Tájékoztató, 1979

1979 / 4. szám

gi alakulatok egy új ifjúsági szervezet, a Horthy-korszak legjelentősebb egyete­mi szervezetének, a Turul Szövetség megszervezésének, a szervezet kiépíté­sének is a kezdete volt. Ezt követően az új szervezet, az ellenforradalmi erők­től támogatva rövid idő alatt megszilárdult és szerveinek, szervezeti egységei­nek kiépítése felgyorsult, így 1919. augusztus 18-án megalakult a Magyar Egye­temek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetség Előkészítő Bizottsága, melynek első elnöke Tőrös Sándor lett. Az Előkészítő Bizottság­­ a német Burschenschaftok szerveződése alapján - valamennyi egyetemre és főiskolára kiterjedő organizáció létrehozását tűzte ki célul (ezt a törekvést már a bizott­ság elnevezése is tükrözte). A Budapesten megalakult bajtársi egyesületek a fővárosban 1920. július első felében alakították meg az egyes bajtársi egyesüle­teket s központi szervüket, a Budapesti Bajtársi Egyesületek Attila szervezetét. Ezt követték a vidéki bajtársi egyesületek és helyi irányító szervük, a helyi "Attila" központok létrehozása. A Turul Szövetség szervezeti kereteinek kiépítésében az 1921. május 25- én tartott első követtábor fontos szerepet töltött be. A tanácskozás kb. 24 részt­vevője elhatározta az Előkészítő Bizottság megszüntetését, és hivatalosan meg­alakították az egyetemi és főiskolai bajtársi egyesületek országos szervezetét, a Turul Szövetséget.­ A helyi szerveket összefogó "Attila" központokat is meg­szüntették, s helyettük vidéken — a bajtársi egyesületek közvetlen irányításá­ra — kerületi vezérségeket szerveztek. A Turul Szövetség országos szerve­ként létrehozták a Turul Országos Központját, melynek vezető testülete az un. hetes bizottság lett, amely később szenátussá alakult át. Az országos központ közvetlen felügyeletet gyakorolt a kerületi vezérségek és a budapesti bajtársi egyesületek felett. Azt a struktúrát, melynek keretében a Turul Szövetség az általunk vizsgált időszakban működött, dr.Lendvay István irányításával dolgoz­ták ki. Ezt a struktúrát alapszabályzatban is rögzítették, melyet az 1924. no­vember 16-18-án Budapesten tartott országos követtáboron fogadtak el. A bajtársi egyesületek két összefüggésben lényegesen különböztek a régi diákszervezetektől. Egyrészt a Turul Szövetség tevékenysége az ellenforrada­lom célkitűzéseivel összhangban pártpolitikai érdekeket szolgált, másrészt pe­dig a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályzattal rendelkezett, s nem tartozott az egyetemi hatóságok felügyelete alá. Mindezek következtében - a háborút és a forradalmakat követően - a poli­tikai eseményekhez addig csak alkalomszerűen kapcsolódó fellépések helyett az egyetemi ifjúság szervezetileg kapcsolódott be a közéletbe. A Turul Szövetség különleges szerepét - a fentiek mellett - az is biztosí­totta, hogy a forradalmak bukása után más "hazafias" és fajvédő tömörülések­kel (KME, Keresztény Nemzeti Liga, Etelközi Szövetség stb.) együtt belbizton­sági és karhatalmi funkciót is ellátott, s egyben a békeszerződés értelmében csökkentett haderő tartalékbázisát is jelentette. Az ifjúsági alakulatok tehát nem az egyetemisták alulról kifejlődő szervezetei, hanem a győztes ellenforra­dalom politikai célkitűzéseit tükröző intézmények voltak. A Bethlen-rendszer konszolidációja idején a Turul fokozatosan elveszítette közvetlenül ellenforra­dalmi tartalékosztag szerepét, és jellege militáris megfakult lenni.

Next