Tanácsok Lapja, 1955 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1955-04-26 / 8. szám

Emlékzászló a pénzügyi tervet legjobban teljesítőknek A Győr-Sopron megyei tanács óvári nyerte el a zászlót, mert tér­végrehajtó bizottsága, a felszabadu­lás tizedik évfordulójára emlékzász­lót ajánlott fel a pénzügyi tervét legjobban teljesítő járásnak, város­nak és községnek. Az emlékzászló felajánlása után megindult a vetél­kedés a pénzügyi terv teljesítéséért. A járások közül a mosonmagyar- Négy és félévi börtön feketénvágásért Tóth József fényes­i­tkei kulák 170 dolgozóinak ébersége eredmé­nye- Ikg sertéshús beadásával maradt el iránt a rend­őrs­ég letartóztatta a tv­­januárban. Bár két sertése volt, több­ kezén vágó kulákot. A kisvárdai já­szon felszólítás ellenére sem tett r­ászok­­ság Tóth József kulákot négy eleget beadási kötelességének. Már­ évi és dr.­hónapi börtönbünte­­zsre­cius elején egyik bízóját engedély ítélte, öt hold földjét pedig elke­­nék­kül levágta. A községi tanács­noka. Községpolitikai tervek megvalósítása Borsod megyében Zsombón elszámoltatták A Csongrád megyei Zsombó köz­ségben — harminc kulák »agitáció­­ja« nyomán — lassan haladt a be­gyűjtés. Varró Kálmán a tanyája melletti nádasban rejtette el másfél mázsa lisztjét és 30 kiló szalonná­ját. Maróti Lajos, ötven hol­­as ku­lák, egy szomszéd községbeli lakos nevére íratta tehenét. A Központi Vezetőség határozata után a tanács és a pártszerv­ezet le­töri a kulák garázdálkodást. A falu dolgozó parasztjai, Kiss Antal, Saj­­ó Illés és a többiek, akik soha nem Megyénk területén a dolgozók te­vékenyen részt vesznek a községpo­litikai tervek megvalósításában. IZSÓFALVA községből Fridman­­szki elvtárs vb-elnök jelentette, hogy 250 méter hosszú járda építéséhez 60 köbméter követ termeltek ki a község dolgozói társadalmi munká­val. Egyesek fogattal, mások kézi­erővel segítettek. Az a lakos, aki­nek háza előtt járda épül, egy mázsa cementtel járul hozzá a községpoli­tikai tervben szereplő építés végre­hajtásához. A társadalmi munka és a hozzájárulás értéke 10 000 forint. A munkát már megkezdték és jú­niusra befejezik. ÉGERSZÖG községben 177 méter hosszú vízlevezető csatornát ástak. A társadalmi munka értéke 6000 fo­rint. Az árok megépítésével men­tesítik a község belterületét az eset­leges árvíztől. A munkálatokban, Andó János vb-elnök irányításával, évét 115 százalékra teljesítette, a leg­jobb városnak ígért versenyzászló tulajdonosa pedig Sopron lett, 109,2 százalékos eredményével. A községek közül Szanyt érte a kitüntetés, ter­vének 152 százalékos teljesítéséért. Duch István sajtó és prop. előadó a hátralékos kulákokat tartoznak az államnak, azt követel­ték, hogy a törvény szigorával lép­jenek fel a begyűjtést és az adófi­zetést szabotáló kulákok ellen. Eddig 16 hátralékos kuláknál­ tar­tottak helyszíni elszámoltatást és 20 mázsa sertést, 14 mmsa vágómarhát, sok tojást és baromfit gyűjtöttek be. A községben meggyorsult a beadás. Az utóbbi három hét alatt több mint kö­­ zs­ram­nyi sertés, baromfi, tojás gyűlt be, mint az év első két hónap­jában, a község valamennyi dolgozója részt vett. SZÍN községben kultúrház épül társadalmi munkával. Az építkezés már megkezdődött. A község dolgo­zói a községpolitikai terv megvaló­sításához — hozzájárulásként — 10 000 forintot fizettek. MEZŐZOMBOR községben 4500 forint költséggel díszteret létesítet­tek, a labdarúgócsapat részére pedig 2000 forint értékű felszerelést vásá­roltak. TÖMÖR községben rendbehozták a kultúrházat. A társadalmi munka értéke 3599 forint, ebből csinálták meg a kultúrház betonpadlóját és az új színpadot. A munkálatokhoz a fiatalság és a tömegszervezetek több tagja, komoly segítséget adott. Sza­lai Sándor vb-titkár irányításával 50 ember hat nap alatt kitatarozta a kultúrházat. MALY községben hangoshíradót szerelnek fel. Április végétől 14 hangszóró 4,5 kilométeres körzetben sugározza majd a legfrissebb slite­ket. A község dolgár­i egyébként 3009 forint értékű társadalmi mun­kával segítik a községpolitikai terv megvalósítását, ősszel megépítik a gyermekotthont és a kultúrházat, amelyhez a téglagyár dolgozói 40 000 darab téglát ajánlottak fel. Ezt a mennyiséget munkaidőn kívül állít­ják elő. 1,5 kilométer hosszú járda építését is megkezdték. A kislaká­soktól a vasútállomásig vezető utat egyelőre téglatörmelékből hozzák rendbe, de ősszel lebetonozzák. A járdaépítéshez nyolctagú ideiglenes bizottságot hoztak létre. B. A. Mit kell tudnunk a végrehajtó bizottságok ügyrendjéről? Ki készíti el a végrehajtó bi­zottság üléseinek napirendi ja­vaslatát? 2 TANÁCSOK LAPJA Szabotáló kulákok Unyi Ferenc tiszasasi, Polyoka Bálint és Szabolcsk­a Ferenc tisza­­földvári kulákok, többszöri felszólí­tás ellenére megtagadták a cukor­répa kötelező vetését. Az ügyészség Unyit és Polyokát letartóztatta, s vádiratot nyújtott be ellenük a bí­rósághoz. Ifjú Babos Ferenc balogunyomi kulák megtagadta 409 négyszögölön a cukorrépa vetését. A Vas megyei ügyészség vádiratot nyújtott be el­lene a bírósághoz. Árdrágító terményüzér Fekete Pál mezőkovácsházi lakos — engedély nélkül — rendszeresen foglalkozott nagybani terményke­reskedéssel. Mázsánként 150 forintos áron két vagon burgonyát vásárolt ás Mezőkovácsházán 250 forintot kért mázsájáért. Nemrég 110 mázsa burgonyát, 25 mázsa árpát, 4 mázsa búzát vásárolt és magas haszonnal eladta. Az ügyészség Feketét letar­tóztatta. Üzérkedésért és árdrágítá­sért vonják majd felelősségre. 8 millió forint tatarozásra a székesfehérvári község­politikai tervben A székesfehérvári városi tanács legutóbb ülésén, a községpolitikai terv tárgyalásakor úgy döntött, hogy az idén több mint 8 millió forintot fordít lakások tatarozására és fel­újítására. 947 régi lakást hoznak rendbe és sok helyen megszüntetik a társbérletet is. A terveik szerint 64 új lakás készül el a városban. Jutalom a fásítás terén elért jó munkáért Az Országos Erdészeti Főigazgató, a fásítás terén végzett eredményes munkáért Hajdú-Bihar megye végre­hajtó bizottságának, mint az 1954. évben legjobban fásító megyének, fásítási emlékplakettet és 1000 fo­rint pénzjutalmat adományozott. A megye 2162 hektár területen végzett fásítást, 101,1 százalékos tervteljesí­­téssel. Emlékplakettel és ugyancsak 1000 forint pénzjutalommal tüntették ki Balmazújvárost, Hódmezővásárhe­lyet, Dunaszekcső községet, míg Má­­riapócs község emlékplakettet és 500 forint pénzjutalmat kapott. Kilenc legeltetési bizottságot ugyancsak em­lékplakettel és egyenként 500 fo­rinttal jutalmaztak. A fásítási munkában való eredmé­nyes közreműködéséért fásítási em­lékjelvénnyel és 200 forint pénzjuta­lommal tüntettek ki több fásítási fe­lelőst. A hivatali munka magasabb színvonaláért A Közalkalmazottak Szakszerve­zete is segítséget­ kíván nyújtani ah­hoz, hogy a tanácsapparátus dolgo­zói betartsák és betartassák törvé­nyeinket. Ehhez elsősorban az kell, hogy a tanácsi vezetők és munkatár­sak alaposan ismerjék Népköztársá­­gunk törvényeit, a Minisztertanács rendeleteit és a szakterületek jog­szabályait. E cél elérésére mozgalmat szer­veztünk. A mozgalom arra irányul, hogy — a hivatalvezető felelőssége mellett — a szakszervezeti bizalmiak is szorgalmazzák a törvények és ren­deletek komoly tanulmányozását. Azt akarjuk elérni, hogy most már szervezetten vitassák meg a törvé­nyek alkalmazása területén felmerü­lő problémákat. E területen számos jó kezdeménye­zésről tudunk. A zirci járási ta­nácsnál pl. a szakszervezet kezd­eme­­zésére a bizalmiak ellenőrzik, hogy az osztályok munkatársai áttanulmá­­nyozzák-e a munkaterületre vonat­kozó jogszabályokat, sőt a legfon­tosabb részleteket ki is jegyzetelik és osztályértekezleten megbeszélik. Szabó Béla elvtárs, a miskolci városi tanács vb dolgozója mutatót készített a szociálpolitikai feladatkörhöz tar­tozó törvényekhez, rendeletekhez. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tanácsok vezetői betartsák azokat a jogszabályokat is, amelyek a ta­nácsapparátus dolgozóit érintik. El­sősorban a Munka Törvénykönyvé­­nek betartására gondolunk. A Vesz­prém megyei tanácsnál pl. Tóth Gyu­lának­ és feleségének — a munkából történt kilépésük alkalmával — nem adták ki a munkavállalói igazolási lapot és ezért nem tudtak elhelyez­kedni. E hanyagság következménye az lett, hogy az egyeztető bizottsági határozat a tanácsot háromheti mun­kabér megfizetésére kötelezte. Hanga József elvtárs, a paksi községi ta­nács vb titkára levelében a követ­kezőket írja :A paksi járási tanács vezetői azt a gyakorlatot követik, hogy azt a községi vb-elnököt, aki­nek községéből valamilyen jelentés késve érkezik olyan formában bün­tetik meg, hogy nevére kiállítanak egy csekket — azon feltüntetnek egy összeget — s a csekket azzal az uta­sítással küldik ki, hogy amennyiben azt határidőre nem fizeti be, fegyel­­mileg felelősségre vonják.­ Ez a módszer nyilvánvalóan helytelen, törvénytelen. Az államapparátusban szigorú rendnek és fegyelemnek kell lenni. Ellenőrzéseink során azt tapasztal­juk, hogy még jelentős a későnjövők és igazolatlan mulasztók száma. Ko­márom megyében pl. megállapítot­tuk, hogy a dolgozók 5,9 százaléka volt igazolatlanul távol a munkaidő megkezdésekoit. A munkafegyelmet nem csupán a munkaidő megkezdé­sének és befejezésének szigorú be­tartásával kívánjuk megszilárdítani, hanem azzal is, hogy a dolgozók na­pi munkaidejüket ténylegesen érde­mi ügyintézéssel töltsék és mellőzzék a hivatalos idő alatt magánügyeik intézését, a felesleges tere­ferét. A szakmai képzettség emelésére, a bürokrácia leküzdésére irányuló erőfeszítések is nagyobb eredményt hozhatnak, ha a hivatalvezetők job­ban támaszk­odnak a szakszervezeti szervekre. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a járásoknál az elnök elvtársak még kevéssé vonják be a szakszervezeti bizottságot mind­azokba az akciókba és intézkedések­be, amelyekben segíteni tudnának a szakszervezeti munkával. A tanács­­választás tiszteletére indított moz­galmunk bizonyítja, hogy jelentős segítséget tudunk adni a hivatali munkához. Bízunk abban, hogy a jövőben a közös erőfeszítések további nagysze­rű eredményeiket hoznak és így si­keresebben tudják megoldani a taná­csok az eléjük tűzött egyre nagyobb feladatokat. Vas János a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének elnöke. A tanácsok MUNKANAPTÁRA 1. BEGYŰJTÉS. Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953. évi 27. tvr. 18. § (5) bekezdése értelmé­ben, a termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állí­­tani és úgy hizlalni, hogy az a be­adási határidőre az előírt súlyhatárt elérje. A helyszíni ellenőrzések so­rán az tapasztalható, hogy a tör­vényerejű rendelet fenti rendelkezé­sei ellenére a termelőír egy része nem megfelelő súlyban vagy egyáltalán nem állítja hízóba a húsbeadásra szánt sertést. Ennek következtében a II. negyedévi sertésbegyűjtési terv fedezete nincs maradéktalanul biz­tosítva. A végrehajtó bizottságok szigorúan ellenőrizték, hogy a be­adásra kötelezett termelők eleget tettek-e a hízóbaállítási kötelezettsé­güknek és indokolt esetben alkal­mazzák a Begyűjtési Miniszter idő­közben megjelent idevonatkozó uta­sításának szankcióit. 2. ADÓFIZETÉS. A tanácsok Végre­hajtó bizottságai megkapták már a­­ II. negy­dévi adóbeszedési tervü­ket. Ennek alapján az adóbefizeté­sek szorgalmazása és a terv teljesí­tésének figyelemmel kísérése igen fontos feladat. A Pénzügyiminiszter­­nek az egyes köztartozások esedé­kességéről és a köztartozások kése­delmes fizetése esetében fizetendő adópótlékról szóló 1/1955. (I. 9.) sz. rendelet 1. §-a megállapítja, hogy az együttesen kezelt adók, valamint a megváltási árelőleg évi összegének 20 százaléka az év második negyedé­ben, az évnegyed első napján ese­dékes, azonban május 15-ig adópót­lék mentesen fizethető. A végrehajtó bizottságok a helyben szokásos mó­don a pénzügyi állandó bizottság fel­­világosító munkájára támaszkodva, tudatosítsák az adózók között, hogy meddig lehet adópótlék mentesen rendezni az adófizetési kötelezettsé­get. Ismertessék azt is, hogy aki ese­dékessé vált tartozását a megállapí­tott fizetési határidőig — tehát a II. évnegyedben május 15-ig — nem fi­zeti be, a tartozás esedékességének időpontjától kezdve napi egy ezre­lék adópótlékot köteles fizetni. 3. KÖZSÉGPOLTIKA. A községpoliti-­­kai terveket a tanácsülések már min­denütt megtárgyalták és elfogadták. A végrehajtó bizottságok előtt most a tervek végrehajtásának feladata áll, tehát a tervek megvalósításához szükséges pénz, anyag, és munkaerő biztosítása. A vb-k széleskörű szer­vező tevékenységgel fogjanak mun­kájukhoz, és támaszkodjanak a dol­gozók széles tömegeire, a tömegszer­vezetekre és az állandó bizottságok­ra. A pénzügyi fedezet biztosításánál a vb-t vegyék figyelembe, hogy a községfejlesztési alap év közben ál­landóan kiegészülhet: az évközi költ­ségvetési többlet bevételek, adópré­mium, vállalati többlet nyereség, stb. összegeivel. De kiegészülhet a köz­ségfejlesztési hozzájárulás összegei­vel is. Ezeket a többlet bevételeket is kellő időben és módon kell a ter­vek végrehajtásánál figyelembe ven­ni. Az anyag biztosításánál irányadó az, hogy a vb-k általában szabadon vásárolhatják a szükséges anyago­kat a községfejlesztési alap összegei­ből. Nincs szükség tehát külön anyagkiutalásra, mindenképpen tö­rekedni kell azonban a helyileg fel­található­­ anyagok fokozott felhasz­nálására. A munkaerőbiztosítás te­kintetében elsősorban a helybeli la­kosság munkaerejére kell támasz­kodni. A szakmunka-szükségletek biztosítására a vb az egyes állami vállalatokkal, kisipari szövetkezetek­kel vegye fel a kapcsolatot. ------------- -------------------Serget Igazgatási osztályvezetők értekezlete A Minisztertanács Titkársága a fő­városi, megyei és megyei jogú városi tanácsok vb igazgatási osztályveze­tői részére értekezletet tartott. Az értekezleten a Minisztertanács Tit­kárságának dolgozóin kívül megje­lentek azoknak a minisztériumoknak és főhatóságoknak képviselői is, amelyeknek munkája az igazgatási osztály feladatkörével kapcsolatos. Az értekezletet Pozsonyi István elvtárs beszámolója nyitotta meg. A beszámoló után igen sok értékes hoz­zászólás hangzott el. Réti elvtárs, Szolnok megyéből és őt követően többen is foglalkoztak a községi adminisztráció rendben­­tartásának kérdésével. Megemlítette Réti elvtárs, hogy az iratkezelés je­lenlegi rendszere mellett igen nehéz megtalálni az egyes ügydarabok előz­ményeit, elvesznek a különböző ki­mutatások. Többen azt javasolták: a jelenlegi adminisztrációs rendszert változtassák meg, hogy ilyen módon megjavíthassák a községi adminiszt­rációt. Pozsonyi elvtárs ezzel a kér­déssel kapcsolatban kifejtette, hogy a fokozottabb ellenőrzés segíthet a jelenlegi állapoton. Több osztályvezető felvette a kisa­játítási eljárással és a közületi elhe­lyezéssel kapcsolatos ügyek felesle­gesen bürokratikus intézési módját. Szükségesnek látják, hogy új kisajá­títási eljárási jogszabályt adjanak ki. A közületi elhelyezéssel kapcsolat­ban azt kifogásolták, hogy a Közelhiz egyes kérdésekben szükségtelenül fenntartja magának a másodfokú döntés jogát. Kérték ezen a terüle­ten a decentralizálást.

Next