Szózat, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

svájci import lebon­yoluzen­sa, fügig. A felügyelő­­bizottság élén Békessy Jenő gazdasági fótaná­­csos vám, aki a f­öldm­űvelés­ü­g­y­i minisztérium állattenyésztési osztályának helyettes főnöke. Tőle függ, hogy milyen állat jöhet be Svájc­ból. Csak az az állat jöhet be, amelyet a főta­nácsos úr alkalmasnak tart. Az ál­latértékesítő- txmi különben elsősorban vannak ott a hiva­tásos magyarok, köztük ama bizonyos Vas (az­előtt!) Lajos, aki mint ilyen, ügyvezető igaz­gatója az intézménynek. Külön fejezet illeti meg azt a tényt is, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetében a pénzügyi és földmívelésügyi minisztérium képviselői is helyet foglalnak. Eddig a szomorú tényállás. Most már jöj­jenek a konklúziók. Ezzel az összefogással, ez­zel a gyönyörűen kidolgozott dús izomzatú üz­leti óriással kell megküzdenie a Vitézek Mező­­gazdasági­ Szövetkezetének, amelynek egyes­­egyedül az a­ bűne, hogy nincsen benne egyrészt a Hitelbank érdekeltségében, másrészt pedig, hogy keresztény. Ez már olyan bűn, és any­­nyira lehetetlen helyzet, hogy sürgősen oda kell fordulni a szakértelemhez, amelyet Vas Izidor és Rudas nemkülönben Izidor képvisel. Szóval el kell ütni a Vitézek Mezőgazda­­sági Szövetkezetét egy tisztességes üzlet le­­bonyolításától azon a címen, hogy nincs meg a szakértelem és a régi „bevált“ agrárius in­tézményeket, mint például a Magyar Mezőgaz­dák Szövetkezetét, avagy a Magyar Mezőgaz­dák Állatértékesítő Részvénytársaságát kell előnyben részesíteni. A Vitézek Mezőgazda­s­­­gi Szövetkezete a­d­hat be olyan ajánlatot, amilyen jól esik, adhatja a legjobb ajánlatot, is, addig nem juthat hozzá egy becsületes szállításihoz, amíg igazgatóságában ki nem fe­jeződik kellően az agrár jelleg Vak Izidor vagy egy másik Izidor személyében. Ezt úgy hívják, hogy üzleti morál, úgy hívják, hogy agrár szempontok, úgy hívják, hogy szabad ver­seny és úgy hívják, hogy üzleti tisz­­** tesség. Az álagrárius intézmények, ame­lyek pénzügyi, és üzletpolitikai függőségbe kerültek a Magyar Általános Hitelbankkal, mind a magyar közgazdasági élet diktátorá­val, mint Csonka-Magyarország ki­sérlőjével, még magasállású minisztériumi tisztviselőket is beültetnek­ érdekvállalataik igazgatóságába, mint például az állattenyésztési osztály­­ono­két s ezzel a közönség szemében, kiteszik eze­ket a tiszteletreméltó és kifogástalan tisztvi­selőket annak a gyanúnak, hogy elfogultak a ‘ A pénz folytonos romlásával és a terepviszo­nyokkal, melyek végtelen nehézzé tették az anyagszállítást. De a társadalom és az állam összefogtak,, úgy hogy végül is tavaly télen, négyévi keserves küzdelem után tető alá jutott a szép épület- melyet dr. Bierbauer Virgil terve­zett. Aztán­­jött a felszerelés nehéz munkája, melyet a társadalom adakozása tett csak lehe­tővé. Az építkezés és berendezés végül is mintegy 70.000 a­­K-ba került, de mg ezzel sincsen befe­jezve a dolog, mert a berendezkedés tökéletesí­tése végett, az állam és a társadalom további ál­dozatkészségére van szükség. Ezután Zsitvay Tibor bázes­nek, a Magyar Turistaszövetség elnöke mondott lelkes beszédet, amelyben a turistáskodás hazafias jelentőségét méltatta és felavatta a menedékházat. Végül gróf Klebelsberc,­ Kunó intézett buzdító szavakat a megjelentekhez, majd Feticides Román minisz­teri tanácsos és Derhoff Antal titkárja kíséreté­ben megtekintette az egész telepet. A Himnusz hangjai zárták be az ünnepélyt. Utána a részt­vevők barátságos turista ebédeé gyűltek össze, melyet nagyrészt a szabad ég alatt főztek hatal­mas edényekben. Ebéd alatt Tuzson János egye­temi­ tanár tolmácsolta­ az egyetem tanári tará­nak üdvözletét, majd Karafiát­h Jenő tréfás fel­­köszöntőben ünnepelte Horn Iv. Lajost, dr. Fir­­mázó Jánost és a magyar turisztika szép szám­út­a­ megjelent hölgyeit, vállalatuk javára s éppen ezért ülnek ott benn. Ezen a téren be kell következnie a sürgős tisztításnak elsősorban az ország, de az érde­kelt m­agasállású fiakcionáriusok érdekében is, akiket meg kell óvnunk minden gyanútól. És végül is nem nyugszunk bele abba a mo­rálba és nem nyugszunk bele abba a szövet­ségbe, amely a Hitelbankon keresztül a bécsi Rotschild­ zsebébe szivattyúzza még a kimon­dottan agrárius hivatási intézményeken ke­­resztült is a magyar munkának és üzletnek­­minden használt, minden nyereségét. Kíván­ ,­csiak vagyunk ezek után, hogy várjon mit szól ehhez Mayer János földmívelésügyi mi­niszter, akinek talán mégis köze volna az ál­­latelhozatal kérdéséhez, sőt hogy úgy mond­. .­juk, kötelessége volna az agrár jellegű intéz­­ményeket visszaadni hivatásuknak. A menedékház jövője Az­­ünnepség résztvevői kivétel nélkül azzal ,­ meggyőződéssel távoztak, hogy a magyar tu­risztika egy nagy lépéssel jutott előre e telep létrejöttével. Nemcsak a­ természeti szépségeik ki­eríthetatista gazdagsága, hanem a minden igényt kielégítő pompás berendezés is, Csonka- Magyarország legelső m­enyházává teszik ezt a helyet, ahol nemcsak órákat, hanem számos na­pot is teljes kényelemben és a legnagyszerűbb természeti benyomások között tölthet el a láto­gató, aki a városi élet fülledt és egészségtelen levegőjéből szívesen menekül ki a természet cso­daszép világába. Kétségtelen tehát, hogy a men­edékház min­den évszakban sűrű látogatottságra számíthat és rög­id, idő alatt egyik leg­kedvesebb kirándurló­­po­nt­ja lesz a természet barátainak. Minthogy ez idő szerint a Mátr­ahegységnek még nyomtatás­ban. megjelent útikönyve nincsen, az érdeklő­dőknek az egyesületi bizottság (Budapest, IV. km. Szerb utca 2. sz. Telefon József 95­­-85.) Szí­­vesen megad minden felv­ágosítsSkt. ■ • *5« , (A Szózat, tudósítójától . A­ nemz­et­­gyűlés keddi ülése mindenpe«- 'esőbb emíoció nélkül •ért véget. A Ház a vá. ing; ••avaslat száz­hetven sar­ka szabói .V m mpon negyvenöt szakaszt tárgyalt le és íf . gd jutottak, a 60-ig szakaszig. Ha a hátralevő Száztíz szakaszt is a maihoz hasonló tempóban tárgyaltta le a nemzetgyűlés, akkor három négy nap,­,alatt sikerülne a választójogi'' ja­vaslatot téte­i alá hozni és teljesebbn Si­fi'2' egységes párti képvise­­­lők leg­főbb óhaja — a mielőbbi nyári ’szünet. •Az ellenzék —­ sajnos — egyenlőre még jól érzi magát a parlamenti folyosókon és ezért könnyen lehetséges, hogy a­ javaslat vitája még egy­ hétnél is tovább tart. A nemzetgyűlés mai üléséről a következő részletes tudósításunk számol be: N­yolcmiliiárd a főrendiházta A nemzetgyűlés mai ü­lését tizenegy óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. A Ház ezután áttért a nemzetgyűlés kölségvetésé­­ről szóló jelentés tárgyalására. A jelentést Fráter Pál ismertette. Rámuta­tott­ arra, hogy a­ nemzet­gyűlés költségei a múlt éviekkel szemben nyolcmilliárdnyi többle­tet mutatnak. Erre a többletre főként azért van szükség, hogy a megalakulandó főrendiház ré­szére megfelelő anyagi eszközök álljanak ren­delkezésre. A jelentéshez Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel. Kifogásolta, hogy bár a főrendiház az 1925—26. évben szerinte meg nem alakulhat,­­mégis ily nagy többlettel szerepel a nemzetgyűlés költségvetésében. Kérte ennek az összegnek tör­lését. Kifogásolta továbbá, hogy az előirányzat­ban nem történt kellő gondoskodás a­ nemzet­gyűlési gyorsírók fizetési igényeinek kielégíté­sére vonatkozólag. Kiemelte a gyorsírók nagy szellemi és idegölő munkáját és javasolta, hogy ennek megfel­előleg a költségvetéshez nyúj­teá­nál­ be pótjavaslatot. Az előadó felszólalása után a Ház Hegy­megi-Kiss Pál első indítványát, amely a fő­rendiház költségeinek törléséről szól, elvetette, de elfogadta a gyorsírók fizetésemeléséről szóló javaslatát. Ezután a Ház áttért a választójogi törvény­javaslat folytatólagos tárgyalására. A névjegyzékein­k fligy­esztése A 16. szakasznál Vázsonyi Vilmos indítvá­nyozta, hogy a központi választmánynak­­egy bíró tagja is legyen. Ezt az indítványt Ra­ko­vszky Iván belügyminiszter felszólalása után elvetették. A 19. szakasznál Szeder Ferenc javasolja, hogy az eskü­ szó után iktassák be a fogadalom szót is, amely utóbbit tartanak olyan fontosnak, mint az esküt. Peye­r Károly­­hasonló ér­telmű felszólalása után Rakovszky Iván belügy­miniszter az indítvány elvetését kéri. A nem­zetgyűlés ilyen értelemben dönt. A 1­24. szakasznál Puchy Endre előadó oly ér­telmű módosító indítványt terjeszt be, hogy a­­választók összeírása minden ötödik esztendő­ben történjék, elsős­zb­en 1926-ban. Javasolja to­vábbá, hogy az összeírást megelőzően általános kataszter re­ndszeresíttessék és' az így összeállí­tott'kimutatást házanként függesszék­ ki. A nem­zetgyűlés­ a szakaszt ezekkel a módosításokkal fogadta el.­ ­ Kisebb módosítások A 28. §-hoz Puky Endre előadó új szöveget ajánl, amelynek értelmében az országgyűlési képv­iselő választ­ók névjegyzéke állandó és ame­lyet ötévenként újra­ kell összeállítani, a közbe­eső években pedig kiigazítani. Fáj,ma?/* Vilmos azt ajánlja, hogy egy cik­lusban kétszer-háromszor adjanak­­ki számláló­­i apóikat, mert­ a listás ké­szítás lényege a választó­jognak. Rakovszky Iván belügyminiszter igazait, ad Vázeonyinak abban, hogy a M­ilstaik és autép­aiktcor­ a legtökéletesebb, ha évenként tíj számlálólapo­­kat adnak ki­, ez azonban retten­etesen költséges és a hivatali apparátust­­hosszú hónapokra venné igénybe. A Ház az előadó díj­szövegezésében fogadja el a 28.­­MV Payer Károly felszólalása után a­ Há­z - sza­kaszt az előadói módosítással, az első­­bekezdést Petrovácz módosításával fogadja el. A 30. -h­oz Puky Endre előadó nyújt be mó­dosító indítványt az összeíró küldöttségeik auto­nómiája ügyében. Vácsonyi Vilmos az előadói javaslattal szemben az eredeti javaslatot tartja célszerűnek­ és helyesnek. Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után a Ház a szakaszt az eredeti szövegezésben­ fogadta el. A 31. §-nál Vázsonyi Vilmo­s a helybenlakás ellenőrzésére vonatkozólag indítványt nyújt be, amelyet, miután Rakovszky Iván belügyminisz­ter a magáévá teszi, a Ház is elfogad. A 32. §-t Saly Endr­e felszólalása után" eredeti" szövegezésben fogadták el. A 39. paragrafustól az 52-ig jelentősebb vita­­ nélkül elfogadták a szaka­szaikat. Az 53. szakasz­nál, amely a választási elnök hatáskörét szabá­lyozza, Puky Endre előadó módosító javaslat, nyújtott be, amely szerint, lm. a­­két választási­­ tényező között ellentétek merülnek fel, akkor a mi választási biztos szava az irányadó Ezután vita nél­kül elfogadta a­ Ház az 54-től­­ 59-ig terjedő szakaszokat. A 60. paragrafust, amely a pártgyű­lések­ tartásá­ról­ szól, Begymegi, Kiss Pál, Farkas István, Rupert Rezső, Malas Zs.­ Géza és Esztergályos János felszó­lalássa után el­fogadták. Ezután az elnök napirendi javaslatával­­ szemben, amely szerint a Ház a holnapi­lésen­ folytassa a választójogi javaslat tárgyalását, Hegymossi Kiss Pál azt javasolta, hogy a beru­házási javaslatokat vegyék elő. Görgey István aáz elnöki napirendi indítványt, fogadja, el. A Ház többsége ugyancsak az elnök javaslatához járult hozzá. Napirend után Györki Imre személyes kér­désben szólalt fel és válaszolva a honvédelmi miniszter szombati felszólalására, a maga állí­,­tásait igyekezett bizonyítani. Ezn^a^aZPbSSSs^fSl két órakor véget ért. A választójogi javaslat százhetven szakaszából hatvanat letárgyalt a Máz Csendes nap a nemzetgyűlésen 1923 JÚLIUS 1 SZERDA A tahi kerület ka­posválasztás lesz Turel’ z ságon és Kálmán Imre .között Vasárnap volt Tabon az időközi .v ctováh:­­Ture hányj­á­gam győzelme biztos 1.­ Sióf úr tudósító­jától.) Júrius 28-án, zaj­­lott le a tahi időköz­ váltását. A szavazatok összeszám­lálisát hétfőn reggel fejezték be. Az eredmény: dr. Kálmán Jenő egységes párti ka­pott 3887, Tu­rcbányi Egon keresztény ellenzéki 2356 és dr. Henes Károly ellenzéki kisgazda­­párti 1812 sz­avazlaatot. Eszerint Kálmán Jenő és Turchányi Egon között pót­választásra, kerül a sor. A két ellenzéki párt megegyezett egymás­sal, hogy­ a pót­választáson a kormány jelöltjé­vel szemben közösen­ veszik fel a harcot, így minden remény megvan arra, hogy Turchányi Egon zászla­ja, ke­rül ki diadalmasan a küzde­lemből. A mostani választás alatt is a kormány jelöltje mellett erős pressziót vettek be, de a somogyi kisgazdák egyre ... so­rakoznak a keresztény­ ellenzék ■'••gé. Különös lelkesedéssel hallgatták a ke­l­­léén­­megjelent fajvéd­ő képviselőket, aki őst jelentek­ meg először a Balaton gyv.'my ö­n vidékén. Már az első szavazás hated méretre is fényes tanú jele annak, hogy a gerin­­es magyar és nemzeti eszme _ mernnyi­re_ ni /mával ragadja a­ magyar föld népét. A hang­­flat az egész hatalom s kerü­letben kor­­­n­­in­yelkfenes s hogy eddig valamire vitte a oani is, azt­ csak pressziójának kö­­ss­öni. i a -n­yi támogatására most Henc Ká­rolyt és.. . Zoltán is járják a kerületet, úgy hogy Tu­ V­irányi győzelme igen valószínű.

Next