Szózat, 1923. október (5. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-02 / 222. szám

Jutásunk közelségét és ámjatc varázshatását, ioloott mi sohasem beszéltük kormányra •Jutásról H, ít'i'PB valóban nem is törekszünk. Nem azért, mintha a fajvédőkből ki nem te' az, ami más politikai csoportokból, hanem mert nem szívesen jutnánk olyan ferde helyzetbe, mint a koalíció a szabadelvű pártioniása után, mikor a helyzet meg nem érése következtében kénytelen volt elveinek na-nagyobb részét, felfüggesztve kormányozni. De azt igenis hisszük és tudjuk, hogy a fajvédelem rendszer ideje egyszer ne találgas suk, mikor - mégis el fog érkezni. És pedig nem a Károlyi Mihály útján és módján. Mert ne feledje el Rakovszky Iván: Károlyi Mihály Tisza Istvánnal és a nacionalista Magyarországgal állott szemben, pacifista, félszocialista és alapjában internacionalista alapon. A nemzettől elrugaszkodott és új nemzettel soha közösséget nem vallott idegen erők állottak élni fezemben a gyökeres magyarság elárvult, de mégis élő gazdasági és erkölcsi erőivel. Mi mögöttjük azonban egészen más erők állanak: elsősorban az ifjúság és mellettük az erősek, a hajthatatlanok, a meg nem alkuvók, a lélekben fiatalok, a nagytetűek és a nagyiudunatitak. Igaz, a fogbijjal apró Deák Ferencek mind odaát vannak. Nem hisszük azonban, hogy a jövő szempontjából ők volnának a fontosabbak. Ami pedig önérzetünket és ambíciónkat illeti, az valóban nagy. Igen nagy. Nagyobb, mint ahogy Rakovszky Iván képzeli. És majd a jövő meg fogja mutatni, valami alapja mégis csak kellett hogy legyen ennek a mi nagy erőérzetünknek, amit ugyan tagadnak odaát, de csak kifelé s azt sem sok szerencsével. Mert ha valóra annyira gyöngéknek hinnének bennünket - kevesebbet gáncsolnának és kevesebbet rágalmaznának. Budapest-környéki Keresztény Magyar Párt alakult Újpesten Vasárnap, délután tartotta alakuló gyűlését a Budapest-környéki keresztény magyar párt. A gyűlésen résztvettek Rákospalota, Rákosszentmihály, Pestújhely és Erzsébetfalva küldöttségei. A gyűlésen az újpesti Keresztény Ker. Tábor számos taggal képviseltette magát. ■ A főváros, környéki városok és falvak dolgozó magyarsága, gazdálkodók, iparosok, munkások és hivatalnokok sereglettek össze, hogy lerakják alapkövét annak a pártnak, amely egyaránt van hivatva szolgálni a haza jövőjét, de egyszersmind a dolgozó és elnyomott magyarság érdekeit. A közgyűlés a legnagyobb rendben és állandó lelkes hangulatban folyt le. A gyűlés végén érkeztek meg Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselők, akik Friedrich István beszámolójáról jöttek. A közgyűlés felállva, lelkes éljenzéssel fogadta a fajvédő poétika apostolait. Gömbös Gy piari.it idejen ismertetik a mai politikai helyzetet. Kijelentette, hogy a fai- t védő politikusok nyílt politikát folytatnak. Nem ígérnek beválthatatlan dolgokat, de a nép közé mennek azt felvilágosítani és a magyar nép, mindenütt megérti őket és biztatóan erőt tud a további küzdelemhez, s Eckhardt Tibor gazdasági helyzetünket ismertette. A korona leromlását a felesleges luxuscikkek behozatalával , és a nagy állami aparátus költséges voltával a Jegyzintézet helytelen kölcsönből itkájávalindokolta. Fejtegetését a jelenlevő iparosok, gazdálkodók élénk elismeréssel honorálták. Végül Zsilinszky Endre beszélt általános politikai kérdésekről. Utalt a nacionalizmus diadalaira a külföldön. A kapitalizmust le fogja győzni az erősen szociális nemzeti megújhodás. A hallgatóság szűnni nem akaró ovációval honorálta a magyar dolgozó milliók szeretőtől harcos politikusok minden mondatát. A simontorzsvai beszéd Pesthy Pál, a gyönki kerület képviselőjének Mmontorrtyai beszámolóján megjelent és beszédet mondott Isakovszky Iván belügyminiszter is. A beszéd — melyet gróf Bethlen Istvánnal folytatott előzetes tárgyalások után mondott el —• agresszív támadás akart lenni a fajvédő csoport intranzigens keresztény és nemzeti irányú politikája ellen. A miniszter zsidóbarát hangokat pengetett, azonban kijelentéseit olyan módon igyekezett megfogalmazni, hogy a jóhiszemű, naiv keresztények esetleg az aggódó és óvatos keresztény politikus szavainak véljek. A beszédre lapunk vezető helyén reflektálunk. Itt csak a beszédnek egyetlen passzusát tesszük szóvá. A belügyminiszter jónak látta gúnyolódan megemlékezni arról a bizonyos fővárosi cirkusz-ügyről és azt szembeállítani a részvényüggyel Először is a tényállás egészen más, mint azt egyes zsidó lapok agitatórikus és támadó célzatból beállították. Ezt a miniszternek is tudnia kell, ha már foglalkozik ezzel az üggyel, mert hiszen elég bő és részletes cáfolatok jelentek meg a keresztény lapokban. (Szinte azt kell hinnünk, hogy a miniszter nem olvas keresztény lapokat.) A fővárosi cirkusz ügyében azok a közéleti szereplők, akiknek nevei a pályázó vállalatnak igazgatóságában fel vannak sorolva, tulajdonképpen néhány derék, fiatal keresztény sportember vállalkozását akarták saját presztízsükkel támogatni — önzetlenül. Másodszor a cirkuszjövedelem nem nyerészkedésre, hanemi stádium, nemzeti sporttelep építésén volt szánva. Joggal lehetett tehát azt mondani, hogy a cirkuszt a nemzeti célok szolgálatába akarták állítani. Efelett gúnyolódni a.■ miniszternek —a tényállás ismeretében — jóhiszeműen nem lett volna szabad. De még kevésbé lett volna szabad szembeállítani ezt az ügyet a részvényüggyel. A részvényügy tudvalevőleg abból áll, hogy közéleti szereplők és felelős állásban lévő politikusok kedvezményes — tehát anyagi, előnyt jelentő — részvényjuttatásokat fogadtak el ezőktől a bankoktól, melyek a kormány jóvoltából mérhetetlen milliárdokat kerestek, amelyek rákfenéi az államnak és amelyekkel az egész nacionalista közgazdasági érdekek a legélesebben szembenállnak. Aki nem érzi, hogy ez inkompatibilis, aki nem ért, hogy ez a közéleti morál szempontjából tilos dolog, azzal vitatkozni is felesleges. Csak azon az egyen ütközünk meg, hogy a cirkuszügyet éppen Rakovszky Iván tartotta szükségesnek ilyen elferdítve megpendíteni, az a Rakovszky Iván, aki ellen Friedrichnnek ismert támadása irányult. Ez az eljárás nem mentes a kicsinyes bosszúállás látszatától. Vasárnap Pesthy Pál, a nemzetgyűlés aleltéke számtornyán beszámolót tartott. A beszámolón résztvett Rakovszky Iván belügyminiszter és több korreténypárti képviselő is. A beszámolón Pesthy Pál roondott elesant beszédet, aki beszédéből a külföldi náÉuH&n-S3m*«*gesangot juMgoxtoini és azt állította,' Illegj- % jügyinpié^lj tűttttóket nem lehet valorizálni, ■«»tí aMter á hee^eEeoSk- foSfátanz #á,nw a g. Utána Rakovszky Iván belügyminiszter mondott beszédet, aki többek között a következőket mondotta:- Vessünk egy tekintetet. — monddta — arra az évre, mely az 1918-iki forradalmat megelőzte és nézzük végig azokat az eszközöket, amelyekkel ma az ellenzék dolgozik. Ma megint megjelennek a porondon emberek, akiknek a nevét eddig alig-alig hallottuk és úgy, ahogy 1918-ban, ma ismét névtelen hősük el akarják hitetni az országgal, hogy nekik csak egy szavukba kerül és elmúlik minden szenvedés és minden baj. 1918-ban is jöttek egyes férfiak és egy nagy jelszót ajánlottak az ország figyelmébe, mondván, hogy mi vagyunk a demokraták, mi hozzuk a demokráciát és ezzel olyan békét kötünk, hogy az ország nagyobb és gazdagabb lesz, mint valaha. Ikihez hasonlóan ma megint egy jelszót kínálgatnak jobbrabalra az országnak, mondván,hogy mi hozzuk nektek a mindent megváltó antiszemitizmust. -- Épp úgy mint 1918-ban is, ma is napról-napra jelennek meg támadások gorombán, durván, egyik nap a miniszterelnök, másik nap az én csekélységem . 1gen. Ezeknek a céljuk, hogy a tekintélyeket lerombolván, a maguk sokkal kisebb tekintélyét állítsák: : .. Ország elé, mint nélkülözhetetlent. Az 1918-as for- í irdalmat előkészítő lapokban is napról-napra valót- I lanságok jelentek meg és az ellenzéki lapoknál ma megint ugyanazt látjuk. — Akkor, amikor a keresztény ellenzék a kid- í földi kölcsönt kifogásolják, az fáj nekik, hogy ezt a kölcsönt a Bethlen-kormány szerezte meg. A magyar faj boldogulásának problémája, nagy és súlyos kérdés, de nagyon helytelen úton járunk akkor, amikor erre a célra először is tönkre akarjuk tenni gazdasági életünket, csak azért, mert azon zsidók is keresnek. — A lapokban olvastam, hogy egynéhány keresztény politikus a székesfővárosi cirkuszt akarta kibérelni. Nem tudok elképzelni Európában olyan országot, ahol politikusoknak részvénye ne legyen, mert a világon mindenütt ingótőkéjüket a politikusok is ilyen részvényeikben helyezik el. De nem bírom elképzelni, hogy legyen a világon még egy ország, ahol a vezető politikusok cirkusz-engedélyt kérnek. Azt is híresztelik a fajvédők, hogy rövid idő múlva úgyis ők veszik áta kormányt. A kormány megbukhatik, ha nagyon rosszul számítanak, ha azt, hiszik, hogy akkor majd ők jönnek, akik ma hetedmagokkal ülnek a parlamentben. — Csodálatos a hasonlóság Károlyiék és a je-lenlegi ellenzék agitációja között. A nemzetnek a köizött van ma választása, mikép akarja elérni a nagy, szép, mindnyájunkkal közös célokat. A forradalmat már megpróbálta ez a nejtezet, több forradalmat nem akar és nem fog eltörni. — Az állami szervezetek elegendők arra, hogy biztosítsák a köznyugalmat és közrendet. Feleslegesnek tartom, hogy mindenféle ürügyeikkel mellékszervezkedések, alakulások, tömörülések, különböző egyéb midfentartó intézmények alakuljanak. Ilyen alakulatokat többé meg tán tűrünk, azokat fokozatosan megszüntettük, úgy hogy ezen atéren a teljes konszolidáció beállott. Sokorópátkai Szabó István felszólalása után a viáét ár*é 1028 OKTOBER KEDS A magyar élet programmja két beszédben A liberális sajtó, mely fájdalmas csatolásba kezd mindannyiszor, amikor valamilyen formában nyíltan és férfiasan kifejezést mer valaki adni annak a véleménynek és álláspontnak, hogy elvégre Magyarország a magyarokért van s a nemzetközi lelki struktúrájú zsidósággal szemben a színtiszta vérű magyartömegeikre kell alapozni hányvetett országunk jövendőjét, ez a sajtódzsungel unisonos felszűköl ezúttal is, mint a farkascsorda, amelybe belelő a vadász. A felhördülés oka ezúttal Bársony János egyetemi professzoré Prorektor szombati beszéde, melyet a tudományegyetem évmegnyitó ünnepélyén a jelen- lévő ifjúsághoz intézett. A kiváló orvostudós gyönyörű példát nyújtott rektori bucsubesné-[ .'lével arra, hogy egy magyar egyetemi tanárnak nemcsak a maga tudományága művelé-’sebe kell merülnie mai napság, hanem a szó legfelköltebb jelentésében valóban a biskolai ifjúság nevelőatyjának kell lennie, aki is-' meretek közlése mellett jellemet fejleszt, aki- neik a keze alól nemcsak szakemberek, de cél- tudatos férfiak kerülnek az életbe, hogy megvívják fajiságuk domté harcát Magyarországon a magyar szupremáciáért. A numerus clausus épségben tartása mellett tört pálcát a távozói tudományegyetemi rektor, , rámutatva arra, hogy igenis az egyetemnek őrt kell állania a nemzeti gondolat bástyafolkán s a szükséges szelekcióval gátat kell vetnie annak a lehetetlen állapotnak, hogy a szellemi pályákat elözönöljék az idegenek s ezáltal megmételyezzék legfelsőbb rétegeiben a magyar kultúrát.. Egy nemzete sorsáért aggódó bölcs tisztánlátását és a diagnosztikus megdönthetetlen megállapítását hogyan is fogadná ez a sajtó ma isként, mint a fékeveszett harag fogvicsorgatottjával, a maga rozsdás liberális arzenáljából előrángatva azokat az ágyukat, miknek torkát a tetszetős frázisok girlandjaival a modernség virágos bokrává szeretnék átmaszkírozni Olyankor, amikor az ágyúeső a nemzet legelemibb életérdekei felé ásít. Nem meglepő, hogy Bársony János szerintük sötét reakcionárius, afféle korlátolt fajvédő, amely fogalom az ő szemükben és az ő szótárukban a kézigránáttal, botránybajhászással, felforgatással, aljas burkolással és körülírással fűszerezve egyet jelent s rezes trombitájukból teljes tüdővel fújják a budapesti tudományegyetem e büszkesége, de egyúttal a mi büszkeségünk felé is a feszítsd meg-et. Nos, lapos eszű és perfid támadásuk ezúttal is csak olyan veszedelmes a mi szemünkben, mint a vasárnapi kocavadász avatag flintája, amelytől csak azok az oroszlánok tartanak, akiknek bőre szamár takar. Igenis, a Bársony Jánosok magyar ifjúsága megértette a rektori bucsúszózatot, amely a magyar történet komoly és megfontolt megnyilatkozása. Liberálisék gondolkodásmódjára és fegyvertárára az is jellemző, hogy a szombati tudományegyetemi prorektori és a vasárnapi műegyetemi rektori beszédek között páhuzamot vonva, szöges ellentéteket keres a két beszéd közt, hogy éket üssön így a két magas főiskola közé. Holott, ha sine ira et studio egymás mellé állítjuk ez ovációkat, azok szerves kiegészítői egymásnak, mint egyetlen magyar állító mondat eleje és vége. A gondolat vérségi alapja ugyanaz mindkét beszédben, mert mindkettő a magyar faj védeleséből indul ki és ugyanoda tér vissza. Bársony a numerus clausus fenntartását, Sehkuanek Emil műegyetemi rektor a magyar tudományos felkészültséget és munkakészséget hangsúlyozta. A két gondolat édestestvér, mely a maga kettős erejével a magyar jövőt átívelő nemzeti programaiként ragyog az ifjúság elé. -< *"o -C 41«. Ok VILÁGPOLITIKA Felvidék POZSONYBAN ÚJBÓL MEGBUKTAK A CSEHEK. Bécs, október 1. (A Szózat tudósítójának telefon jelentése.) Pozsonyból jelentik: Vasárnap folytak le itt a vármegyék választásai. A választások menete nyugod volt. A legtöbb szavazatot kapták a keresztényszocialisták, akik 11292 szavaztat nyertek, második helyen jönnek a kommunisták 6891 szavazattal, azután a cseh nacionalisták 3805 szavazattal és végül a Hlinka-párt 2055 szavazattal. . Olaszország A NEMZETI OLASZORSZÁG ÉS A NEMZETI SPANYOLORSZÁG KÖZELEDÉSE. Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök a Palazzo Chigibe tanácskozásra hívta össze Corbino és De Stefani minisztereket, továbbá több magasrangú állami tisztviselőt, hogy megbeszéljék az olasz-spanyol kereskedelmi szerződés küszöbönálló tárgyalásának anyagát. Elhatározták, hogy az olasz, küldöttség a tárgyalások céljából azonnal utazzék Madridba. A kormánynak az a szándéka, hogy a lehető legnagyobb mértékben demozdítm az éles , spanyol kapcsolatok megerősödését. Anglia RAKOVSZKY LONDONBAN. Londonben jeteofci a•Köyökség? nBWfeWm* MmnMhtm»#.