Szózat, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
2 latoét kolportálják — és pedig úgy a nyugati, mint a közeti hartúrám neve, az még a jövő vernére s sok víz fog lefolyni a Szajnán, míg a német kormány egy ilyen önbiztosítási paktumra reálti a birodalom pecsétjét. Megvalljuk őszintén, nem tudjuk nyugtalansággal kísérni a francia-cseh politikának ezt a kétségelrejtő igyekezetét, hogy a recsegőkopogó mai európai helyzetnek s vele saját exisztenciájának a fenmaradását a paktumok szövevényes hálózatával igyekszik ad perpetuum biztosítani. Jóllehet minden okunk megvolna a nyugtalanságra, hisz ezek a nagy buzgalommal előkészített paktumok nagyrészt a mi bőrünkre is mennek: ismételjük, nem veszszük tragikusan ezt a mesterségesen forszírozott „cartesiusi politikát“. Nem, mert tisztában vagyunk az ilyen paktumok értékével és tudjuk azt, hogy a nemzetközi szerződések és diplomáciai jegyzékek aláírásai csak addig érnek valamit, míg a paktumokban szabályozott viszonyok megfelelnek az aláírók érdekeinek és az aláíráskori nemzetközi helyzetnek. Abban a pillanatban azonban, mikor az élet biztos talaja kicsúszik a paktumok lábai alól, összedől az egész „cartesiusi rendszer“, ha még olyan ragyogó jogi architektúrával is építette fel a nemzetközi jogászok alkotó művészete. A paktumok nem előidézői, de kísérői egy adott politikai státusnak s arra talán jók, hogy egykét brilliáns jogi koponya megcsillogtassa a maga dialektikai készségét, de arra, hogy a határok fennmaradását örökre biztosítsák, abszolúte nem alkalmasak. Hiába mesterkedik, fúr-farag tehát a francia-cseh diplomácia s hiába szövi Európa térképe fölé a paktumok gyilkos hálóját, Európa mai rendje s vele Franciaország sokat hangoztatott biztonsága csak addig áll fenn, míg a mai hatalmi viszonyok léteznek. De csak egynéhány fokra tolódjanak el ezek a hatalmi viszonyok s csak néhány nüanszban változzék meg a nemzetek csoportosulásának mai rendszere, az egész művészi „cartesiusi rendszer“ romokba dől és maga alá temeti a francia-cseh „világkoncepciót“ — Franciaország biztonságával egyetemben. A jogtalanságot és az igazságtalanságot nem lehet konzerválni sem fegyverekkel, sem paktumokkal s ha a francia politika nem a fellegekben járna, de az élet reális talaján igyekeznék a maga tiszteletreméltó nagy célja felé mihamarább reájönne, hogy Franciaország jövőjét és biztonságát csak az elkövetett igazságtalanságok könyörtelen kireparálása biztosíthatja. Ha a francia politikában lesz annyi lelki erő, hogy legyőzve minden nemzeti érzékenységet és hamis romantikát, meghajol a lét nagy parancsa előtt s a paktumok politikája helyett reátér a revízió politikájára, akkor lehet beszélni Franciaország biztonságáról. S majd ha Briand nem a paktumok, de, a revízió politikáját fogja képviseli a maga ragyogó retorikájának hatalmas lendületével a genfi közgyűlésen, akkor tapsolhat igazán és őszintén a kultúrnemzetek areopágja. Addig ez a taps inkább csak a részvétnek és sajnálkozásnak a tompa moraja egy hatalmas, dicső és nagyra hivatott nemzet sorsa felett, amelyet a maga olthatatlan szenvedélyei és vezetőinek vaksága végzetszerűen sodornak az örvény szél© felé. " Anghelescu törvénytervezete az oláh szenátus előtt Az oláh sajtó elítéli Anghelescu törvényjavaslatát Bukarest, február 27. (A Szózat tudósítójától.) Anghelescu oláh közoktatásügyi miniszter törvénytervezete, melyet az oláh parlament a napokban fogadott el, ma már az oláh szenátus elé került. Az ülésen elsőnek a magyar gyűlöletéről ismert Bioni szenátor szólalt fel, aki ahelyett, hogy a törvényjavaslathoz szólt volna hozzá, egész felszólalását Schullerus szász szenátor támadásának szentelte. Beszédében olyan durva kifejezéseket használt, hogy az egész szenátus megbotránkozott. Maga Pherekyde elnök is több ízben , félbeszakította a szónokot és figyelmeztette arra, hogy egy kisebbségi képviselővel szemben ne használjon ilyen durva kifejezésmódokat. A bukaresti Adeverul hosszabb cikkben foglalkozik Anghelescu törvénytervezetével s többek között ezeket írja: Milyen címen és jogon kényszerítik a kisebbségi tanulókat arra, hogy a történelmet és a földrajzot oláh nyelven tanulják. Mi ezt nem látjuk megindokolva. Ha azt akarjuk, hogy a kisebbségek gyermekei valójában megismerjék hazájuk történelmét és földrajzát, a legjobb eszköz erre az, hogy olyan nyelven adják elő számukra, amelyet megértenek és nem olyan nyelven, amihez nem is konyítanak. Ha el akarjuk venni kedvüket ezektől a tárgyaktól, akkor — fejezi be cikkét a lap, — nem is cselekedhetnénk másként, mint Nagyoláhország közoktatásügyi irányítói ma teszik. Mindez azonban erősen felbőszített. Valami otthonias dac ébredt fel bennem, csak azért is! Megmutatom a sárgáknak, mit tud az európai férfi a nők körül! Elmentem a beszélő lámpához. Dorothy Rutledge ott volt. Megvártam, míg felváltották , akkor egyszerűen odaléptem hozzá. — Egy kínai ember nagyon óvott magától a múltkor, amikor maga megmentett az autó elől. Dorothy felnevetett. ~~ Igen? Óvta a kínait!... Hát tudja mit, magával töltöm az egész estét! Akarja? — Hogyne akarnám, drága Dorothy! Csak egyet engedjen meg, nem értem, mi oka vagy joga lehet annak a kínainak a maga fölött való gyámkodásra? — He is a my fellow — mosolygott mise Rutladge — az én kis sárga pajtásom! — Szereti maga ezt a sárga... — Kérem, hagyjuk ezt! Én általában kedvelem az exotikusokat s ezért váltogatom az ilyen friss európait a sárgámmal... Ilyen vagyok. Kifogása van ellene? — ... Mi.. Mindenesetre kicsit szokatlan nefiam. Maga végtére is rendőr.... Dorothy legyintett. — Most ez a jobbom, a munkám. De lesz ne! Sem még nagy áruházam is valaha. Különben pedig, maga itt idegen, majd én irányítom a mai estét, jó? — Hogyne! — feleltem lelkesülten. Dorothy vitt. Összevissza mászkáltunk ismeretten helyeiken, ittunk, énekeltünk. Egyszer aztán, valahol egy szűk utcán, ránk goot egy pár ember. Se szó, se beszéd, megkötöznék , érzem, hogy kezdem elveszteni az eezmé■la Tattól messze, kint a országúton, egy képtelenül rozoga Ford-autóban ébredtem fel. Már reggel volt. Köröskörül messze vidéken egy lélek sem. Gépem állt velem szépen, nyugodtan. Vártam én is. Mi egyebet tehettem volna? Végre jött arra egy autó. Intettem a soffőrnek. — Hol vagyunk? Miféle úton? — A detroit—lansigi országúton, hat mérföldnyire Lamsingtól. — Hogy kerültem ide? — kiáltottam még, de a soffőr már messze járt addigra. Vizsgálni kezdtem az autót. Rossz volt, de azt gondoltam, Lansingig eldöcög. Bs izgattam, próbálgattam, végre csakugyan elindult. Benyúlok a zsebkendőmért, hogy letöröljem vele verejtékes homlokomat. Nagy elképpedésemre egy levest húzok ki vele. Felbontom. Deaz ismeretlen, ön egy fogadás hőse. Dorothy, ki nem kevésbé szenvedélyes automobilista, mint én, fogadott velem, hogy egy rozoga Ford meddig jut el a lansingi kitűnő és nyílegyenes úton vezető nélkül. Ha életben maradt, értesítsen telefonon (Mich. 7236.). Ne haragudjon a szerelmi próbáért, ennyit igazán meg kellett tennie egy szerelmes európainak. Az út, azt hiszem, lehetőleg hatott, ez a levél még inkább. A Fordot megtarthatja, 40 dollárért vettük egy mosórhőtől erre a kísérletre. Of course: ön keres a végén, de a talking lamp tájékára többet ne jöjjön. Az autót tényleg eladtam. 29 dollárt kapjam érte, de Detroitban. Annyi eszem még volt, hogy visszamenjek vele. Hogy mennyire jutottam el az úton, azt még ma sem telefonáltam meg. De a beszélő lámpákra azóta egy városban sem tudtam ránézni. Hála Isten, itthon Európa- ban még nem kísért ez az emlékeztető .. 1925 MÁRCIUS 1 VASARNAP Méhely Lajos előadása képviselők számára (A Szózat tudósítójától.) Méhely Lajos egyetemi tanár, a fajvédelmi gondolat egyik legkitűnőbb harcosa március 4-én, szerdán délután hat órakor Múzeum körút 40. alatt előadást tart a nemzetgyűlési képviselők számára. Előadásának címe: Fajában él a nemzet Előadását vetített képekkel kíséri. Méhely Lajos egyetemi tanár tudományos alapon foglalkozik a tájvédelmi kérdésekkel s előadásai mindig tömött padsorok mellett szoktak lefolyni Előadásán a képviselőkön kívül más érdeklődők is megjelenhetnek. Érdekes, hogy a nemzetgyűlési képviselők közül már eddig is nagyon sokan jelentették be részvételüket, különösen olyanok, akiket a zsidóság szerepe mint faji probléma érdekekt VILÁGPOLITIKA Hamis vádpontok Németország ellen A Daily Telegraph ismerteti az ellenőrző,, bizottság jelentésének főbb pontjait. Eszerint kevés volt a panasz a rendőrségre, hadigyárakra vagy polgári hatóságokra. A jelentés annál több panaszt hoz fel a katonai hatóságok és az állítólagos nagyvezérkar ellen. A hatóságok a jelentetés szerint megakadályozzák az ellenőrzést, az állítólagos és kétszázötven tagból álló nagyvezérkar pedig olyan katonai keretet teremt a német nemzet számára, amelybe háború esetén összesereglenek A panasz után azonban kényetlen bevallani a bizottság, hogy nem talált tönbséget a birodalom jóváhagyott ereje és az elébe terjesztett felállítás között. Mégis gyanújának ad kifejezést — de bizonyíték nélkül, hogy a keretek kiegészítésére irányuló törekvést észlelt. A jelentésben szó van a már gyakran hány forgatott ócska puskacsövekről, Kruspék hamis szállítóleveleiről, titkos fegyverraktárakról s főként a hazafias egyesületek viselkedésében kifogásolja, hogy az ifjú tagok szemlélőként voltak jelen katonai gyakorlat alkalmával. Ezek a vádpontok annyira hajánál fogva előráncigélt, annyira erőszakolt részét teszik a jelentésnek, hogy cáfolni sem volna érdemes, ha következménye nem volna Köln és a Ruhr-vidék megszállásának hosszabbá tétele. Chamberlain a jövő héten megy Genibe Ijonudomibért Jen letuzik: Chamibierlaim. küllügymumi BZ- t letz a jövő héten, Geminbe utazik, ahol megfogja Iktgrnji a Nemzeteik Szövetségeinek Tanácsát, hogy halassza el a leszervlésre és a döntö híráskodásaia vomott kiott a jegyzőkönyv tanlmányozását. A bolgár kamara már tárgyalja a nemzetvédelmi törvényt A kamara megkezdte az államvédelmi törvény módosításáról szóló javaslat vitáját. Az ellenzék szomolkad, így Majinov, a demokrata párt vezére, Pasztuhov, a szocialisták és radikalisták vezérre és Sztamkov maguk is elismerték, hogy jóllehet elvben ellenzik a kivétalos törvényeket, mégis elismerik, hogy a belsovieta ügynökök állam dó űzelmeivel szemben szigorú rendszabályokra ván szükség. Hétszázezer ember a francia hadseregben Párizsból jelenítik. A kamara ma folytatta a pénzügyi törvény tárgyalását éls eMoiglaiittia seat a Cikkelyt, amely a firamiellia hiadiseavg délnyegies álaományált 1925-be 607.000 emiberbemi, 50.500 alltisatbem és 28.000 tisatbiem, a hadlítemgébészet állomárnyiját pedig 4000 tisatbem állapítja meg. Spanyol protektorátus Marokkóban A Journal ma reggeli számában madridi táviratot közöl, amelynek értelmeiben a diirektóriumi tanács megállapította a marokkói protektorátus alapelveit. A protektorátust március folyamán léptetnék életbe. ■nniuin«niniiimninii»i;ninnisnimii 9 i;i::i› Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen.