Tér és forma, 1935 (8. évfolyam)
VIII. évfolyam, 2. szám - B. I.: Üvegház Budapesten. Tervezte: Kozma Lajos
sában is igen mélyen fekvő és igen sokszoros jelenségeket vehetünk észre, abban közrejátszanak az emberi életnek legváltozatosabb tényezői. Biológia és esztétika — fiziológia és világnézet! Nézzük a biológiai jelenségeket. Az üveg terjeszti a fényt és a meleget. S ma már úgyszólván mindenkiben él annak a tudata, hogy e két tényező nélkül nincsen élet, s ezért ha megvan a lehetősége, hogy ezeket minél meszebbmenően bebocsájtsuk lakásunkba, akkor ezt meg kell tennünk. Ezért nőnek és nagyobbodnak házainkon — lakóházainkon, iroda- és műhelyépületeinken — az üvegtáblák. Ez vezette a kutatást akkor, mikor kiderítette, hogy miként lehet az ibolyántúli sugarakat átbocsátó üveget előállítani. Hogy mindez még nem lett feltétlenül alkalmazandóvá, az csak a költségeken — meg a maradiságon múlott. A háború utáni amerikai építészet egyik emlékezetes momentuma volt, amikor egy mérnök kifejtette, hogy az épület legdrágább alkatrésze az ablak, mivel az ablak mindkét funkcióját, a belső megvilágítását, a belső szellőzését más eszközökkel is el lehet érni, mesterséges világítással és mesterséges szellőzéssel, sőt így mindez racionálisabban megy — hagyjuk el az ablakot! S soha nem szabad elfelejteni azt a választ, amit erre Le Corbusier adott: válasszuk el az ablak két funkcióját, szolgáljon az csak világításra, s a szellőzést az ablakok — az összefüggő — üvegfalak két diafragmája közötti térben alkalmazzuk! Mert Le Corbusier ugyan nem mondotta, hanem beleértette és átérezte, hogy az ember nem mondhat le arról, hogy házából a világba ki lásson— ha a szellőzést, fűtést mesterségesen is elintézheti — így keletkezett a moszkvai terv és az Üdv-hadsereg párizsi háza. De van az üvegnek még egy igen értékes sajátossága: felületének keménysége, változhatatlansága, korlátlan tisztíthatósága. Ezért nyomul előtérbe az üveg mint lemosható falburkolat. A másik jelenségcsoport, az esztétikai és filozófiai nem kevésbbé fontos, hiszen az ember több mint fiziológiai folyamatok alakulata! Sőt a szellemiek, lelkiek messzemenően befolyásolják a biológiai folyamatok egészét. Egy szellemi tonikum fokozza a fiziológai folyamatot, szellemi depresszió lefékezi, megzavarja azt. S a szellemi folyamatok legnagyobb forrása a külvilág makrokosmosának és az emberi mikrokosmosnak viszonya. Kék ég és napsugár fokozzák munkakészségünket, szellemi frisseségünket — a barlang, az odu lakója komor, tunya, tehetetlen. A napsütötte földi táj az ember igazi otthona — s az épített tér csak a civilizáció kényszerhelyzete. Kényszerhelyzet, amelyből — sajnos, — nincs menekvés, tehát legalább is könnyítsünk sorsunkon! Erre ad lehetőséget az üveg, a természet adománya, az emberi találékonyság gyümölcse. Mások vagyunk, mint nagyapáink, akik keskeny, magas ablakaikat is gondosan, többszörösen befüggönyözték: nekik csak a maguk alkotta világ kellett s azzal sem törődtek, ha szobájukra borongós barlangi félhomály borult, sőt nagyon is becsülték a clair obscurt, amely a makarti ízlés szerint faldíszítésükön fantasztikus és kísérteties hatásokat idézett elő, olyanokat, amelyekhez Dickens és Balzac régiségkereskedés leírásai adták meg a receptet. Mi bele akarunk nézni a világba, ragyogásába, számunkra a világ Az üvegház homlokzata. Maison d'affaires en verre à Budapest. Arch. Louis Kozma. Foto Seidner. Kettős acél-tolóablakok „Sollux" üvegbeton-falak, harmonika rendszerű acél-garázskapuk. Márkus Lajos vasszerkezetek gyára.