Tér és forma, 1936 (9. évfolyam)
IX. évfolyam, 9. szám - Az ifjabb Plinius laurentinumi villájáról
A Tér és Formától távol áll a múltnak kultusza, a múlt művészetének szolgai utánzására való ösztönzésnek még az árnyéka is. Nem tartjuk az építészet egyedül üdvözítő útjának a múlt építészetének másolását, az egykori építészek kiformálta részleteknek összerakását ú. n. újszerű alkotásba, — bár talán másoknál is jobban becsüljük a múlt nagy és szép alkotásait. De mégis szükségesnek tartjuk, hogy a múltból tanuljunk, csak éppen nem a külsőségeket kell a régiektől ellesni, hanem a szellemet, — a mélyebb építészi tanulságokért tanácsos a múltba utazni. Ilyen utazásainkon a legkülönfélébb és a legmeglepőbb tanulságokhoz jutunk s utazgatásaink zsákmányait ?Mindig szívesen olvasóink elé tárjuk, — úgy tetszik, olvasóinkat már jónéhányszor megleptük, amikor sok száz év, néha ezer évnyi távolban ugyanazokat az elveket láttuk érvényesülni, amelyeket magunk is helyesnek tartunk. Ezért iktattuk ide most az ifjabbik Plinius egyik levelét, amelyben a maga — a műveit római — házának klasszikus leírását adja. Az amit leír, nekünk, maiaknak nagyon is közelfekvő, bár semmi kedvünk nincsen arra, hogy a római villákon kiásott archeológiai részleteket alkalmazzuk a magunk házain — megelégszünk azzal, hogy a mai lakóházat ugyanazokkal a mélységes emberi elvekkel, a természet ugyanolyan megbecsülésével építsük, amelyek a 2000 év előtt a római mestereket, a „klasszikusokat" vezették. Úgy hisszük, hogy azoknak az elveknek fényében nem egy mai lakóház sokkal inkább érdemli meg a klasszikusnak dicsérő jelzőjét, — mint azok a házak, amelyeket nemrégiben görög-római oszlopokkal, szemöldökpárkányokkal, fogsorokkal és tojáslécekkel díszítettek ugyan, •— de berendezésük, térfelfogásuk, a belső helyiségeknek és a természetnek, a tájnak és a növényzetnek összefüggése tekintetében, a napfénnyel való viszonyukban — inkább a középkori, vagy ha tetszik, az ,,északi barbár" felfogásnak megfelelően épültek. Ha viszont Plinius leírását olvassuk, mintha folytonosan egy mai szellemű házról olvasnánk: egymást követik azok a helyiségek, amelyek rendeltetése felfogni a napfényt, vagy kilátást biztosítani a kéklő tengerre, a társasélet örömeinek szánt helyiségek mellett a meditáció óráira szánt sarkokat biztosítani. . . ahogy azt a rómaiak tették s ahogy azt a mai építészek igyekszenek tenni. Sz. Villa a Budapest. Arch. Bertalan Árkay. A szerkesztőség megjegyzése: Földszinti alaprajz. 247