Tér és forma, 1935 (8. évfolyam)
VIII. évfolyam, 2. szám - B. I.: Üvegház Budapesten. Tervezte: Kozma Lajos
világ között. Rossz időben pedig a nagy megszakítatlan nyílás — mindig áttetszőbb mivoltában — elfelejteti önmagát, a látás számára nem is létezik . . . így jött segítségére az üveg az új embernek, aki a világot, a külvilágot már nem érzi ellenségének, hanem testvérének, akivel szeret együtt élni. (Mindez egy új emberfajta látása, de közöttünk élnek az elmúlt fajtának igen nagyszámú testi és lelki mohikánjai, akik számára mindez érthetetlen és ezért divat. Nem szabad csodálkozni, hogy a legbizarrabb elméletekkel küzdenek az új építés ellen!) De ne tapadjunk a részleteknél. Amikor mindez nyilvánvalóvá vált, az üveg az építészet kompozíciós anyagává lett, amint a görögöknél az eredeti fatörzsek helyére odaléptek a márványoszlopok ! Az üveg és az általa lehetővé vált hatalmas, áttört, áttetsző felületek az építészeti komponálás új elemeivé váltak. Nem divatból, hanem mert belső szükségletből fel akarjuk és mindinkább fel is tudjuk használni az üveget. Lassan eljutunk a teljes üveghomlokzatokhoz, amelyek az örök ifjúságot adják a házunknak: nem feketednek meg, mint a legjobb kőhomlokzatok, nem kormosodnak el, mint a vakolt homlokzatok, nem színtelenednek el, mint a nemes vakolatú homlokzatok, ragyogók és eredeti színhatásúak maradnak a színes opaküveggel borított homlokzataink. Az üvegtáblák nagysága nagy vonalakban, nagy sík felületekben való komponálásra kényszeríti az építészt, az üveghomlokzat egyik alapfeltétele, hogy a felületek arányai kifogástalanok legyenek, mert itt aztán igazán nem lehet a kompozíciót felrakott, indokolatlan „díszítményekkel" korrigálni! így vált az üveg az új építés egyik nagy eszközévé, így vált az üveg az építészeti megújhodás egyik hatásos eszközévé ... B. 1. Lakáslépcsőház vasbetonból, üveggel és linoleummal burkolva. — Foto Seidner. Áttetsző üzletlépcső üveglapokból. 53