Tájékoztató, 1979
1979 / 4. szám
tagja megjelent a fővezérségi tábor ülésén, akkor az ülés automatikusan a Szövetség választmányaként funkcionált és határozatokat hozhatott. Milyen szerepet játszott a Nagy Tanács a Turul Szövetség életében és kik voltak tagjai? A Turul Szövetség 1924-ben elfogadott szervezeti felépítésében látszólag idegen test volt a Nagy Tanács, hiszen bár egyike volt a Turul legfelsőbb szervének, tagjait mégsem az Országos Követtábor választotta meg, s nem volt alárendelve sem a követtábornak, sem a Fővezérnek, sem a Fővezérségnek. A Nagy Tanács léte a Turul Szövetség kialakulásával függött össze, s bár strukturálisan törést jelentett a Turul organizációjában, funkcionálisan azonban szervesen beilleszkedett a Szövetség szervezeti rendszerébe. A Turul alapítói ugyanis - saját befolyásuk, pozícióik biztosítása mellett - ezen az egységen keresztül ellenőrizték az általuk kialakított politikai irányvonal megvalósítását. A Nagy Tanács funkciója tehát kettős természetű volt. Egyrészt mint a Szövetség "szellemi" irányítója konzerválta a Turul jobboldali, militáns politikai tevékenységét, másrészt pedig alapfunkciójával összefüggésben a Turul országos vezetőinek és patrónusainak fegyelmi ügyeiben a fegyelmi hatóság funkcióját is ellátta. Tagjai a Turul első országos irányító testületének, a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetség Szenátusának magister vagy szenátor tagjaiból állt, illetve - tisztségük alatt - azokból a tagegyesületi magisterekből, valamint vezérekből, és patrónusokból, akiket a Nagy Tanács szótöbbséggel megválasztott. (Természetesen ez nem jelentette a Nagy Tanács felhígulását, mert a tagegyesület csak a Nagy Tanács előzetes jóváhagyása alapján választhatott patrónust, magister pedig csak a Nagy Tanács által kijelölt patrónus lehetett.) A Fővezérség és a tagegyesületek között a középszintű irányító testület szerepét a kerületi vezérség töltötte be, amelynek élén a kerületi vezér állt. A kerületi vezér helyi ügyekben önállóan intézkedett, s a tagegyesületek a Vezérséggel csak a kerületi vezér közvetítésével tarthattak kapcsolatot. A tagegyesületek vezetőit vezértanácsi táborba hívhatta, melynek csak tanácskozási jogköre volt. A Turul tagegyesületeinek tagsága az egyetemek és főiskolák hallgatóiból és oktatóiból regrutálódott. A Turulba jelentkező hallgató három féléven keresztül daruként (apródként) vett részt az egyesület életében, s a sikeres daru-vizsgát követően leventévé avatták. A végzett hallgatók - amennyiben a bajtársi kötelességek teljesítése terén élenjártak - dominusként továbbra is részt vettek az egyesület munkájában. A bajtársi egyesületek közvetlen felügyeletét egyetemi oktatók,a Nagy Tanács által jóváhagyott magisterek és patrónusok látták el. A legkisebb egység a Turulban a törzs volt, melyet a törzsfő irányított. Több törzs bajtársi egyesületet alkotott, melynek legfontosabb fóruma az évenként tartott nagygyűlés volt. Itt számot adtak az éves munkáról, és megválasztották az új Vezérséget. A Vezérségnek választott (vezér, alvezér, nádor, főkincstárnok, kincstárnok) és megbízott (udvarnagy, főlövészmester, főiródeák, állományvezető, regős) tagjai voltak. Az egyesület Vezérsége mellett a fegyel