Szózat, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

2 latoét kolportálják — és pedig úgy a nyugati, mint a közeti hartúrám ne­ve, az még a jövő vernére s sok víz fog lefolyni a Szajnán, míg a német kormány egy ilyen önbiztosítási pak­tumra reál­ti a birodalom pecsétjét. Megvalljuk őszintén, nem tudjuk nyugta­lansággal kísérni a francia-cse­h politikának ezt a kétségelrejtő igyekezetét, hogy a recsegő­­kopogó mai európai helyzetnek s vele saját exisztenciájának a fenmaradását a paktumok szövevényes hálózatával igyekszik ad perpe­tuum biztosítani. Jóllehet minden okunk meg­volna a nyugtalanságra, hisz ezek a nagy buz­galommal előkészített paktumok nagyrészt a mi bőrünkre is mennek: ismételjük, nem vesz­­szük tragik­usan ezt a mesterségesen forszíro­zott „cartesiusi politikát“. Nem, mert tisztában vagyunk az ilyen paktumok értékével és tud­juk azt, hogy a nemzetközi szerződések és dip­lomáciai jegyzékek aláírásai csak addig érnek valamit, míg a paktumokban szabályozott vi­szonyok megfelelnek az aláírók érdekeinek és az aláíráskori nemzetközi helyzetnek. Abban a pillanatban azonban, mikor az élet biztos ta­laja kicsúszik a paktumok lábai alól, összedől az egész „cartesiusi rendszer“, ha még olyan ragyogó jogi architektúrával is építette fel a nemzetközi jogászok alkotó művészete. A pak­tumok nem előidézői, de kísérői egy adott po­litikai státusnak s arra talán jók, hogy egy­két brilliáns jogi koponya megcsillogtassa a maga dialektikai készségét, de arra, hogy a határok fennmaradását örökre biztosítsák, ab­szolúte nem alkalmasak. Hiába mesterkedik, fúr-farag tehát a francia-cseh diplomácia s hiába szövi Európa térképe fölé a paktumok gyilkos hálóját, Európa mai rendje s vele Franciaország sokat hangoztatott biztonsága csak addig áll fenn, míg a mai hatalmi viszo­nyok léteznek. De csak egynéhány fokra to­lódjanak el ezek a hatalmi viszonyok s csak néhány nüanszban változzék meg a nemzetek csoportosulásának mai rendszere, az egész mű­vészi „cartesiusi rendszer“ romokba dől és ma­ga alá temeti a francia-cseh „világkoncepciót“ — Franciaország biztonságával egyetemben. A jogtalanságot és az igazságtalanságot nem lehet konzerválni sem fegyverekkel, sem paktumokkal s ha a francia politika nem a fellegekben járna, de az élet reális talaján igyekeznék a maga tiszteletreméltó nagy célja felé mihamarább reájönne, hogy Francia­­ország jövőjét és biztonságát csak az elkövetett igazságtalanságok könyörtelen kireparálása biztosíthatja. Ha a francia politikában lesz annyi lelki erő, hogy legyőzve minden nemzeti érzékenységet és hamis romantikát, meghajol a lét nagy parancsa előtt s a paktumok poli­tikája helyett reátér a revízió politikájára, akkor lehet beszélni Franciaország biztonsá­gáról. S majd ha Briand nem a paktumok, de, a revízió politikáját fogja képviseli­­ a maga ragyogó retorikájának hatalmas lendületével a genfi közgyűlésen, akkor tapsolhat igazán és őszintén a kultúrnemzetek areopágja. Addig ez a taps inkább csak a részvétnek és sajnál­kozásnak a tompa moraja egy hatalmas, dicső és nagyra hivatott nemzet sorsa felett, amelyet a maga ol­thatatlan szenvedélyei és vezetőinek vaksága végzetszerűen sodornak az örvény szél© felé. " Anghelescu törvénytervezete az oláh szenátus előtt Az oláh sajtó elítéli Anghelescu törvényjavaslatát Bukarest, február 27. (A Szózat tudósítójától.) Anghelescu oláh közoktatásügy­i miniszter törvénytervezete, me­lyet az oláh parlament a napokban fogadott el, ma már az oláh szenátus elé került. Az ülésen elsőnek a magyar gyűlöletéről is­mert Bioni szenátor szólalt fel, aki ahelyett, hogy a törvény­j­avaslathoz szólt volna hozzá, egész felszólalását Schullerus szász szenátor tá­madásának szentelte. Beszédében olyan durva kifejezéseket használt, hogy az egész szenátus megbotrán­kozott. Maga Pherekyde elnök is több ízben , félbeszakította a szónokot és figyel­­meztette arra, hogy egy kisebbségi képviselővel szemben ne használjon ilyen durva kifejezés­módokat. A bukaresti Adeverul hosszabb cikkben fog­lalkozik Anghelescu törvénytervezetével s töb­bek között ezeket írja: Milyen címen és jogon kényszerítik a kisebbségi tanulókat arra, hogy a történelmet és a földrajzot oláh nyelven ta­nulják. Mi ezt nem látjuk megindokolva. Ha azt akarjuk, hogy a kisebbségek gyermekei valójá­ban megismerjék hazájuk történelmét és föld­rajzát, a legjobb eszköz erre az, hogy olyan nyelven adják elő számukra, amelyet megérte­nek és nem olyan nyelven, amihez nem is konyí­­tana­k. Ha el akarjuk venni kedvüket ezektől a tárgyaktól, ak­kor — fejezi be cikkét a lap, — nem is cselekedhetnénk másként, mint Nagy­­oláhország közoktatásügyi irányítói ma teszik. Mindez azonban erősen felbőszített. Valami otthonias dac ébredt fel bennem, csak azért is! Megmutatom a sárgáknak, mit tud az európai férfi a nők körül! Elmentem a beszélő lámpához. Dorothy Rutledge ott volt. Megvártam, míg felváltották , akkor egyszerűen odaléptem hozzá. — Egy kínai ember nagyon óvott magától a múltkor, amikor maga megmentett az autó elől. Dorothy felnevetett. ~~ Igen? Óvta a kínait!... Hát tudja mit, magával töltöm az egész estét! Akarja? — Hogyne akarnám, drága Dorothy! Csak egyet engedjen meg, nem értem, mi oka vagy joga lehet annak a kínainak a maga fölött való gyámkodásra? — He is a my fellow — mosolygott mise Rut­­ladge — az én kis sárga pajtásom! — Szereti maga ezt a sárga... — Kérem, hagyjuk ezt! Én általában kedve­lem az exotikusokat s ezért váltogatom az ilyen friss európait a sárgámmal... Ilyen vagyok. Ki­fogása van ellene? — ... Mi.. Mindenesetre kicsit szokatlan ne­fiam. Maga végtére is rendőr....­­ Dorothy legyintett.­­ — Most ez a jobbom, a munkám. De lesz ne­­! Sem még nagy áruházam is valaha. Különben pedig, maga itt idegen, majd én irányítom a mai estét, jó? — Hogyne! — feleltem lelkesülten. Dorothy vitt. Összevissza mászkáltunk isme­retten helyeiken, ittunk, énekeltünk. Egyszer aztán, valahol egy szűk utcán, ránk goot egy pár­ ember. Se szó, se beszéd, megkötöz­nék , érzem, hogy­ kezdem elveszteni az eezmé­■la Tattól messze, kint a országúton, egy kép­telenül rozoga Ford-autóban ébredtem fel. Már reggel volt. Köröskörül messze vidéken egy lé­lek sem. Gépem állt velem szépen, nyugodtan. Vártam én is. Mi egyebet tehettem volna? Végre jött arra egy autó. Intettem a sof­­főrnek. — Hol vagyunk? Miféle úton? — A detroit—lansigi országúton, hat mér­­földnyire Lamsingtól. — Hogy kerültem ide? — kiáltottam még, de a soffőr már messze járt addigra. Vizsgálni kezdtem az autót. Rossz volt, de azt gondoltam, Lansingig eldöcög. Bs izgattam, próbálgattam, végre csakugyan elindult. Benyúlok a zsebkendőmért, hogy letöröl­jem vele verejtékes homlokomat. Nagy elképpe­­désemre egy levest húzok ki vele. Felbontom. Deaz ismeretlen, ön egy fogadás hőse. Dorothy, ki nem kevésbé szenvedélyes automobilista, mint én, fogadott velem, hogy egy rozoga Ford meddig jut el a lansingi kitűnő és nyílegyenes úton vezető nélkül. Ha életben maradt, értesítsen telefo­non (Mich. 7236.). Ne haragudjon a szerelmi próbáért, ennyit igazán meg kellett tennie egy­ szerelmes európainak. Az út, azt hiszem, lehetőleg hatott, ez a levél még inkább. A For­dot megtarthatja, 40 dollárért vettük egy mosórhőtől erre a kísérletre. Of course: ön keres a végén, de a talking lamp tájékára­­ többet ne jöjjön. Az autót tényleg eladtam. 29 dollárt kap­­j­­am érte, de Detroit­ban. Annyi eszem még volt, hogy visszamenjek­ vele. Hogy mennyire jutot­tam el az úton, azt még ma sem telefonáltam­­ meg. De a beszélő lámpákra azóta egy városban­­ sem tudtam ránézni. Hála Isten, itthon Európa-­ ban még nem­ kísért ez az emlékeztető .. 1925 MÁRCIUS 1 VASARNAP Méhely Lajos előadása képviselők számára (A Szózat tudósítójától.) Méhely Lajos egyetemi tanár, a fajvédelmi gondolat egyik legkitűnőbb harcosa március 4-én, szerdán délután hat órakor Múzeum körút 40. alatt elő­adást tart a nemzetgyűlési képviselők számára. Előadásának címe: Fajában él a nemzet Elő­adását vetített képekkel kíséri. Méhely Lajos egyetemi tanár tudományos alapon foglalko­zik a tájvédelmi kérdésekkel s előadásai min­dig tömött padsorok mellett szoktak lefolyni Előadásán a képviselőkön kívül más érdeklő­dők is megjelenhetnek. Érdekes, hogy a nem­zetgyűlési képviselők közül már eddig is na­gyon sokan jelentették be részvételüket, külö­nösen olyanok, akiket a zsidóság szerepe mint faji probléma érdekekt VILÁGPOLITIKA Hamis vádpontok Németország ellen A Daily Telegraph ismerteti az ellenőrző,­, bizottság jelentésének főbb pontjait. Eszerint kevés volt a panasz a rendőrségre, h­adigyárakra vagy polgári hatóságokra. A jelentés annál több panaszt hoz fel a katonai hatóságok és az állí­­tólagos nagyvezérkar ellen. A hatóságok a jelente­tés szerint megakadályozzák az ellenőrzést, az állítólagos és kétszázötven tagból álló nagy­­vezérkar pedig olyan katonai keretet teremt a német nemzet számára, amel­ybe háború esetén összesereglenek A panasz után azonban kényet­­len bevallani a bizottság, hogy nem talált tönbséget a birodalom jóváhagyott ereje és az elébe terjesztett felállítás között. Mégis gyanú­jának ad kifejezést — de bizonyíték nélkül, hogy a keretek kiegészítésére irányuló törekvést észlelt. A jelentésben szó van a már gyakran hány­ forgatott ócska puskacsövekről, Kruspék hamis szállítóleveleiről, titkos fegyverraktárakról s főként a hazafias egyesületek viselkedésében ki­fogásolja, hogy az ifjú tagok szemlélőként vol­tak jelen katonai gyakorlat alkalmával. Ezek a vádpontok annyira hajánál fogva előráncigélt, annyira erőszakolt részét teszik a jelentésnek, hogy cáfolni sem volna érdemes, ha következ­ménye nem volna Köln és a Ruhr-vidék meg­szállásának hosszabbá tétele. Chamberlain a jövő héten megy Genibe Ijonudomibért Jen letuzik: Chamibierlaim. küllü­gymu­mi BZ- t letz a jövő hé­­ten, Geminbe utazik, ahol meg­­fogja Iktgrnji a Nemzeteik Szövetségeinek Tanácsát, hogy halassza el a leszervlésre és a dön­­­tö híráskodásaia vomott kiott a jegyzőkönyv ta­n­lmányozását. A bolgár kamara már tárgyalja a nemzetvédelmi törvényt A kamara megkezdte a­z államvédelmi törvény mó­dosításáról szóló javaslat vitáját. Az ellenzék szomolkad, így Majinov, a dem­okr­at­a párt vezére, Paszt­uhov, a szocialisták és rad­ikalisták vezérre és Sztamkov maguk is elismerték, hogy jóllehet elvben ellenzik a kivétalos törvényeket, mégis elismerik, hogy a belsovieta ügynö­kök állam dó űzelmeivel szemben szigorú rendszabályok­ra ván szükség. Hétszázezer ember a francia hadseregben Párizsból jelenítik. A kamara ma folytatta a pénz­ügyi törvény tárgyalását éls eMoiglaiittia seat a Cikkelyt, amely a firamiellia hiadiseavg d­élny­egies álao­mányált 1925-b­e 607.000 emiberbemi, 50.500 alltisatbem és 28.000 tisatbiem, a hadlítemgébészet áll­omárnyiját pedig 4000 tisatbem álla­pítja meg. Spanyol protektorátus Marokkóban A Journal ma reggeli számában madridi táviratot közöl, amelynek értelmeiben a diirektóriumi tanács meg­állapította a marokkói protektorátus alapel­veit. A pro­tektorátust március folyamán léptetnék életbe. ■nniuin«niniiimninii»­i;ninnisnimii 9 i;i::i› Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen.

Next