Tanácsok Lapja, 1956 (7. évfolyam, 1-20. szám)
1956-07-10 / 13. szám
Több cementet, téglát a tanácsi építőiparnak Kétnapos értekezlet a megyei építőipari és tatarozó vállalatok munkájáról A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium irányítása alá tartozó megyei építőipari és városi tatarozó vállalatok igazgatói, főmérnökei, műszaki vezetői és osztályvezetői részvételével kétnapos tanácskozást tartottak Budapesten az építők szakszervezete székházában. Gonda György elvtáns, a VKGM lakásgazdálkodási főigazgatósága vezetőjének megnyitója után Császár Sándor elvitte, főmérnök tartott beszámolót a tanácsi építőipar fejlődéséről, majd ismertette a tanácsi építőipar fejlesztésére vonatkozóan a második ötéves terv irányelveivel kapcsolatos javaslatokat, elgondolásokat. Gyenge a munkák minősége A tanácsi építőipari vállalatok 1955-ben, megalakulásuk óta első ízben teljesítették termelési tervüket és 109 százalékot értek el. A vállalatok a terv túlteljesítését nem százszázalékos tervszerűséggel érték el, mert körülbelül 32 millió forint értékű lakásfelújítás helyett termelékenyebb beruházási és lakás visszaalakítási munkát végeztek. A terv túlteljesítése mégis a vállalatok fejlődéséről ad számot. Az eredmények mellett több hiba mutatkozik. Nem kielégítő például a munkák minősége és különösen a lakásfelújításoknál sok a panasz és az utólagos javítás. Sok helyett lázárt kezelik a normákat. Hiányos a műszaki adminisztráció, az építési napló, a felmérési napló vezetése. Emiatt a számlák egyes tételei nem igazolhatók. Ennek ellenkezője, az el nem végzett munkák leszámlázására irányuló törekvés, ami Budapesten néhány munkánál 30—22 százalékos számlázási csalásra vezetett. Még mindig kevét a műszaki Bár a vállalatok műszaki vezetése az év folyamán megerősödött, a műszaki káderhelyzet még mindig nem megfelelő. A vállalatok mérnöki képesítéssel rendelkező dolgozóinak száma 116, a technikusoké 427. Az utóbbiak közül azonban 250 fő műszaki képzettség nélkül dolgozik a technikusi munkakörben. A tanácsi építőipar tervteljesítését csökkenti az a körülmény, hogy a lakásfelújítási tervet csak 14 százalékra teljesítették. Egyes vállalatok ugyanis még mindig nem tekintik elsőrendű feladatuknak a lakásfelújításokat és idegenkednek ezt a nagyfontosságú, a lakosság érdekeit szolgáló munkát elvégezni. Tény azonban az is, hogy nem kaptak elég megbízást az Ingatlankezelő Vállalatoktól, mert időközben más kivitelezőkkel végeztették el a munkákat. Reuman anyagellátás Sok zavart okoz az anyagellátás szervezetlensége. Az Építésügyi Minisztérium anyagellátó vállalatai nem szállítják folyamatosan az építőanyagokat. Előfordul, hogy 2-3 hónapig semmit nem kapnak a tatarozó vállalatok, utána pedig egyszerre zúdítják az egész negyedévi menynyiséget. Mindezek zavarják a vállalatok folyamatos munkáját, a lakosság méltatlankodik, mert a lakások rendbehozása elhúzódik, áttolódik a következő hónapokra. A fő baj az, hogy az Építésügyi Minisztérium elsődlegesen a saját építő vállalatai anyagigényét elégíti ki és a tanácsi építőipar csökkentett mértékben, jóval a minimális szükséglet alatt kap anyagot. Ez nem a tanácsi munka támogatása, hanem lebecsülése. Néhány példa. A tanácsi építőiparnak ez év első negyedében 28,6 millió téglára lett volna szüksége, de csak 9,1 milliót kapott, tehát 19 millió ötszázezer téglával kevesebb jutott. Vasbetongerendából a jóváhagyóét 40 000 folyóméter helyett csak 23 000 folyómétert kaptak, de ennek 50 százalékát nem tudják felhasználni, mert sérült. Hasonlóan rossz a helyzet a betonkavics, mész és cement tekintetében is. A termelékenység emelésében értek el eredményeket a vállalatok, de még sok a tennivaló. Kézierővel végeznek több olyan munkafolyamatot, amelyet gépesíteni kellene. A vidéki vállalatok közül csak négynek van habarcskeverő gépe, a gépi habarcskeverés aránya mindössze 10,1 százalék, a gépi betonkeverésé pedig 25 százalék. A gépesítés alacsony foka miatt a módszerek elavultak, kézműipari jellegűek és ezen csak új gépekkel, új munkamódszerek megvalósításával lehet javítani. Miért rekedt meg az úyítómozgalom Igen sok vállalatnál megrekedt a műszaki fejlesztés és az újítómozgalom. Ennek egyik oka, hogy az új anyagokat, szerkezeteket, technológiai eljárásokat nem alkalmazzák széles területen. Hiba, hogy a vállalatok műszaki vezetői sem fordítanak kellő figyelmet erre a fontos területre. Helytelenül arra hivatkoznak, hogy a helyi viszonyok nem teszik lehetővé az újítások, módszerek alkalmazását. Ez sok esetben csak kifogás, mert például a fatakarékos tetőszerkezet alkalmazására több lehetőség van, mégis nagy többségben fa-tetőszerkezetet építenek a tanácsi építőipari vállalatok. Utazó téglák A beszámolót hozzászólások követték. Sinka János főmérnök (Debrecen) a többi között javasolta, hogy az anyagellátást bízzák az Országos Tervhivatalra. Egri Gábor főmérnök (Szabolcs—Szatmár megyei Tatarozó Vállalat) egyebek között azt a fonák helyzetet tette szóvá, hogy a tiszavasvári téglagyár bővítéséhez Berettyóújfaluról szállítják a téglát, holott a téglagyár a saját anyagát is felhasználhatná az építkezéshez, másrészt a MÁV amúgy is kevés kocsiparkját nem kellene igénybe venni a szállításhoz. Borbás István főmérnök (Szekszárdi hasonló példákat mondott el. 1953-ban a paksi lakásépítkezésekhez Zalaegerszegről szállították a téglát, holott helyben is van téglagyár. A rossz módszer az idén is megismétlődött, nem tanult a hibából az ÉM anyagellátó szerve: a paksi tanítói lakás építéséhez Hőgyészről szállították a téglát és ugyanabba a vagonba, amelyből a hőgyészi téglát kirakták, pakolták be a paksi téglagyár termékeit és szállították el valahová az országba, de lehetséges, hogy éppen Hőgyészre. A téglák ilyen »utaztatása« felesleges szállítási gondot okoz a MÁV- nak, zavarja az üzemszerű építést, magyarán: az épületbe később költözhetnek be a lakók, a lakások felújítása, tatarozása elhúzódik. A lakosság a tatarozó vállalatot szidja és bírálja, holott a “címzett” ilyen esetben inkább az Építésügyi Minisztérium anyagellátó szerve. Ez a néhány példa is arra mutat: az ÉM anyagellátási szerveinek meg kell javítaniuk munkájukat, főbb segítséget kell adniuk a tanácsi vállalatoknak. ^ЛАЛЛЛААЛЛАААЛЛАЛЛДЛАЛЛЛЛААЛААЛЛЛЛДДДДЛАЛЛЛЛАДЛЛ^ SZTÁLIN VÁROS tanácsának küldöttsége nemrég látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban levő testvérvárosban, Stalinstadtban, majd Berlinben és a megye (kerület) székhelyén, Frankfurtban is. Hazafelé jövet Csehszlovákia fővárosában, Prágában is három napot töltött. Mint a küldöttség egyik tagja, a leglényegesebb és a mi gyakorlatunktól eltérő, olyan jelenségeket kívánok ezúttal elmondani, ami engem utunk során a legjobban megkapott. Stalinstadt és a vasmű építése 1951-ben kezdődött. A város Frankfurt am Oder megyében, Berlintől kb. 130 km-re, új településként, egy kiirtott erdőség helyén épül, amelynek ma már kb. 17 000 lakosa van. A városi tanácsnak 51 tagja van. A v. b. 12 tagból áll, őktanácsnak (Rat der Stadt) nevezik. A v. b. főpolgármestert, 2 polgármestert, valamint titkárt választ soraiból. Sajátosságuk, hogy megtartották afőpolgármester«, illetve a »polgármester« elnevezést. A főpolgármester a tanácsülés mindenkori elnöke is és csak ez alkalommal nevezik elnöknek. A városi tanács havonta, a v. b, pedig hetenként tartja üléseit. Bármely területet is tanulmányoztuk, mindenütt mély benyomást keltett bennünk a szervezettség, az ellenőrzés hatékony alkalmazása és a gyors intézkedés A hetenkénti v. b. ülés szükségességét azzal indokolták a német elvtársak, hogy minden második v. b. ülés a tanács, a v. b. és a felsőbb szervek határozatai végrehajtásának ellenőrzésével foglalkozik, melyhez a szükséges tapasztalatokat a v. b. valamennyi tagja a helyszínen szerzi meg. Igen gyakori hogy egy-egy v. b. tag, főleg függetlenítettek, az illetékes osztályvezetővel együtt a helyszínen tart ellenőrzést. — Megállapításom az volt, hogy a v. b. a tanácsi munka megsegítésére sok szakfeladatal is foglalkozik; ez indokolja, hogy a V. b. üléseket követő napon osztályvezetői értekezletet tartanak, ahol a főpolgármester tájékoztatja az osztályvezetőket a határozatokról és az elvégzendő feladatokról. MINDEZEK azt igazolják, hogy a v. b. és szakosztályai között megszüntették a kettős alárendeltségből fakadó nehézségeket. Az az elv, hogy a szakosztályok elsősorban a v. b. szakszervei, igen jól bevált. A v. b. szakosztályainak munkáját az állandó bizottságok és a széleskörű aktívahálózat segíti és ellenőrzi. Újszerű a közbiztonsági és szabálysértési, valamint az ifjúsági állandó bizottság. A tanácsnak 13 szakosztálya van, ezek többségükben a nálunk levőkkel azonosak. Külön figyelmet érdemel az ifjúsági ügyek osztálya, amely a fiatalság ügyeivel foglalkozik. A tervosztály vezetője, aki polgármesteri jogkörrel rendelkezik a tervfeladatok tekintetében, a többi osztályvezető felett áll. A szervezési és instruktori osztály öt taggal dolgozik; ezek a legjobban képzett párttagok és alapos szakmai felkészültséggel rendelkeznek. Ez az osztály tartja nyilván — kartonlapok rendszerével — a tanács, a v. b. és a felsőbb tanács határozatait, segíti és figyelemmel kíséri azok végrehajtását. A határidőkkel nincs sok gondjuk, mert azokat az osztályok általában betartják. Ha mégis késedelem áll be az intézkedésben , határidő meghosszabbítást kérnek. Időnként megvizsgálják egy-egy szakterület munkáját, amelyet a v. b. függetlenített tagjai együttesen értékelnek, az Ügyvitelt igen egyszerűbben oldották meg, ami bennünket is meglepett. Ugyanis a beérkező összes hivatalos leveleket, beleértve az osztályokét is, egy helyen bontják, itt rányomják az érkezéséi keretbélyegzőt, majd osztályonként csoportosítva a felügyeletet gyakorló v. b. vezetőhöz kerül. Itt a vezető elvtársak intézik, szignálják és tovább küldik az ügydarabokat az osztályokra, ahol azok már nem kerülnek iktatásra, csupán elintézésre, majd iratrendezőbe. Ez a gyakorlat a dolgozók becsületes munkájára, a korlátlan bizalomra van felépítve. És ahogy a vezető elvtársak mondották: náluk még akta nem került elintézetlenül a papírkosárba és remélik, hogy nem is kerül ezután sem. A tanács és a szakosztályok is igen messzemenő önállósággal és jogkörrel rendelkeznek a városban levő vállalatok, üzemek és intézmények irányításában. A vállalatok közül a kohászat, a cement-, a salaktéglagyár és az erőmű közvetlenül minisztériumi vállalat. Az építőipari és szerelő vállalatok a megyei tanács irányítása alatt működnek. A többi vállalat és üzem, tehát a húsipari és tejipari, a kenyér- és édesipari kombinátok, valamint a szolgáltató és kommunális vállalatok, a kulturális intézmények, így a könyvtár, sőt még a mozi is a tanács irányítása alatt állnak. Mi sem igazolja jobban a tanács kiszélesedett jogkörét, mint az a tény, hogy a város építési terveire is ő teszi meg a javaslatot az É. M.-nak, majd a Minisztertanács jóváhagyása után a tanács tárgyalja meg és köti meg a szerződést a kivitelezővel. A szervezettséget igen szembetűnően igazolja az, hogy a városépítési tervek két évvel előre készülnek el és kerülnek jóváhagyásra, így már az 1058. évi tervek előkészítésén dolgozik a kivitelező tröszt és vele a szerződést is megkötték. HOGY A TANÁCS alá nem tartozó szervekkel való kapcsolatról is szóljak valamit: szorongató érzéssel és egyben szégyenkezve hallgattuk, hogy a tanács részéről nem probléma a városi kultúrmunka irányítása. Igen jó a szakszervezetekkel való együttműködés; az elvtársak megmutatták a városi tanács által egy hónapra kiadott kultúrműsort, amelyben ott találhatók a szakszervezet és minden egyéb társadalmi szerv megmozdulásai. A tanács szakosztályai a szakszervezeteknél azt is ellenőrzik, hogy a kultúrmunkára előirányított pénzt miként használják fel. A városi könyvtárban önkiszolgálás van. Most pedig a sok-sok hasznos tapasztalat után — hadd szóljak az emberekről. Stalinstadtban, Berlinben, Frankfurtban, Prágában és mindenütt, ahol megfordultunk, nagyszerűen működő lakóbizottságokkal találkoztunk. Ezek a bizottságok segítik az állami feladatok végrehajtását, felügyelnek a tisztaságra és rendre, védik a társadalmi tulajdont, elősegítik a szocialista társadalmi együttélést. Ahol jár az ember, mindenütt rend, tisztaság, kulturáltság fogadja. Meglepett, hogy Stalinstadtban — egy labdarúgó-mérkőzés alkalmával — körülbelül 1500 kerékpárt hagytak az utcán a mérkőzés végéig a tulajdonosok megőrzés és lakat nélkül. VÉGÜL pedig néhány szót még a tanács tekintélyéről. A megyei szervek rendszeres ellenőrzése mellett az építésügyi miniszter is gyakran megtekinti a helyszínen a városépítést és megbeszélést folytat a városi tanács vezetőivel. Erről egyébként ott-tartózkodásunk alatt személyesen is meggyőződtünk. A város vezetői elmondták, hogy őket már valamennyi miniszter — egyesek többször is — meglátogatta és személyesen, a helyszínen nyújtottak segítséget a város különböző problémáiban. Az eltöltött rövid idő alatt — a feledhetetlen élmények mellett —olyan gazdag tapasztalatokat szereztünk, amelyeket — a mi viszonyainkra alkalmazva — minden bizonnyal eredményesen tudunk majd felhasználni munkánk során. Illyés József, a sztálnvárosi tanács V. b. titkára TANULMÁNYÚTON A NEMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN i testvérváros: Stalinstadt A galgahévizi Alkotmány termelőszövetkezetben tavaly juhtenyészetet létesítettek. A szakszerű irányítás és gondos kezelés következtében az idén már kiemelkedő, juhonként fél literes fejési átlagot értek el A tejből juhsajtot készítenek a tsz-ben, mely lényeges mellékjövedelmet hoz a fő üzemágak mellett. Galgagyörkön nagyszabású tömegkapcsolati tapasztalatcsere értekezletet tartottak az aszódi járás községeinek vb-elnökei, állandó bizottsági elnökei részévételével. Megjelent a megbeszélésen Fekete Mihály, a Pest megyei tanács vb-elnöke is, aki felszólalásában megvilágította az új módszerekkel való vezetést és a tanácsok tömegkapcsolatainak legfontosabb kérdéseit. A jelenlevők gazdag tapasztalatokat szereztek az értekezleten, melyeket remélhetőleg felhasználnak a tanácsi munkában. Úihartyán község határában az összes dülőutakat megjavították, az árkokat kitisztították, átereszeket raktak le. Ezzel sikerült a talajvizeket levezetni a község határában húzódó kanálisba. Mindezt költség nélkül a tanácstagok által szervezett társadalmi munkával végezték el, 200 fő dolgozó és 20 kocsi vett részt a munkában. 200 ezer forint értékben korszerű péküzem épül Örkény községben. Ebben az évben az Örkényi és a szomszédos községek lakóinak részére már a második korszerű pékséget hozta létre államunk. Mi épül Tatabányán és Oroszlányban a második ötéves tervben? Tatabányán és Oroszlányban, mint az ország számos más helységében dolgozók részletesen megtárgyalják a második ötéves terv irányelveit, különösen azokat a fejezeteket és pontokat, amelyek a két várossal foglalkoznak. Az irányelveken túlmenően érdekli az embereket, hogyan fejlődik Tatabánya és Oroszlány az elkövetkező öt évben. Az alábbiakban néhány felmerült kérdésre adunk választ. Papp Sándor elvtárs, a LakóépületTervező Vállalat tervfőmérnöke és a bővítésekre vonatkozólag tájékoztatott. TATABÁNYA-ÚJVÁROSBAN eddig megépült, illetve építés alatt áll 1863 lakás, 1 tizenhat tantermes általános iskola, 1 anyás-csecsemőotthon, 2 bölcsőde, 1 nagyméretű óvoda, 1 MTH-iskola, 1 MTH-kollégium, 1 megyei tanácsház, 1 rendőrkapitányság és 1 kenyérgyár. Megépült és bővítés alatt áll a központi szennyvíztisztító-telep, továbbá a főgyűjtő csatorna is. Tatabányán az Újvárosban évek óta számításba vették a tervezők az erőművekből történő távfűtést, de eddig konkrét eredményeket nem lehetett elérni. Ebben az évben az erőmű vezetősége annak a véleményének adott kifejezést, hogy fűtés céljára módjában lenne forróvizet adni. Az újonnan tervezendő épületek fűtésénél — amennyiben az erőművek valóban rendelkezésre tudják bocsátani a szükséges forróvizet — a távfűtést valóra váltják. A vízellátás ügye. A rohamosan fejlődő Tatabánya vízellátása sok gondot okozott, de a megoldás megtörtént, mert egy új vízvezeték létesítésének előmunkálatai folynak. Ez a vízvezeték a tatai Fényes-forrásból indulna el. OROSZLÁNY városi épületeiben — a Belkereskedelmi Minisztérium által kívánt szükséglet szerint — gondoskodás történt üzletekről és az О. В. III. jelű épületekben nyíltak meg. Ugyancsak gondoskodás történt — a Könnyűipari Minisztérium által kívánt mértékben — a kisipari műhelyekről is, amelyeket szintén a fenti épületekben helyeztek el. Egy felszólaló kórház,építését tette szóvá. Az eddigi beruházási programokban Oroszlány város részére kórház létesítése nem merült fel. A város lakosságának kulturális szükségletét ez idő szerint a vásáriskola színpaddal ellátott nagyterme és a déli településen levő népművelési ház látja el. A továbbiakban tervbe van véve egy 600 személyt befogadó, színi előadásokra is alkalmas filmszínház létesítése. Ebben operaelőadást is lehet tartani. Oroszlány fejlesztésére a kormányzat nagy súlyt helyez. Eddig megépült, illetve építés alatt áll 1314 lakás, 2 bölcsőde, 1 óvoda, 1 nyolctantermes és 1 tizenhat tantermes általános iskola, 1 orvosi rendelő, 1 vájáriskola, 1 rendőrkapitányság, 1 kenyérgyár. Részben megépült és továbbfejlesztés alatt áll a központi szennyvíztisztító telep, elkészült a főgyűjtőcsatorna és az ivóvízellátás céljaira megindult a bokodi tónál levő vízmű, amely napi 6000 köbméter víztermelésre létesül. Vállalati többletnyereségből új fürdő Debrecenben A debreceni városi tanácsnak az idei városfejlesztési terv előírta a Szabadság úti régi fürdők kibővítését és korszerűsítését. Az év elején kezdtek hozzá a munkákhoz. Több mint egymillió forintos beruházással épült az új termálfürdő két medencével, továbbá kádfürdők és három zuhanyozófülke. A beruházást összelatainak tavalyi és idei többletnyereségéből fedezték. Az átalakított és korszerűsített új fürdőt nemrégiben Kövér József, aI. kerületi tanács elnöke adta át rendeltetésének. TANÁCSOK LAPJA 7