Tanácsok Lapja, 1956 (7. évfolyam, 1-20. szám)

1956-07-10 / 13. szám

Válogatós vaddisznók Amikor sárgulni kezdenek a ten­geri csövei, esztendőről esztendőre különös zarándoklat indul Galgamá­­csán az erdő felé. A férfiak letörlik a napi munka verejtékét, felszerel­keznek dobbal, cintányérral, csen­gővel és különböző vasakkal, aztán füttyentenek a kutyának és meg sem állnak az erdő széléig. Ideér­kezve, karókra akasztott rongyokat helyeznek el a tengeri földek hatá­rán, s mire feljönnek a csillagok, a zenebona is elkezdődik. Zörögnek a vasakkal, csengetnek a csengőkkel, s ez így megy napokig. De hiába ... Mindent meg lehet szokni, tehát az ijesztgetést, csengetést is. A vad­disznó tanulékony állat. Hamar rá­jön, hogy be akarják csapni, s mi­után néhány nap alatt megbizonyo­sodik felőle, hogy sem a csengetés, sem a rongyok nem árthatnak neki, családostul kiballag a földekre. Az őrök ilyenkorra sorra odacső­­dülnek, s kergetik a vaddisznót. El is megy szegény, de aztán megint felbukkan valahol, ahol már békén­­hagyják. Egyre több és több dúvab lepi el a kukoricást, és bizony nem ők unják meg a dolgot. Mert elhihető, hogy hűvös éjsza­kákon nem valami nagy élvezet csö­römpölni vaddisznók miatt. Az em­berek a nappalokat nehéz munkával töltik, tehát előbb vagy utóbb kime­rülnek, lecsukódnak a szemek, s vé­gül a kutyák is elalszanak: a kuko­ricát senki sem őrzi és a vaddisznók szabadon garázdálkodnak. Ördög tudja, miért, de főleg a galgamácsai kukoricát szeretik. Máshova nemigen mennek, így az­tán nem irigylésre méltó dolog Gal­­gamácsán tengerit, vagy más »vad­disznócsemegét« termelni. Mert ha a vaddisznók válogatósak, még hagyján. De az már sehogysincs rendjén, hogy a kárbecslés meg a pénz kifizetése körül is mutatkoz­nak néminemű »különbségek«. Miután az érintettek bejelentették a kárt, napokig várhatják a kárbecs­lő bizottságot, mégpedig a tetthe­lyen, vagyis a földjük szélén. Addig törni sem lehet a kukoricát, mert akkor a kárt nem lehet megállapí­tani. Aki nem őrizte a földjét és nem tett ki ijesztőt, annak nem jár kár­térítés. Végül letörik a megmaradt csöveket és jön a jegyzőkönyvezés, a tárgyalás, ami a falunak körülbe­lül száz gazdája részére négy-öt nap hiábavaló ácsorgást jelent. Végül kifizetik a kártérítést, igaz, abba is beletelik fél esztendő, mert az el­múlt őszi károk ügyében még az idén májusban is csak tárgyalgattak. S a »különbségek«: Filó bácsi azért nem kapott pénzt, mert miután fél napig várt a bizottságra, végre meg­jelent a bizottsági kocsi, de hiába integetett, nem vették észre. A hét­gyerekes Szihalmi bácsi meg azért panaszkodik, mert eddig minden év­ben kimaradt a kártérítésből. Van­nak öregek, betegek, akik, ha akar­nák, sem tudnák őrizni a kukoricá­jukat — miért nem törődnek hát vele, hogy vagy őrizze valaki a ten­gerijüket, vagy nekik is fizessenek a vaddisznók kártételéért? Mert ha már a vaddisznók válo­gatósak és annyira szeretik a galga­­mácsaiak kukoricáját, legalább az illetékesek ne legyenek azok és igye­kezzenek ebben a dologban is igaz­ságosan intézkedni. Körösi Béla Aszód KERESZTREJTVÉNY 12. Férfi név. 13. D------ ns - hanyatló. 14. Ütése halálos is lehet. 15. Kezdet nélkül vágja a búzát. 16. Arató szerszám tartozéka. 18. Abc-nk 6. betűje fonetikusan, névelővel. 19. Utat szegélyezi­k vissza. 20. Egymást követő betűk az ábc-ben. 20/a. Helyhatározó rag. 22. A. NY. 23. Ezek megvalósulásáért dolgozik az ember. 26. Kártékony állat — névelővel. 29. A talajerőfokozás kiváló anyaga — névelővel. 33. Telefonnak is van. 35. Ibsen híres drámája — névelővel. 36. Lukvágó. 38. Szarvasfajta. 39. Az éneklő. 41. Egyik motor­vonatunk neve. 42. Szeretik az aratók, mert ellátásukat segíti (névelővel). FÜGGŐLEGES 1. Erőkifejtés — használatos idegen szó, fonetikus kiejtéssel. 2. Kiborít. 3. Nagyobb a kelleténél. 4. Görög mitológiai alak. 5. Aka­démikus régies rövidítése. 6. Szeretete nagy tettekre sarkall. 7. Költemény. 8. Görög tíz. 9. Szolmizációs skála hatodik tagja. 10. Idő­mérő. 11. A haditechnika egyik fontos mű­szere. 16. Nem a mienk és nem a tietek — vissza. 17. Sok éves. 19. József Attila mondja egyik (Aratás c.) versében az érett búzáról. 20." IVOO — betűt keverve. 21. Fagy — kissé zavarosan. 24. Ilyen az áru. 25. Becézett férfinév — vissza. 26. Nem erről. 27. Zalát — betűt keverve. 28. Keserűvíz. 29. Olasz folyó. 30..........mérce. 31­. Bejárati terem. 32. Idegen népi tánc. 34. Hazaáruló. 37. Füzes térség. 39. A. G. 40. O. O. Beküldendők a vastagon szedett kérdések megfejtései 1956. július hó 20-ig. MEGFEJTÉSEK Előző számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése: Méltó a dolgozók bizalmára. Példamutató. Félévenként. JUTALMAZOTT MEGFEJTŐK A megfejtők közül könyvjutalomban ré­szesültek: Ihring Antal, Diósgyőr; Házi Jó­­zsefné, Budapest; Korcsog János, Hejőkeresz­­túr; Háy Gyula, Pécs; Kovács Margit, Cso­­konyavisonta. VÍZSZINTES Olvasóink щвк A Tanácsok Lapja legközelebbi száma július 24-én jelenik meg. Tamási és Iregszemcse községek évek óta párosan versenyeznek egy­mással. A legutóbbi értékelés alkal­mával 4 ponttal Tamási dolgozó parasztjai szerezték meg a vezetést. Az Alkotmány ünnepére Tamási község dolgozó parasztsága számos felajánlást tett és a járás községei között az első helyre akar kerülni. (Kardos Ferenc v. b.-elnök levelé­ből) Tápé község dolgozó parasztjai a járás területén folyó versenyben az első helyet szerezték meg. A második helyre Algyő került. 72 tápéi dolgo­zó paraszt vállalta, hogy egész évi hús-, tojás- és tejbeadását határidő előtt teljesíti. Augusztus 20 tiszte­letére eddig már 71 dolgozó paraszt eleget tett felajánlásának. (Csendes Pálné sajtófelelős leveléből) A XXII. kerületi budatétényi is­kola 100 éves. A jubileum alkalmá­ból Mohácsi Viola igazgatónő, aki különben 15 éve tanít az iskolában, nagy gonddal összeállította az iskola történetét. (Gajzágó Salamonna ta­nár leveléből) Taktaharkány Borsod megyei köz­ségben társadalmi munkával beve­zették az artézi kút vizét a Damja­nich utcába és ezzel biztosították 200 család ivóvízellátását. A munka szervezésében és elvégzésében ér­demleges munkát végeztek a tanács­tagok. (Barla Anna leveléből) A XXII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat ebben az évben 2 800 000 forintot fordít a házak, lakások kar­bantartására és felújítására, össze­sen 25 házat hoznak rendbe ebben az évben. A Tóth József utcában 300 méteres hosszban kiskőburko­­lattal látják el az úttestet. (dr. Vér­tes Nándor leveléből) A nagytétényi Szigligeti Ede Mű­velődési Otthonban gazdagyűlésen beszélték meg a gazdák az aratással, csépléssel kapcsolatos feladatokat. Megszervezték a lábon álló gabona tűzvédelmét. Zala megyében június végén 106 helyen idény-napköziotthon nyílt és mintegy 2750 gyermek gondozá­sáról és étkeztetéséről gondoskod­nak, mialatt a szülők a nyári mun­kákat végzik.­­ A Zala megyei tanács oktatási osz­tálya Kerkakutas községben az el­múlt évben kéttantermes iskolát lé­tesített, az idén pedig nevelői lakást építtetett. A nevelői lakást június 14-én adták át. Lovásziban a júniusi rendes ta­nácsülésen a választókerületi mun­kát értékelték. Megtárgyalták há­rom választókerület munkáját és megállapították, hogy a három kerü­letben jó munka folyik, a dolgozók bizalommal fordulnak a tanácstag­hoz és a versenyszellem is példa­mutató. (Szabó Gáborné előadó le­veléből) A budapesti XIV. kerületben az útügyi előadó az osztály egyik mér­nökével felülvizsgálta a kerületben­­ levő 22 Rákospatak-híd állapotát. Megállapították, hogy 4 híd szorul javításra és az intézkedést megtet­ték. A XIV. kerületi építési és közle­kedési állandó bizottság rendszere­sen ellenőrzi a kerületben folyó la­kásépítkezéseket. Különösen a Róna utcai új lakótelep építkezésével kap­csolatban tettek észrevételeket és javaslatokat. Indítványozták pél­dául, hogy — az építkezéseket hát­ráltató vízhiány megszüntetésére — az építkezés területén levő, haszná­laton kívüli bolgár­ kertészeti kuta­kat helyezték üzembe. A bizottság tagjai felhívták a figyelmet a defor­málódott födémpanelek felhasználá­sából származó hátrányokra is. (Né­meth Katalin sajtófelelős leveléből) A szegedi járás termelőszövetke­zeteinek elnökei Eperjesen tapasz­talatcsere-értekezletet tartottak és főként a munkaszervezeti kérdése­ket tárgyalták meg. A gyálaréti termelőszövetkezetek­ben megtették az előkészületeket az aratási, hordási és cséplési mun­kákra. A kalászosok nagy részét kombájnnal aratják és a kombájn­szerűk már elkészültek. (Tokody Béla járási sajtófelelős leveléből) A kecskeméti Katona József Szín­ház a megyei tanács hatáskörébe került. A jövőben a színház költség­­vetését a megyei tanács költségveté­sébe foglalják és ugyanakkor a he­lyi igények figyelembevételével ál­lítják össze a színház műsortervét. Dorogon a lakosság segítségével egy kilométeres hosszú vízvezeték építését fejezték be. A társadalmi munka értéke 30 000 forint. Budafok hegyvidéki lakosságának régi kívánsága teljesül szeptember­ben. A Kisfaludy utcában új óvoda nyílik. Egy villát 300 000 forintos költséggel átépítenek és 40 gyermek­nek biztosítanak kényelmes máso­dik otthont. Rövid „előzetes” Szikra-kiadványokról VAS ZOLTÁN: KÉT IGAZ FÉRFI A könyvből megismerjük Marx és Engels ifjúkorát, tudományos mun­kásságuk kezdetét. Hogyan alakítot­ták ki azt az elméletet, amely meg­változtatta a világot, és hogyan, mi­lyen körülmények között született meg a Kommunista Kiáltvány. Ho­gyan harcoltak a kommunizmus igaz­ságának megismertetéséért, a mun­kásosztály pártjának megteremtésé­ért. A könyv Marxot és Engelst, nem­csak mint tudóst és szervezőt mu­tatja be, hanem feleleveníti magán­életük főbb eseményeit és e két nagyszerű férfi csodálatosan mély, bensőséges barátságának kibontako­zását. A tanulságos szép könyv ifjú­hoz és felnőtthöz egyaránt szól. Pél­daképül állítja az olvasó elé a tör­ténelem két nagy emberének, a tu­dományos kommunizmus megterem­tőinek életét. MOLNÁR ZOLTÁN: FEGYVER ROPOG A BUZSOBAN (Partizán sorozat) Az Uszta-egység tagjai magyar munkások, parasztok voltak, akik a szovjet hadifogságban ébredtek po­litikai öntudatra és vállalták a ke­mény, veszélyes partizánéletet. Ejtőernyővel szálltak le Kárpát- Ukrajna területére. Rengeteg harc és viszontagság közt, a legveszélye­sebb helyzetben is becsülettel állták meg helyüket. Molnár Zoltán, a jónevű író és publicista igényes irodalmi formá­ban írta meg történetüket. Könyvét különösen vonzóvá teszi, hogy hősei nem papiroshősök, hanem eleven, küzdő emberek, akik a partizánélet nehéz iskolájában a szemünk láttá­ra alakulnak igazi hősökké. BARÁT ENDRE: HAJNALBAN INDULTAK EL A Partizán sorozat legújabb kiad­ványa a sárisápi bányászcsoport hősi harcainak történetét örökíti meg, mint láncszemét annak a par­tizánmozgalomnak, amelynek lel­kes tagjai a párt vezetésével tevé­keny ellenállást fejtettek ki a meg­szálló fasiszta erőkkel és nyilas csat­lósaikkal szemben, s ezzel hozzájá­rultak szeretett hazánk felszabadí­tásához. A »Hajnalban indultak el« máso­dik, rövidített és némileg átdolgo­zott kiadása a szerző korábban meg­jelent regényének. ZVERJEV: TÖKÉLETESÍTSÜK AZ ÁLLAMAPP­ARÁTUST A szovjet pénzügyminiszter há­rom fejezetből álló brosúrája a szov­jet államapparátus tökéletesítésének kérdését tárgyalja. Az egyes fejeze­tek címe: 1. A szovjet apparátus szerepe a gazdasági és kulturális építőmunká­ban. 2. Az igazgatási apparátus struk­túrájának javítása és létszámának csökkentése. 3. Az államapparátus munkájá­nak megszervezése. VIRÁGZÓ SPORTÉLET A SÁGOSDI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN A sárosdi állami gazdaság jól mű­ködő sportkörrel büszkélkedik. A közel négyezer lakosú Fejér megyei községben — Csonka István sport­köri elnök szorgos munkálkodása nyomán — egyre többen kapcsolód­nak be a rendszeres sportolásba és ma már kétszáz tagja van a sport­körnek. Egy év alatt igen nagy utat tettek meg a sárosdiak, komoly eredmé­nyekről számolhatnak be. Okosan és jól használták ki a sportvezetők a hosszú telet és sok lelkes taggal erősítették meg szakosztályaikat. Jelenleg hat sportágban folyik rend­szeres edzés, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági munkák alaposan igénybe veszik a sportolókat. Az állami gazdaságban a labda­rúgás a legnépszerűbb sportág. A labdarúgók sok szép sikert értek el­­ a tavaszi bajnokság során, így aztán nem véletlen, hogy egy-egy mérkő- s zésen 6—800 néző is szurkol a csap­a­patnak. De nemcsak a labdarúgás örvend nagy népszerűségnek, hanem a tor­nászok és az atléták is. Viszont Zol­tán iskolaigazgató az év elején két felnőtt és két ifjúsági tornászcsapa­tot szervezett. Az ifjú tornászokat (fiúkat és lányokat) azután lelkesen, fáradságot nem ismerve — a tanítói kar bevonásával — készítette fel az alapfokú tornász csapatbajnok­ságra. Az atlétika is egyre népszerűbb lesz a sportkörben. Lakatos Sándor testnevelő irányítja az atléták mun­káját. A keze alatt dolgozik Kun­­bacher Gizella, a szakosztály egyik büszkesége, aki a Traktor SE or­szágos bajnokságán súlylökésben a második helyen végzett. A sportág népszerűsítésére a labdarúgó mérkő­zések szüneteiben 4—5 számból álló házi versenyeket iktatnak be. Egy-egy versenyen 20—30 sportoló is elindul a nézők nagy örömére. Az asztalitenisz, a sakk és a röp­labda szakosztályban is igen élénk sportélet folyik. A legutóbbi sakk­versenyen például 60 versenyző ví­vott érdekes és színvonalas mérkő­zéseket. A sportköri vezetőség máris elhatározta, hogy további szakosz­tályok (birkózó, kerékpár, teke és háromtusa) létrehozásával nyújt al­kalmat a dolgozó parasztfiataloknak a sportban való előretörésre. Az állami gazdaság sportolói a munkában való helytállásukkal, a sportpályán és egyéb versenyeken elért eredményeikkel, nem utolsó­sorban pedig szerény magatartásuk­kal szinte magukkal ragadták a község fiatalságát és mozgalmas sportéletet teremtettek. Ez a sárosdi sportsikerek magyarázata. Sportünnepély Ritka sportünnepség színhelye volt a napokban Kerteskő, a Bakony kellős közepén fekvő kis település A sportkör vezetői traktoros szparta­­kiádot rendeztek. Az egésznapos sportműsort délelőtt a kerékpáros verseny nyitotta meg, míg délután a Bakonyban atlétikában és röplabdában folyt nemes vetélkedés. A sportünnepélyt nagyszabású lovasverseny zárta be, amelyen részt vettek a megye leg­jobb lovasai, köztük a kerteskői és a porva-cseszneki lovasok is. Feledhetetlen nap volt. Falusi soros-szemle A szécsényi Traktor sportkörben a napokban futópálya építését kezd­ték el. A tanácstól kapott 30 000 fo­rintot a pálya korszerűsítésére hasz­­náják fel.* A fertőrákosi »Ságvári« termelő­­szövetkezet sportkörében komoly sportmunka folyik. A járási TSB az eredményes munka jutalmául 4000 forint értékű felszereléssel ajándé­kozta meg a sportkört. Vasszécsényben megalakult a »Dózsa Népe« termelőszövetkezeti sportkör. A tsz vezetősége 8000 forint értékű felszereléssel ajándékozta meg az új sportkört. * Székkutason tenisz- és röplabda­­pályát építettek és most folyik a labdarúgó­pálya füvesítése, valamint a tekecsarnok építkezése. A sport­pálya korszerűsítéséhez a megyei és a helyi tanács százezer forint költséggel járult hozzá. . a XVI. kerületben, Sashalmon befejeződött az új 4500 méteres víz­vezeték építése. Ezután Rákosszent­­mihályon 3600 méterrel bővítik a vízhálózatot. A félmilliós munkát szeptember végéig befejezik. A baranyai termelőszövetkezetek az idén egymillió szénporos téglát égetnek. Szabolcs megyében megindult a burgonyabogár elleni védekezés. Védetté nyilvánították a fonyódi középkori vár romját és a közeli nyaralótelephez tartozó Várhegyen levő másik várat, amely valaha Ma­gyar Bálinté volt. A fonyódi erdőben ismertető sétákat rendeznek a vé­dettnek nyilvánított két műemlék­hez. A Szolnok megyei önkéntes tűz­oltók felkészültek a nyári tűzvédel­mi feladatokra. TANÁCSOK LAPJA — a Minisztertanács Titkársága lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Perlai Rezső. Szerkesztőség: Bp . VIL. Madách t.• út 3. telefon: 223 —625. Kiadásért felel: Lapkiadó Vállalat igazgatója Budapest. VIL. Lenin­ krt. 9—11. Telefon: 221-285. Megjelenik havonta kétszer Egyes szám ára: 1.20 Ft. Előfizetés negyedévre 7.20. félévre 14.40. egy évre 28.80 Ft Terjesztik: Budapesten a Főposta Hírlapterjesztő Üzeme vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Előfizetés: a Posta Központi Hírlap Iroda Vállalatánál, Budapesten. V.­ József nádor tér 1. Távk.: 180—850. Csekkszámlaszám: 61.291. Megjelent 31.430 példányban. 2­563066. Athenaeum (F. u. Soproni Béla)

Next