Tájfutás, 1979 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
TÁJFUTÁS X.ÉVF. A MAGYAR TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÓ SZÖVETSÉG LAPJA 1.SZÁM Felelős szerkesztő: Skerletz Iván - Kiadja a Sportpropaganda Vállalat - Felelős kiadó:Szebeni István,igazgató - Készült a Sportpropaganda Vállalat sokszorosító üzemében -Műszaki vezető:Tihanyi Sándor - Előállítási helye:1143 Bp. Dózsa György út 1-3. Ideje:1979. május hó. Terjeszti a Magyar Posta. Az első színes térkép Minden változik!Boszszankodhat az olvasó, mikor ezt az első idei számot kezébe veszi. Korábban a lap ára és a havi megjelenés volt az új hír, most meg ez az új betű tér el a szokásostól. Persze a szerkesztőség,mint annyi mást, ezt is meg tudja magyarázni. A szövetség új villanyírógépet kapott és ezt a gépet alkalmasnak látjuk az újság gépelésére is. Lapunk ugyanis rotaprint eljárással készül és a szerkesztőség nyomdai fotózásra kész anyagot ad át a kiadónak. Ez a módszer elvben a gyorsabb megjelenést és a friss hírek utolsó percben való elhelyezését teszi lehetővé. Elvben. Mert a szomorú gyakorlat az, hogy lapunk mindig késve jelenik meg. S meg kell mondani, hogy ez a késés a szerkesztőség lelkét terheli. Most újabb ígéretet jelent az, hogy a lap "szedése" itt készül a szövetségben,a szerkesztőségben. Az is igaz, hogy ugyanazok a szerkesztik, akik idáig A szöveg közti fényképek kiállták a nyomda próbáját és élénkítik a lapot. Ez jó újdonság volt. Most a következő az lenne, hogy a lap mindig rendszeresen, havonta jelenjék meg. Az 1963-as Honvéd Kupára - több, mint 15 éve - készült az első színes tájfutó térkép Magyarországon. Ebből az alkalomból szeretnék egy rövid visszatekintést közreadni a hazai tájfutó-térképek készítéséről, az 50-es évek végének fotózott, 56 évpes térképeivel kezdve. Az eltelt 15-26 év alatt ugyanis sportágunk nagy öregjeivé váltak azok, akiknek a színes térkép volt az új, s egyúttal felnőtt az a nemzedék, akiknek ez már természetes. Talán túl természetes is. Föl kell hívnom az olvasók figyelmét arra, hogy a tájfutást magam is csak 1962-ben kezdtem, tehát a korábbról való értesüléseim kicsit pontatlanabbak lehetnek. Kezdjük talán azzal, hogy egy átlagos versenynek a hatvanas évek elején volt, vagy lok résztvevője /35- 45 felnőtt férfi ill. ifi és 26 nő/. Ezt azért kell előrebocsájtani, hogy érzékelhető legyen; a mostani méretekről még álmodni sem lehetett, de egy-egy versenyre már akkor is kellett 126-156 db térkép. Tehát valami módot kellett találni a térképek sokszorosítására. Ezt a mennyiséget egy-két aktíva egy iskolai vagy vállalati fotószakkör technikai berendezéseit használva el is tudta készíteni. De miről? Elég sok háború előtti turistatérkép forgott akkor még közkézen. Ezen turistatérképek méretaránya 1: 25 000 és 1:75 000 között mozogtak, a domborzatot 16 méteres szintvonalakkal ábrázolták. De "hála" a háború és az azt követő idők zűrzavarának, sok 1:25 000 méretarányú 1936-40-es évekből származó topográfiai térképet is megmentett a tájfutók tábora a szűkösebb időkre. Ezekről a színes térképekről több-kevesebb sikerrel fekete-fehér felvételek, illetve nagyítások készültek. Gyakorlatilag a nagy domborzati formákon és az épített, valamint a turista utakon kívül az így készített térképek jelentős tartalommal nem rendelkeztek. Ez persze nem volt akadály akkor, amikor a hangsúly mégsem a gyorsaságon és az egyenlő feltételek biztosításán volt.lásd a Tájfutás 1977/2. számában Szarka Ernő cikkét. Világos azonban, hogy ilyen térképekkel nem sokáig lehetett országos versenyeket rendezni, s arról nem is beszélve, hogy 1960 után egy-egy nagyobb versenyen már számítani kellett a külföldi résztvevőkre is. Tehát az ilyen versenyeket rendező nagyobb klubokban megindult a javított térképek készítése. Alaptérképként a már korábban említett térképeket használták, de a síkrajz helyesbítésére alkalmazták az l.bokop-és erdészeti tezemi térképeket is. A terepmunka és a rajzolás már akkor általában 1:1oooo méretarányban folyt, figyelembe véve, hogy a versenyeken akkorra általánossá vált az 1:25 pop-es méretarány. Ezeket a térképeket továbbra is