Tér és forma, 1933 (6. évfolyam)
VI. évfolyam, 6. szám - Kende Ferenc: A kereskedelem és ipar építészetéről (III.)
épületek szervesebben sorakoznak, külső kialakításban egyöntetűbbek, a főkapu artisztikus kialakítású, a falak fejlettebb technikával készültek, az eső ellen védő fedett folyosók jól beváltak. Az egyes szakcsoportokat külön pavilonokba igyekeztek helyezni, ennek a törekvésnek az iparcsarnok meglévő épülete állta útját. Ide ha már össze nem tartozó szakmákat vettek egy fedél alá, gondoskodni kellett volna a belső tér szakcsoportok szerinti határolásáról. A központi épület, a megkötésekkel teli kiállításterülettel a lüktető élet, a reklámlehetőségek, a gyökerében új és új látványosságok létesítésének akadálya. Az iparcsarnok építésekor technikai és formai szempontból megütötte a nyugateurópai mértéket. Minden tiszteletünk a tervezővel szemben, de eltekintve az építészet nagy fejlődésétől, éppen az évenként újraépülő vásár maradjon vissza? Évenként köteles megújhodni, ezért nehéz egy régi épületbe gyömöszölni. Ehhez járul, hogy éppen a legnagyobb cégek pöffeszkedő papíroszlopóriásaikkal, égbetörő kereteikkel elveszik a „levegőt". Azok a pagodák még szabadonállóan, a szabadban is agyonméretezettek volnának, nemhogy ilyen szűk térben. Helyes az a célzat, hogy az egyéni szándékokat nem ölik meg; készült is az egyhangú