Szózat, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-22 / 90. szám
4 Nincs külön üzleti és külön egyéni morál A Baross-Szövetség közgyűlése és közvacsorája — Az ipari és kereskedelmi pozíciókat saját fajtánkkal kell betölteni — mondotta Sipőcz polgármester (A Szózat tudósítójától.) A Baross-Szövetség kedden est© 7 órakor tartotta Bausch Aladár elnökletével ezévi rendes közgyűlését a Gellért-szálló hangversenytermében. Rausch Aladár elnöki megnyitójában vázolta a szövetség jövő évi működésének programmját. A szövetség működésének végső célja megalapozni a tisztesség és az erkölcs alapján álló kereskedelmi gondolkozást. Hangsúlyozta a kereskedő- és gazdatársadalom együttműködésének feltétlen szükségességét. Ezután Farkas Elek igazgató terjesztette elő a szövetség 1924. évi működéséről szóló jelentését. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta és ugyancsak egyhangúlag megadta a felmentvényt az 1924. évi zárszámadásokra. A közgyűlés ezután tudomásul vette az 1925. évi költségelőirányzatot, majd egyhangúlag hozzájárult ahhoz is, hogy az alapszabályoknak a döntőbíróságra és az elnökségre vonatkozó szakaszai módosíttassanak. Az utóbbi módosítás értelmében a szövetségnek ezentúl társelnöke lesz és erre az állásra Kossalka János egyetemi tanárt választották meg. Rausch Aladár elnök üdvözölte az új társelnököt, aki meghatott szavakkal köszönte meg a közgyűlés bizalmát. Beszédében hangsúlyozta a keresztény kereskedelmi szellem fölényét, amely nem tűr meg külön üzleti és külön egyéni morált! A közgyűlés lelkesen ünnepelte Kossalka János társelnököt. A számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása után Nagy István mondott köszönetet a szövetség nevében a vezetőségnek és elsősorban Farkas Elek igazgatónak. A Baross Szövetség közgyűlését kétszázterítékes társasvacsora követte, amelyen többek közt résztvett Sipőcz Jenő polgármester, Wolff Károly, Baross Gábor, a postatakarékpénztár vezérigazgatója és még számosan. A vacsorán Rausch Aladár elnök üdvözölte a megjelenteket, majd Sipőcz Jenő polgármester szólalt fel, üdvözölve a Baross Szövetséget egyrészt polgármesteri minőségében, másrészt mint a keresztény nemzeti gondolat egyik szerény, de tántoríthatatlan tagja. Semmi kedvem sincs arra, — mondotta — hogy ezt a két minőséget egymástól elválasszam, mert állásomba mindig teljes erővel vittem bele a keresztény nemzeti gondolatot. Méltatta ezután a Baross Szövetség működésének óriási fontosságát és jelentőségét, amely abban csúcsosodik ki, hogy megteremtette az igazi egészséges magyar kereskedelmi szellemet. Rámutatott annak fontosságára, hogy az ipari és kereskedelmi pozíciókat a saját fajunkból származó egyénekkel kell betölteni. A magyar középosztálynak éppen az a legnagyobb baja, hogy nem foglalta el a neki megfelelő helyet a kereskedelem és ipar terén. Ezért nagyjelentőségű a Baross Szövetség munkája, amely itt kereskedő- és iparosgenerációt teremtett és megmutatta a magyar középosztálynak, hogy hogyan kell a jövőben ezeken a pályákon boldogulnia. A lelkes ovációval fogadott beszéd után Wolff Károly szólalt fel, aki beszédében azt fejtegette, hogy az iparnak és kereskedelemnek a harc az előfeltétele. Szakítani kell — mondotta — a kereskedelemnek és az iparnak a passzivitással, mert a kereskedelem és az ipar fellendüléséhez szükséges, hogy részt vegyen a nemzet politikájában- Nem lehet paszszív a kereskedelem, mert akkor rövidesen a nyakunkon lesz a kultúra ellensége, a bolsevizmus, amely meg fogja semmisíteni a kereskedelmet és az ipart. Szervezetten kell szembefordulnunk a másik szervezettel a lelketlen nemzetközi tőkével is, mert csak így tudjuk az egészséges kereskedelemmel és iparral az ország érdekeit szolgálni. HATVAN PERCEN ÁT ÜLDÖZTEM EGY VIDÉKI FÖLDBIRTOKOST (A Szózat tudósítójától.) Együtt utaztam vele a vonaton Szolnoktól Pestig. Pirospozsgás képű, tagbaszakadt, erőtől és életkedvtől duzzadó férfi volt. Ahogy úgy szemre megállapítottam, az ötvenes esztendőket taposta. Látszatra arra mutatott, hogy amikor alszik, jó két-háromszáz hold fekete alföldi föld mentesíti álmait a zavaró gondoktól. Száraz kolbászt evett az ólon és amikor befejezte a táplálkozást, olyan egészségeseket köhögött, hogy szinte reszketett bele a kupénk. Nem szólt az egy szót se senkihez, csak hol kitekintgetett az ablakon, ahol meg hatalmas bajuszát pödörte. Mikor meg a pipájára gyújtott rá, valósággal kiabált belőle a megelégedettség. Nem érdekelte sem a mellette folyó beszélgetés, se az ölében levő újság. Csak ült, csak nézegetett, csak pöfékelt nagyokat. Egész határozottan az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy ez az ember most nem gondolkozik, csupán csak fizikailag van, felül van az eseményeken, jelenségeken, bajokon és gondokon. Valósággal tanulmányfej volt , és bizony rajtafelejtettem szememet nem egyszer a földbirtokon úron. Valahogy érdekelt ez a férfi. Foglalkoztatott a gondolat, hogy várjon mit csinálhat Pesten ez a csupaegészség, vidéki ember. Hova megy, merre jár, mihez fog Pesten? Elhatároztam, hogy egy órát rászánok az időmből s követni fogom, bár merre megy. Már ki is szálltunk a Keleti-pályaudvaron. Pár lépés távolságban utána. Minden jel arra mutatott, hogy vidéki. Meg-megállott, körülnézett s engedte maga előtt a villamosokat. Majd hirtelen, mintha csak elkésett volna, felugrott a mozgó 35-ösre, kissé ügyetlenül, de baj nélkül. Vonatjegyet kért. Út közben ugyanazt csinálta, mint a vonaton. Tudniillik semmit. Ült nyugodtan, nézte a cégtáblákat s sodorintgatta bajuszát. Az látszott rajta, hogy utazásának nincs semmi célja. A körútnál hirtelen leszállt. Hogy észre be vegyen, egész messziről figyeltem. Jött a 6-os villanyos és felszállott rá. Én a pótkocsin lógtam utána. A Király utcánál újra leszállt. Mintha csak Budapest közlekedési alkalmatosságait akarta volna kipróbálni, konflisba ült. Benne voltaim a játékban, mit tehettem, mást, én is kocsiba ültem. Amerre ment, követtem. Láttam, hogy elővette az újságot és olvasott. Majd letette, rágyújtott a szivarjára és ült nyugodtan tovább. Az Apponyi téren kifizette a konflist s gyalog vágott neki. Mint az árnyék, utána. Megállt ennél és annál a kirakatnál. Érdekelte a szemüveg, a virágkereskedés és a vendéglői árlap, egyaránt. Rengeteg ráérő ideje volt. Majd be az egyik belvárosi híres sörözőbe. Utána. Leült a harmadik asztalnál, én az ötödiknél. Megivott egy pohár sört. Én is. Nagyot sodort a bajuszán. Én nem, mert nincs. Rendelt egy másik pohárral. Én is. Kért göngyölt heringet sok hagymával. Én is. Megevett egy pár vurstlit szafttal. Éta is. Kiment. Én nem. Rágyújtott a pipájára. Magam is hasonlóképpen cselekedtem. Belenézett a füstkarikába. Én is. Megitta a második pohár sört. Én is. Korsót rendelt. Én is. Újabb pár virslit, de most tormával. Én is. Lement a korsó sör is. Az egyem is követte. Megint megsodorta a bajuszát. Én nem, mert a borbélynál maradt. Rettenetes, hogy ez a vidéki azért jött Budapestre, hogy semmit se csináljon, gondoltam magamban. Megnézem az órám: fél egy. Letelt az egy óra. Bátorságot vettem magamnak. Odaültem az asztalához. Bemutatkoztam neki. Elmondtam, hogy újságíró vagyok és egy órája már, hogy őt figyelem. Engedelmet kértem, hogy megkérdem, voltaképpen kicsoda hát az úr, hogy ilyen feltűnően nem csinál semmit.. Nem kertelt, nyíltan és őszintén beszélt, de kicsisé bizalmasan felém hajolva. — Láttam, hogy az úr követ engem. Rögtön tudtam, hogy újságíró. Én X. magándetektív vagyok az Y. magánkutató irodából. Azt a kis nőcskét figyelem a második asztalnál. Napok óta követem. Az ura bízott meg a figyeléssel. Reggel utazott Szolnokra, ott találkozott azzal az úrral, aki mellette olyan boldogan diskurál. Már meg is állapodtak abban, hogy mindjárt indulnak. Jöjjön szerkesztő úr tanúnak... Erre már aztán nem vállalkoztam. Edzettem és elbúcsúztam. Borzasztóan bántott, hogy az az űr, akit olyan kitartással vidékiként üldöztem, budapesti ember. Zongor. muiiHfiMiniHiiiuimiHiimHmiiiiinnMH Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amas. R 25 ÁPRILIS 22 SÁBRA EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET „ A Keresztény Nemzeti Liga ferencváns osztályának kultúrestélye. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga IX. kerületi osztálya április 22-én, szerdán este 7 órakor tarja a Ferencvárosi Keresztény Polgári Kör (IX., Bakáts tér 14., II. em.) nagytermében hatodik kultúrestjét. Belépődíj nincs. Ruhatár kötelező. A kulttúrest műsora a következő: 1. Grieg: G-dúr hegedűszonáta. Előadják: dr. Bentsik György (hegedíj és ifj. Schleifer Jenő (zongora). 2. Reicer Pál, a Szózat kiadóhivatalának aligazgatója saját szerzeményű dalait. adja elő zongora és cigányzene-kíséret mellett. 3. Ünnepi beszéd. Elmondja Budán Dezső nemzetgyűlési képviselő. 4. Apostolok. Irta és szavalja Majomé Papi Mariska. 5. Énekek és áriák. Énekli J. Palay Mahild, a magyar királyi Operaház tagja. Jegyzők közgyűlése. Országos Jegyzőegyesületünk Budapesten, Pest vármegye szék- házában (Városház utca 7.) 1925 április 28-án d. e. 10 órakor közgyűlést tart. A Foederatio Emericana Szombathelyen, Szentgotthárdon és Pápán. Az országszerte megindult lázas szervezkedés folyamában szombaton és vasárnap a Dunántúl három előkelő városában a katolikus társadalom színe java esküdött fel a Foederatio Emericana tiszteletreméltó törvényeire. Szombaton Szomtgotthárdon alakult meg a Soed. Emericana egyik újabb konventje, melynek létrejöttében dr. Károly Rezső udvari tanácsos, dr. Takács István egyetemi tanársegéd és dr. Varga Gábor udvari tanácsos működtek közre. A szentgotthárdi apátság priorává dr. Piszter Imrét vlasztották meg. Nagy ünnepség volt Szombathelyen is, ahol a kultúrpalota zsúfolásig megtelt, s gyönyörűen feldíszített nagy"termében az Emericana kisasszonyait és új dominusait avatta fel a múlt évben megalakult szombathelyi konvent. Este a Kovács-szállóban bál volt s ezt megelőzően Pethőné Szegedy Gina bárónő fényes estebéden látta vendégül a központi kiküldötteket. Végül vasárnap Pápán ötvennégy dominust avattak fel, akiket Havas József prior meggyőző beszéddel fogadott be a konventbe. Az ÉME VIII. kerületi szervezete április 24-én, pénteken este 7 órakor a József utca 28. szám alatt rendkívül fontos ügyben gyűlést tart. A bajtársak pontos megjelenését kéri az elnökség, Kultúrest Kispesten. A kispesti II. Rákóczi Ferenc Társaság, mely immár húsz éve működik, kultúrestét rendezett. Az „Istennel hazáért, szabadságért“ jelszóval munkálkodó társaság a tegnapi estét a turáni gondolat ápolásának szentelte. A műsort a „Magyarországi Tárogatások Körének“ quartettje nyitotta meg, majd Végh Aranka szavalta Baloghné Molnár Mária, az immár országos nevű költőnő három költeményét magyaros tűzzel, hímporos nőiességgel. Végh Jenő törökországi útjáról számolt be ezután. Törökország kulturális, gazdasági, közlekedési viszonyairól, igen tanulságos képet rajzolva az ottani állalpotokról. Ezután Mehmed Nadsi bej, aki Budapesten végzi diplomáciai tanulmányait, igen melegen emlékezett meg hajdani törökországi menekültjeinkről, fejtegette, hogy a török és magyar nemzet közé mindig a „művelt Nyugat“ diplomáciája ütött éket. Baloghné Molnár Mária szavalta két igen szép költeményét, a Már nem divat és a De Profundis címűt. Végül Kessler Gyula, a társaság elnöke a megjelent török vendégek mellére tűzte a társaság jelvényét, török szokás szerint megcsólolva arcukat jobbról és balról. Az ünnepélyt a tárogatások quartettje fejezte be. A mindvégig, élvezetes, tanulságos estének szótanai előtt Végh Mihály szövekezeti igazgató, Kispest társadalmi életének kiválósága konferált. Villamosvasúti alkalmazottak konferenciája. Április 24-én, pénteken délután hét órakor Zádor József róm. kath. plébános a villamosvasúti alkalmazottak részére konferenciát tart a józsefvárosi plébániatemplomban, melyen nem katolikus vallású keresztényeket is szivesen látnak. Befejeződött a MEFHOSz párisi tanulmányútja. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége által rendezett párisi tanulmányút résztvevői kétheti távolléte után szerdán délután a bécsi gyorsvonattal érkeznek haza. A harminc tagból álló csoportot Ferencz Gábor első alelnök vezette. A diákcsoportot a francia diákegyesületek és hatóságok a legszívesebb fogadtatásban részesítették. — A posta üzemi tisztviselőinek közgyűlése. A m. kir. posta üzemi és műszaki tisztviselők országos egyesülete május 3-án délután 4 órakor (Rákóczy út 30. I.) tartja XII. évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ezúton is meghívja az elnökség. Közgyűlés után vacsora. Kultúrestély a Lipótvárosban. A lpótvárosi „Keresztény Szocialista“ párt szombaton, április 25-én este 9 órakor vacsorával egybekötött kultúrestélyt tart. Jegyek kaphatókb a párthelyiségben, V., Markó utca 5. Szereplésüket megígérték: (Xhobola Rezsőf, Németh Margit, Jfcerrath Ludmilla, Rehák Irma,Jzhra Gyuda és Pozsgay István. 1 -