Szózat, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
»25 JÚLIUS 1 SZERDA Fellángolt az ébredő gondolat Az EME zászlószentelési ünnepsége Gyöngyösön és Jászberényben Gömbös Gyula, Ulain Ferenc és Kádár Lehel beszéde a szegedi nagygyűlésen (ASteazoi tudósítójától.) Aki végignézi az Ébredő Magyarok Egyesületének egy-egy zászlószentelési ünnepségét, az mindjobban meggyőződhetik afelől, hogy a keresztény és nemzeti gondolat az ország minden részében ébredőben, terjedőben s hatalmas mértékben előretörőben van. Ez a gondolat hatalmas erején kívül természetes következménye a annak a radikális-liberális akarnokoskodásnak is, amely most megint a forradalom légkörét akarja rányomni az országra, természetesen sikertelenül. A magyar közvélemény egyre erőteljesebben tolja el magától a forradalmi felkínálkozásokat s ez természetesen erős kihatással van politikai állásfoglalására is. Ennek az iránynak kialakulására nagy jelentőségű esemény az Ébredő Magyarok Egyesületének jászberényi és gyöngyösi zászlószentelő ünnepsége is. Amerre csak az ébredő fajvédő vezérek: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Lénávai István, Zsirkay János, Budavári László és Lenkey Lehel jártak, mindenütt erős és jótékony visszhangja támadt szereplésüknek. A jászberényi zászlószentelő ünnepség hatalmas tömegeket mozgatott meg. A környékbeli jászság úgyszólván teljes számban vett részt az ünnepségen. A zászlószentelési aktust itt P. Lombos László ferencrendi szerzetes végezte, aki az ottani Émének ügybuzgó vezetője. Az istentisztelet után rendezett népgyűlésen a budapesti vendégek beszéltek. A vendégek innen autón mentek át Gyöngyösre, ahol hétfőn, Péter-Pál napján az ÉME gyöngyösi csoportja rendezett zászlóigzentelő ünnepséget. A fővárosi vendégektiszteletére vasárnap este fél 9-kor a lakosság lampionos menetet és zenés takaródét tartott. Hétfőn reggel 7 és 8 óra között nedisz az ÉME rendezői a város kapuinál fogadták a környékbeli községek küldöttségeit. Az ünnepségre Gyöngyös és egész vidéke felvonult. Az egyes küldöttségek zászlók alatt jelentek meg. A környék által kiállított lovasbandériumok festői képet nyújtottak. A tömeg fél 9-kor kezdett gyülekezni a Szentferencrendiek temploma előtt. 9—10-ig szentmise volt a barátok templomában, majd ezt követte a zászlószentelési szertartás és a zászlószögek beverése. A szetartást P. Unghváry végezte. Ezután díszfelvonulás volt a város főterére. A hatalmas embertömeg felvonulása impozáns módon ment végbe. A festői látvány valósággal lenyűgözte az emberek érdeklődését. A menetet 150 tagú lovasbandérium nyitotta meg. Részt vett a felvonulásban Gyöngyösnek és környékének egész lakossága. Ott volt a szolnoki MÁV-zenekar, a hatvani ÉME- énekkar stb. A felvonulás után hatalmas arányú népgyűlés volt a nagytéren ezrek jelenlétében. Itt a megnyitó beszédet Rákóczy Béla, a nyírbátori ÉME főtitkára mondotta. Utána dr. Eckhardt Tibor, az ÉME országos elnöke mondott nagy beszédet a társadalom szervezkedésének szükségességéről. A záróbeszédet Budaváry László tartotta. A népgyűlés befejeztével díszközgyűlés volt a Katolikus Legényegylet nagytermében, amely szintén zsúfolásig megtelt. Itt Eckhardt Tibor, Lenkey Lehel, dr. Hammersberg Elemér és ZsirkayJános beszéltek. Délután egy órakor társasebéd volt a Csathó-kertben a vendégek tiszteletére. Itt többek között dr. Puky Árpád polgármester mondott feltűnést keltő felköszüntőt. Puky polgármesternek Gyöngyös fellendítése körül óriási érdemei vannak. Megalkuvást nem ismerő, hajlíthatatlan gerincű férfi, akit nem illethetnek a destruktív oldalról ért támadások. Amiatt, hogy a zászló védnökségét vállalta, liberális oldalról sok támadás érte. Puky polgármester különben kifejtette, hogy minden magyar és keresztény megmozdulást táAz Ébredő Magyarok Egyesületének szegedi csoportja vasárnap, június 28-án nagygyűlést tartott, amelyre a budapesti országos központ képviseletében Gömbös Gyula, Ulain Ferenc és Kádár Lehel utaztak le. Leutaztak továbbá Surgoth Gyula, Szemere Béla és Marczel Béla is. Az országos központ képviselői déliben, fél kettőkor érkeztek meg a szegedi pályaudvarra, ahol több száz főnyi ébredő közönség várta őket. Amikor az országos központ küldöttei megjelentek, a tömeg lelkes éljenzéssel fogadta őket. A szegedi csoport nevében Lábas Endre, a szegedi csoport elnöke köszöntötte őket s a köszöntőre Gömbös Gyula válaszolt néhány erőteljes mondattal, kijelentvén, hogy a magyar feltámadásért és a magyar jövendőért harcolva járják az országot s boldogan érkeztek le Szegedre, ahonnan az ellenforradalmi gondolat útnak indult. Délben Lábas Endre vendégül látta az ébredő magyarság vezérkarát és a helyi csoport vezetőségét. A nagygyűlés délután négy órakor kezdődött a Corso nyári mozgó udvarán, ahol körülbelül háromezer főnyi tömeg lelkes éljenzéssel fogadta az országos központ küldötteit. Percekig tartott a taps, amikor megjelentek az emelvényen. A nagygyűlést Lábas Endre nyitotta meg néhány meleg szóval, köszöntvén ismét az ébredő magyarság vezéreit, majd felkérte Gömbös Gyulát, hogy mondja el beszédét. Gömbös Gyula a szegedi ellenforradalom emlékét idézte a hallgatóság szívébe és rámutatott arra, hogy az ellenforradalmi gondolat és az ellenforradalom minden vívmányát hogyan morzsolta le a megalkuvás politikája. Az ellenforradalom nevében és jegyében való tömörülésre szólította fel az egybegyült ébredő magyarságot. Gömbös Gyula bennógat bármilyen támadások árán is. Ez tisztesség neki, mint magyar embernek. Az ő szívéhez — mondotta — közelebb áll minden szegény és dolgozó ember, mint a háborús konjunktúra milliárdjain felgazdagodott minden idegen. Délután 4 órakor a főtéren térzene volt, ezt pedig nagysikerű, tombolával, szépségversennyel, tűzijátékkal és tánccal fűszerezettnépünnepély követte. Az ünnepség mély nyomokat hagyott a gyöngyösiek lelkében, szédét percekig tartó éljenzéssel és tapssal köszönte meg a közönség. Most Kádár Lehel szólt a közönséghez, rámutatván a magyarság szervezetlenségére. Éles hangon ostorozta a megalkuvás és a mérséklet szellemét s azt a politikát, amely a mérsékletre hangolva létét, elsikkasztja a magyar nemzet és az ellenforradalom minden értékeit. Kádár Lehel beszédét szintén nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fogadta a közönség. Ulain Ferenc mondott ezután körülbelül másfél óráig tartó beszédet, amelyben rámutatott arra, hogy a zsidóság milyen arányokban foglalja el a magyarság elől a jövedelmező helyeket és pályákat és a statisztikai igazságok levonása után a legelkéseredettebb és leghatározottabb küzdelemre szólította fel az ébredő magyarságot, hogy megbuktatva a becstelen megalkuvás politikáját, egy olyan rendszert segítsen uralomra jutni, amely a magyarság lelki, gazdasági és politikai javait nem hajlandó elkockázni a politika börzéjén. Ulán Ferenc lelkes és forró hangulatot teremtett s a közönség percekig ünnepelte. Ujain után Lábas Endre bezárta az ülést és Szécheny István ügyvéd felszólítására a tömeg élén a vezérekkel, csatlakozott a Szent Szív körmenethez és meghallgatta dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök beszédét. Este a Katolikus Körben Ixankett volt, amelyen Gömbös Gyula, Ulain Ferenc, Kádár Lehel és Surgoth Gyula szólaltak fel a fővárosi küldöttek részéről, míg a vendégeket Tóth Imre kormányfőtanácsos, a Katolikus Kör elnöke és Lábas Endre, a szegedi ÉME csoportjának elnöke köszöntötte fel. A vacsora mindvégig a legjobb hangulatban telt el s a körülbelül 150 főnyi vészvevő lelkesen ünnepelte az ébredő magyarság vezérkarát. Az ellenforradalom emlékei a szegedi Ébredő nagygyűlésen 3 Berlinben is tüntettek a kínaiak a kínai követségen A diákok Anglia és Franciaország ellen Kína bocsánatkérést követel Angliától (A Szózat tudósítójától.) Hsüe kínai tábornok tanulmányút címen jelenleg Németországban, illetve Berlinben tartózkodik. A Berlinben élő kínai diákok és polgárok ezt az alkalmat — hasonlóan a Parisban nemrégiben lejátszódott események mintájára — felhasználták arra, hogy a berlini kínai követnél tüntessenek. Vasárnap a kínai nemzeti szabadságmozgalom berlini vezetősége a kínai követségre gyűlést hívott egybe. A gyűlésen pártállásra való tekintet nélkül valamennyi kínai részt vett. A gyűlést abból a célból rendezték, hogy Hsiie tábornok németországi tartózkodása eljén tiltakozzanak. Hsiie tábornok néhány nappal ezelőtt érkezett nagy kísérettel Berlinbe, de már a gyűlés napirendjére kitűzték azt az indítványt, amely azonnali eltávozását követelte. A gyűlés kiküldöttjei és a berlini kínai követ Sux-Lu-Wei között a gyűlést követőleg megindult tárgyalás igen viharos volt. A kiküldöttek vezetője szenvedélyes hangon követelte Hsuie tábornok eltávozását, akinek azt vetik szemére, hogy nemrégiben Angliában és Franciaországban vezető személyiségek ünnepelték azoknak a szövetséges hatalmaknak képviselői, amelyek kínai földön gépfegyverrel és ágyukkal tüzeltek. — A bizottság — mondotta a szónok — Hilie tábornagy németországi tartózkodását aggodalommal nézi, mert úgy hiszi, hogy politikai és pénzügyi okok idézték elő. A kiküldöttek ezután azt követelték, hogy a követ vezesse őket a tábornok elé. Ezt a követ megtagadta. A kiküldöttek azonban mind agresszívebben viselkedtek, úgyhogy végtére is kénytelen volt a tábornok addig titokban tartott lakáscímét velük közölni. Mindazáltal a kínaiak nem vonultak,fel a tábornok eiírására,minthogy rendőri beavatkozástól tartották. Elhatározták azonban, hogy olyérelmű kötelező nyilatkozatot kérnek, amelyben a követ, ünnepélyesen kijelenti, hogy Hslle tábornok németországi tartózkodását sem kölcsönök, sem lőszer megszerzésére nem használja fel.. Hosszú vita után a követnek ultimátumszerű írást nyújtottak át, amely Hslle generális berlini magatartásáért a követet teszi felelőssé, úgy annyira, hogy életével fizet abban az esetben, ha Hstie tényleg kölcsön tárgyalásokba és lőszervásárlásokba bocsátkozzék. A követ az eléje terjesztett feltételeket elfogadta és aláírta. A gyűlésen ezután elhatározták, hogy a német sajtóban éles bírálat alá veszik Hsuie tábornok személyiségét. Míg európai területre is átcsap a forradalmi mozgolódás hulláma, Kínában a helyzetbár pillanatnyilag nyugalom van — nem bíztató. A kantoni angol és francia konzulnak kínai jegyzéket adtak át, amelyben Angliától bocsánatikérést, az európai negyedben történt lövöldözésekért felelős vezetők megbüntetését, valamennyi hajónak a kantoni vizekről való visszavonását követelik. A jegyzék szerint ismeretes, hogy a franciák nem elsősorban tüzeltek, azonban az angol tüzelés hallatára szintén tüzelésbe kezdtek. A francia konzul is jegyzéket intézett a polgári kormányzóhoz. A konzul kijelenti, hogy hajlandó volna a kínai hatóságokkal a békés megoldást célzó Imrmineroíi javaslatot megvizsgálni, feltéve, hogy a javaslat Franciaország becsületével összeegyeztethető. Mindazonáltal, ha újabb támadások történnének, a konzul kénytelen volna minden rendelkezésére álló eszközt igénybe venni. A merg gyarmatügyi miniszter a honkongi angol konzulnak távirati uton ígért támogatást és megkérdezte tőle, hogy e támogatás milyen irányú legyen. - -•-*.