Tájékoztató, 1979
1979 / 4. szám
rétegével, valamint ezeknek az oktatóknak konzervatív, liberális s nem egy esetben demokratikus szemlélete megakadályozta, hogy akár passzív tudomásulvétellel is támogassák a Turul harcias fellépéseit. Így következhetett be, hogy az egyetem szervezetei, az Egyetemi Tanács és a Kari Tanácsok 1939-ig egyetlen alkalommal sem támogatták a Turul szélsőséges politikai törekvéseit. Az egyetem tanácsa pl. nem sietett a bajtársi egyesületek alapszabályainak jóváhagyásával, az antiszemita megmozdulásokkal összefüggésben pedig a Turullal kapcsolatban újra és újra felvetette felügyeleti jogának érvényesítését. A tanulmányi és fegyelmi szabályzat 73.§-a alapján az Egyetemi Tanács pl. azt a követelményt is felállította, hogy a hallgatók a felügyelete alá nem tartozó egyesületekbe csak engedélyével léphetnek be. A kialakult helyzetet még az is motiválta, hogy az ősi kollégium jogfolytonosságát, az egyetem református jellegét a Hittudományi Kar reprezentálta. A teológusképzés célkitűzése és a Kar oktatóinak liberális szemlélete pedig ellentétes volt a Turul radikális jobboldaliságával. A Hittudományi Kar és a Turul közötti ellentét mélységét jól alátámasztja az a tény, hogy sorra kudarcot vallottak a teológus bajtársi egyesület megalakítására irányuló törekvések. Ennek következtében 1932-ig az egyetem egyik karán bajtársi egyesület nem működött. A teológusok bajtársi egyesületének megalakulását 1932. május 29-én jelentették be, de az egyesület munkája csak a következő tanévben kezdődött meg. A Bocskai BE különleges helyet foglalt el a Turul debreceni kerületének szervezetei között, hiszen tagjainak tevékenysége nem állhatott ellentétben a választott hivatásukkal. Ennek következtében a Bocskai programja a teológusok "testvéri összefogásának", az oktatókkal kialakított "tiszteletteljes belső viszony kifejlesztésének", szociális és nyomorenyhítő tevékenység szervezetének kiépítése és a "testvéri segítség és a krisztusi életelvek" megvalósítása volt. Ennek megfelelően kórházi, klinikai missziót láttak el, és istentiszteleteket tartottak Debrecen külterületein.13 Az Egyesület alapításakor és később is felmerült a teológus mentalitás, valamint a bajtársak katonai szellemű nevelése és a bibendi táborozások hasztalan vigalmai között fennálló ellentét. Az alakuló közgyűlésen - 1932. október 23-án — Kiss István, az egyetem rektora ezzel kapcsolatban a következőket mondta: "Bocskai neve fogalom: egyet jelent a hazaszeretettel és a mártírok buzgó hitével. A Ti egyesületetek tehát csak az Istennek és a hazának szentelt egyesület lehet; a profanizálás lealacsonyító bűne nélkül nem is lehet a Bocskai nevet más célból felvenni."13 Az "Istennek és a hazának" szentelt egyesület pedig nem járhatott azon az úton, amelyet a Turul szélsőséges antiszemitizmusa, sovinizmusa fémjelzett. Mindezek következtében a Bocskai BE tevékenysége elkülönült a többi bajtársi egyesület munkájától. Az azonosság hangsúlyozása ellenére ez nemcsak a célkitűzés különbözőségében mutatkozott meg, hanem a gyakorlatban, a Turul akcióhoz való viszonyban is. A Bocskai pl. nem vett részt az antiszemita tüntetéseken, eltanácsolásokban, heccekben, nem követték a Turul utasításait az óralátogatások megtagadásában stb. A teológus bajtársi összejöveteleket viharos összecsapások nem jellemezték, s a legkritikusabb időszakban is folytatták tanulmányi munkájukat. A kialakult helyzet fo