TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1986
1986 / 1. szám - Beszámolók. Intézeti élet - Simon Judit: Nemzetközi konferencia Weimarban a gazdasági növekedésről
Nemzetközi konferencia Weimarban a gazdasági növekedésről A gazdasági növekedés hosszú távú ingadozásai, ezek okai és következményei címmel konferenciát rendeztek Weimarban 1985 júniusában, az NDK Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézete és a laxenburgi (Ausztria) International Institute for Applied Systems Analysis (HASA) közös rendezvényeként. A mintegy 60 résztvevő a nyugat-európai tőkés országokból és az USA-ból, illetve a szocialista országokból (NDK, Szovjetunió, Bulgária, Kína, Magyarország) érkezett. Ez a konferencia a második rendezvénye volt egy kétévenként tartandó tanácskozássorozatnak, s először került megrendezésre szocialista országban. Magyarországot Sipos Béla (Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs) és Simon Judit (Társadalomtudományi Intézet) képviselte. A konferencia - amint a címe is mutatja - a gazdasági növekedés és fejlődés különböző távú, ezen belül is elsősorban hosszú távú ingadozásaival, periodikusságával, ciklikusságával foglalkozó kutatásokról nyújtott nagyon alapos, átfogó képet. A nyugati közgazdasági kutatásokban egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági növekedés hoszszú hullámainak, az úgynevezett Kondratyev-hullámoknak a vizsgálata; különösen az 1973-as olajárrobbanás és az azt követő gazdasági válságjelenségek erősítették fel a téma iránti érdeklődést. A gazdasági élet hosszú hullámú mozgásának felismerése és empirikus vizsgálata Nyikolaj D. Kondratyev, a moszkvai Konjunktúrakutató Intézet igazgatójának nevéhez fűződik; az ő munkája nyomán nevezik az 50-60 éves ciklusokat Kondratyev-hullámoknak. Kondratyev a húszas évek elején publikálta első eredményeit, először orosz nyelven, majd külföldön. Számításait a fejlett tőkés országok hosszú idősorai alapján végezte, és statisztikai elemzések alapján vonta le az 50-60 éves hosszú ciklusok létezéséről szóló következtetést. Tanulmánya azóta is tartó vitát váltott ki. A szerzők egy része a hosszú hullámok létét vitatja, mások viszont keletkezésük okaira próbálnak magyarázatot keresni. A vita különösen az elmúlt évtizedben erősödött fel. Ha a hosszú hullámok keletkezéséről, okairól szóló teóriákat vizsgáljuk, négy fő áramlatot, iskolát különíthetünk el: 1. A tőkeberuházás elmélete (Kondratyev, Forrester, Sterman) azt állítja, hogy a hosszú hullám az állótőke beruházási folyamatának természetéből fakad. 2. Az innovációs elmélet (Schumpeter, Mensch, Freeman) szerint a hosszú