Tájoló, 2002 (20. évfolyam, 1-10. szám)
2002-02-08 / 1. szám
2002/1 Péter, dr. Sodor István, dr. Krasznai István, dr. Vörös István, Hegedűsné Hanusz Mária, Kozma László, Hegedűs Ábel, Szecsődi Ákos, Ludvig István, Mets Miklós, Muliter Gábor, Sávai Mária, dr. Zakariás János, Bugár József, Maácz Benedek, Korik Vera, Bársony András, Borosznoki László, dr. Vankó Péter, Hegedűs Zoltán, Horváth Magda, Szopori Éva, Marosffy Orsolya, Sváb Emese, Harkányiné Kovács Olga és Vásárhelyi Tass sporttársaknak. A közel százfőnyi hallgatóság néma felállással emlékezett meg az időközben elhunyt Komáromi Jenő, dr. Szaniszló József, Szőnyi László, Hosszú Aurél, Gesztelyi Nagy Zoltán, Magyarszéky Béla, Schluth Péter, Nagy Pál György, Varga Imre, Halász Miklós, Bánkuti János, Bíró Pál, Dobozi Miklós és Szentpétery Ákos sporttársakról. A jubileum alkalmából elkészült „A Budapesti Tájékozódási Szövetség 50 éve” című kiadvány, amely részletesen ismerteti az 50 év eseményeit, a Vásár Város Kupák történetét és tartalmazza 270 Budapest Bajnokság 1530 dobogós versenyzőjének eredményeit. Az ünnepi megemlékezés után a résztvevők megtekintették a dr. Vizkelety László által összeállított kiállítást, amelyen sok egykori fényképet, térképet, különböző kiadványokat és újságokat, a Vásár Város Kupák emlékeit láthattuk. Az ünnepi megemlékezés, amelyen nagyon sok régi, de nem elfelejtett arcot lehetett látni, baráti beszélgetésekkel és szenior találkozóval folytatódott, majd az esti órákban fejeződött be. (S.A.) 5 Tájoló Sítájfutó Országos Bajnokságok Volt mit bepótolni. A tavalyi tél után az időjárás is úgy érezhette, hogy ennél azért több jár és idén már november végén telet jelentett. Mivel a hideg és a hó tartósnak bizonyult, úgy tűnt, van esély még 2001-ben megrendezni addig halogatott bajnokságunkat. Ezt alig egy hónappal követte is mindjárt a 2002-es. (Ezzel egyébként korántsem voltunk egyedül, az osztrákok például egy héten belül oldották meg a két szezon váltóbajnokságát.) Öskü, 2001. december 16. - Rövidtáv Még ősz végén egyszer Tassal jártunk a Linda Büfénél, akkor ejtett el egy megjegyzést, miszerint „itt kellene sítájfutó versenyt rendezni”. Én ugyan nem vettem komolyan, de alig néhány hét múlva megjelent az OB kiírása és abból az derült ki, hogy ő igen. A Jákó-hegy nem éppen klasszikus síterep, de Tass mindent megpróbált, hogy OB- ra alkalmassá tegye, többek közt megszerezte a büfét öltözőnek és egy sajátos technikai újítással (terepjáró + Ytongelem) még a nyomfektetést is megpróbálta. Ez utóbbi eredménye félsikernek volt mondható: a keréknyom megvolt... Az OB előtt egy nappal terepbemutató jellegű Budapest Bajnokságon vehettek részt a lelkesek, erről eléggé rémisztő hírek jöttek, leginkább kalandtúrának minősítve a pályát. Ehhez képest