Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1957-08-29 / 14. szám
VIII. ÉVFOLYAM. Ara 1,20 Ft A tanácsok és a kereskedelem kapcsolatáról nyilatkozik a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke Manapság sok szó esik földművesszövetkezeti berkekben és a tanácsi szervekben egyaránt az állami kiskereskedelmi és a szövetkezeti kereskedelmi munka egybehangolásáról. Az egyiknek ez, a másiknak az a gazdája, voltaképpen a tanács kereskedelmi osztályára vár mindkettő irányítása. Ezekről a dolgokról folytattunk beszélgetést Nyers Rezső elvtárssal, a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével Kérdés: Milyen a kapcsolat a szövetkezeti és a tanácsi szervek között? Felelet: A földművesszövetkezeti mozgalom, mint tömegszervezet, kettős funkciót tölt be a lakosság életében, egyrészt gazdasági, másrészt politikai tevékenységet folytat. Ennek megfelelően kapcsolódik a munkánk a tanácsok egyes osztályaihoz, mint például a mezőgazdasági osztályhoz, a kereskedelmi osztályhoz vagy a művelődési osztályhoz. Mi szervezetileg is igyekszünk elősegíteni ezeknek a kapcsolatoknak áldásos működését. Tekintve, hogy ezúttal a kereskedelemről kívánunk beszélgetni, maradjunk ennél a témánál. A kereskedelem szempontjából kedvezőbb az együttműködés a községi és a járási tanácsokkal. Ugyanis ők inkább támaszkodnak a földművesszövetkezetekre, mint a megyei tanácsok. Bár a megyei végrehajtó bizottságok többet törődnek ma már a kereskedelemmel, mégis azt mondhatjuk, hogy a MESZÖV- ek és a megyei tanácsi kereskedelmi osztályok között az érintkezés, a szükséges minimumra korlátozódik. Jóllehet, ez így racionális, de nem kielégítő. Kérdés: Mi az önök elképzelése, hogyan lehetne ez a kapcsolat termékenyebb? Felelet: Tekintve, hogy én szövetkezeti ember vagyok, erre a kérdésre csak egyoldalú választ adhatok. Csupán azt mondhatom el, hogy mi mit fogunk tenni, azért, hogy a tanácsok kereskedelmi osztályaival hathatósabb együttműködést érjünk el. Szeretnénk érdekeltté tenni ezeknek az osztályoknak a vezetőit és munkatársait a velünk való együttműködésben. Tehát jutalmazni fogjuk azokat a megyei, tanácsi, kereskedelmi osztályokat és osztályvezetőket, akik szakszerű és előrelátó irányításukkal föllendítették megyéjükben a szocialista kereskedelmet. Szándékosan mondom ezt így. Ezt a jutalmat a Belkereskedelmi Minisztériummal közös döntés alapján adjuk. Ugyanis többet ártanánk, mint használnánk, ha teljesen külön választanánk az állami kiskereskedelemben és a szövetkezeti kereskedelemben elért eredmények megjutalmazását. Még abban az esetben is tekintetbe vesszük az állami kiskereskedelem terén tapasztalható megyei fellendülést, ha egyedül a SZÖVOSZ igazgatósága jutalmát adjuk át a szövetkezeti kereskedelem megyei sikeréhez hozzájáruló tanácsi vezetőnek és dolgozóknak. Szívesen közlöm a Tanácsok Lapjával, hogy az első jutalmat már a második és harmadik negyedévi munkáért, tízezer forintos összegben fogjuk átadni. S még egy: eddig az a — véleményem szerint — helytelen gyakorlat volt, hogy az állami kiskereskedelem munkájában a nyereségbefizetésen keresztül a tanács anyagilag érdekelt volt, míg a szövetkezeti kereskedelemben nem, mert a fmsz-i szervek által fizetett jövedelmi adó a központi költségvetés bevételeit gyarapította. Ezen is változtatunk, mert — véleményünk szerint — helyesebb, ha a tanács az fmsz-i szervek gazdálkodásának eredményében közvetlenül is érdekelt. Ugyanakkor hadd említsem meg még azt is,hogy a tanácsok tekintélye végett utasítottuk szerveinket, hogy a megyei tanácsok engedélye nélkül ne eszközöljenek semmiféle újabb beruházást. Kérdés: Talán célszerűbb volna, ha nem közvetlenül a megyei tanácsot terhelnék az ilyesfajta engedélyügyek, hanem a járási tanács is rendelkezne az ehhez szükséges hatósági jogkörrel? Felelet: Valóban az úgynevezett „kizárólagos szövetkezeti” területeken, a járási tanács engedélyezi az újabb beruházásokat, újabb boltok nyitását. Kérdés: Szeretnénk őszintén megírni, hogy milyen ellentétek és súrlódások tapasztalhatók a közös munkában? Felelet: Legszembetűnőbben az árualap elosztásnál mutatkozik diszharmónia. Azt mondta az imént, hogy legyünk őszinték, akkor talán azt is mondhatom, hogy tanácsi sovinizmus tapasztalható itt-ott az árualap elosztásánál. Nem lehet másnak nevezni azt a jelenséget, hogy a forró kánikulában csak állami italboltokban lehet sört kapni és a szövetkezetiekben nem. Előfordult ez már a kenyérrel is. Különösen az időszaki hiánycikkek esetében szereztük ezt a szomorú tapasztalatot. Holott, felsőbb szinten eleve elkerüljük az ilyen, mindenkinek egyaránt káros konkurrenciát. Miért nem következetesek ehhez a vezetési elvhez a megyei szinten egyes vezető kollégáink? Egy-egy megyei tanács kereskedelmi osztályára a kereskedelemben általában valóságos stratégiai feladat vár. Például vegyük Bács megyét. Ebben a megyében van gabonavidék: Bácsalmás, barackos, Kecskemét, paprikás Kalocsa, szőlős is kapás is. Ezeknek mind más a beérési, betakarítási, jövedelemszerzési idejük. Mindenütt máskor és máshogyan jelentkezik a vásárlóerő. Ha a megyei tanács kereskedelmi osztálya körültekintő és előrelátó, és nem béklyózza le tevékenységét semmiféle sovinizmus, akkor számba veszi ezeket a körülményeket, helyi adottságokat és úgy teríti az árut a megyében, hogy az mindig odajusson, ahol a vásárlóerő jelentkezik. Decemberben összeül a SZÖVOSZ IV. kongresszusa, ahová majd megválasztják a községi, járási és megyei küldötteket. A küldöttválasztó közgyűléseknek akkor lesz sikeres a munkája, ha azt a szövetkezetek a tanácsok segítségével készítik elő. Ezek a gyűlések október óta méreteiket tekintve az első tanácskozó gyűlések, amelyeken a falu egész életének vizsgálata az egész falu részvételével napirendre kerül. A tanácsi vezetők mindenképpen hasznát veszik, ha így tudomást szereznek az emberek véleményeiről, elképzeléseiről, kezdeményezéseiről. (Solymár) 1957. AUGUSZTUS 29. A TARTALOMBÓL. Varga András cikke. Kommunisták felelőssége a tanácsokban (2. oldal) ★ Parragi György cikke: A Hazafias Népfront és a tanácsok (3. oldal) * Mi lesz a malomiparral? (4. oldal) * 1 2 * 1 2 „Az államnak adjuk el!“ Vészeri bácsi, a jánoshalmi Felszabadulás TSZ tagja az idei szép termést dicséri komaasszonyának, Horváth Sándorné egyéni gazdaasszonynak Az idei borfelvásárlás módja MILYENEK LESZNEK BORÁNAK? 1. A fajtiszta borért 10% felárat fizetnek 2. Szállítási költségtérítést kapnak a távollakó termelők 340 000 katasztrális hold földet, több tízezer termelőt, több száz tsz-t és állami gazdaságot érintenek a borral kapcsolatos ügyek. Most, a szüret előestéjén felkerestük az Élelmezésügyi Minisztériumban Sághy Vilmos elvtárs élelmezésügyi miniszterhelyettest és néhány kérdést tettünk fel neki a borral kapcsolatban. 1. Hogyan történik az idén a bor felvásárlása? — Az ország borellátásának biztosítása érdekében már kora tavasztól szerződést kötöttek az eladók az állami pincegazdaságokkal. Az értékesítési szerződéskötésnek az az előnye, hogy a termelő az állami szabadfelvásárlási árnál 10 százalékkal többet kap a borért. Meg kell jegyeznünk, hogy a szerződéssel biztosított mennyiségeken felül nagyobb mennyiségű szabadon felkínált árura is számítanak az állami pincegazdaságok. A merev felvásárlási rendszer megszűnésével megváltozik az állami pincegazdaságok felvásárlási módszere is. A kötelező beadás helyett kereskedelmi tevékenységet folytatnak a felvásárlási szervek. Ennek megfelelően mind szorosabb kapcsolatot építenek ki a szőlőtermelő parasztsággal. Az elmúlt években a szüreti időszak alatt sok panasz volt az átvételek miatt. Ez elsősorban abból adódott, hogy egy szűkre szabott határidő alatt kellett átadni a bort. Ilyen kötöttség most már nincs. A szerződésben foglalt végső határidőt előzetesen megbeszéltük a termelőkkel. Az állami pincegazdaságok felvásárlói a termelői látogatások alkalmával kötnek szerződést szabad borokra, szükség esetén előleget is folyósítanak és ami nagyon lényeges, minden időben biztosítják a felkínált borok átvételét. 2. Milyenek lesznek a borárak országosan és tájegységenként? — A szőlőmust és bor 1957— 58. évi felvásárlási ára lényegében a tavalyi szabad és szerződéses felvásárlási árak körül mozog. Felárat fizetünk a jó minőségű, fajtiszta borokért úgy a szerződéses, mint a szabadfelvásárlási vonalon. Például az alapáron felül 10 százalékos minőségi felárat fizetünk, ha a bor megüti az I/A területi árcsoport követelményét és — fehérborok esetében — az átadott bor a 13 Malligand fokot eléri vagy meghaladja. További öt százalék jutalom illeti meg a termelőt a fajtiszta furmintért, hárslevelű rizlingért stb. A termelőszövetkezetek és a közös termelést folytató termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, ha 70 mázsa vagy azt meghaladó menynyiségű borszőlőt, illetve 50 hektolitert meghaladó mennyiségű mustot, seprőt, egyszer és kétszer fejtett bort egy tételben adnak át, a minőségtől függően az alapárra számítva 3—5 százalék mennyiségi felárat kapnak. Direkttermő szőlőkből készült borokért mennyiségi felárat nem fizetnek. 3. Milyen apparátus veszi át a bort a termelőktől? — Az ország áruborterületein az állami pincegazdaságoknak van átvevő pincészete. (Az állami pincegazdaságok vették át az ABOFORT szerepét.) A préssel nem rendelkező gazdák szőlőt adnak le a pincegazdaságnak. Az állami pincegazdaságoknak ugyanis korszerű szőlőfeldolgozó telepeik vannak. Szüreti idő alatt ideiglenes átvevőhelyeket létesítenek. Ezeket a tanácsi szervekkel egyetértésben jelölik ki. Az értékesítési szerződést kötött termelő abban az esetben, ha a termelőhelytől az átvevőhely öt km-nél nagyobb távolságra van, az öt km-t meghaladó útra szállítási költségtérítést kap. A felvásárlási apparátus az átvétel időpontjáról idejében meseket. 4. Milyen intézkedéseket tesznek a spekuláció ? Ezen a vonalon komoly feladatot kaptak a pénzügyőri szakaszok, a rendőrség és a tanácsi apparátusok. A spekuláció kiküszöbölésének elengedhetetlen feltétele az, hogy az állami pincegazdaságok elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű borral lássák el a fogyasztókat. Nem fogjuk megengedni a zugkimérők garázdálkodását. Meg fogjuk akadályozni a silány borok kimérését. Megállapodtunk a földművesszövetkezetekkel, hogy a szüreti időszakban nem vásárolnak bort, mustot és seprősbort a termelőtől. Ebben az időszakban központi készletből biztosítjuk a szükségletet. 5. Milyen intézkedésekkel ösztönözzük a termelőket az új telepítésre, a tőkehiányok pótlására? — Elsősorban a jó értékesítési szerződésekkel. Azok a termelők ugyanis, akik értékesítési szerződést kötnek az állami pincegazdaságokkal, oltványbornál 200 Ft, otelló 3. Művelési előleget folyósítanak 4. Adókedvezményt kapnak az új telepítők megfékezésére? 5. Megszüntetik a zugkimérők garázdálkodását 6. Mennyiségi felárat kapnak a tsz-ek, állami gazdaságok értesíti a tér- bornál 150 Ft művelési előleget kapnak holdanként. Ez az előleg arra szolgál, hogy a termelők kellő időben beszerezzék a védekező anyagokat. Az apparátus figyelemmel kíséri a szakmozzanatokat, szaktanáccsal látja el a termelőket, ellenőrzi a védekező anyagok elosztását és segítséget nyújt ott, ahol nehézségek mutatkoznak. — Kormányzatunk jelentős adókedvezménnyel, a gépállomások útján nyújtott megfelelő talajelőkészítő munkákkal is rendelkezésükre áll a termelőknek, ha új szőlőket telepítenek vagy a tőkehiányokat pótolják. — A kötelező beadás megszűntével kormányzatunk érvényben hagyta az elmúlt évi szabadfelvásárlási árakat, az átlagárak ilymódi emelésével a termelők jelentős árbevételi többlethez jutottak. Ennek eredményeként máris nagy érdeklődés mutatkozik az új szőlőtelepítések iránt. De a szőlőtelepítés fokozását szolgálják az állami pincegazdaságok célgazdaságai is. Itt a termelők az elért jó eredményeken keresztül láthatják a szőlőtelepítés hasznosságát és gazdaságosságát — fejezte be információját Sághy Vilmos miniszterhelyettes elvtárs. (vértes) -'^00^(000000000000 3000000000000000000000000000000000000000DOOúOOOC'DOOQOOOOOOOCJOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOGOüOüOOOOO oaoooooooooooooí* Készítik a badacsonyi és balatonmelléki borvidék felújításának tervét A Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottságának tagjai, tudósok és tapasztalt szőlőtermelő szakemberek segítségével, hetek óta dolgoznak a balatonmelléki történelmi borvidék felújításának tervén. A népfront-bizottság és a mezőgazdasági szakemberek megvizsgálták a területeket és megállapították, hogy 1707 hold I. osztályú és 369 hold II. osztályú olyan szőlőtelepítésre alkalmas terület van ezen a vidéken, ahol más, nem kifizetődő kultúrnövényeket termelnek. Számítások szerint a szőlőtermelésre alkalmas területek betelepítésére és a kiöregedett szőlőskertek felújítására 34 millió oltványt kell előállítani, ezért a tervekben szerepel Badacsonyban 40 holdas, Somlón 20 holdas oltványtelep létesítése még az idén. A Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottsága gondoskodik a megfelelő szakemberek utánpótlásáról is. A balatonarácsi szőlőiskola mellett tíz helyen szerveznek szőlőtermelési szaktanfolyamokat, ahol elsősorban a fiatalok sajátíthatják el a szőlőművelés korszerű agrotechnikáját.