TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1979

1979 / 4. szám - Tanulmányok - ifj. Marosán György: A tőkés társadalom fejlődésének "szocioritmusai"

IFJ. MAROSÁN GYÖRGY A tőkés társadalom fejlődésének „szociolizmusai" * Ha végigtekintünk a kapitalizmus, valamint a tőkés világgazdaság fejlődésén, úgy találjuk, hogy meghatározott időszakonként válságperiódusok követték egy­mást. E válságperiódusok nem azonosak a gazdasági visszaesésekkel. Az utóbbiakkal ellentétben viszonylag hosszabb történelmi korszakra terjednek ki, több válságot - valamint az azokat követő részleges fellendüléseket - fognak át. Recessziók egyaránt létrejönnek a válságperiódus idején, és a tőkés társadalom hosszú távú fellendülésekor. A „fellendülés korszakától" az különbözteti meg a „válságperió­dust", hogy ilyenkor a gazdasági visszaesés jóval nagyobb mértékű, a fellendülés hosszabb ideig várat magára, a termelés felfutása kisebb és könnyebben megbomlik a tőkés gazdaság amúgy is kényes egyensúlya. Az általános társadalmi válságra való hajlam ilyenkor érzékelhetően erősebb. Az eddigi vizsgálatok a jelzett problémát két szemszögből közelítik meg. Egy­részről, a világgazdaságban végbemenő „korszakváltásként"­ írják le azt a jelen­ségkomplexumot, amelynek során jelentősen módosulnak a cserearányok (sa­játos „árforradalmak" zajlanak le), megváltoznak a gazdasági és politikai erővi­szonyok, valamint átrendeződik a gazdasági kapcsolatok eszköz- és intézményrend­szere a világgazdaságban. Minthogy a társadalmi újratermelés és ezzel a gazdasági növekedés feltételei jelentősen módosulnak, a „korszakváltásokat" esetenként vál­ságok egész sora kíséri. Másrészről, a gazdaságtörténészek felfigyeltek a tőkés gazdaság úgynevezett hosz­szú távú ciklusaira.­ Az elemzések az ipari és mezőgazdasági termékek árainak, a termelés és a nemzetközi kereskedelem volumenének alakulásában mutatták ki a kb. fél évszázados ciklikusságot. Minden ciklus két szakaszból áll. Az „emelkedés­ből", amelyre a gazdaság általános fellendülése a jellemző. Ezt az árak növekedése és a legtöbb esetben infláció kíséri. A fellendülést hanyatlás követi, amikor a fej­lődés lendülete jól érzékelhetően kifullad. Ilyenkor általában esnek az árak, defláció van és a növekedés üteme lelassul. A továbbiakban értelmezni fogjuk e sajátos, de kétségkívül létező „szociolizmu­sok" kialakulásának társadalmi-gazdasági mechanizmusát. Az eddigi próbálkozá­sok ugyanis - megítélésünk szerint - a lényegi okokat még nem tárták fel. A prob­ * A szerző a tőkés világgazdaság hosszú távú ciklusait vázolja fel, a szélesen értelmezett tár­sadalmi viszonyok vizsgálatára épített gazdaságtörténeti elemzéssel. Az elterjedt „világgazdasági korszakváltás" fogalmat a globális problémák oldaláról közelíti meg. Széles és nálunk kevésbé ismert forrásanyagot dolgoz fel. Műhelytanulmányként közöljük írását.

Next