Szózat, 1923. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-01 / 146. szám

2 nem nagy — mondja —, mindössze kor-mányi dinánkon kellene változtatni, becsukni a nemzeti érzést ébren tartó hazafias egyesületeket és még esetleg személy szerint is elcsípni egyeseket a közélet vezető állásaiból,külföldi parancsra. Ez csak nem sok — mondja! S a mai kormány mégsem akarja ezeket a feltételeket elfogadni, álljon hát félre az ország érdekében, majd mi megkötjük a megegyezést: az emigránsok már úgyis előkészítették a talajt a megegyezés számára Magyarország és a’ kisantant között. Csúfabb hátbatámadását egy nehéz'sor' jával halálosan vivődő nemzet kormányának, e kormány nehezen megalapozott becsületes külpolitikájának elképzelni sem lehet. De a képviselőnek joga van szabadon és korlátozatlanul elmondani a maga véleményét : házafiság ide, erkölcs oda. Erkölcs? Előbbvaló a jog —• mondják a túlsó oldalon. Jogállam .vagyunk és ők jogrendet követelnek. Az éplelkiismeret azonban fölparázslik még ;a mindent behamvazó magyar közöny alól is'és n.^t'diktálja: e nagy belső ellentmondásoknak meg kell hogy legyen az egészséges megoldásuk. A magyar fajt a helyzet érdekében. Egy harmadik példa: Vázsonyi Vilmos volt igazságügyminiszter legszemberezi dicsőséges múltú és dicsőséges jelen bíróságuaikat, beleburkolózván a mentelmi jog köpenyét. Miért? Mert olyan ítéleteket hozott, amelyek Vázsonyi Vilmosnak nem tetszettek s amelyekben ő bizonyos szokatlanságot érzett ki. Szokatlan volt ugyanis bennük a betűbe fulladó magyar közélet sivatagán az az erkölcsi bátorság, ahogy a törvény szellemét és értelmét keresték ezek az ítéletek és megtalálták. Vázsonyi Vilmos úgy érezte, hogy a mentelmi jog felhatalmazza őt erre a bűnös támadásra féltékenyen óvott magas presztízsű bíróságunk ellen. De hol az erkölcs? Szabad egy előkelő és elképzelhetetlenül nehéz hivatásával és nyomorult életstandardjével diadalmasan birkózó testületet általánosságban így meggyalázni, még akkor is, ha egyes tagjai hibákat követtek volna el? Hát még ha nem követtek el hibát! Szabad egy törvényhozónak ilyen vérlázítóan igazságtalannak lennie? Szabad legféltettebb tekintélyeinket így rombolni? Szabad elfelejteni, hogy milyen nyomorúsággal küsködik a magyar bíró, olyan nyomorúsággal, amilyenre nincsen példa az európai társadalmak életében! Hiszen a _ magyar hősiesség_nek legyönyörűbb lapjait lehetne megírni arról a körömszakadtig védelmezett és megtartótökölcsi érintetlenségről, melyet a magyar közélet és gazdasági élet szennyes hullámai fölött olyan elérhetetlenül magasan tart a magyar bíró. Ha filozófiai szemmel nézzük és mérjük az értékeket s szemben állnak egymással jogi és erkölcs, azt kell mondanunk: az erkölcs és eredetibb valami, mint a jog, az erkölcs törvény nélkül is nagy érték, a törvény bellije ellenben öl, ha szembekerül az erkölcs-Azutána jön Május: A rianó Nyárban, az érc halász Forrásában, az óriás magok Feszülésében, e rohanó Láz Évadjában, keljetek uj dalok. Azután egy törpe erdő, amelynek egy fanyar zugában a jövők bozótjai vannak stb. Valami rejtett bolsevik forradalomjóslás is á la Ady: • Mert törpeerdő: — gonosz erdő, Vigyázzon nagy fa, aki áll itt — Néha a bozót álma megnő És tölgncsedni, nőni vágyik. Sok sendülő szavát elszórja. Erőtlen gallya dühtől terhes. De nyugodtan néz a bozótból, Aki közel van az egekhez. Ki az? A költő? B. Hatvany Lajos? Kun Béla? Szamuely Tibor? Az Est? B . A sor végén a Föld a Messiást várja. Valand apokaliptikus jelenés. Véresen táncoló por, és mondák füstölgő szava. Vén táltosok jóslata. A megidézett forró csillag, a föld. Valami uj forradalomjóslás, szintén Ady tüzes szekere szerint. Az ember nem érti, talán nem is érdemes. Nem tréfaképpen szedtem össze ezt a mutatványt. Kétfelé is figyelmeztetni kellett valakit Az egyik felé a magyar irodalmat s kivált a magyar kritikát, amelynek háború előtti tunyasága és bűnös türelme volt az oka, hogy a ■superlativusoknak ez a részeges, megkergült iskolája és a magyar nyelvben való gyilkos erőszaktétel, annyi hiszékeny ember (kivált nőember) elméjében a lángész vakító lobogása gyanánt jelent meg, holott az csak a korszaki eset. Akik jövőt és életet akarnak ezen a földön, azoknak — önmagukban — az erkölcsöt kell választaniok ilyen, vagy ennél tragikusabb dilemmákban. Csak az a kérdés, hogyan lehet ezekből a dilemmákból kivergődni úgy, hogy az erkölcs halálos sebet ne kapjon és a jog biztonságába és erejébe vetett hit se szenvedjen csorbát. Mert bizonyos, hogy mind a kettőt meg kell menteni és át kell menteni egy jobb élet küszöbén. Törvénykönyvünk elavult. Erkölcsében is értelmében is, nagy vonalaiban is, részleteiben is. El kell tehát következnie jogrendünk nagy reformjának. A legerősebb nemzet életfája sem bírja ki sokáig, hogy a tulajdonképpeni igazság ,is formai igazság csak ritkán fedjék egymást a törvények szakaszaiban ésa formai igazság ,a vér és hús igazságát könnyű szerrel fejetetéjére állíthassa. Lehetetlen, hogy fel lehessen rabolni az ország legszegényebb lakosságát jogvédelem címén. Lehetetlen, hogy ki lehessen büntetlenül szolgáltatni a nemzet legszentebb érdekeit a törvényhozó joga címén. És lehetetlen, hogy büntetlenül lehessen megrágalmazni a legtisztább magyar testületet mentelmi jog örve alatt. Tisza István egyik benső barátja mesélte el nekem nemrégiben a következő keserű kis magyar históriát. Egy rosszhíres, ma is szereplő újságíróra terelte Tisza István hű embere a nagy államférfi figyelmét, aki hallatlan rosszhiszeműségével és veszedelmes hazudozásaival mérhetetlen sokat ártott a magyar ügynek a háború alatt. Szemére vetette Tiszának, miért tűri, hogy ez a gazember tovább játsszaa maga játékait, miért nem teszi tönkre. Tisza István keserű szarkazmussal felelt: „Naiv ember. Hát te nem tudod, hogy Magyarországon csak a becsületes embereket lehet tönkretenni?“ Ad résszélem pedig mindezt az uj igazságügyminiszter úrnak, aki beígérte törvényből) y vü nk reformját. VI .1 «■Wllilaim li«m ’! H'" •l»»MC»gOTH«Mi Iltimisa j «Jiat® 1 VaSARNAF Zemplén vármegye és Debrecen bizalmat szavazott a miniszterelnöknek Zenplénvármegye törvényhatósági bizottsága június hó huszonnyolcadikén Thuránszky László főispán elnöklete alatt közbe ülést tartott. A közgyűlés Siót Fridenyi-Tolk- ■sfein Kft.ő bizottsági tag Indítványára gróf Bethlen István miniszterelnöknek és Kállay Tibor pénzügyminiszternek a zálogjogok felfüggesztésés, valamint a külföldi kölcsön biztosítása érdekében külföldön végzett munkásságáért bizalmat szavazott. Ugyancsak bizalmat szavazott a miniszterelnöknek és politikájának Debrecen város törvényhatósági bizottságának dr. Hadházi Zsigmond főispán elnöklésével szombaton délelőtt tartott rendes havi közgyűlésekos hisztériának múló, de igen veszedelmes habargása. Ez ellen föl kell vonulni, ha nyelvünket és magunkat még becsüljük valamire. És ha nem akarunk új vörös diktatúrát. A másik figyelmeztetés a szerencsétlen hasbadicsért fiatal költőnek szól, akinek két versében csakugyan áttör a tehetség sugara ésa nagy magyar érzelmek hagyományos melegsége. És akit én szívemből sajnálok. Mert ha elhiszi annak a dicsőségnek csak 80 százalékát is, amit Az Est az önmaga haszna végett az ő nyakába zúdit: menthetetlenül vége van neki is, mint ti többinek. Pedig kár lenne érte. A dajkám figyelmeztetését adom át neki: — Piha, fiatalember! Ne vegye föl, rontás! * Igaz, a nevét?! Fodor Józsefnek hívják, de nehogy valaki Freundixnnk gondolja. Ás Est azzal is eldicsekszik, hogy nagyit or,dal és grrolti Fodor Józsefnek hívják. Székely Ősöktől származó fiatalember. rrégi nemes és hozzá még menekült is! Hogy keresztény is, az természetes. Sok szép tulajdonság! Az Irodalomban azonban sem nemesség, sem semmi más nem számit, csak az, amit az ember tud. Hogy miért dicsekszik el vele mégis a nagylelkű Mecénás? Íme, erre is föl van jegyezve, ha jól tudom. Hérodotoszál, ha pedig rosszul tudom, Sultoniusnál egy érdekes kultúrtörténeti adat. A hellén hanyatlás idejében (akkor még az úszóruhát nem találták föl, vagy ma levetették), sok zsidó fürdővendég is együtt fürdőtt az előkelő görögökkel és rómaiakkal az alexandriai pompás tengeri fürdőkben. Hogy pedig őket ne lehessen megkülönböztetni a többiektől hamis praepuciumot viseltek. Hát Az Est is nem a magáét, hanem a másétviseli BELPOLITIKA M miniszterelnök Gödöllőn Gróf Bethlen István miniszterelnök a háromnapos parlamenti szünetet neje társaságában, Gödöllőn tölti. A miniszterelnök és felesége a Kormányzó vendégei. k Is egységes párt alelnöki állásának betöltése A keresztény kisgazda, földműves és polgári párt elnöksége július másodikén délután félkét órakor a parlament miniszterelnöki tanácstermében értekezletet tart. Az értekezlet tárgyaként a megti resedett párt alelnöki állás betöltése szerepel. Sííi Maerc István az eleki választákernek képviselője Rubinét Istvánt minthogy más jelölt ajánlási íve nem érkezett be, egyhangúlag az eleki kerület képviselőjévé választották. Hilmondi eljárás megindítását sürgetik Vázsonyi ellen A politikai világ hazafias érzésű része a csütörtöki nemzetgyűlési események hatása alatt áll. Mélységes felháborodással említik azt a véletlenül kiderült tényt, hogy a magyar bíróság ellen intézett botrányos támadások és mintázkodások hátterében, mint értelmi szerző, Vázsonyi Vilmos állt. Feneketlen szakadékra Világított rá ez a leleplezés mely az ország magyarságát azoktól a gyűlölködésre hajló és minden eszköz felhasználására kész zsidóktól elválasztja, akik kizárólag és mindig csak zsidók faji szempontokat tartanak szem előtt, a magyarság érdekeit pedig annak nemcsak alárendelik, hanem azokon könnyedén átgázolni készek. Akik — mint Vázsonyi maga bevallotta — egy ítélet indokolásában feltételezett sérelem, miatt a nemzet életének és a konszolidációnak egy olyan fontos pillérét, mint a bíróság, a kiaknázni és feldönteni készek, azoknak szerepet juttatni a nemzet sorsának intézésében egyenlő az a legnagyobb veszély felidézésével és lehetetlenné tétele az ország újjáépítésének. A bírák és ügyészek egyesületének elnöki tanácsa csütörtökön — közvetlenül a nemzetgyűlési leleplezés hatása alatt — foglalkozott Vázsonyi Vilmos szerepével, melyről a legnagyobb megbotránkozással szerzett tudomást. Az elnöki tanács tagjainak értesülése szerint Vázsonyi bujtogató kijelentését a folyosón tette, amely esetben Vázsonyi kijelentései semmiesetre sem esnek az indemnitás védelme alá. Más hírek viszont úgy szóltak, hogy Vázsonyi szavai az ülésteremben hangzottak el. Az elnöki tanács tehát úgy határozott hogy megállapítja a hiteles tényállást, azután pedig az igazságügy miniszterhez fordul, védelmet és elégtételt kér Vázsonyi gyalázkodásaiért és ellene a bűnvádi eljárás megindítását szorgalmazza. Nagy Emil igazságügyminiszter ma egy esti lap munkatársa előtt kijelentette, hogy a Bírói és Ügyészi Egyesület felterjesztése még nem érkezett hozzá. Sokkal mélyebben járó dolognak tartom az ügyet — mondotta a miniszter — semhogy egy futólagos nyilatkozattal elintézhetném. A Bírói és Ügyészi Egyesület felterjessztésének kézhezvétele után intézkedéseimmel egyidejűleg a nyilvánosságot is tájékoztatni fogom felfogásomról A csütörtöki parlamenti ülésen lefolyt jelenetek hatása alatt természetesen a házszabályrevízió kérdése is újra előtérbe nyomult. Sokszorosan hangoztatják hogy nemcsak azt kell meggátolni, hogy a parlament ülései a mocskolódás, a korcsmai duhajkodás és gyalázkodások színhelyévé fajuljanak, hanem lehetetlenné kell tenni azt is, hogy az állami és társadalmi rend felforgatására törő egyének a nemzetgyűlés termét szószéknek használják fel, melyről izgatásaikat, lazításaikat és bomlasztó munkájukat a mentelmi jog védelme alatt büntetlenül folytathassák. Teljesen lehetetlen, hogy az immunitás büntetendő cselekményeket fedezzen. És ezzel kapcsolatban újra felmerült az a terv, hogy a házszabályrevízió során meg kell adni vagy az elnöknek, vagy annak intézkedése alapján a mentelmi bizottságnak azt a jogot, hogy bűncselekmények fenforgásának gyanúja esetén a nemzetgyűlés tagjainak a mentelmi jogát saját iniciatívájából felfüggeszthesse, az ügyészséget, a büntető eljárás megindítására utasíthassa és a tettes képviselőt a bűnvádi eljárás megindítása végett a bíróságnak kiadhassa.