Tér és forma, 1935 (8. évfolyam)

VIII. évfolyam, 2. szám - B. I.: Üvegház Budapesten. Tervezte: Kozma Lajos

világ között. Rossz időben pedig a nagy meg­szakítatlan nyílás — mindig áttetszőbb mivol­tában — elfelejteti önmagát, a látás számára nem is létezik . . . így jött segítségére az üveg az új embernek, aki a világot, a külvilágot már nem érzi ellenségének, hanem testvérének, akivel szeret együtt élni. (Mindez egy új emberfajta látása, de közöt­tünk élnek az elmúlt fajtának igen nagyszámú testi és lelki mohikánjai, akik számára mindez érthetetlen és ezért divat. Nem szabad csodál­kozni, hogy a legbizarrabb elméletekkel küzde­nek az új építés ellen!) De ne tapadjunk a részleteknél. Amikor mindez nyilvánvalóvá vált, az üveg az építészet kompozíciós anyagává lett, amint a görögöknél az eredeti fatörzsek helyére odaléptek a már­ványoszlopok ! Az üveg és az általa lehetővé vált hatalmas, áttört, áttetsző felületek az építészeti komponálás új elemeivé váltak. Nem divatból, hanem mert belső szükségletből fel akarjuk és mindinkább fel is tudjuk használni az üveget. Lassan eljutunk a teljes üveghomlokzatokhoz, amelyek az örök ifjúságot adják a házunknak: nem feketednek meg, mint a legjobb kőhomlok­zatok, nem kormosodnak el, mint a vakolt hom­lokzatok, nem színtelenednek el, mint a nemes vakolatú homlokzatok, ragyogók és eredeti szín­hatásúak maradnak a színes opaküveggel borított homlokzataink. Az üvegtáblák nagysága nagy vonalakban, nagy sík felületekben való kompo­nálásra kényszeríti az építészt, az üveghomlokzat egyik alapfeltétele, hogy a felületek arányai ki­fogástalanok legyenek, mert itt aztán igazán nem lehet a kompozíciót felrakott, indokolatlan „díszítményekkel" korrigálni! így vált az üveg az új építés egyik nagy eszközévé, így vált az üveg az építészeti meg­újhodás egyik hatásos eszközévé ... B. 1. Lakáslépcsőház vasbetonból, üveggel és linoleummal burkolva. — Foto Seidner. Áttetsző üzletlépcső üveglapokból. 53

Next