rendszerben összeegyez­­tetni. Reméljük, hogy a vidék társadalma és köz­­igazgatása mind a szervezés keresztülvitelében, mind további gyakorlati tennivalóiban: a gyűjtés­ben, a szükségletek egyéni megállapításában és a kiosztásban, ugyanilyen körültekintést, odaadást és buzgalmat fog kifejteni. Akkor az ínségesek se­gítésének nehéz kérdése olyan megoldást nyert, amelyet a mozgalom magas kezdeményezője és a közvélemény a társadalomtól és a közigazgatástól méltán megvár. - ,* A „Nép“ tegnapi számában vezető helyen, két­ségtelenül jó­ szándékkal, de olyan modorban fog­lalkozott az integnációval, amely alkalmas rá, hogy lehűtse a lelkesedést a mozgalom iránt. Al­ka­l­m­al az az eset szolgált, hogy egy adományozó nem tudta adotm­ányát a minisztériumban leadni. A miniszterelnöknek a lapokban közzétett az a tájé­koztatása, hogy az adományokat a fővárosban a belügyminiszterhez kell irányítani, ami azt jelenti, hogy bárki a belügyminisztérium illetékes köze­geinél leadhatja, vagy oda postán elküldheti ado­mányát, sőt a belügyminiszter maga is több ízben rendelkezésére állott nagyobb adományozóknak s tőlük személyesen vett át adományt. Ha tehát va­laki illetéktelen helyre fordult s ott a fölajánlott összeget nem vették át, ez tisztára az illető sajná­latos tévedésének és nem az akció szervezetlensé­gének tudható be. Korai volt az a sürgetés is, amely a­z akció megszervezésében késlekedést lát, holott ez a nagy körültekintést és mérlegelést kí­vánó munka már el is készült és erről a közönség a mai napon részletes tájékoztatást nyert. Az előző évi hasonló akciók tényleg kissé elkésve, a téli ínség ''beálltának küszöbén indultak meg, de ez­­úttal már a nyár végére készen van az egész mun­­kaherv, sőt a lebonyolítástkra vonatkozó részletes útbaigazítások is kimentek. Az ügyet a m­inisztté­­riumban éppen nem kezelik bürokratikus nehéz­­kességig­el és aki látja azt a lázas, lelkes közvet­len eljárásában, intézkedésekben, cselekvésben álló munkát, amelyet ott az akció intézői folytat­nak, biz­onyár­a nem találná szerencsésen megvá­lasztottnak a kellő tájékozottság nélkül elhangzó ilyen kifogásokat. ■ . .. % Újabb adományok a Horth­y-aktióra A kormányzónak komoly­ és történelmien súlyos fölhívása az idei tél nyomorának leküzdé­sére megmozdította rövid néhány nap alatt a magyar társadalom egész rétegét. Míg a segély­akció országos megszervezése nagy körültekintés­sel és serényen folyik, egyes tehetősek mind na­gyobb számban jelentkeznek adományaikkal, úgy, hogy már az eddigi jelek szerint is, ez a tár­,­sadalmi megmozdulás valóban páratlan­ bizony­sága lesz életrevalóságunknak és nemzeti szolida­ritásuknak- A társadalom egy­es , kiválóságai maguk is fölemelték szavukat, az államfő fenn­­­költ szózatához csatlakozva, így Raffay Sándor evangélikus püspök, ki a kormányzó és a minisz­terelnök által megindított gyűjtés támogatása érdekében­ fölhívást intézett híveihez. Minden igaz embernek —­ mondja a fölhívás — szent köteles­sége megfogadni az apostol szavát: „Egymás ter­hét hordozzátok és úgy töltsétek be Krisztus tör­vényét!“ Nem szabad elnéznünk az ínséggel küz­­ködő embertársak, honfitársak, a Krisztusban test­vérek kínos vergődését. Nem szabad továbbra is mindent a könyörülő külföld jóságától várnunk. Magunknak is minden áldozattal a nyomorúság enyhítésének szent munkájába kell állatnunk. Mindenki nehezen él ugyan a mai, drágaságban, de azért mindenki tud, ha akar, fölöslegéből el­vonni valanyt, hogy a betevő falat nélkül szűköl­­ködővel falatját megossza. A püspök a felhívás végén kéri híveit, hogy az akció támogatására rendezzenek templomi és iskolai gyűjtést. * A Horthy-akció javára F­rigyes főherceg kétmillió koronáról, báró­ Orosdy Fülöp egymillió koronáról ki­állított csekket adott , át a belügyminiszternek. A Szózat szerkesztőségéhez újabban a következő összegek folytak be: Graefl Jenőné, Poroszló 10.000 korona, Fejérpataky Tibor, Iváncsa 2000 korona. Az összegeket rendeltetési helyére juttatjuk. Olaszország és Anglia Magyarország népszövetségi tagsága mellett Róma, augusztus 31. A kormányhoz közel­álló körökben arról értesülnek, hogy Olaszország ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországot felve­gyék a népszövetségbe. Olaszországnak ezt a fel­­­fogását Anglia is támogatja, úgy, hogy a kisantant magatartása ellenére számítanak Magyarországnak a kis­antantba való­ felvételére. Az üenariomentórjs Uniti ieslal ... Budapesten A nemzetgyűlés vendégül látja a külföldi képviselőket Az Interparlamentáris Unió­ bécsi ülésezései­nek befejezése után a konferencia résztvevői kö­zül mintegy háromszázan Budapestre érkeznek. A budapesti látogatás résztvevői pénteken reggel in­dulnak el Bécsből a Dunagőzhajózási Társaság Zsófia nevű hajóján és az est órákban érkeznek a fővárosba. A vendégeik fogadását, elszállásolását és kalauzolását a Magyar Külügyi Társaság vállalta magára, mely e célra dr. Fálbert Alajos, a Külügyi Társaság igazgatója és Póka-Pivay Béla ügyvezető főtitkár­­vezetése alatt külön fogadóbizottságot küldött ki. Az egyes nemzetekhez tartozó képviselők foga­dását külön albizottságok vállalták magukra. Az angolokat Ludwig Ernő főkonzul, az amerikaiakat Winter Kálm­án newyorki magyar főkonzult, a dá­nokat Posfay Olivér, a finneket és a bolgárokat Paikert Alajos miniszteri tanácsos, a franciákat Déry Jenő, a hollandokat­­Vreede Jan, a némete­ket és az osztrákokat Malatinszky Lajos, a norvé­geket dr. Gregersen Endre, az olaszokat Zambra Alajos, a spanyolokat Zombory István és neje, a svédeket Pröhle Vilmos által vezetett bizottságiak fogják fogadni és itt-tartózkodásuk egész ideje alatt kalauzolni. Az egész fogadtatást Póka-Pivny Béla irányítja, az elszállásolások ügye Szász Jó­zsef, a forgalmi ügyek pedig dr. Kötsky Gábor rendőrtanácsos kezébe vannak letéve. A vendégek az előkelőbb szállodákban­­nyernek elhelyezést. A legnagyobb számban Budapestre érkező olaszok, mintegy­ százan, a Royal-szállóban fognak lakni. Az angolok a Dunapa­lotában, a svédek a Gellért­­szállóban,­ az amerikaiak a Hungáriában, a néme­tek a Vadiászkürtben, a hollandok az Astoriában, a franciák a Bristolban, a japánok a Bellevue­­ben lesznek elszállásolva. Az előkelő külföldi vendégek fogadtatására nagyarányú előkészületek történtek. A Zsófia pénteken este 6 órakor érkezik az Eötvös­ téri állomásra. Ezt megelőzőőeg a fogadóbizottságok tagjai a Deli-étteremben gyülekeznek. Az ünne­pélyes fogadtatás után a vendégeket szállásaikra kalauzolják. Esti 9 órakor a magyar nemzetgyűlés fo­gadja a parlament épületében az Interparlamen­táris Unió tagjait. A Ház elnöksége által rendezett ■estélyre mintegy 1200 meghívót bocsátottak ki. Az estélyen József főherceg és családja is meg­jelenik. A képviselőház étkező termeit átalakítják és az estély céljaira berendezik. Ugyanez történik azokkal a helyiségekkel, amelyek jelenleg a kül­ügyi társaság céljaira szolgálnak. A külföldi ven­dégeket a parlament főkapujában dr. Karafiáth Jenő háznagy, a kupolacsarnok bejáratánál pedig Scitovszky Béla elnök üdvözli. Az estély alatt a Budai Dalárda fog néhány dalt énekelni. Az estély résztvevői megtekintik az épületet, az ülésterme­ket. Földiszítik ez alkalomra a Dunára nyíló erkélyt is. Az estélyre meghívást kaptak a közélet és társadalom kiváló­sigái. A látogatás további programmja: szombaton délelőtt az Interparlamentáris Unió Budapestre rándult tagjai c­soportonként megtekintik a királyi várpalotát,­­ az Erzsébet-Múzeumot, a Mátyás­templomot, a Halászbástyát, majd az Erzsébet­­hídon, a Kossuth Lajos­ utcán át a Városligetbe mennek, ahol is 12 órakor a Mezőgazdasági Mú­zeumot tekintik meg. Azután közös ebédre gyűl­nek össze a Tó-terraszon. Délután 4 órakor meg­nézik a Szépművészeti Múzeum magyar osztályát. Onnan a Szőlészeti és borászati kiállításra vo­nulnak, a városligeti Iparcsarnokba. Majd a nyu­gati pályaudvarnál elhelyezett vagonlakókat tekin­tik meg, körútjukat pedig az irredenta szobroknál fejezik be. Este 9 órakor gróf Bethlen István mi­niszterelnök az Interparlamentáris Unió tagjainak tiszteletére estélyt ad a miniszterelnöki palotában. Szeptember 3-án reggel a vendégek a Balatoni­­espresszen elhagyják Budapestet. A Magyar távirati Iroda jelenti: Az Interpar­lamentáris Unió képviselőházi estélyére a Ház el­nöksége­­a meghívókat szétküldte. A Ház elnöke ezúton kéri fel a meghívottakat, szíveskedjenek a­­meghívót okvetlenül magukkal hozni, mivel a palotaőrség,­­rendezőség, szolgák, stb. legszigorúb­ban utasítottak, hogy a meghívó nélkül megjele­nőket kivétel nélkül utasítsák vissza. Erre a szi­gorú rendszabályra az osztrák elnök fogadóesté­lyén tapasztaltak kényszerítették az elnökséget. Hiszeke egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyar­ország fültámlásában Hmott.

Next